Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

u V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCI ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam. 150. szám Ara: 70 fillér Péntek. 1968. június 28. Kádár János elvtárs vezetésével pártkormányküldöttség utazott a Szovjetunióba SzeretetBefejeződött a szovjet parlament ülésszaka Andrej Gromiko beszéde fogadtatás A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására csütörtökön délelőtt magyar párt- és kormányküldöttség utazott baráti látogatásra a Szovjetunióba. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi BizottsáCsütörtökön Moszkvában végetért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának rendes ülésszaka. A képviselők megvitatták az egészségügyi helyzet további javítását, elfogadták a házassági és családjogi törvények új alapelveit. A parlament két házának együttes záróülésén csütörtökön Andrej Gromiko külügyminiszter nagyszabású áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Elitélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját, egyúttal a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatásáról biztosította a harcoló vietnami népet. A leszerelési problémákról szólva kijelentette, hogy az állhatatos és ésszerű harc eredményekkel járhat, mint azt az atomsorompó-egyezmény megkötése is igazolja. Javasolta egy nemzetközi konvenció összehívását, amely az atomfegyverek használatának eltiltásával foglalkozna. Hozzáfűzte: országunk azonnal kész aláírásával hitelesíteni egy ilyen nemzetközi okmányt. A szovjet kormány kész megvizsgálni az atomleszerelésre vonatkozó egyéb javaslatokat is — mondotta. — Egyebek között kész eszmecserét folytatni az atomfegyverek célbajuttatására szolgáló támadó, illetve védő jellegű stratégiai eszközök, köztük a rakétaelhárító eszközök kölcsönös korlátozásának, majd a továbbiakban kölcsönös csökkentésének kérdéséről. Részletesen foglalkozott az európai biztonság kérdésével a bonni kormány sorozatos agresszív lépéseivel és hangsúlyozta, hogy a háború után kialakult határok, így az NDK és az NSZK közötti határok is sérthetetlenek. Aki ezek megváltoztatására törekszik, a szocialista országok egyesített erejével találja szemben magát. A szovjet—kínai államközi kapcsolatokról megállapította, hogy szovjet részről tettek pozitív kezdeményező lépéseket, ezekkel szemben azonban Peking süket maradt. Az amerikaiak feladják a Khe Sanh-i támaszpontot Kádár János elvtárs Losonczi Pál elvtárs társaságában elutazás előtt a Ferihegyi repülőtéren az gánafc tagja, a kormány 'elnökhelyettese, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációval együtt utazott F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Losonczi Pál; a- Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, CzineA magyar-szovjet barátság A

ligha kell magyaráznunk, hogy e cikkünk jelmondatnak beillő címe nem ünnepi frázis sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban, hanem a b£t ország, a két nép mindennapi életének fYakorlata. De mint mindennek, a mi barátságunknak is vannak ünnepnapjai. Ilye| nek a mostaniak is, amikor párt- és kormányküldöttségünk Kádár János vezetésévei szovjet földön tartózkodik, hogy ismét ország-világ előtt demonstrálja testvéri együttműködésünket, egyetértésünket es összeforrottságunkat. Az alkalom ösztönöz a magyar—szovjet barátság egész történetének felidézésére. az oroszországi polgárháború magyar internacionalistáinak helytállásától a hazankat felszabadító szovjet hadsereg harcáig. az új élet megindításához adott szovjet segítségtől az ellenforradalom levere, seig, a gazdasági, a kulturális, valamint a politikai együttműködés legújabb tényéiig. De küldöttségünk látogatása, s a szovjet, párt- és állami vezetőkkel küszöbön álló tárgyalásai elsősorban — természetesen — a jelen, sőt a jövő kérdéseit vetik fel. tly módon először is azt. hogy milyen nemzetközi helyzetben kerül sor ezekre a találkozásokra, s mely területeken nyílik lehetőség part- és kormánydelegációnk legfőbb küldetésének teljesítésére: a barátság és az együttműködés továbbfejlesztésére. Ami a külső körülményeket illeti, ezek között változatlanul a legfontosabb, s a helyzetet leginkább meghatározó az Egyesült Államoknak a vietnami nép ellen vívott háborúja. A vezető nyugati hatalmak legtöbbje súlyos belső válsággal küzd, ugyanakkor kiélesedik a kommunista pártok. a haladó erők küzdelme a jobboldal visszaszorításáért, a demokráciáért, a békéért. Ebben a helyzetben fokozott jelentőscgre tesz szert valamennyi haladó erő összefogása, mindenekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak egyesítése. Elmondhatjuk, hogy az MSZMP — akárcsak az SZKP — minden tőle telhetőt megtesz a nemzetközi kommunista egységtörekvés előmozdítása és erősítése végett. Ez a mostani látogatás, amikor pártunk és az SZKP vezetői találkoznak, maga is része ennek a folyamatnak, mert erősíti, előreviszi a nemzetközi kommunista mozgalom két osztagának cselekvési egységét. Nincsen olyan elvi kérdés, amelyben ne lenne egyetértés pártjaink között. Ez az alapja, kiindulópontja a mostani moszkvai tanácskozásnak. Mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek. s a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A kölcsönös előnyökön, s a közös kötelességvállaláson nyugszanak ezek a rendkívül fontos nemzetközi szervezetek. Múlhatatlan, hogy amikor a magyar és a szovjet vezetők most országaink testvéri kapcsolatainak további elmélyítéséről cserélnek véleményt, szóba kerüljön az a mindkét fél által oly sokszor kinyilvánított szándék: tovább erősítjük védelmi szövetségünket, s még inkább elmélyítjük a KGST-ben is megvalósuló gazdasági együttműködésünket, országaink, s a szélesebb szocialista közösség javára. De a magyar—szovjet barátság nemcsak tárgyi viszonyok, kapcsolatok rendszere. Népeinket erős érzelmi szálak fonják öszsze. s ez utóbbiak szempontjából a Kádár János vezette magas "szintű küldöttség látogatásara, a Szovjetunió különböző vidékein való utazásaira, az emberekkel való találkozásaira ismét kiemelkedő szerep vár. Emlékszünk még, milyen lelkesedéssel fogadta Moszkva, Taskent, Irkutszk, Bratszk népe öt esztendővel ezelőtt Kádár Jánost és útitársait. Emlékszünk a virágerdőkre, a nagyszerű gyűlésekre, s egyéni találkozásokra, amelyek során a magyar vendégek a barátság követeiként felbecsülhetetlen értékű missziót teljesítettek. Meggyőződésünk, hogy a mostani látogatás. ha lehet, még magasabb hőfokra hevíti népeink baráti érzéseit. K. 5. ge Lajos, Tlku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai; Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak számos tagja, a Központi Bizottság osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a búcsúztatásnál N. N. Szikacsov követtanácsos, ideiglenes ügyvivő veeztésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai. Csütörtökön Kádár János vezetésével Moszkvába érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség. A fellobogózott Vnukovói repülőtéren a magyar küldöttség tagjait Leonyid j Brezsnyev, Gennagyij Voro- i nov, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Mihail Szuszlov, Viktor Grisin, Konsztantyin Katyusev és j más hivatalos személyek fo- i gadták. A magyar küldöttség júli- j us 4-ig tartózkodik a Szov- 1 jetunióban Moszkván kívül j látogatást tesz Volgográdban és az észt fővárosban. ! Tallinnban. (Folytatás a 2. oldalon.) í A saigoni amerikai főparancsnokság szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok "kivonja a a Khe Sanh-i támaszpontról az ott állomásozó tengerészgyalogságot és feladja a támaszpontot. Első pillantásra nehéz mindenre kiterjedő értékelést adni az amerikai döntésről, de az kétségtelen, hogy Khe Sanh feladása gyakorlatilag egy egész hadműveleti koncepció feladásával egyértelmű. A támaszpont Dél-Vietnam északnyugati csücskében, a tengerparttól Laoszba vezető 9. számú stratégiai út mentén fekszik. Vietnam ebben a térségben rendkívül keskeny. A Dél-Vietnamból most eltávozott Westmoreland tábornok egy egész sor elitalakulatot küldött már 1966-ban ebbe a térségbe. A csapatoknak az lett volna a feladatuk, hogy a bábhadsereg egységeivel együttműködve, jelentős DNFF erőket kössenek le és szórjanak szét. Ezen túlmenően természetes az is, hogy megpróbálják elvágni a délre vezető utánpótlási vonalakat. A DNFF fegyveres erői ) 966 nyarától kezdve rendszeresen támadták a 9. számú utat, teljes hosszában, úgy hogy a 30 támaszpont helyőrsege voltaképpen sohasem tudott támadó hadműveleteket kezdeni. Sót, az idén januárban és februárban a DNFF nagy erók bevetésével támadott. A DNFF fegyveres erői szándékosan nem erőltették a végső döntéstA támaszpont kiürítéséről szóló jelentést a saigoni amerikai katonai szóvivő hivatalosan a következőképpen indokolta: Két jelentős változás állott be Vietnamban ez év kezdete óta a katonai helyzetet illetően. Megnövekedett a szövetsegesek hadereje, a csapatok mozgékonysága és tűzereje, ugyanakkor — ismerte be a valódi okot a szóvivő — megnőtt az ellenség ütőereje, megváltoztatta taktikáját, nagyobb erők állnak rendelkezésére. Az UPI kommentárja szerint hatezer amerikai katonát vonnak ki Khe Sanhból. A visszavonuló amerikai csapatok megpróbálnak annyi hadianyagot magukkal vinni, amennyit csak lehet, rendkívül nagy mennyiség azonban a helyszínen marad. A Khe Sanh-i támaszpont kiürítéséről hozott mostani döntés tulajdonképpen hallgatólagos beismerése annak, hogy a 17. szélességi foktól közvetlenül délre fekvő területeken az amerikai hadsereg többé vagy nem tud, vagy nem a kai- harcba bocsátkozni a DNFF-erőkkel. Ülést tartott a Szagod város! pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott a Kálvin téri pártszékházban. A pártbizottsági ülésen részt vett Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is.' Az ülésen Peijési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára ismertette az időszerű politikai kérdéseket; tajékoztatot adott a városi part-végrehajtóbizottsag tevékenységéről és határozatairól, majd előterjesztette a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1968 második félévére szóló munkatervét, melyeket a pártbizottsági ülés jóváhagyott, illetve elfogadott. Balog István elvtárs. a párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője előadásában íójekoztató hangzott el az 1968 évi első félévi gazdasági feladatok teljesiteaerol. a gazdasági mechanizmus bevezetesének szegedi tapasztalatairól. A vitában felszólaltak: Halász Árpád, Balassy Sándor, Dani János, dr. Biczó György, Bódi László, Kispál Jenő, Börcsök Ferenc es Csizmeg István elvtársak. A pártbizottság a tájékoztatóval egyetértett. Az ülésen Deák Béla elvtárs. a párt-végrehajtó bizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője elnökölt es mondott zárszót. \