Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

flz ötvenmilliomodik tonna szén Szerdán a Borsodi Szénbányák berentei központi szénosztályozóján átfutott az 50 milliomodik tonna szén. A szénosztályozó 14 évvel ezelőtt fogadta az elsó szénnel telt csillét. Szabálysértés után Szigorítják a közegészségügyi felügyeletet Fából nem lesz vaskarika! A kormány rendeletet hozott az állami közegészségügyi, járványügyi felügyeletről. A felügyeletet az egészségügyi miniszter gyakorolja, ő irányítja és ellenőrzi a közegészségügyi, járványügyi tevékenységet Gondoskodik a közlekedés közegészségügyi, járványügyi ellenőrzésről is. A kormányrendelet a miniszternek mindezekben a kérdésekben, a fegyveres erők és testületek kivételével, az egész országra, a népgazdaság minden ágára és minden személyre kiterjedő hatósági jogkört biztosít. Ezt a jogkörét az egészségügyi miniszter a közegészségügyi, járványügyi szolgálat útján látja el. A szolgálat élén az állami közegészségügyi, járványügyi főfelügyelő áll, ő vezeti a minisztérium szervezetében működő központi szervet, a főfelügyelőséget A főfelügyelőség munkájában az Országos Közegészségügyi Intézetre, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézetre, az Országos Munkaegészségügyi Intézetre támaszkodik. A megyei KÖJÁL-ok szervezetében megyei, a járási közegészségügyi, járványügyi szolgálatoknál a járási felügyelőségeket hoznak létre. A helyi szerveket a tanácsok tartják fenn, de a rendeletben meghatározott feladataik tekintetében a felettes felügyelőségnek, illetőleg a főfelügyelőségnek vannak alárendelve. Az alacsonyabb szintű felügyelőségek az építéssel, területfelhasználással kapcsolatos eljárásokban gyakorolnak hatósági jogkört A közegészségügyi, járványügyi felügyelők minden munka- vagy telephelyen, építményen ellenőrizhetik a közegészségügyi, járványügyi követelmények megtartását és határozatban rendelhetik el a tapasztalt hibák, szabálytalanságok megszüntetését Ha pedig ezek a szabálytalanságok súlyos, vagy tömeges egészségrontást okozhatnak, joguk van felfüggeszteni az illető üzem, intézmény működését és elrendelni a káros anyagok megsemmisítését. Ezenkívül bűnvádi, szabálysértési vagy fegyelmi feljelentést is tehetnek és javasolhatják a főfelügyelőnek, hogy indítványozza gazdasági bírság kiszabását A rendelet július 1-én lép hatályba, egyes rendelkezései azonban csak október elsejétől érvényesek. Elmaradt tartásdíj F. Mihályné szegedi olvasónk gyermektartással kapcsolatos problémájáról ír levelében. Férjétől különvált s a bíróság havi 350 forint gyermektartásdíjat ítélt meg neki, amelyet férje mindenkori vállalata köteles levonni és folyósítani. Olvasónk azt írja, hogy egy ideig rendben is ment a dolog, két éve azonban nagyon rendszertelenül kapja meg a tartásdíjat úgyhogy már nincs is tisztában, mennyivel van férje hátralékban. Panaszával kapcsolatban írt Szőregre, a Szegedi Járási Építő Ktsz-hez, ahol volt férje. P. Mihály ácsként dolgozik. Levelére azonban nem kapott választ. Olvasónk panaszával kapcsolatban valósággal nyomozást folytattunk, hogy a tartásdíjjal elmaradt volt férjét megtaláljuk. A Szegedi Építő Ktsz-től még 1964-ben kilépett Következő munkahelyén, az Első Szegedi Járási Ktsz-ben (Mikszáth Kálmán utca) 1965-ben számolt le. Onnan a Szegedi Járási Építő Ktsz-hez ment, viszont erről a munkahelyről ez év május 15-én lépett ki. Mint megtudtuk, addig valamenynyi munkahely a fizetéséből levonta a tartásdíjat amit volt feleségének folyósítottak. Hegyes Ferenc, a Szegedi Járási Építő Ktsz személyzeti ügyintézője arról tájékoztatott bennünket, hogy F. Mihályné panaszleveléről nem tud semmit. P. Mihály állítólag egy hídépítő vállalathoz távozott tőlük, annak közelebbi címét nem tudják. Annyi azonban bizonyos, hogy a tartásdíjjal nem maradhat el, mert magával vitte a munkáltatói igazolványt, amelyen kötelezettségét is feltüntették. Zsákutca rületi tanács ezt így ls tolmácsolta az érdekelteknek. A IT. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja az ügyben sürgősen eljár, s emlékezteti a Víz- és Csatornamű Vállalatot korábban tett ígérete teljesítésére. A zsákutca megszüntetését is napirendre tűzték már korábban. Ezzel kapcsolatban a Pécs! Geodéziai Intézettel készíttettek is vázrajzot. Az utca megnyitása azonban ellenállásba ütközött, tekintettel, hogy magántulajdont érint: a telek tulajdonosa tiltakozott ellene. A probléma mégis megoldódik majd: szerepel a város általános rendezési ter- | vében, amelynek jóváhagyása után a zsákutca megnyitása időszerűvé válik. Állandó panasz: nem lehet kapni ilyen, vagy olyan vasárut. Ezt a témát vizsgálta meg a Népi Ellenőrzési Bizottság. Ellenőrzésük célja az volt, hogy megállapítsák, milyen zavarok vannak a hengerelt áruk ellátásában, s mik a fő okok. Szegeden és Csongrád megyében 15 vállalatnál, illetve szövetkezetnél tartottak vizsgálatot. Érdemes felidézni néhány megállapítást jegyzőkönyvükből. A „bázisszemlélet" A vállalatok időben és rendben elküldték megrendeléseiket a kohászati művekhez, vagy a TEK vállalatokhoz. Rendelésük alapja az idei igény volt. Ez természetes és logikus. Több szegedi és környékbeli vállalat termelésének mennyisége ebben az évben magasabb mint tavaly volt, illetve, néhány vállalatnál változott a gyártmányok összetétele. S ez volt a legnagyobb hiba, ez okozza a legnagyobb gondot az alapanyagellátásban. Ez viszont nem természetes és nem is logikus. Az ellátási nehézség legfőbb oka — állapítja meg az ellenőrzés —, a még ma is ható „bázisszemlélet". Tudniillik az ellátó vállalatok a tavalyi évet nemcsak a mennyiségben tekintették a szállítási előirányzatok alapjának, hanem az anyagok fajtálnál is. A gyakorlatban viszont jelentős változások történtek! Más termék, másféle vasanyag A megvizsgált vállalatok közül a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz termelésének növekedése háromszorosa a tavalyinak. De a termékek skálája is változott: a Szovjetuniónak 70 darab zöldborsó cséplőgépet ©ártanak, új termék az a 30 ezer darab KUKA szeméttároló edény is, amely nemrégiben került a szövetkezethez. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban másféle változás történt, mert a szekérmérlegek egyrésze helyett háztartási és kaptármérlegeket gyártanak, így a finomlemez igényük növekedett, a rúdidomacélból viszont kevesebb is elegendő, mint tavaly. Külön is említést érdemel a szegedi kőolajmedence vasigénye. A speciális hengerelt árukon kívül nagyobb menynyiségű csőféleségre van szükségük. Arról nem is beszélve. hogy a tavalyi bázisnak vett igény egyáltalán nem fedi a valóságot, mert tavaly sem tudták a vállalatok igényeit teljes mértékben kielégíteni a kohászati vállalatok és a FERROGLÖBUSZ. Kevesebbet és semmit sította a megrendelését. A Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz megrendelését a kohászat azzal az indokkal utasította el, hogy tavaly nem volt ilyen kapcsolatuk idomacélok szállítására. Az idei ellátásáról megfelelő képet nyújtanak a szer- Felárak ződések, illetve a megrendelések visszaigazolásai. Sajnos, sok esetben negyedéves, féléves eltolódások vannak, illetve egyes megrendeléseket el sem fogadták az ellátó vállalatok. A FÜTÖBER Vállalatot ellátó ÉPTEK az 1968-as első negyedéves megrendelést csak július 15-re, a második negyedévest pedig október 15-re igazolta vissza. Nyilvánvaló, hogy ezekből az anyagokból a tervezett időszakban már nehezen lehet új terméket előállítani. Olyan visszaigazolás is előfordult, amely teljesen másféle anyagot jelöl meg, olyant, amilyet a megrendelő nem tud felhasználni. Ugyancsak nyugtalanító egy termelő vállalat számára az az eljárás, hogy sem elutasítást, sem elfogadást nem jelez a Ferróglóbusz, vagy a kohászat. Amikor kevesebbet kap a megrendelő, vagy éppen semmit, akkor tovább gyűrűzik a hiány. Baj, ha a belföldi megrendelők nem kapnak időben a szükséges termékből, de még nagyobb baj, ha a külföldi megrendelőnek ígért árucikk éppen anyaghiány miatt szenved késedelmet. Márpedig sok helyi vállalat nem tud eleget tenni kötelezettségének azért, mert nem kap vasárut, alapanyagot termékeinek előállításához. A BMG makói gyárának a Dunai Vasmű elutaEz igen érdekes kérdés. Egyik paradoxon, hogy azok a vállalatok, amelyek tavaly nem álltak kapcsolatban az ellátó vállalatokkal, azokat egyszerűen „törlik a mezőnyből". A másik pedig a kis mennyiség utáni felár, amelynek kapcsán az ellátó illetéktelen bevételhez jut. Volt olyan megállapítása az ellenőrzésnek, hogy a Ferróglóbusz egy-egy kisebb mennyiségű megrendelést azért csökkentett, hogy így nagyobb felárhoz jusson. Például a Csongrád megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a különféle felárak felszámítása miatt lemondott a tervezett választék bővítéséről, mert a felárral terhelt árkalkulációja már nem lett volna kifizetődő, sőt veszteséget jelentett volna számukra. A népi ellenőrök azt javasolják vizsgálatuk nyomán, hogy a vasanyag ellátás érdekében állítsák vissza a kohászati és vashulladék gyűjtésében érdekelt emberek jutalmazási rendszerét. Azt is javasolják, hogy a felárat ne az elfogadott mennyiség alapján állapítsák meg, hanem a megrendelő által kért mennyiség arányában. G. t Az első hazai ,, toronybankett99 Valaha Európa-szerte királyi monopólium volt a hadiszervezethez tartozó kürtösök, trombitások tartása. Ezen a jogon Zsigmond király, mint császár ütötte az első csorbát, amikor 1426-ban Augsburgnak, majd Ulm és Nürnberg városának engedte meg — pénzért — városi trombitások tartását. Buda városának már 1410 körül voltak toronyzenészei; ezek a Mátyás-templom tornyában tanyáztak. Húsz aláírással kaptunk levelet a szegedi II. kerületből, Lomnici és Pöstyéni utcai lakosoktól. írják, hogy 120 méterre van tőlük a magasnyomású vízvezeték. Szeretnék, ha abból a hálózatból kaphatnának már ők is vizet, s nem okozna állandó gondot és munkát a napi vízszükséglet beszerzése munkából hazajövet. „A Pöstyéni utca — írják — kis zsákutca. Két évvel ezelőtt az a hír járta ,hogy utcájukat megnyitják, s azzal mintegy egy kilométerrel rövidül az út a villamosmegállóig. A két problémával kapcsolatban Nemes József, a II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője elmondotta: annak idején a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat ígéretet tett a II. kerületi tanácsnak, hogy a rövid szakaszon az alacsonynyomású vízhálózatot kicserélik és rákapcsolnak a Lomnici utcai magasnyomású hálózatra. A II. keiTűfflalkozésa: mm$lkw$ Brnó: Jubileumi nemzetközi uasar A hagyományos őszi Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt szeptember S—17. között rendezik meg — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Frantisek Hála, a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Az idei brnói vásár kettős jubileum — Csehszlovákia megalakulásának 50., s az első nemzetközi gépkiállítás 10. évfordulója — jegyében zajlik le. A szakosított kiállítás iránt igen nagy a hazai és a külföldi ordeklödés, olyannyira, hogy a vásárváros 75 000 négyzetméternyi beépített és 65 000 négyzetméternyi szabad kiállítási területe szűknek bizonyult. Ezért a vásár igazgatósaga a város központjában különféle épületeket is kibérelt a kiállítás céljaira. Ahány kapcsolat, annyi elnevezés. Külön nyelvészeti tanulmány lehetne, milyen sokfajta címmel illetik azokat, akik a zenével jegyezték el hivatásukat. Koncert-pódiumok főszereplőjét műrésznek szólítjuk, az orchester színházi lakói zenészek, de különféle hangszerekről is átragadt a név: zongorista, hegedűs, fúvós stb. Am azokról, akik táncos-zenés rendezvényeken, alkalmilag vagy rendszeresen, könnyűzenével szórakoztatják éttermek vendégeit — leginkább úgy beszélnek: muzsikusok. A muzsikusok — vagy hivatalos formában: szórakoztató-zenészek — ma már szerves tartozékai a vendéglátó vállalatok, földművesszövetkezeti éttermek személyzetének, noha szervezetileg semmi közük hozzájuk. Az együttműködést az egymásra talált igény diktálja: valamire való hely elképzelhetetlen zene nélkül. Így gondolkodnak a vendéglátó vállalatok vezetői is, akik úgyszólván semmi különbséget nem tesznek saját dolgozójuk és az Országos Szórakoztatózenei Központ kirendeltségétől közvetített muzsikus között. A muzsikusok védettségi szervezete a szórakoztatózenész szakszervezet, Olyan egészségvédelmi szempontokra is figyel, hogy 18 foknál hidegebb levegőn — szabadtéren, a Takaréktár utcai Halászcsárdában! — ne kötelezzék a zenekart játszani. Mégha borsos tárcájú külföldiek is hallgatnák őket, a sátorponyva alatt. De figyel arra is, hogy a muzsikusok időben érkezzenek a munkahelyükre, végigjátszszák a 45 perces blokkokat, legyen gondjuk a repertoárral: ne forduljon elő, hogy a vendég kérése teljesítetlen marad. Erre a szakmai továbbképzés nyújthat garanciát. Tizennégy megyében közel ezer muzsikus jár tanfolyamokra, ami az OSZKnak borsos forintjaiba kerül. Szegeden is biztosították nagyjából az oktatás feltételeit: zongorát, harmonikát és más hangszereket kapott a kirendeltség — már csak terem hiányzik a zeneórákhoz. Igaz viszont, enélkiil a többi se ér sokat. Talán akad majd megoldás. Országosan Csongrád megyében játszik a legtöbb muzsikus. Csak Szegeden működik vagy tizenöt népizenekar! A szórakoztatózenészt kétféle módon alkalmazzák: főfoglalkozásúként — valamilyen minősítésű kategóriavizsgával —, vagy regiszteres ként, mindig háromhónapos szerződéssel azokat, akiknek nincs vizsgájuk. A rövidlejáratú terminust Indokolja, hogy a munka nélkül maradó főhivatásúaknak gyorsabban szabaduljon hely valahol. Természetesen regiszteres zenészek előtt is nyitva az út a főhivatásúak közé — kategóriavizsgával. Ezeket a vizsgakat csak Budapesten tehetik le, s bizonyos hangszereknel csak a legkiválóbb minősítést adják ki — sajnos. Mert ugyan elkapkodnának jó néhány szerényebb képességű, alacsonyabb kategóriába sorolt zenészt. Még Szegeden is ... N. I. Nálunk 1351-től a Veszprém megyei Gajdosbogdány és Pesthidegkút volt a királyi trombitások faluja. Zsigmond király 86 trombitást tartott. Mátyás 1476. évi budai lakodalmi bevonulásakor 67 piros damasztmentés lovasdobos és kürtös lovagolt a testőrhuszárok élén. Hunyadi János kedvelt trombitásmestere a Csepel-szigeti Tököli András volt; hűséges szolgálataiért 1453-ban Szíget-Üjfalut kapta. Szomszédja, Üjfalusi Imre királyi trombitás Mátyást szolgálta. Mátyás trombitása volt Dobsa Demeter is, aki mint izsápi földbirtokos, 1473-ban a Komárom megyei Zselizfolyón épített egy malmot. Sokat emlegetett férfiú vala II. Lajos egyik dobosa és trombitása, Adler György. Ura szolgálatában sántult meg. 1536-ban Sopron városa fogadta fel loronyzenésznek. (Magas fizetése a városi jegyzőével vetekedett.) Adler sok borsot tört a soproni polgárok orra alá. Folyton korcsmákban ül — panaszolják —, ahelyett, hogy a toronyból vigyázná a város álmát. Amikor egyszer György mester, soproni tímár felkiált a toronyba, hogy a városkapu előtt lovasok gyülekeznek, Adler nem átallja, a nagypiacon át ..pestises ebnek" titulálni a jámbor tímárt Bűnéül rója a magisztrátus, hogy idegeneket hív fel a toronyba. s azokkal ott zajos „banketteket" csap. (Csakúgy vigadozik, mint a Budapest toronyszálló vendégei!) Adler végülis elunja Sopront, felmond, majd 1547-ben a csehországi Znaim városába települ. CSÜTÖRTÖK, 1968. JÜNIUS 27. OFL-MAGYARGRSZAG 5