Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

STÍLUS Bizonyára olvastak mór önök is olyasmit, hogy egy diplomata a riporternek arra a kértlésere, hogy milyen konkrét eredményekkel járt excellenciád útja, a kérdezett ilyen stílusban válaszolt: igen sok konkrét eredménnyel. Meggyőződésem, hogy országaink a fejlődés útján járnak, gazdag a múltjuk, fényes a jövőjük és jószándék tölti el lakóit. Az élet, a közeli és távoli jövő még sok értékes eredményt tartogat a számunkra. Egyes diplomatáknak ez a ködösítő stílusa, ami csak arra jó, hogy az ember megkerülje a kényes témákat, igen hasznosnak látszik az élet más területén ls. Ezt rajtam kívül már másolt ls felfedezték és kitűnően alkalmazzák Is. Így általában mindenféle bizottság, aminek emberek teljesítményei fölött kell dönteni, a többek között a népszerű Ki mit tud zsűrije ls. Ha már végképp nem tudja megindokolni, hogy három egyforma teljesítményt nyújtó zenekar közül melyik kerüljön be a döntőbe, így nyilatkozik: A zenében a ritmus az ősi, uralkodó elem. A melódia csak magasabb kultúrfokon jelentkezik. A kontrapunktikdt a legteljesebben a fuga valósítja meg. míg a szonáta az összetett dalformából születik meg. Mindeme meggondolások alapján a kisbürgözdi fúvós zenekar kerül be a döntőbe. Ez, azt hiszem, elég világos. De ugyanígy az iró ls, ha megkérdeznék, hogy mért hozta össze ezt a sok zöldséget Így válaszolna: A költészet tartalmát nem érzéki képekben kapjuk, amelyeket a nyelv szugerrál, hanem magában a nyelvben és az általa teremtett, egyedül rá jellemző alakulatokban. A nyelv a szellemit csak érzékileg tudja kifejezni, az érzékit viszont csak szellemileg. Hát ezért Ez csak elég világos. Kálmán László FERNAND LÉGÉR KOMPOZÍCIÓ ARANYLAKODALOM A KAZETTÁBAN Megszületett a kisbaba, a házaspár boldog volt. A férj másnap elővette a fényképezőgépet, befűzte a filmtekercset és elment a klinikára, hogy lefényképezze a babát Amikor egy hét múlva a felesége és a kisfiú visszaérkezett a lakásba, újból csinált egy felvételt. — Hívasd elő — kérte az asszony —, olyan kiváncsi vagyok a képekre... A férj csodálkozva kérdezte: — Csak nem gondolod, szívecském, hogy két kép miatt tönkreteszem az egész filmtekercset? — A sötétkamrában levágják róla az exponált filmeket. Legfeljebb három-négy kockát vesztünk. — De édes szivem, megtörténhet hogy rosszul teszik vissza. És akkor az egész film fényt kap. Ne légy olyan türelmetlen. Majd csak az egész filmtekercset hívjuk elő! Amikor a kisfiú járni kezdett, megörökítették az első tipegő lépést. Az asszonyka újra kérlelni kezdte a férjét hogy csináltassák meg a képeket : — Hogy is ne — hangzott a válasz. — Még harminchárom kocka van a filmen! Telt-múlt az idő, a kisfiú óvodába került Üj felvétel készült Az asszony már nem is sürgette az előhívást. Tudta, hogv mit válaszolna a férje: még harminckét kocka ... Az asszony egy évvel később kislányt szült. A Lujza nevet kapta. — Most több felvételt csinálj — kérlelte a fukar férjet — Csak nem azért akartad Lujzlkát, hogy hamarabb előhívassam a tekercset? — gyanakodott a férfi. Három kép készült a kislányról. Az egyik egynapos korában, a másik egyéves születésnapján, a harmadik a bátyjával együtt, aki már iskolába járt Az asszony mér régen belenyugodott abba, hogy a férje a fogához ver minden garast Néha vágyakozva gondolt a felvételekre: vajon hogy s ' "rült annak Idején egy évtizeddel ezelőtt a kép? Amikor a fiú érettségizett, az apa — feleségének legnagyobb ámulatára — három felvételt csinált, sőt, midőn Lujzika férjhez ment, nem kevesebb, mint négy kép készült Ekkor már csak huszonhét filmkocka volt a tekercsben. Egy nyáron az asszonyt a szakszervezet beutalta a balatoni üdülőbe.- Bőröndjébe csempeszte a gépet és a magyar tenger partján tíz felvételt készftett. Az ezüstlakodalmukon ismét készült néhány kép, majd amikor a fiú doktorált és még később, midőn elvette feleségül az egyik kolléganőjét Ekkor a tekercsen már csak egy, azaz egy filmkocka volt. Erre az aranylakodalomra került: a gyerekek, az unokák ég a vendégek. Másnap végre előhívták a filmet. — Látod, ez a kisfiúnk egynapos korában — mutatta büszkén a feleség —, ez pedig a legkisebb unokánk menyasszonya. A férj arca elborult: — Talán jövőre már kicsinyük lesz.;: Meghagyhattuk volna az utolsó kockát..J Palásti László Andrássy Lajos versei PRÁGAI ANZIKSZ Prágából, hol most állandó Tavasz van — s ezerkilencszázhatvannyolcat írnak, mit küldjek én, mit egytagú-magam (se nőm., se Tátrám, g nincs egy agaram, hogy futását — mit lábúm már nem óhajt, — legalább lesném, elheverve oldalt a Hradzsin alján) — lustán nyúló sorral elmondhatnék, hogy úgy értsed, ahogy van: a Moldva csendes, szürkés folyamában Vas-kor, Atom-kor hordaléka úszik, az utcán sürgő emberek közt állok egy kirakatnál: „Koholt perek"... S kúszik az éj a fényre, s fény gyúl ablakokban, mögöttük asztal, akták, — s emberek közt füstös viták, ítélő-, s védő-harc dúl, másutt csók közben vetnek éji köntöst. Itt bölcső ring, ott sírt nyit Jó a rossznak.., * Fáradt az ész, — nincs útja most a szónak. (Prága, 1968. máj. 15.) AMERIKA a szívátültetések korában Az Óceánból vérhabot kavart s a szirtek ormán átcsapott a szél, feketén mint a gyászkendő, a zokogva vállamra omlott... Én, mint aki él, de érzi: élte véges, nyomorultan a Napba néztem, s nem mint aki fél, kérdeztem: „Blaibarg mosolyára, költő: kl adná szívét most e másikért?!"... Adnám magam! Adnám? — de vajh mit érne, zubog-e úgy még ebben is a vér, mint zubogott e kétszer-bdtoréban? S dölyf-szövetségtől, orvtól ez se véd: a Kánaánból — sírkertek, a Jogból — erőszak, ólom, vértócsák, pokolnászl ... Aki erős volt sorsát végig élni, élére állva nyílt mellel egy új s más türelmetlenség szentebb igazának, az őrült-coltok fékveszett honában: lehet-e szivem annak új-szülője? 1 * Az 0 szivével kéne kezdjek Itt kommunistaként mindég valamit! (1968. jún. 14.) E. J. PDLDROOSZ FINÁLÉ AZ ELSŐ FÉL ÉV írta: Papp Gyula Fél év után korai lenne még általános tapasztalatokról beszélni a kultúra és az új mechanizmus kapcsolatában. Félév az új gazdasági irányítási rendszer szempontjából sem olyan hosszú idő, hogy eredményei máris kibontakoznának. Az első időszak legfontosabb kérdése közé tartozik, hogy mindazok, akik városunkban felelősek a kultúraért, pontosan értsék, miről is van szó. Nem árt tehát emlékeztetni ezekre a kérdésekre. Mindenekelőtt arra, hogy a kultúrpolitikai célok és elvek az új helyzetben is változatlanok. Azokat továbbra is a szocialista jelleg, a magasfokú eszmeiség határozza meg. Az uj gazdasági mechanizmus a művelődésügy területén mindenekelőtt az ésszerűbb gazdálkodást, guzdasági eszközeink célszerűbb, a szocialista kultúrát jobban segítő csoportosítását és felhasználását jelenti. Szeged kulturális intézményeinek vezetői megértettek ezt a legfontosabb kérdést és a kultúra fő területein, a közoktatásban, a népművelésben, a művészeti életben megkezdődött az elvek realizálódása. A város kulturális életének sokszínűségét azonban nagymértékben fokozná, ha a kormány nagyon helyesen meghirdetett decentralizálást politikáját az illetékes központi szervek sokkal erőteljesebben támogatnák kulturális területen ls. Igaz, ez a kérdés is a megvalósulás stádiumába lépett. Jól reprezentálja ezt a Szegedi Szabadtéri Játékok országos jelentősége. Ugyanakkor visszahúzó erőkkel ts jócskán találkozunk. A város önálló, sajátos, de a fenti céloknak maradéktalanul megfelelő kulturális életét csak úgy lehet reálisan fejleszteni, ha Szeged rendelkezik azokkal az éltető lehetőségekkel, melyeket a kultúrával foglalkozó gazdasági vállalatok jelentenének. Arra gondolok, hogy a vidék iparosításához hasonlóan, és budapesti üzemek vidékre telepítésének példája nyomán, a kultúrával foglalkozó vállalatok is hoznának létre vidéki decentrumokat. Ez jelentené a vidéki városokban azt a bázist, melyre művészeti áganként építeni lehetne. Az új mechanizmus másik legizgalmasabb kérdése: hogyan alakul az új helyzetben a kultúra támogatása; a gazdaságosság elve milyen hatással van művelődésügyünkre, fennáll-e a kommercializálódás veszélye. E kérdés nem problémámén tes. Azt a legfontosabb elvet, hogy a kultúrára fordított összeg nem csökkenhet, Szegeden is sikerült érvényesíteni. A városi tanács költségvetésében a tanácsi művelődésügyi intézmények költségvetésében 1967-ben 76 979 000 forint szerepelt előirányzatként. Ez az összeg 1968-ban 78 806 000 forintra emelkedett, tehát 1 827 000 forinttal nőtt. (A felújítási hitelek ezekben az összegekben nem szerepelnek.) Ebből a több mint másfél millió forintos növekedésből a kulturális jellegű összeg megközelítően / millió forint. A növekedés elsősorban a művészeti jellegű intézményeket érintette. A Szegedi Nemzeti Színház allami tamogalása például 100 ezer forinttal emelkedett. Bizonyos azonban, hogy az egyes intézmények költségvetését tekintve vannak visszaesések is. A Móra Ferenc Múzeum költségvetését 140 ezer forinttal csökkentették. A rendelkezések értelmében valamennyi költségvetésből törölni kellett a 09-es rovatot, a beszerzésekre fordított öszszeget. Ez az intézkedés elsősorban a városi Somogyi Könyvtárat érintette. A könyvtár költségvetéséből az állományfejlesztésre tervezett 100 ezer forintot törölték; később ennek 50 százalékát a pénzügyi szervek mégis biztosították. A városi tanács végrehajtó bizottsága a bevételi többlet elosztásakor a könyvtár számára még 150 ezer forintot biztosított, s ezzel megközelítettük a könyvtár állományfejlcsztésére fordított előző évi hitelkeretét, amely a költségvetés eredeti összege és a póthitel együttes összege alapján alakult ki. A tanácsi művelődési otthonok költségvetése — a beszerzésekre előző években fordított hiteleket nem tekintve — változatlan. A szakszervezeti művelődési otthonoknál ugyanakkor 45 ezer forint mutatható ki hiányként az 1967. évi költségvetéshez viszonyítva. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által fenntartott könyvtárak ez évi költségvetési kerete szintén változatlan. A vállalatok részéről a könyvtárak fenntartására biztosított összeg ez évben is 91 ezer forintot tesz ki. A költségvetési összegek változatlansága azonban az áremelkedések miatt nem megnyugtató. A színházat, a textíliák és faáruk árának növekedése, más kulturális jellegű intézményeket pedig elsősorban a szolgáltatási díjak emelkedése érint kedvezőtlenül. (A színház egy havi vízdíja 1967-ben mintegy 900 forint volt, most 3200 forint; plakátragasztást költsége 25 ezer forinttal emelkedett; nagyjában ugyanennyi a növekedés a plakátok nyomdai költségeiben.) A hirdetési és nyomdai költségek a művelődési otthonokat, a tanács népművelési csoportját, a könyvtárakat is hátrányosan érintik. Problémákat okoz a terembérleti díjak nagyarányú emelkedése. Ezek közül is elsősorban a központi nagyrendezvények (irodalmi estek, filharmóniai hangversenyek) céljait szolgáló Tisza Szálló díszterme bérleti díjának 1 ezerről 2500 forintra történt emelése. A városi Somogyi Könyvtár működésében a folyóiratok árának — elsősorban a külföldi lapokról van szó — jelentős növekedése okoz gondot. A 15—25 százalékos áremelkedés miatt a folyóiratok egy részét le kellett mondani.. A tanácsi hatáskör növekedése befolyásolta az új gazdasági mechanizmus által teremtett helyzetet. A városi tanács felismerve az alkotó tevékenység támogatásának szükségességét, a kultúra egészére kiható intézkedéseket tett a képzőművészeti ház és a szlnészház létrehozásában. Végeredményben néhány ilyen intézkedés is jelentős támogatást hozhat a város kultúrájának alakulásában. Az új gazdasági mechanizmusnak a kultúra területért való alkalmazása több vonatkozásban teremtett új intézkedéseket. Ezek közül az egyik legjelentősebb a kulturális alap létrehozása. A kulturális alap célja, hogy segítségével a művészeti intézmények tevékenységét kultúrpolitikailag helyesen lehessen befolyásolni. Ebből az alapból támogatják a színházak kiemelkedő, eszmeileg jelentős előadásait ebből biztosítják az ilyen jellegű darabok bevételi kiesésének kiegyenlítését, az ifjúsági előadások támogatását stb A központilag biztosított kulturális alap összegét azok * járulékok növelik, amelyeket a színházak bizonyos darabotot után fizetnek be. Vagy nézőnként — jegyenként — 1 forintot, vagy a bevétel bizonyos százalékát. A járulékoltatás «