Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

3 szocialista országok közös űrkutatásai Moszkvában kedden véget ért az a tudományos tanács­kozás, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői az űr­kutatásban való tudományos együttműködésüket vitatták meg. Megvizsgálták a szocia­lista országok űrkutatási együttműködésének fejlesz­tésiét és a közös űrkísérletek­re vonatkozó újabb javasla­tokat. 1969—1970-ben a kü­lönböző szocialista országok berendezéseit fogják felbo­csátani geofizikai rakétákon es műholdakon. Ezenkívül a szocialista országok tudósai együttes kutatásokat folytat­nak azoknak a szputnyikok­nak a révén, amelyeket a Szovjetunió bocsát fel. A tudományos tanácskozás a testvéri barátság és a köl­csönös egyetértés légkörében zajlott le, s elősegíti a szoci­alista országok együttműkö­désének fejlődését a békés célú világűrkutatásokban. További villamosítás : A Csongrád megyei tanács tegnapi végrehajtó bizottsá­gi ülésén jóváhagyta a Dél­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat és a tanács tervosztálya által elkészített 1969. évi villamosítási ter­vet. A belterületi villamosí­tás programjából 3 kilomé­ter hosszúságban korszerű­sítik a hálózatot Kiskundo­rozsma új lakótelepén. Ugyanitt fél kilométeren új kábelt fektetnek le és transz­formátorállomást is építe­nek. A közterületek villamo­sítási programjában a sze­gedi járás területén a Do­maszék kisivánszéki, a Csen­gele vadgerlési és erdősarki, a Zsombó Wesselényi, az Üllés Hármas; az Ásottha­lom-átokházi és a Zákány­szék-bogárzói iskola villamo­sítására kerül sor. A vb jóváhagyta a mező­gazdasági jellegű tovább­képző iskolák 1968—69-es évi oktatási tervét A sze­gedi járásból Ásotthalmon, Csengelén. Mórahalmon, Rúzsán, Zákányszékjen, Zsombón gyümölcstermelő-, Forráskúton és Szatymazon zöldségtermelő-, Pusztasze­ren, Röszkén és Üllésen nö­vénytermelő továbbképző is­kola nyílik a következő tan­évben a helyi tszcs-k és tsz-ek együttműködésével. Határozatot hozott a me­gyei tanács vb 60 ezer forint társadalmi tanulmányi ösz­töndíj és 20 ezer forint tár­sadalmi munkásokat illető jutalmazási összeg 1968. évi előirányzatára; Textilművek fonodája MINŐSÉGI REKORD A fonógéptót között sietős lépteitkel halad egy asszony. Magasak a gépek és erőseit, az asszonyka nem magas. De erős ő is. A hozzáértés, az ügyesség, a gyorsaság jelen­ti az ő erejét; három gépen szolgálnak neki az orsók. I Több mint ezer orsó pörög, ' dolgozik az ő parancsára. Nem könnyű pedig. Ki 1 ^í! ' mm 96«i BOa felvétele UTCAKÉP. A Szegedi Szaftathér! Játékok igazgatóságá­nak dicséretet érdemlő kezdeményezése a Kárász utcai transzparensek elhelyezése. A városba látogató vendégek figyelmét is ötletesen hívják fel az ünnepi játtótok prog­ramjára. tudná azt megmondani, hogy a fonónő lába hány és hány kilométert tesz meg hónap­ról hónapra, évről évre? A fonalak kilométereit, tonnáit lehet csak számontartani. S a minőségüket. A Szege­di Textilművek híres erről; itt készül a legjobb minősé­gű hazai fonal. Büszkék is erre a fonodaiak — és jog­gal. Annak idején a rekonst­rukció napjaiban az a cél lebegett szemük előtt, hogy az új szövöde számára ki­váló alapanyagot, elsőrendű fonalat biztosítanak. Olyat, ami nem szakad el mindun­talan a szövőgépen, ami ma­gasabb termelékenységet eredményez. Minden erőt — ideértve természetesen az anyagiakat is — erre össz­pontosítottak. Hogy milyen eredménnyel, arról talán „beszéltessük" a számokat. Tavaly 69,3 szá­zalék volt az első osztályú fonalak részaránya, magasan jobb, mint 1966-ban. Viszont idén májusban már 83 szá­zalékra „tornászták föl" ezt az arányt: a fokozatos emel­kedés után minőségi rekord született a fonógépek között. Zombori Zoltán gyürrész­leg-vezető kitartó, követke­zetes és páratlanul nagyará­nyú munkáról számol be, amelyben a fonónőktől a művezetőkön át a legfelső vezetésig résztvett az egész közösség. Lényegében az úgynevezett programozott gyártásirányítás módszerei­nek érvényesítéséről van szó. Erről a programozásról ta­valy már hírt adtunk: a szö­vődében szép sikerrel hono­sították meg a rendkívül hasznos újítást. A fonodában már koráb­VPgte enged az Üt és a fogunk göiw cses szorítása. Jönnek még a szerpenti­nek, haj tű kanyarok garmadával. egyre magasabb hágókon csavargunk, de leg­alább miénk a havasak oldalálsa vájt padka, teljes szélessége. Mire feltünedez­nek Sarajevó fényei, nemileg megnyug­szanak az idegeink. Az óváros piacterén tesznek le bennün­ket, s mostmár szállás után kell néz­nünk. Szerencsénk van. Néhány lépés­nyire e Sztari Grád Hotelben igent bólint a portás. C-kategóriós szálloda. ezért „csak" 30 új dinárt kér egy éjszakára tejenként. Nem valami elegáns hely. de kényelmes. Többet is fizetne az ember ilyen nyomasztó nyolcórás utazás után. Reggel a kapun kilépve a Bascsarsija (bazár) tarka képe és zsivaja fogad. Ez a regi Boszniáinak egy darabja. A pirinkó kávézók, a szűk báránysütő boltocskák, az alacsony műhelyek és a rozoga bó­dék között hosszú, türökbugyogós asszo­nyok sürögnek. A rézművestót. utcácská­ja elképesztő tömegben kínálja a filigrán veretű tálcákat, kardokat, csészéket, cse­csébecséket. A macskaköves piacon ba­nán-, ananász- és narancshegyeken ma­síroznak a legyek. Odébb a sátorsoron török fezt, papucsot, bocskort, pénztár­cát, művirágot árulnak. Benézünk egy liliputi üzletbe, az ajtón fürtökben lóg­nak a bőrkészítmények. Öregember ku­corog a sarokban és 12 űj dinárra mond egy dohányzacskót. Tízért kérjük, de nyilván megharagszik, mert elfordul ós szóra sem méltat többé. Pedig mi azt hittük, itt igazán lehet alkudni is. Mondják, kóstoljuk meg a híres cse­vapcsicsát Olcsó és laktató. Beülünk a kicsiny étkezdék egyikébe és körülüljük a szokatlanul alacsony, tepsiszerű kerek aseOáft JStartSsű menyecske veszi M a rendelést és bekiált valamit a konyhá­ba. Csak annyit értünk, hogy „Muszta­fa". És Muszitaia máris küldi lapos tá­nyérokon a friss, hüvelykujjnyi hosszú­ságúra szabdalt kolbászt és hozzá a ke­nyértésztából, kemencefenéken sült lán­gost Megfelelő adag, s mindössze három új dinárba kerüL Bejárjuk a piac környékét is. Egy ma­gaslatról 16 minaret látható, mind-mind a hosszú török megszállás emlékei. A legközelebbi karcsú toronyból ma is müezzin hívja imára a hívőket és kiált­ja mind a négy égtáj felé Allah dicső­ségét. A mohamedán vallásúak levetik lábbelijüket és mezítláb lépik át a me­cset küszöbét Az ajtóban állandóan ül­dögélnek öten-hatam és vigyáznak, nehogy hitetlenek is belépjenek. Csak két megállót kell menni a villa­mossal és merőben más világba csöp­penünk: modern nagyvárosba. A külön­féle stílusú paloták sorát 10—15 emeletes új házak oldják fel. A Tito marsall úton rengeteg üzlet, zsúfolt kirakatok. A nök közül sokan a legutolsó divat szerint öl­tözködnek. Itt jóval gyérebb a turistafor­galom, mint a tengerparti városokban, mégis olyan a forgalom, akár a pesti Váci utcáin. Sarajevó, Bosznia fővárosa. Itt lőtte le egy Gavrilo Princip nevű fiatalember 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, s ezt a hazafias tettet Bécsben az első világháború ürügyéül használták fel. Az emléktábla ma is ott látható annak a Miljacka-parti háznak a falán, ahonnan a lövések eldördültek. K. NAGY ISTVÁN ban fs előre meghatározták, hogy a hét melyik napján kinek, milyen számú gépet kell ellenőriznie, illetve javí­tania. A programozott irá­nyítás idei bevezetése azon­ban még szélesebb utat nyi­tott a gépállapot továbbjaví­tásához: az „egészségesebb" gépek között pedig növeked­hettek a termelési eredmé­nyek is. A fonodában min­den orsó egy-egy külön ter­melőhelynek számít, tehát több mint 75 ezer ilyen egy­séget kell szemmel tartani. Sok szem kell hozzá, legjobb, ha az egész közösség részt­vesz ebben a figyelésben, a hibák kiszűrésében. így vol­tak ezzel a Kállai-brigád tagjai, akik a fonó I. C-mű­szakban elhatározták, hogy gépeiken társadalmi ellenőr­zést végeznek, segítik a hi­bák feltárását. Megjelölték azokat az orsókat, ahol bizo­nyos idő alatt több szakadás történt, a segédművezető helyrehozta valamennyit, s így 40 százalékkal csökkent a fonalszakadás a brigád gyűrűsgépein. Nagyarányú hiba-nyomo­zás alakult ki a fonodában a vezető szakemberek köz­reműködésével. Kiderült, hogy 64 okból lehetséges sza­kadás a gépeken, s végül is három „nagy hal" akadt ho­rogra. három olyan hiba, ami a szakadások 50 százaléká­ban ludas. Kézenfekvő volt, hogy ezeket kell sürgősen „ártalmatlanná tenni" s az már fél győzelem lesz. Az­tán persze tovább lehet szű­kíteni n kört a többi „notó­rius" körül is. Nagy segítséget jelentett, hogy a Kállai-brigád kezde­ményezését magáévá tette az egész fonodái közösség. A fonónők krétával jelölik a „renitens" orsókat, így se­gédkeznek a gyorsabb javí­tásban. Hisz nekik is érde­kük. hogy csökkenjen a sza­kadásszám. Ezáltal ugyanis nemcsak a hulladék lesz ke­vesebb, hanem az ő megter­helésük is, idejük, erejük több gép kezelésére lesz ele­gendő. Pontos programozás sze­rint, széles körű ellenőrzés­sel valósították meg az új rendszert a fonodában. He­lyességét igazolja, hogy de­cember óta hónapról hónap­ra csökken a szakadás, ezzel arányban a hulladék előfor­dulása is. Az eredmény te­hát megéri a fáradozást. A fehér pelyhes, szöszös fonó­csornakokban ismét erőseb­bek és gazdagabbak lettek a gépek közt siető dolgozók, műszakiak. A minőségi re­kord a kezdeményezők szép sikere, példa arra, hogy jobb munkaszervezéssel nagy utat lehet megtenni céljaink felé. Simái Mihály Harácsolok kivirágzása? L apunk tegnapi számában az irigység káros, bete­ges légkörének jelenlétét tettük szóvá. E cik­künkben egy másik, lényegét tekintve kisebb je­lentőségű, de politikai hatásában közérdeklődésre igényt tartó jelenségről szükséges szólnunk: a harácsolókkal foglalkozunk. A harácsolok megjelölésére használt nepman szó talán nem elég közismert fogalom nálunk. Gúnynév ez, a szovjet hatalom első éveiből szármázik, s azokat il­lette, akik kihasználva a gazdasági viszonyok adta lehe­tőségeket, nem a fiatal szovjet hatalmat, hanem saját burzsoá, kispolgári vagyoni gyarapodásukat segítették. Nálunk is éltek és élnek ma is nepmanok, akik csak, és kizárólag azt nézik, hogy a gazdaság adott lehetőségei­ből mit tudnak kipréselni magánjavaik gyarapítására. Itt sem az a baj, hogy vállalkozó iparos, kereske­dő, szabad foglalkozású, vagy intellektuális pályán dol­gozó ember úgy jut nagyobb jövedelemhez, hogy azért valóban, tehát effektíve megdolgozik. A társadalom szá­mára hasznosan végzett munkája alapján szerzett jöve­delmet mindenki megérdemli. (Nem a papírigazolások­kal bizonyított és kimutatott munkákról van szó.) Ért­hető tehát, hogy ott, ahol arra a társadalomnak szük­sége van, új kisipari engedélyeket, ahol az állami ke­reskedelem nem működik, magán-kiskereskedői engedé­lyeket adnak ki tanácsaink. Abból a politikai, társadal­mi és gazdasági meggondolásból, hogy a szocialista vi­szonyok között élö lakosság kényelmét, igényét minél jobban és pontosabban kielégíts üli. S ott. ahol ezt ál­lami, vagy szövetkezeti szektor nem tudja megoldani, végezze el az önerejével dolgozó kisiparos, kiskereske­dő. A jó, pontos kiszolgálásra, a napi szükségletek ki­elégítésére vonatkozó igény jogosságát nem vitatja el senki sem a szocialista viszonyok között élő állampol­gároktóL De a magánvállalkozás, a szabadfoglalkozás nálunk nem szüli automatikusan a nepmanságot. (A kisiparosok, kiskereskedők, egyéb szabadfoglalkozásúak zöme becsü­letesen szolgálja a lakosságot, s e szolgálata alapján megtalálja tisztességes megélhetését ő maga is.) Adó­politikánk, törvényeink és egyéb hatósági eszközeink kedvező irányba befolyásolják ezt a szektori. Persze vannak, akik kijátszák a törvényeket, visszaélnek hely­zetükkel, vérükben van a gyűjtés, a harácsolás... ezek­kel szemben hatósági, büntetőjogi úton fellépnek álla­mi szerveink éppen úgy, mint bárki mással, ha visszaél a társadalom érdekeivel és bizalmával. Mégis, hát akkor hol vannak a nepmanok? Szüksé­ges ilyen teátrálisan is feltenni a kérdést, mert nálunk minden ellenkező hiedelemmel szemben nem virágzik ki a harácsolóknak. munka nélkül nagy pénzekkel lé­bolóknak, ügyeskedőknek. Ideig-óráig lehet fondorlato­san nagy jövedelmeket bezsebelni, ügyeskedni, de csak addig, amíg a törvény keze oda nem ér. S az minden esetben odaér, előbb vagy utóbb. A nepmanságra való törekvés él tehát nálunk is. Hiszen még alig valamivel több, mint két évtizede, hogy elhagytuk azt a múltat, amelyben dicsőség volt az ügyeskedés. De a mai lehetőségek is rejtenek magukban olyan vonásokat, amelyek kedveznek az ügyeskedőknek. Hatósági és törvénybeli intézkedéseink mellett szüksé­ges a széles körű társadalmi kontroll is. Nemcsak a né­pi ellenőrök közreműködésével, hanem valamennyi ál­lampolgár útján. Hiszen a nepmanság iránti vágy nem az üzemékben és gyárakban jelentkezik elsősorban. O tt pedig, ahol egyes szövetkezeti vezetők, vagy az állami, gazdasági adminisztrációban dolgozók lépnek túl megengedett kereteket, ott a munkás­ság és a szövetkezeti tagság, a sajtó és más társadalmi szervek és eszközök lépjenek fel megfelelő eréllyel és időben. Nálunk a becsületes munka alapján szerzett jöve­delemnek van tekintélye és társadalmi elismertsége. S nincs létjogosultsága a közösségi kárára történő hará­csolásból származó egyéni gyarapodásnak. Két káros vonást emiitettünk; az egyik mint la­punk tegnapi számában írtuk, az irigység kicsinyessé­ge, amely éppen olyan káros, mint a másik tendencia, a haráesolásé. A szocialista erkölcs egyiket sem tűrheti meg. Most első helyen kezeljük az okos, józan kezdemé­nyezést. Azokat az embereket dicsérjük, akik a nép és a társadalom javát szolgáló okos vállalkozásba kezde­nek, élnek az új gazdasági viszonyok adta lehetőségek­kel. S ezek az emberek kapják meg munkájuk után azt, ami megilleti őket. Nem a harácsolás, nem a nye­részkedés jelenti most a nagyobb bajt, inkább a bon­takozó kezdeményezés, a józan, bátor vállalkozás lassú üteme a gond. A. G. Orchideák és tündérrózsák A pár napja tartó kánikula hatására a Szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének legilla­tosahb virágai, a tigris­foltos orchideák kibontották kelyheiket. A Közép-Ameri­Uj város születése Az ukrajnai Luganka köz­ség közelében a pusztában javában épül egy ötemeletes ház, a leendő 20 000 lakosú város első épülete. A város­nak még nem tudják a ne­vét. Itt fognak élni majd maguk az építők, később pedig azok a munkások, akik az uglegori hőerőmű­ben dolgoznak. Ez a hőerő­mű Európa legnagyobb ilyen létesítménye lesz, kapacitása négyszeresen haladja majd meg a híres Denyprogesz-ét. kából származó növényeknek természetim környezetet te­remtettek. A langyosvizű tó partján álló hatalmas lomb­koronájú fákra függesztet­ték a kosai-akban elhelye­zett virágokat, amelyek a párás, árnyékos helyet ked­velik. A különleges formájú egzotikus növény nagy pety­tyes virágai lefelé nyúlnak a függő kosarakból s mesz­sziröl is érezhető kellemes, bódító illatot árasztanak. Ugyancsak sok látogatót vonzanak a sárga- és fehér­virágú tündérrózsák. Szín­pompás látványt nyújtanak a víztükröt elborító levélzet közül kibúvó kecses virág­szirmok. SZERDA, 1968. JÜNIUS 19. BBsl

Next

/
Thumbnails
Contents