Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

I Újai benzinkút épül Szegeden - * ; MMM Somogyi Károlyné felvétele A megnövekedett gépjárműforgalommal egyenes arányban kell növekednie Szegeden is a benzinkutak számának, hogy a felesleges várakozást, torlódást el lehessen kerülni. A Brüsszeli körúton nyitott négyoszlopos töltőállomás ugyan már enyhített a helyzeten, de a problémák nem oldódtak meg. Éppen ezért az AFOR űiabb hatoszlopos toltoállomást épít a jutaárugyárnál, az E—5-ös út és a Fonógyári út ialalkozasanal. A mintegy négymillió forint költséggel épülő modern kutak extra szupert szupert, keveréket, benzint és gázolajat szolgáltatnak majd az autósoknak Ugyanitt epitenek egy kocsimosót is. Már a föld alá süllyesztettek négv darab 25 ezer literes tartályt és egy 10 ezer literest. A számitások szerint július'második feleben adjak at rendeltetesenek az új töltőállomást. Képünkön a kubikosok dolgoznak még a terepen. Őket követik majd az útépítők. A holnap szakmunkásairól Szeged és Csongrád megye gyors iparosodása tette fel a kérdést — hogyan szolgálja a szakmunkásképzés az Ipar munkaerő-pótlását? —, s a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vállalkozott a válaszadásra. E hasábokon korábban — „A holnap szakmunkásai" címmé! — foglalkoztunk a vizsgálatok számos tapasztalatával. Megyénk népi ellenőrei, a KISZ Csongrád megyei bizottsága és az SZMT munkatársai azóta már összegezték ezeket a tapasztalatokat; érdemes tehát újra teret és figyelmet szentelni annak, milyen következtetéseket vontak le belőlük. Ami a legalapvetőbb: a szakmunkásképzés fokozottabban igazodjék a megye szükségleteihez. Ezt a célt jobban kell szolgálni maguknak a vállalatoknak is; egyebek közt úgy, hogy hoszSe/ye professzor A Kanadában élő világhírű magyar orvosprofesszor, de. Selye János, aki — mint mór jelentettük — hétfőn Szegedre látogatott és délután a Szemészeti Klinika tantermében kutatásairól beszélt, nagy érdeklődéssel kísért előaoása utána magyarul is megjelent könyveit — Életünk es a stress, Álomtól a felfedezésig — dedikálta. Képünkön Selye professzor tisztelőinek gyűrűjében. Bal oldalt dr. Karády István szegedi egyetemi tanár. szabb távra előre meghatározzák az iparitanuló-szükségletet, s a maguk házatáján megteremtik a képzéshez szükséges jó feltételeket is. Törekedni kell megfelelő tanműhelyek kialakítására, elegendő tantermet, kollégiumi férőhelyet is kell biztosítani a holnap szakmunkásainak. E célból Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden is új tanintézeteket kell épjjeni. Célszerű lenne az is, hogy a Csongrád megyei KISZÖV irányításával a ktsz-ek is minél több — szükség esetén közösen használt — tanműhelyt létesítenének. Ugyancsak kívánatos volna, hogy a szakmunkásképzés segítésére, ellenőrzésére a KIOSZ társadalmi bizottságot hozzon létre. Általában nem kielégítő a pályaválasztók „érettsége"', más szóval önismerete és pályaismerete. ezért a fiatalok alaposabb eligazításra, részletesebb tanácsadásra szorulnak. Fokozni kell tehát a pályaválasztási tanácsadó tevékenységet. Az ösztöndíj, a premizálás, a nyereségrészesedés rendszerében, vagyis az anyagi érdekeltség fokozásában szintén jó lehetőségek rejlenek. Abban is érdekeltté lehet tenni a tanulókat, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után továbbra is ott dolgozzanak, ahol tanultak. E célból a társadalmi ösztöndíj rendszerét is fel lehetne használni. VÁROSRENDEZÉS Maqasházak Gyakran kapunk olyan leveleket olvasóinktól, melyekben különböző városrendezési kérdésekről érdeklődnek. Mivel ezek általában közérdekűek, úgy gondoljuk, megéri, ha a nyilvánosság előtt válaszolunk rájuk. Több olvasónk is szóvátette, hogy nem épülnek Szegeden magasabb házak, holott a lap is többször írt róluk, s néhány tervet be is mutatott. Két éve, 1966 júniusában cikksorozatban foglalkoztunk a középmagas lakóházak építésének szegedi problémáival. Az írás lényege az volt, hogy bár városképi szempontból szükség lenne újabb hangsúlyos épületekre, a drága építési költségek miatt csak nagy megfontolással szabad belefogni építésükbe. Ez a megállapítás még ma sem évült el. Ne zavarjon bennünket, hogy Miskolcon, Debrecenben, Salgótarjánban, vagy akar Kecskeméten is több magasabb ház épül, mint Szegeden. Ezekben a városokban a városközpont kiépítése most vált aktuálissá, amit nagy áldozatok árán sokszor a lakások számának rovására végeznek el. Ne feledjük azonban, hogy a közelmúltban épült fel Szegeden a 9 emeletes Nádor utcai, a 8 emeletes Bécsi körúti, a 6 í emeletes Lenin körúti és a 10 emeletes Kossuth Lajos sugárúti épület, megkezd- . ték már a másik Lenin körúti tömb épí- ' tését is, melynek egyik része 9 emeletes lesz. Újszegeden, a biológiai intézet főépülete is 8 emeletet kap. Tehát tévedés ne essék: Szegedre is rendre épülnek a modern városkép alakítói, a magasabb lakóházak és középületek. A tervezőmérnökök rajzasztalain újabb és újabb elképzelések, tervek születnek. A műhely természetesen még nem valóság, ha változnak a körülmények, változtatni kell az elképzeléseken is. Éppen a közelmúltban adtunk hírt róla, hogy a dunaújvárosi házgyár termékeiből építünk majd középmagas lakóházakat a Tarján-negyedben. Ezek az előző tervekben még nem szerepelhettek. Summázva az eddig elmondottakat: már a harmadik ötéves tervben is jónéhány magasabb ház épül a városban, a következő ötéves tervben pedig Szegeden is szokásos építkezési formává válik a középmagas ház. ínJóház tép Bartucz József levelét már csak azért is szívesen adtuk közre a legutóbbi Olvasóink írják összeállításban, mert nagyon is egyetértünk mondanivalójával: a Nagyállomás tere (egyik nevén Indóház tér, másik nevén Baross tér) nagyon elhanyagolt. Az állomás környéke a város előszobája. Hiúba szép a szalon, a belváros, ha az érkező első benyomása kellemetlen, már nagyon nehéz jobb hangulatra késztetni. 1 A rendezés természetesen elsősorban pénzkérdés. Tehát nem szabad úgy megközelíteni, hogy minél hamarabb építsünk a tér köré kacsalábon forgó palotákat. Meg kell várni, amíg — talán a negyedik ötéves tervben — időszerű lesz a környék rendezése. De addig is kell valamit tenni, egyrészt már az idén, másrészt jövőre. Kis pénzből, jó ízléssel.A rozzant keriteseket például el lehet fedni szt»p reklámtáblákkal. Ide kívánkozna egy nagyméretű város- | térkép is, melyet este reflektorokkal meg- I világítanak. Miskolcon már van ilyen, és . az útbaigazítást köszönettel veszi az utazó! i A házak tatarozását, az úttest rendbehozását is mielőbb napirendre kell tűzni: ha tiszták az épületek, bár ha régiek is, mindjárt más a hatásuk. Végezetül pedig fák, bokrok ültetése, gondozott parksávok tehetik széppé a teret. A Dóm téren évtizedek óta áll egy üres telek, de mivel szélére sudár jegenyesort ültettek, észre sem venni. A fa akár helyettesíteni is képes egy építészeti alkotást. Bartucz Józseffal együtt hívjuk fel tehát a III. kerületi tanács figyelmét, hogy gondoskodjék a Nagyállomás terének kicsinosításáról. 9n1éztnénykÖz$0ont Május elsejei számunkban mutattuk be Szeged részletes rendezési tervét, mely rövidesen a városi tanács elé kerül megvitatásra és elfogadásra^. A sokirányú terv többek között Újszegedet jelöli ki Szeged második intézmény-központjának. Csamangó B. János olvasónk azt kérdezi levelében, hogy mi az az intézmény-központ, s miért lesz egy másodikra is szükség. Általában mindenütt a város központjában helyezkednek el a különböző intézmények: a tanács, a posta, a rendelő, a bíróság, a rendőrség stb., szóval azok a szervek, melyeket a lakosság szinte naponta felkeres. Így van ez Szegeden is. A rendezési terv szerint a városi intézmények a jelenlegi helyükön működnek tovább, a későbbiekben is, a kerületekben mindenütt kis helyi intézmény-központok alakulnak ki, s a regionális intézmények, mint például az egyetemek, a tudományos intézetek, a pártiskola stb. részére Újszegeden biztosítanak helyet. Egyrészt azért, mert a belvárosban már nincs is szabad terület ilyesmire, másrészt mert a ligetes, kertes, laza beépítésű Újszeged kitűnően megfelel erre a célra. FEHÉR KÁLMÁN flranyaft i májusi A csaknem évenként is- 30 Celsius-fokig emelkedett Madárvédelmi kongresszus Május 15—20-ig Balatonszemesen tartja ülésszakát a méílödő május közepi lehű- a nappali hőmérséklet, hét- ; Nemzetközi 1 Madárvédelmi lés az idén sem maradt el. főn délután már 17, kedden : Szövetség Európai SzervezeMíg a múlt hét végén 28WK-bmaM) Béla felvétele Lengyel-magyar mezőgazdasági együttműködés Lengyelország és Magyarország együttműködése a mezőgazdaság területén is már hosszú évek óta sikeresen fejlődik. Ennek a fejlődésnek 1963 óta tervszerű jelleget adtak, és évenkénti egyezményekkel biztosítják időszerűségét. Az együttműködés főként olyan területekre összpontosul, mint az állami gazdaságok szervezése, állatgyógyászati, állattenyésztés, a mezőgazdaság gépesítése stb. A lengyel mezőgazdaság például felhasználja a nagyüzemi gazdaságok, különcsen a magtermesztő és a halászati üzemek területén szerzett magyar tapasztalatokat, a homokos talajok termőképességének fokozása, a baromfitenyésztés és a mezőgazdasági kártevők elleni védekezés területén elért magyar eredményeket. A magyar mezőgazdaság viszont különösen az állattenyésztés, a baconsertések tenyésztése, a mezőgazdaság kemizálása' és a talajjavítás területén szerzett lengyel tapasztalatokat hasznosítja. (MTI) reggel 13, kedden délben pe- I te. A szekció négyévenként dig 15 fok volt Szegeden. ; ülésezik, minden alkalomA lehűlés együttjárt a ré- j mai más-más országban. gen várt — bár eddig még igen csekély mennyiségű — eső érkeztével is. Hétfőn először nyugati, északnyugati széllel égzengés és villámlás jelezte a zivatar közeledtét, majd este 7 óra tájban Baks, Sövényháza környékén leesett az első aranyat érő csapadék. Szegeden a hétfő esti zápor után 8,3 milliméter csapadékot mértek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tájékoztatója . nagyjából megegyezik a szegedi járási tanácson kapott adatokkai. Ezek szerint általában 4—10 milliméter eső volt a megyében, ennek többsége a szegedi járásban hullott. A kevés csapadék is nagyon hasznos volt a növények és a gyümölcsösök számára. Fontos időszerű tudományos és gyakorlati madárvédelmi kérdéseket (mint például a növényvédő mérgek hatása a madárvilágra, a vizek olajszennyezettsége, vadvédelem, a városrendezési problémák és a madárvédelem stb.) vitatnak meg. Több mint 100 külföldi madarász szakember jelentette be részvételét. A magyar Alföld ornitológia! problémáit dr. Beretzk Pétei> dr. Marián Miklós és Urbán Sándor, a Szegedi Madártani Szakkör vezetői képviselik. Az üléssorozat után mintegy 40 külföldi ornitológus Szegedre utazik, hogy — kétnapos kiránduláson — megtekintse a város környékének híres madárvédelmi területeit. SZERDA, 1968. MÁJUS 15. DEL-MAGYARORSZÁG 3