Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

a vá ros ? Közérdekű tanácskozás az újságíró klubbari A tanácsokhoz, a mozgalmi szervekhez, a szerkesztőségbe küldött levelek tömegei, a különböző vitafórumokon gyakran feltett kérdések bizonyítják: a szegedi lakosság aggódva látja, hogy a város köztisztasági állapota nem kielégítő. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Dél-Magyarország szerkesztősége kerekasztal-megbeszélésre hívta meg az újságíróklubba azokat, akik állásfoglalásukkal, jog- és feladatkörükbe tartozó intézkedéseikkel választ adhatnak a kérdésre: tisztább lesz-e, mikor, s hogyan Szeged? A megbeszélésen részt vett Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Bódi János rendőr őrnagy, a szegedi járási, városi rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztályának vezetője, dr. Bödö István, a szegedi I. kerületi tanács vb titkára, dr. Hammer Fidél, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának titkára, Kószó József, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, Kovács János, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatója, dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Markos Károly, a szegedi III. kerületi tanács vb titkára, Pántya József, a szegedi II. kerületi tanács vb elnöke, Peták József, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója, Tóth József, a Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője, dr. Vetró János, a szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója. A Dél-Magyarország szerkesztő bizottságát F. Nagy István felelős szerkesztő képviselte. Az úgynevezett kommunális vállalatok, amelyek szükségszerűen bontják, fúrják az utcák burkolatait (bár nem mindig ésszerű szükség szerint!) munkájuk költségei között elszámolják a szakszerű helyreállítást, illetve az általuk okozott felesleges törmelék elszállítását. Tehát fizetést vesznek fel, akkor viszont ne feledkezzenek meg e csíp-csup feladatok elvégzéséről sem. Ugyanez áll az építőkre és az építtetőkre is: a közterületet anyagok lerakására olyan feltételekkel veszik bérbe, hogy azt az építés befejezése után eredeti állapotában állítják helyre. A legtöbbször ezt is elfelejtik. A város lakóit ls felelősség terheli azért, mert most olyan sok a szemét. Sokan a házi szemetet is az utcára Öntik. Mások lehetetlenül kezelhető edényekben, lyukas lavórokban, vödrökben, dobozokban teszik házuk elé a szemetet. A munkás, aki a félpormentes gépkocsiba önti ilyen tartóból a szemetet, baleseti veszélynek van kitéve, jobbik esetben annak, hogy nyakába hull minden piszok. Megint mások leszaggatják, tönkreteszik, kiforgatják az utcai szeméttarlókat. Az ehhez hasonló cselekedeteknek gyakran több szemtanúja is van, még sem lép közbe senki a közvagyon és a tisztaság védelmében. Javaslatok, intézkedések Miért sok a szemét? Valamennyi jelenlevő megállapította, hogy a lakóházak udvarain, a lépcsőházakban, a járdákon, az utakon, tereken, parkokban tűrhetetlenül sok a szemét. Tavaszszal más években is több Szokott lenni, mint nyáron és ősszel, de az idei felülmúlja a sokévi átlagot. S a virágairól, csinos elrendezéséről híres Szegeden a szemét mostani megszaporodása már nem csupán esztétikailag kifogásolható, hanem a legyek, rovarok várható tömeges megjelenése esetén közegészségügyi veszélyeket is okozhat. Az is helyén való következtetés, hogy a szemét újabb szemetet termel, mert a környezet elhanyagolt állapota lazítja az emberek rendszeretetét. A tényeket az adatok Is alátámasztják. A városgazdálkodási vállalat 1962-ben 60 ezer köbméter szemetet szállított ki a városból, tavaly pedig már 105 ezer köbméter!. Ugyanakkor - a munka elvégzéséhez szükséges munkások, gépi felszerelések száma nem fejlődött ilyen arányban. Az ingatlankezelő vállalat — 15 ezer 500 bérlemény gazdája — közel 4 .ezer. szemétgyűjtő kukaedénnyel rendelkezik, de a takarítás végzésére alkalmazott házfelügyelők többsége idős korú, teljes értékű munkára rem alkalmas. A nehéz ellenőrizhetőség miatt sok házfelügyelő nem is fordít kellő gondot fizetett munkája elvégzésére. Nehezíti a helyzetet, hogy Szegeden az épületek több mint 80 százaléka magánosoké, ezek házai az állami házak közé ékelődnek éppen a legsűrűbben lakott belvárosi kerületben, emiatt még kevesebb az ellenőrzés lehetősége. Sok szemét forrása a város minden részén állandóan folyó építkezések anyagainak lerakása, nem szakszerű tárolása. Ide tartozik az a rossz szokás is, hogy a járda és úttest alá fektetett közműhálózatok bontásából származó törmeléket a munka befejezése után nem takarítják el, vagy csak akkor, ha egy részét már elhordta a szél és a sok jármű. Egy idő óta divattá vélt a szemét eltakarítása kötelességének kölcsönös áthárítsa tása, miközben egyre gyűlik a szemét. A háztulajdonos, illetve a házfelügyelő, vagy az üzletek takarításával megbízott alkalmazott sem söpri le a járdát, mondván, hogy az úttisztítók, esetleg a járművek egy óra múlva úgyis visszaszórják a szemetet a járdára. Az úttisztító pedig addig nem fog a sepréshez, míg piszkos a járda, mert akkor kétszer kell dolgoznia. A sok megfoghatatlan felelős között számottevő a közlekedési vállalat is, amelynek a villamosmegállók járdaszigeteit, az ott elhelyezett szemétgyűjtőket kellene tisztán tartania. Abban sincs megegyezés, hogy a kuka- és a félpormentes gépkocsikról az edények ürítése alkalmával lehullott szemetet ki takarítsa el. A külső városrészek lakóinak egy része pedig arra hivatkozván, hogy az árkokat éveken át nem tisztítják, meg, hogy a szemétért télen hónapokig nem mennek az utcába — minden házi szemetet a nyílt szelvényű csatornákba ömleszt. Ki tartson rendet? A köztisztaság mindenki figye. A két tanácsi vállalat, a városgazdálkodási és az Ingatlankezelő hivatásszerűen kellene, hogy tökéletesen végezze a köztisztasági munkákat. Ilyen célra több millió forintos költségvetési öszszeg áll a rendelkezésükre. Ezenkívül ügyfeleiktől, a lakások bérlőitől, illetve a szemét elszállítására szerződést köTlött lakosságtól díjat is szednek a tisztasági feladatok elvégzéséért. Nyilvánvaló, hogy ez az üzleti kapcsolat kétoldalú, vagyis amiért az egyes emberek fizetnek, azt a munkát maradéktalanul teljesíteni kell. A megrendelőt, ha fizetett, az nem érdekelheti, hogy a vállalat hogyan szerez elegendő és megfelelő munkást, gépet, az sem, hogy most messzebbre kell szállítani a szemetet — az az érdeke csupán, hogy partnere, a vállalat, eleget tegyen vállalt kötelezettségének. Messzebb menve, a város lakossága jogosan elvárja a városi tanácstól, hogy az eddiginél több anyagi befektetéssel teremtse meg vállalatain keresztül az elvárható köztisztaság személyi és tárgyi feltételeit. Hiszen tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon is állandó térna a köztisztaság ügye. A SZEGEDI DÉRI MIKSA GÉPIPARI TECHNIKUMBAN gépész levelező és esti tagozatra lehet jelentkezni május 1-től június 15-ig. a szükséges szakmai gyakorlattal. Négy év alatt technikusi oklevelet szerezhetnek az eredményesen vizsgázók. Érettségivel rendelkezők különbözeti vizsgával a második osztályba iratkozhatnak be. Bővebb felvilágosítást és jelentkezési lapot az iskola irodájában lehet beszerezni. (Szeged, Úttörő tér 7.) xDK. 330 A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek egységes álláspontja volt, hogy tisztábbá kell tenni Szegedet. Ezért most már nem magyarázkodásokra, utalásokra, hanem intézkedésekre, tettekre van szükség. Leszögezték azt is, hogy Szegeden nem csupán a nyári idegenforgalom heteiben, hanem minden év január 1-től december 31-ig rendet és tisztaságot kell teremteni. A város lakossága ilyen tekintetben is igényes és társadalmi összefogásra is mozgósítható, ha értelmét látja a közös munkának. Az ingatlankezelő vállalat már tett lépéseket a kezelésében levő házak rendjének megszilárdítására. Hanyag házfelügyelőket vont felelősségre, sőt volt, akinek felmondta a munkaviszonyát. Helyes lenne, ha a házkezelőségek még rendszeresebben ellenőriznék az épületek és a járdák tisztántartását. Mindenütt érvényt kellene szerezni annak a rendeletnek, amely szerint a járdát reggel 8-ig nem csak lesöpörni, hanem lelocsolni is köteles a házfelügyelő. (Ez a rendelet értelemszerűen vonatkozik a magánház tulajdonosokra is!) A városgazdálkodási vállalat úttisztító alkalmazottainak jobb szociális ellátásával. részükre munkaruha, tisztálkodó és étkezőhelyiség biztosításával, korszerűbb munkaeszközökkel, esetleg kielégítőbb bérezéssel vonzóbbá tehetné új munkavállalóknak is ezt a munkát. S ilyen előfeltételek mellett jobban megszervezhetné azt, nagyobb fegyelmet követelhetne. A vállalat főprofilja jelenleg is a köztisztasági feladatok elvégzése, amit jelentőségének megfelelőbben szükséges végezni. S ez azt is jelenti, hogy több, a nagyváros követelményeihez alkalmas gép. gépkocsi beszerzésére törekedjenek. A köztisztaságról szóló tanácsi rendeletnek a vállalatra vonatkozó részében, pontosan meg kellene határozni, hogy a város mely területén hány naponként kötelező a szemét elszállítása. A javaslatok között hangzott el, hogy a felelősség áthárításának elejét lehetne venni, s a munkákat szervezettebben lehetne végezni, ha olyan új tanácsi rendeletet alkotnának, mely egy vállalatot tesz felelőssé a köztisztaságért. Vagyis az ingatlankezelő, a közlekedési vállalat, sót kötelező érvénnyel minden nagykörúton belüli és sugárutakon lakó magánháztulajdonos is bérbe adná a szemételtakarítást a városgazdálkodási vállalatnak. Faltól falig végezhetnék ezt a munkát, s ebben az esetben alkalmazhatnának járdaseprő-gépeket is. Hasonlóan helyes elképzelés az is, hogy a szemétgyűjtő kukaedények — mint ahogy a használatukra konstruált gépkocsik — a városgazdálkodási vállalat tulajdonába menjenek át. A használóknak csak bért kelljen fizetniök. Ebben az esetben jobban vigyáznának az edények épségére a velük dolgozó munkások, központilag lehetne az edényeket javilani és fertőtleníteni. (Fertőtlenítésre a DÁV üzletigazgatója felajánlotta az erőmű 150 Celsius-fokos eltávozó gőzét.) A félpormentes gépkocsikhoz szolgáló szemetes edényeket is egységesíteni lehetne, ha a lakosság megvásárolhatná a különböző vállalatoktól az üres kábelmasszás edényeket. Ezek ötven literesek, fémből készültek, s nagy mennyiségben a MÉH vásárolja fel jelenleg. A köztisztaság érdekében a kerületi tanácsok kommunális őreinek rendszeres ellenőrzése és a tanács bírságolása, a rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztályának hatásosabb intézkedései mellet a népfront, a Vöröskereszt, a többi társadalmi és mozgalmi szervek, a vállalatok összefogására, kollektív munkájára van szükség. Fokozná kell a köztisztasággal kapcsolatos egészségügyi és városrendészeti propagandát, mert minden tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy rövid időn belül tisztább legyen Szeged, azt itt élők, a városban dolgozó 120 ezer ember javát szolgálja. Kerekasztal-beszélgetésünket azzal zártuk le, hogy lapunkban esetenként viszszatérünk a tett intézkedésekre, eredményekre és azok említésére is, aikik a köztisztaság megvalósítását akadályozzák. Kondoros! János így még nem verseny A szegediek hamar megkedvelték a Duna Cipőgyár Kárász utcai mintaboltját. A megnyitás óta eltelt egy hónap alatt egymillió forint értékű cipőt vásároltak ebben az üzletben. Minden kapható, amit a Duna gyárt, különösen a gyermekcipő ellátást teszi jobbá a felhozatal. A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat — a bolt tulajdonosa — és a cipőgyár által kötött szerződésben a gyár még azt is vállalta, hogy profilján kívül eső, különleges fazonú divatcipőket is készít és szállít mintaboltjának. Így kerültek például a polcokra a sok színben kapható női lakkcipők, melyeket elsősorban a fiatalabb korosztály vásárol örömmel. Jók a férfi cipők is. Eddig 12 ezer pár lábbelit szállított a Duna Cipőgyár a boltba, s ez a mennyiség többlet a szegedi cipőellátásban. Többlet az a 10 ezer pár cipő is, amit a martfűi Tisza Cipőgyár adott mostanáig március elején nyitott Lenin körúti mintaboltjának. Ebben a boltban hárman érdekeltek: a ruházati kiskereskedelem, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat és a gyár. Bár Martfűről közvetlenül érkezik az áru, a nagykereskedelem által számolnak el vele. A Tisza gyártmányai természetszerűleg nem olyan mutatósak, mint a Dunáé, de legalább annyira kelendőek. Annyi tornacipőt, Kismamacipőt szállítanak, amennyire csak szükség van. Márpedig jól tudjuk, hogy ezekből évekig akadozott az ellátás Szegeden. A Tisza férfi víkend-cipőket, szandálokat és exportra készült cipőket is ad itteni boltjának. Ezt is mintaboltnak ne-' vezték el, bár korántsem méltó a „minta" névre, a Tisza Cipőgyár hírnevének öregbítésére, márkájánrak elismertetésére. Nem azért, mert a Tisza gyártmányai kevésbé mutatósak — egyébként ebben az üzletben más gyárak termékeit is árusítják — hanem elsősorban a rossz tálalás miatt. Az üzlet kívül-belül kopott, portálja, berendezése elavult. Olyan, mint amikor még áron-értéken altili cipőket adtak el benne, ugyanis azelőtt „leértékelt" áruk boltja volt. A Duna Cipőgyár mintaboltja helyén volt Extra cipőbolt átalakításához annak idején a gyár is hozzájárult; Ezt a Tisza Cipőgyártó* nem is kérte a ruházati bolt, mely bár tervezi az üzlet idei átalakítását és a neon feliratot már meg is rendelte hozzá, mégis egy lépéssel lemaradt A vásárlók méltán bosszankondnak. s a verseny szempontjából sem jó már manapság az efféle tempóveszteség! F. R. Fecske, Fecske Mintha tartóssá akarna válni a panasz, amiért esetenként nem kapni Szegeden a dohányboltokban, szórakozóhelyeken és fűszerüzletekben Fecske cigarettát. Ajánlanak viszont helyette Savariát, vagy újabban Filtol-t, ami enyhén mentholos. A dohányos, aki a Fecskéhez szokott, nem akar szívni Savariát, sem Fiitolt továbbra is keresi kedvenc füstrudacskáját. Sajnos ezután is tartósan lesz — ritkasága miatt — hiánycikk a Fecske cigaretta az üzletekben, legalább is erről tájékoztatott bennünket Tóth Lajosné, a szegedi dohányelosztó vezetője. Amíg a Fecske egyedüli filteres cigaretta volt addig úgy kellett vele megszerettetni a dohnyosokat. Ma vi? szont már többféle elnevezésű filteres cigarettát gyártanak, egyelőre sajno6 ugyanazzal a gépparkkal, amellyel annak idején a Fecskét kezdték gyártani. A dohányip«r jövőre újabb gépek beállításával gyarapítja a filteres cigaretták menyiségét. A tervek szerint 1970-ben a cigarettáknak mintegy 40—45 százaléka lesz filteres. Tavalyhoz képest Szegedre mintegy 25 százalékkal kevesebb Fecskét szállít a gyár, a hiányt azonban pótolja Savariával, Filtollal. Valójában a mennyiség megvan, csak a megoszlás aránya változott Szegedre tar! a Moszkvai Kamarazenekar Nagysikerű tengerentúli vendégszereplései után a közelmúltban érkezett vissza Európába a Moszkvai Kamarazenekar. Hangversenykőrútja során Magyarországra is ellátogat: Budapestre, Miskolcra, és Szegedre. A világhírű együttes 1960-ban járt már hazánkban, zeneakadémiai koncertjéről mint az évad kiemelkedő eseményéről számoltak be a lapok. A Rudolf Barsaj vezetésével működő együttes 1957 óta szerepel rendszeresen a világ hangversenytermeiben, 23 tagú, s zenészei általában a moszkvai konzervatórium legtehetségesebb végzős növendékeiből kerülnek ki. Tulajdonképpen szólisták együttese ez, hiszen tagjai elé magas szakmai követelményeket állítanak, koncerteken bárki közülük egy-egy szólótételt játszhat. Külön erőssége a vonóskar, mely a társulat állandó, központi részét alkotja. Vezetőjük-karmesterük Rudolf Barsaj maga is aktív brácsistaként, kamarazenészként szerzett világhírnevet olyan szaktekintélyek társaságában, mint Sosztakovics, Rihter, Ojsztrah, Gilelsz vagy Menuhin. Barsaj a zenekar alapításától fogva vezeti az együttest, melynek repertoárján zömmel a barokk, preklaszszikus és klasszikus szerzők, valamint modern komponisták: Sztravinszkij, Prokofjev, Hindemith, Bartók, Poulenc és mások művei szerepelnek. Szegeden május 25-én Vivaldi: A négy évszak, Borisz Csajkovszkij: Kamaraszimfonia és Prokofjev: Tűnődő látomások összeállítású műsorral lépnek fel este 8 órai kezdettel a Tisza Szálló nagytermében. A koncertet a Filharmónia szegedi kirendeltsége rendezi, ahol a bérleteseknek május 15-ig kedvezményes jegyeket tartanak fenn. K V SJR. Látogassa meg üzletünket ahol televíziók, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok, erősítők és hangszórók kaphatók. DÍJTALANUL házhoz szállítunk és bekapcsoljuk nálunk vásárolt készülékét. E C H O Elektroakusztikai Szaküzlet Szeged, Kölcsey u. 4. Telefon: 14-288. (Royal szállóval szemben.) xS. 180 003 Bútorgyári fűrészpor q-ként 12.— tt-os áron befizethető. AJföldJ Bútorgyár, Szeged, Cserzy M. u. tl. xDk. 2796 VASÁRNAP, 1968. MÁJUS 18.