Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

Rajtunk is mű ük G ondolom, a Székely-soriak különösen örülnek a fedett uszoda felépítésének, holott talán senki sem készül közülük úszóbajnoknak. A szép nagy uszodához képest igencsak apróság, amiért oda­figyelnek: mivel a főbejárat a Székely-sorra nyílik majd, nem lehet tovább halogatni az utca rendbehozását. Az aszfaltozás már szerepelt a I. kerületi tanács tervében, de egyik évről a másikra húzódott a dolog, mindig akadt valami fontosabb tennivaló, ami a rászánt pénzt elvitte. Sok hasonló esetet lehetne még felhozni a város­fejlesztés, a kereskedelem, a közlekedés példatárából. Közülük még csak egyet! Sokan hallottak róla, hogy a város távlati rendezési terve szerint az E—5-ös nemzet­közi út — a korszerű követelményeknek megfelelően — egyszer majd elkerüli Szeged belvárosát, s azután a Kossuth Lajos sugárutat. a Dorozsmai utat csak azok használják, akiknek a városban van dolguk. De jelen­leg itt hömpölyög be és ki a forgalom, s ezen járnak munkába és haza az ipari körzetben dolgozó emberek ezrei. Mégsem építették még át a Kossuth Lajos sugár­utat, nem hozták rendbe az Izabella-hidat, nem széle­•sítették ki a Dorozsmai utat (nem is szólva a sertéshiz­lalda kitelepítésének elhúzódásáról). Persze ennek is meg van a maga magyarázata, s nem is oktalan. Ez az útvonal a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumé, korszerűsítése e tárca feladata. Az utca alatt azonban a városi közmüvek húzódnak. A ket­tőt csak egyszerre érdemes megcsinálni, különben esz­•telen pénzpocsékolás volna az egész. Az Izabella-híd felújításának sem lehet nekiesni Hübele Balázs módjára. Ha már kiszélesítik (ez KPM-feladat). érdemes az l-es villamosvonal kettős vágányát is átvezetni rajta, ki, egé­szen a gumigyárig (ez tanácsi hozzájárulással oldható csak meg) Igen ám, de jelenleg még nincs akkora utasforgalom, ami a villamosvonal meghosszabbítását indokolttá tenné, ahhoz az ipari körzet további kiépü­lésére volna szükség. Gyűlnek az érvek, s telnek az évek. S az embereknek közben újabb és újabb bosszú­ságot. csalódást okoz, hogy az ígéretekből olykor csak hosszú huzavona után lesz valóság. „Azt mindig tudni véljük — hallottam a szkeptikus megfogalmazást —, hogy mi minden lesz öt meg tíz év" múlva, de hogy hol­nap mit csinálunk, sokszor senki sem képes meg­mondani " Ez így természetesen sosem volt igaz, s a legjobb úton haladunk afelé, hogy ezentúl még részigazság se legyen benne. A tanács idei terve, s az ennek valóra­váltását biztosító költségvetés is kétirányú: egyrészt a harmadik ötéves terv 1968-ra jutó részét váltja valóra, másrészt a lakosság által sürgetően felvetett problémá­kat igyekszik megoldani A III. kerületieknek régi kí­vánsága volt például az alsóvárosi Büdös-árok lefedése, az újszegedieknek a járdáik, útátjárók kiépítése. Most mindkét kívánság nagyjából teljesül ls. A lehetőségek és a kívánalmak között nagyon ne­héz egyensúlyt tartani, pedig erre feltétlenül szükség van. Ahogy igaz, hogy nem szabad csak távlatokban gondolkodni, a mai ember igényeit ma kell szolgálni, úgy igaz ennek fordítottja is. Ezekben az években még nem sok hasznát látjuk teszem azt annak, hogy a ta­nács ebben az ötéves tervben célül tűzte ki a vízellá­tás javítását és a Móraváros és Rókus között vezető fő­gyűjtőcsatorna kiépítését De ha ezt nem tenné, akkor a következő ötéves terv lakásépítési programja kerülne veszélybe, s az ipari körzet szennyvíz-elvezetése is megoldatlan maradna. Az új gazdasági mechanizmusban a tanácsok mind nagyobb gazdasági önállóságra tesznek szert, s ez is hozzásegít majd a napi problémák gyorsabb megoldá­sához. De ne feledjük, a tanács nemcsak a város lakói­nak választott közigazgatási szervezete, hanem annál több' A város költségvetését, a tervek megvalósítását a polgárok községfejlesztési adója, az itt működő gyárak, intézmények kommunális adója, a tanácsi vállalatok nyereséges működése és nem utlosó sorban a város pol­gárainak társadalmi munkája teremti meg. Ezek együt­tese nélkül — némi túlzással élve — egyetlen új lakó­ház, egyetlen kikövezett utca sem születhet Tehát ha azt akarjuk — s ez a kívánság feltétlenül jogos —, hogy a város a mi számunkra is minél kényelmesebb legyen, minél gyorsabban épüljön-szépüljön, nekünk is többet kell az eddiginél tenni érte. FEHÉR KALMAN VTT.AO PROT.ET4P.TAT. ECYESOT..TETETI DEL-MAGYARORSZÁG SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA . 58. évfolyam, 110. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. május lt. Épül az ideiglenes ipartelep Beköltöztek az első munkások — 170 milliós beruházás 1968-ban — Távvezeték Algyő—Százhalombatta között Szeged mellett a működő köbméter földet mozgattak nak mindössze egyharmada, olaj- és gázkutak között új meg a tereprendezéshez. Jól egynegyede, előnyösebb a ipartelep körvonalai bonta- bevált az algyői Tisza-part- műszaki-technológiai szem­koznak ki. Az úttól néhány ról származó folyóhordalék pontokból is. Ezért a meg­száz méterre 150—160 hold- és homok, amelyet tehergép- épülő több mint 200 kilomé­nyi területen nagy teljesít- kocsi-konvojok szállítottak a teres távvezeték gazdaságo­ményű markológépek, föld- helyszínre. san működik majd. gyaluk dolgoznak. Építő- De jól haladnak az építők M. L munkások előregyártott ele- is: a már említett ideiglenes mekből egyszintes modulba- irodákon kívül befejezték az rakkokat, felvonulási épüle- ipartelep konyhájának ala­teket készítenek. A Földgép, pozását, elkészült a mintegy a 31-es, az Űt-Vasút, a 1 kilométer hosszúságú vas­Csongrád megyei, a Siófoki úti iparvágány földmunkája kőolajvezeték és még jó né- — a napokban megkezdődik hány építőipari és szerelő a raktár, a konyha épületei­vállalat munkája nyomán a nek kitűzése és alapozása is. Szeged környéki kőolajter- A 31-es építőipari vállalat melés központja Algyő mel- dolgozói folytatják az ideig­lett születik. A nagyméretű lenes irodák építését Min­beruházásról Juratovics Ala- den jel arra mutat, hogy ha­dár, a Nagyalföldi Kőolaj- táridőre, 1968 második fél­és Földgáztermelő Vállalat évének elejére a kőolajter­szegedi üzemének vezetője melő vállalat gépészeti és . ° . ..X11 c i , , . . Zahedi hazánkba látogat Péter János külügyminisz­ter meghívására május 18­án néhány napos hivatalos látogatásra hazánkban ér­kezik Ardeshir Zahedi, az Iráni Császárság külügymi­nisztere. Mohammed Reza Pahlevi sah, iráni államfő tavaly tett látogatást hazánkban, most folytatják a két or­szág kapcsolatának bővítésé­ről a tárgyalásokat külügymi­niszteri szinten. adott tájékoztatást. szállítási részlegei, valamint Az ideiglenes ipartelep központi irodái is új helyük­építése a több mint három- re költözhetnek. Ezzel milliárd forint értékű olaj­program keretében történik. Célja, hogy az 1969 január­a vállalat alakulása óta tartó rendkívül nehéz hely­zet oldódik meg, jában kezdődő rendszeres hiszen a jelenlegi telepen, a üzemszerű termeléshez biz- Moszkvai körúton állandó tosítsa a megfelelő előfelté- problémát okozott a zsúfolt­teleket. Az idén ennek érdekében sag. Mindössze egy probléma mintegy 140 millió forint nehezíti az építkezést: értékű különböző építési munkát végeznek el, 37 millió forintot fordítanak a szükséges kisajátításokra, gépvásárlásokra. az algyői vízmű képtelen ellátni a lakosságot, a ter­melőszövetkezeteket, vala­mint az ipartelepet is. Juratovics Aladár elmondot­Az elmúlt napokban első ta, hogy a közeljövőben ezt eseményéhez érkezett az a gondot is leküzdik. Az el­épftkezés: elkészült a mun­kásszállások egy része, amelyben a beruházást vég­rehajtó vállalatok és alvál- telep lalkozók mintegy 300 dolgo­képzel ések szerint új kutakat fúrnak, amelyekkel fedezik az ipar­vízigényét Ugyan­fokozott ütemben zója kapott helyet. A sze- építik majd a vasúti ipar­gedi Moszkvai körúti zsú- vágányt hogy ennek segít­folt központból elsőnek a ségével bonyolítsák le az termelő vállalat beruházó egyre növekvő szállítási fel­szakemberei beköltöztek az adatokat, tehermentesítsék a újonnan elkészült ideiglenes szegedig Tisza és az algyői irodákba, hogy a helyszín­ről irányítsák a munkákat. A jó idő beálltával, az el­múlt hónapok tempója után a vállalatok teljes erővel dolgoznak. Ennek köszönhető, hogy a földrendezés több mint 90 pályaudvart Ez az iparvágány egyelőre még nem mentesíti az al­mérsékelt Eyői vasúti lefejtő állomáso­kat. A távlati t^vek szerint az 1968—70-es években megépítik az Algyő—Száz­halombatta közötti kőolaj­vezetéket. százalékát már elvégezték; a A csővezetékes távolsági Földgép Vállalat és segítő- szállítás — a tapasztalatok társai hozzávetőleg félmillió szerint — a vasúti szállítás­Magyar felszólalás az atomsorompó­vitában Az ENSZ-közgyűlés 1. szá- teremtsünk a leszerelés egész mű bizottsága folytatja az problémájának fokozatos atomfegyverek elterjedését megoldásához. Ezt a célt megakadályozó nemzetközi szolgálja a tizennyolchatalmi szerződés tervezetének meg- bizottság által előkészített vitatását. A pénteki ülésen szerződéstervezet is. Ilyen felszólalt Csatorday Károly, szerződés mielőbbi megköté­hazánk képviselője is. Be- se komoly akadályt jelente­szédében többek között le- ne mindazon államok szá­szögezte: napjaink legfonto- mára, amelyek célul tűzték sabb feladata, hogy megál- ki a fennálló határok kato­litsuk az atomfegyverek el- nal eszközökkel történő meg­terjedését és kedvező légkört változtatását. „Foghíjak" tűnnék el... Ojabb „foghíjak" tűnnek el Szegeden. Egyik az Osko­la utcában, ahol 3 emeletes lakóházat épít a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Szegeden először itt alakíta­nak ki olyan kétszintes laká­sokat, hogy az I. emeleten lakóknak a II. emeleten lesz a második szobájuk Bal ol­dali képünk az I. emeleten folyó födémmunkálatokat ábrázolja. A Bécsi körút és az Áp­rilis 4. útja sarkán 4 emele­tes lakóház épül 12 lakás­sal, a Szegedi Építő Ktsz kivitelezésében. A tervek szerint októberben adják át a lakásokat tulajdonosaik­nak. Somogyi Károlyné felvételei Bővülő kapcsolatok Lengyelországgal A magyar és a lengyel nép delmi forgalmában Lengyel­testvéri baratságának mind ország már a negyedik helyet figyelemre méltóbb tényezője foglalja el, Magyarország pe­a bővülő és sokrétű gazda- dig Lengyelország külkeres­sagi kapcsolat Az árucsere- kedelmi partnerei sorában az forgalom hamarosan a fel- ötödik helyen áll szabadulás után újra megin- A két ország kapcsolatai­dul: 1945 őszén Lengyelor- ban az árucsereforgalom ala szagból szén érkezett hoz- kulása mutatja a legerőtelje­zánk, amiért gyógyszert és sebb fejlődést. 1960 és 1965 bauxitot adott a magyar ke- között a két ország külkeres­reskedelem. Ez volt az első kedelmi forgalma több mint tranzakció a két ország kül- a kétszeresére emelkedett évi kereskedelmében. átlagban mintegy 20 száza­Magyarország külkereske- lékkai nőtt. Különösen gyor­san nőtt a gépek és berende­zések forgalma. Az 1950-es évek végétől a gépek és be­rendezések szállítása a ma­gyar exportban csaknem megötszöröződött, a magyar importban pedig mintegy megtízszereződött. A magyar exportban az 1958 évi 28,8 százalékról 44.4 százalékra, a lengyel exportban pedig 12.7 y százalékról 42 százalékra emelkedett a gépipari termé­kek aránya. Ugyanakkor lé­nyegesen bővült a cserélt árucikkek köre. A magyar külkereskedelem Lengyelországgal a tranzit­forgalomban is széles körű kapcsolatokat épített ki. Nagymennyiségű magvar áru indul a tengeren túlra a lengyel kikőtökből, vagy érkezik oda részünkre im­portszállítmány. A Lengyel­országon keresztül bonyoló­dó magyar tranzitforgalom mennyisége az 1960 évi 250 ezer tonnáról 1967-ig 550 ezer tonnára emelkedett. 1968-ra a magyar—lengyel árucsereforgalom 10 százalé­kos növelését teszi lehető­vé az államközi megállapo­dás. Ennek elősegítését szol­gálja a budapesti nemzetközi vásár nagyszabású lengyel kiállítása, sokrétű árukíná­lata.

Next

/
Thumbnails
Contents