Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

Diákgyűlés Középiskolás diákok számára rendezett gyűlést a KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, pénteken délotán az Ifjúsági Házban. A győzelem napjának évfordulója alkalmából megtartott gyűlés résztvevői dr. Mészáros Rezsó, a bizottság iskolai osztályának vezetője köszöntötte, majd dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára mondott beszédet, amelyben emlékeztetett a huszonhárom évvel ezelőtt kivívott győzelem jelentőségére, majd a béke ellen szövetkezett erők újabb előretöréséről szólott. Az újnácizmus réme kísért az NSZK-ban — mondotta többek között —, s a nácimentés még ma is szervezetten folyik. Ezekre a fenyegető tényekre — valamint a világ más részem főképp az Egyesült Államokban tapasztalható fegyverkezési hajszára — éppen a II. világháborút alig két évtizede lezárt győzelem napja alkalmából kell emlékeztetnünk. Szövetkezeti dolgozók A korábbi éveknek megfelelően az OKISZ az idén is megszervezte a külföldi csereüdülési akcióját. Csongrád megye kisipari szövetkezeteiből ez alkalommal is sokan utaznak ez év nyarán Ausztriába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Szovjetunióba és más országokba, jutalmul egész évi kiemelkedően eredményes munkájukért. Ausztriában, Semmeringben. Bulgáriában Várnában, Csehszlovákiában TátraLomnicon, Jugoszláviában Kupariban, a tengerparton, Lengyelországban Zakopánéban, a Német Demokratikus Köztársaságban a SzászSvájcban, Colditzban, a Szovjetunióban Kievben, Leningrádban, Moszkvában fognak üdülni a megye kisipari szövetkezetének dolgozói. A fiatalok mellett örömmel készülődnek a külföldi csereüdülésekre azok is, akik hűszéwel ezelőtt alapító tagként vettek részt szövetkezetük létrehozásában és azóta is aktív tevékenységet végeznek a szövetkezeti mozgalomban. Többségüknek ezideig még nem volt lehetőségük üdülésre sem — nemhogy még külföldre utazniuk. Az OKISZ cserébe külföldi szövetkezetek dolgozóit üdülteti Magyarország legszebb vidékein, főleg a Balatonon. „Űj mechanizmus" a felnőttoktatásban juttatásai A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasításban szabályozta az állami gazdaságok dolgozói részére kiadható természetbeni juttatások mértékét. Az utasítás szerint a dolgozóknak tűzifa, illetményföld, szolgálati lakás, bizonyos állattartás utalható ki, illetve engedélyezhető. A juttatások összértéke a gazdaságok bértömegének legfeljebb 5 százaléka lehet. Mindezeket a feltételeket, illetve juttatásokat a kollektív szerződésnek tartalmaznia kell. Intézkedik az utasítás többek között az erdész egyenruha és a kenyérgabona juttatásának feltételeiről is. Híre. patinája megkopott már, de ki bánja. Valamikor mozgalom volt; tátongott az űr, ahová az alapműveltség szívós gyökereit ültette el — egyengette, gondozta szorgosan — szocialista államunk művelődéspolitikája. Ma egyre inkább tendencia lesz, de ebbeli jellegénél fogva sem másodrangú feladat a felnőttoktatás. „Kiművelt emberfők" képzése a technika századában sem kezdődhet előbb a betűvetésnél, ám ahol a haj deresedik, s a figyelem ébersége, a tudásvágy konoksága megkopott már — csak az élet tanította iskolából fakadhat pedagógus és pedagógia ars poeticája. 1964-ben 116 ezren tanultak a felnőttek iskoláján, a 15—49 éves korosztályból két és fél millióan akadtak, akik egyáltalán nem, vagy hiányosan végezték el az általános iskolát. Tehát minden negyedik ember az országban. Jelentős Somogyi Károlyné felvétele ESÖERT SIR A FOLD részük — úgy 16—18 ezer — úgy került ebbe az elgondolkodtató statisztikába, hogy gyermekkori iskolakötelezettségükből nem futotta mind a nyolc osztályra. A hallgatóság fiatalodik Az idei tanévben körülbelül 40 ezerre csökkent a dolgozók iskolájának népessége, s ez a folyamat párhuzamosan zajlott le Szegeden is. Az 1963—64-es tanévre 776-an, az 1967—68-ra csak 329-en iratkoztak be, túlnyomó többségükben kétkézi munkások, akiknek a vasútállomáson, a textilművekben és néhány szegedi általános iskolában indítottak tanfolyamokat. (Mintegy százan „kaptak kedvet" a tanuláshoz a büntetésvégrehajtási intézetekben.) Az üzemi munkásokat vállalati és egyéni érdek egyaránt biztatja — a további szakképzéshez elengedhetetlen az általános iskola. Tavaly októberben nekilendült Mihályteleken is az öthónaposra sűrített kurzus, de a téli hónapok felnőtt-diákjait tavasszal kicsalogatta a föld az iskolapadokból. A hallgatóság egyre fiatalodik. Az idősebbek vagy befejezték, vagy nem érdemes már elvégezniök az általános iskolát. A lemorzsolódás eléggé számottevő: a beiratkozottak 30—40 százaléka; közülük alig 4—5 százalékra tehető azoknak aránya, akik félbeszakadt tanulmányaiknak ismét nekivágnak. Ennek oka különböző lehet, amelyen viszont feltétlenül érdemes segíteni: a műszakbeosztás. A textilmúvekben például úgynevezett műszakhoz igazodó felnőttoktatás folyik; de akik a munkapadot fárasztó éjszaka után cserélik fel iskolapadra, nehezebben bírják azoknál, akik műszak előtt hallgatták az órákat. A három műszakban dolgozóknál pedig még inkább érthető a lemorzsolódás. ök a hátrányos helyzetű felnőtt-tanulók. Az új mechanizmus szellemében persze az ' üzemek álláspontja is érthető, de a határvonalat — ésszerűséggel — azért hasznos lenne tisztázni. / Uj tanterv Ebből fakad a városi tanács vb művelődésügyi osztályának legfontosabb célkitűzése: felmérni az üzemek, vállalatok általános iskolát nem végzett dolgozóinak körülményeit, s az intézmények vezetőivel közösen kibogozni az iskoláztatás lehetőségeit. Segítő tervnek kínálkozik a levelező tagozat bevezetése. A kevesebb tanítási idő ajánlja a megoldást, ki-ki egyéni ambícióval, szabad idejének tartalmas felhasználásával szerezhetné meg az alapfokú ismereteket. íme a felnőttoktatás „új mechanizmusa". Nem lebecsülhető támogatást biztosít az 1966. januárjában kiadott — teljességében a jövő tanévtől bevezetendő — új tanterv és tankönyv sem. A tanterv szorosabbra fűzi az iskola és a gyakorlati élet kapcsolatát, a mából, a hétköznapokból közelít a leckéhez, ezáltal képszerűbbé, könnyebben tapinthatóvá teszi az irodalom, társadalom- és természettudományok legfontosabb problémáit. A tankönyvek szintén az egyéni tanulás előnyeinek figyelembevételével készültek. Az iskolatévé fel nőtt szekciója Mindez persze szép és jó, de nem megnyugtató. A statisztika folyton kijózanít. Még tart a felmérés, ám annyi már sem kétséges: Szegeden 5—6 ezer általános iskolát nem végzett dolgozó biztosan van. öt éve 19 ezer 251 megkérdezett üzemi munkásból 9 ezer 655 válaszolt nemlegesen — ennél feltétlenül jobban állunk. S hogy ne álljunk, hanem tegyünk is valamit: a hasznos javaslat — ez már törvényszerű — sohasem árt. A művelődésügyi osztályon beszélik, nem bánnák például a televízió segítségét. Esetleg az iskola-tévé felnőtt szekciójaként, akár heti egyetlen adásban, amit tanterv szerint sugároznának. Ilyen jellegű műsor akad jó néhány a képernyőn, s ha ezeket valamilyen rendszerbe szednék, tantervi rendszerbe, már az is eredmény... Nikolényi István Szülőföld A

mi falunkban nem messze a vályogvető gödröktől, a Homokra vezető úton ott áll még mindig az öreg szélmalom. Megkórhadtak, elnyúttek már a vitorlák, s az udvart is felveri a gaz, a gyom, senki se visz őrletnivalót a molnárnak, nem is vihetne, hiszen elköltözött néhány éve az „örök malmok" országába. A szélmalom se a régi, mégis nekem mindig olyan marad, mint amilyennek megismertem. A szülőföldem. Elkerülhet az ember más vidékre, országokat megjárhat sorban, az otthont, szülőföldjét nem tudja feledni. A táj mása az embernek. Magával hordozhatja, hűséges marad hozzá. A szülőföld ismerete, szeretete nélkül szegényebbek lennénk. Emberségünkben érnénk kevesebbet A minap beszélgettem egy fiatal mezőgazdásszal. Szakmai dolgokról kezdtük el a vitát, s a szülőföld szereteléhez kanyarodtunk, a Tiszához, a hajdani halászházakhoz. Örömmel tapasztaltam, ismeri faluját, olvasott, hallott múltjáról, történetéről, s ami nem megvetendő, becsüli, tiszteli azt. A magáénak vallja. Azzal együtt szereti a mai világot, s jól érzi magát benne Azt már meg sem kérdeztem, elvágyódik-e a városba? Felesleges lett volna. Mostanában akadt kezembe néhány falu kis monográfiája, története — Mórahalom, Tápé — szerény, ízléses köntösben, nyomtatásban. Lényegesen különböznek ezek egymástól, a feldolgozott anyag minőségében, a feldolgozás módszerében, s a külső megjelenési formában is, hogy csak a nagyját említsük. Mégis, egyformán tiszteletet érdemlő, hiszen a szűkebb haza bemutatására, múltjának, jelenlegi értékeinek megismertetésére törekszik valamennyi. Hasznos, nagyon hasznos dolog. Talán úgy is mondhatnánk, új formája a hazafiságra való nevelésnek. Nemcsak azért, mert helyenként a honismereti szakkörök tagjai részt vesznek az adatok összegyűjtésében, az anyag válogatásban, megismerkednek apáik, nagyapáik hajdani életével, hagyományokkal, a történelmi, társadalmi és gazdasági berendezkedéssel, ugyanakkor, megtanulják becsülni, szeretni a mát. Azért is, mert az írott szó maradandóbb, varázsa nagyobb, könnyebben eljuthat minden| kihez, aki érdeklődik kicsit is faluja, szülőföldje iránt. Ahol ápolják, s jól ápolják az ilyen hagyományokat, a megértő gondoskodás erre is kiterjed, ott nem lehetnek nagy bajok az igazi hazafiságra való neveléssel. Divatos most a vetélkedés. Legutóbb Bordány és Zsombó versengett, két alkalommal találkoztak eddig a falu fiataljai, szavalásban, éneklésben, táncban, ügyességi, tájékozódási gyakorlatiban, általános műveltségben mérték össze tudásukat. Közelebb kerülnek egymáshoz, szórakoznak, becsülik önmagukat és falujukat. Nem ártana ezeken a vetélkedőkön feldolgozni, érinteni; tudatosítani mindazokat a falu történetével, kialakulásával, fejlődésével, hagyományaival összefüggő eseményeket, • tényeket, dokumentumokat, amelyek híven szolgálják a szülőföld szeretetét, a szocialista embertípus kialakulását. Aki szereti szülőföldjét, nehezen szakad el tőle. Á szeretetre pedig nevelni is lehet, sőt mindenkinek kötelessége. Valahogy nem fordítottunk erre eddig elég gondot. Pedig megérné. Azok a fiatalok, akik becsületes megélhetést találnak odahaza és kicsit is szeretik szülőföldjüket, nem vágyódnák máshová. Lám, az egyszerű dolgoknak is meg van a maguk értéke. Ha nehezen veszszük észre, akkor is. H

my, meg hány faluból, kisvárosiból mentek el a fiatalok, szerencsét próbáltak, boldogultak, zsákutcába jutottak, kinek miképpen sikeredett. Egy azonban bizonyos: mindőjük vitt magával valamit szűkebb hazájából, amit azóta se felejtett el, meglehet takargatja, dugdossa önmaga, s a világ elől is, mégis újra meg újra felbukkan, előtolakodik. Egy ház, egy poros utca, egy szélmalom, egy piactér, egy templom, vagy éppen egy kövesút. Nem, nem, ez még nem nosztalgia. Az ember magával vitte a tájat és nehezen, vagy talán sohasem tud szabadulni tőle, mert a táj mása az embernek. A szülőföld is ragaszkodó. Szeressük! Sz. Lukács Imre Nemzetközi találkozók menetrendje Minden évben sok fontos hazai és nemzetközi tanácskozás, tudományos összejövetel, sportrendezvény, kulturális seregszemle színhelye Budapest. A szállodahiány ellenére az idén a tavalyinál is több — összesen 300 — kongresszus, illetve nemzetközi rendezvény lesz hazánkban. Csupán orvoskongresszusból tizenkettőt szerveznek, de fontos lesz például a hűtőgépgyártási, az automatizálási, geodéziai szakemberek találkozója is. Május közepén lesz a természetvédelmi kongresszus és júniusban tartják a nemzetközi gyermekgyógyász találkozót Ugyancsak júniusban rendezik tanácskozásukat a közúti fuvarozók is. A gyógyszervegyészeti kongresszuson kétszáz szakember tanácskozik majd októberben. Hazánkban ülésezik a nemzetközi csillagászati kongresszus, és vendégeink lesznek az ornitológusok. A talajmechanikusok, a gázosok, az olajosok, szállodaépítők, régészek, anatómusok is nálunk adnak egymásnak találkozót szakmai problémáik megtárgyalására. Külön színt képviselnek a nemzetközi összejövetelek sorában a hagyományos nyári egyetemek, amelyekből az idén kilencet rendez a TIT. Az autósturizmus hívei számára is megrendezik az autóstúrákat, a Balatonon pedig — Siófokon és Tihanyban — új vízisí és vitorlás iskolákat nyitnak. V. A. Árucsere Franciaországgal Május 3 és 10 között magyar—francia gazdasági vegyesbizottság tárgyalt Budapesten. A tárgyalások befejeztével a két ország között érvényben levő hosszú lejáratú megállapodás keretében pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a két ország 1968. évi árucsere-forgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében lehetőség nyílik mind az export, mind az import további kiszélesítésére. A magyar külkereskedelem mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, különböző könnyűipari, valamint gép- és finommechanikai gyártmányokat szállít Franciaországba, ahonnan elsősorban gépi be: rendezéseket, elektromos ké, szülékeket, felszereléseket, j valamint vegyipari és texi tilipari alapanyagokat vásárol. SZOMBAT, 1968. MÁJUS 11. DEL-MAGYARORSZÁG. 3