Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

Békehangverseny a szakszervezeti Rádiói Vietnamnak! küldöttek Szegedi és járási felajánlások a szolidaritási hónap keretében Tegnap este a Tisza Szálló koncerttermében a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága által rendezett békehangversennyel kezdetét vette a szolidaritási hónap szegedi rendezvénysorozata. Az ünnepi esten ott voltak a városi pártbizottság és a megyei jogú városi tanács, a kerületi tanácsok, az üzemi pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények képviselői. Dr. Kedvessv György egyetemi tanár, az Országos Béketanács tagja, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke megnyitójában felidézte a második világháború 23 évvel ezelőtti befejezését és az emberiségnek azt a reményét, hogy a fasizmuson aratott győzelem megteremti a tartós békét. Az imperialisták azonban újabb háborús tűzfészkeket kreáltak a világban. A csaknem két évtizeddel ezelőtt a haladó emberiség legjobbjai által elindított világ békemozgalom ma már hatalmas erővé vált valamennyi földrészen. Minden becsületes dolgozó ember elítéli az amerikai imperialisták agressziói háborúját Vietnamban és egyre többen emelik fel szavukat a szabadságáért küzdő hős vietnami nép mellett Az Országos Béketanács felhívása nyomán Szegeden is megkezdődött a vietnamiakat segítő akció. A beszédet követően a Szegedi Nemzeti Színház zenekara adott hangversenyt Vaszy Viktor érdemes művész vezénylésével. Az ünnepi műsorban felléptek: Demjén Gyöngyvér, Karikó Teréz Liszt-díjas. Csernák Árpád, Kovács János. Littay Gyula és Szabó Miklós érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai. Négynapos itt tartózkodás után tegnap búcsút vettek Szegedtől és Csongrád megyétől a szudáni, guineai, tanzániai és kuwaiti testvérszakszervezetek küldöttei. A vendégek — akik a május elsejei ünnepségekre érkeztek hazánkba — megismerkedtek a vidék nevezetességeivel, számos intézményt, üzemet látogattak meg, s a baráti beszélgetések során nagy érdeklődést tanúsítottak a szakszervezeti munka itteni eredményei, módszerei iránt Kongresszus után A Hazafias Népfront IV. kongresszusát követően tegnap tartotta első ülését a népfront Csongrád, megyéi bizottsága a megyei tanács épületében. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Eitlemé Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője. Nagy István, a megyei népfrontbizottság alelnöke megnyitó szavai után Katona Sándor, a megyei népfronttá zottság titkára, országgyűlési képviselő beszámolt a kongresszusról és az ott hozott határozatokról, továbbá ismertette a népfrontmoagalom módosított megyei népfrontbizottság működési szabályzatát és a 1968. évi munkaprogramját Eszerint napirendre tűzik szeptemberben az új gazdasági mechanizmus politikai, társadalmi következményei tapasztalatainak; a negyedik negyedévben az ifjúság és a társadalom kapcsolatainak, ezenkívül a megyei küldöttértekezlet óta végzett mozgalmi munka eredményeinek megtárgyalását. A beszámoló feletti vitában Nagy István, dr. Szánthó Elemér, Lovas István, Bordás Ferenc, Hofgesang Péter, dr. Csillik Bertalan, dr. Madácsy László, Kárász József ós Oláh Miklós, a megyei népfrontbizottság tagjai szólaltak feL A győzelem napja alkalmából ünnepi gyűlést rendeztek tegnap délután Szegeden a BM-karhatalom ifjú harcosai. A gyűlésen dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának i titkára mondott beszédet, i Ezután a karhatalmisták állást foglaltak az USA vietnami agressziójával szemben, s elítélték az Európa békéjét veszélyeztető NSZKbeli új fasizmust A fiatal karhatalmisták gyűlésükön a vietnami nép megsegítésére új vállalást tettek. KISZ-csoportonként 20—20 órát dolgoznak az építkezéseknél és munkájuk teljes értékét befizetik a vietnami tranzisztoros rádióakció számlájára. Végül a karhatalmi egység parancsnoka oklevelet és tárgyjutalmat nyújtott át a vietnami szolidaritás mozgaj lomban legeredményesebb munkát végzett két KISZalapszerv'ezetnek, illetve az i alapszervezetek titkárainak. mi népnek. Ezekkel is bizonyítjuk szolidaritásunkat. Hazánkban valamennyi nagyobb gyár, üzem és intézmény példájára a Csongrád megyei kisipari szövetkezetek is csatlakoznak a „Rádiót Vietnamnak'-mozgalomhoz. A Sándorfalvi Járási Általános Ktsz dolgozói 15 rádió vásárlását kezdeményezték. A Szegedi Univerzál Vegyi-, Kultúrcikk és Szolgáltató Ktsz, a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Ktsz dolgozói elismerésre méltó munkaakciókat vállaltak azzal a céllal, hogy egy-egy műszak termelési eredményeiből rádiót vásárolnak a harcoló Vietnamnak. Francia szívátültetés Hivatalosan megerősítették azokat a 24 óra óta keringő híreket, hogy a Montpellier-i St. Eloi klinika mellkas-sebészetén újabb szívátültetest hajtottak végre. A műtétet szerdán reggel végezte el dr. Eric Negre vezetősebész irányításával a klinika sebészgárdája. Az új szívet egy 65 éves férfi kapta, akinek állapota csütörtökön reggel „kielégítő", az orvosi prognózis azonban — a közlemény szerint — „rendkívül tartózkodó". A donor egyelőre nem ismeretes. Az első francia, akin szívátültetést hajtottak végre, Clovis Roblain volt, aki 53 órával a műtét után meghalt. Vörös ÜJ FILMEK Az Országos Bóketanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ felhívására a magyar nép már eddig is jelentős kórházi felszerelést, gyógyszert, kötszert, szállító berendezéseket, konzervált vért, iskolai és technikai felszereléseket, kerékpárt és sok egyéb közszükségleti cikket adományozott a harcoló hős vietnarózsák Angelikának Könyvheti előzetes Egzotikus virág 'JRogy felkeltse és ébren tartsa a könyvek szeretetét, az olvasás iránt egyre növekvő igényt, népszerűsítse a mai magyar irodalom alkotásait" — ezzel a céllal rendezik meg ismét május 25 és június 2 között országszerte a könyvek ünnepét Az idei ünnepi könyvhétre 63 alkotás került a könyvlistára; összesen 810 ezer példányban állnak az olvasók rendelkezésére. Több mint fele élő magyar író alkotása, s kiváltképp gazdag, sokszínű a költemények, verskötetek választéka. A prózai gyűjteményben előkelő hely illeti meg a szegedi Mocsár Gábor új regényét. Fekete csónak címmel, mely a Magvető gondozásában kerül az olvasók elé, de bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd Illyés Gyula verseit — Fekete-fehér — Tersánszky Józsi Jenő regényét — A céda és a szűz — és Nagy László műfordításait Darázskirály. A külföldi irodalomból válogatott müvek szerzői Ajtmatov, Astvrias, Capek, Faulkner, Fukazava, Gide és mások. Az ünnepi könyvhét hagyományosan idén is író-olvasó találkozókra, számos irodalmi estre. ismeretterjesztő előadásra kínál alkalmat. Szegeden május 28-án Benjámin László, Bárány Tamás, Mocsár Gábor és Polner Zoltán találkozik közönségével a November 7 művelődési otthonban, s Molnár Gábor részvételével író-olvasó találkozó lesz a szegedi kendergyárban és az Építők Bocskai utcai művelődési termében is. Május 29-én Benjámin László és Mocsár Gábor Mihálytelekre látogat, Bárány Tamás a szegedi gyermekkönyvtar vendége. A szegedi járásban Bakson és Balástyán rendeznek ankétot Fenákel Judit, Simái Mihály, illetve Bárdos Pál és Csoóri Sándor közreműködésével. Hódmezővásárhelyen Csoóri Sándor, Makóra Demény Ottó és Papp Lajos, Csongrádra Demény Ottó utazik. Tóth Béla felvétel* Japán hegyes tájain honos havas szépe nyílik a Szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében. A Rhododendron-félék családjába tartozó növény páratlanul szép látványt nyújtó szirombontása a szárazság miatt azonban csak néhány napig tart. Lift nélkül A vörös rózsák, amelyekről a címben szó van, a fiatal, dúsgazdag, szoknyabolond gróf, Enrico de Verlaine kertjében nyílnak. Angelika azonban, aki cselédlány egy Párizs környéki fogadóban, a film címével ellentétben, nem kap belőlük. Vagyis, hogy, ha jól gondolom, ezeket a rózsákat szimbolikusan kell érteni. Aminthogy a cselekményből ez kiderül: a gróf szerelmes lesz a szép cselédlányba. E szimbólumtól azonban senki szórakoznivágyó néző ne ijedjen meg. Egyetlen a filmben, amelyben egyébként minden teljesen megszokott. A színes olasz—spanyolfrancia produkció alapképlete azonos a többi kosztümös kalandfilmével. Van benne minden, mi szem-szájnak ingere, s amit már annyiféle változatban és annyiszor láttunk: fordulatos cselekmény, álarcos rablóvezér, ravasz, simamodorú rendőrfőnök, romantikus szerelem, hosszúranyújtott verekedések, jóladagolt humor és igy tovább. Az alapötlet nagyon régi. Dumas-tól kölcsönözte és abból variálta-alakította-igazította a mai közönségízléshez a szerzőhármas: Giorciolini, Gianviti és Steno, aki egyébként rendezte is a filmet, kínosan ügyelve arra, hogy hajszálnyira sem térjen el attól, amit ebben a műfajban megszoktunk. Mentségérc felhozhatjuk viszont, hogy szigorú logikával dolgozott, és van azért néhány eredeti, szellemes, jól szórakoztató ötlete is. A rendezőt dicséri az is, hogy Verlaine gróf szerepére Jacques Perrint, Angelikáéra Raffaella Carrat szerződtette. ö. L. Borogyino TERMELŐK figyelem; Most vásároljon olcsó áron minden mennyiségben kapható, naponta az FMSZ Marx téri tojás-, baromfi felvásárlónál. & 180 041 „Falusi" kép Bartucz József (Április 4. útja 7.) olvasónk nemrégiben soproni ismerőseit fogadta vendégségbe. Örömmel mutatta meg nekik Szeged új nevezetességeit, a többi között az Odessza-lakónegyedet, a Bécsi körúti új házsorokat, az impozáns középületet a Rákóczi téren. „Alsóvárostól Felsővárosig, Róküstól Újszegedig még a kertek alján is szebbnélszebb épületek nőttek ki a földből — írja —, de nem gondolt még senki arra, hogy a nagyállomásnál nagyon falusias hangulatot kelt az Indóház tér, rozoga, földszintes házaival, rozzant kerítéseivel. Régen megérett arra, hogy lebontsák őket. Az állomás épületéből lejövő idegen először ezt a képet látja, s bizony elhúzza a száját. Talán megérjük, hogy az Indóház téri földszintes házak helyén reprezentatív, a város arculatát igazán jellemző épületek magasodnak majd." Kaschitz Péter (Cserzy Mihály utca 30.) olvasónk azt teszi szóvá levelében, hogy hetek óta rossz a lift a szegedi Rendelőintézetben. Magunk is szemtanúi voltunk, hogy súlyos betegek, akik a sebészeti rendelőbe tartanak a második emeletre kénytelenek lépcsőzni, holott a sima úton is nehezükre esik a lépés. Nem beszélve arról, hogy a mentők naponta hány alkalommal fordulnak meg a rendelőintézetben. Beteget visznek, vagy hoznak hordágyon, holott szolgálatukat könynyítené, ha a lift működne. Joggal kérdezik a betegek: meddig kell várniuk, amíg a lift javítására sort kerítenek? Elhanyagolt utca Dr. P. Gy.-né olvasónk olyan utcára hívja fel a figyelmet, ahol — mint írja — „Legfeljebb a szél söpör", A viszonylag rövid Szent Gellért utcáról van szó, amely összeköti a Marx teret a Kossuth Lajos sugárúttal. „Alig hihető, hogy az utca öntisztítására rendezkedtek volna be. Egy-egy város arculatát piacának tisztasága után ítélik meg. Ez az utca is a piachoz tartozik, de sajnos olyan rendetlen, szemetes, hogy legjobb elkerülni." Kilenc vagy tíz? Domonkos János (Árvíz utca 9.) olvasónk azt reklamálja levelében, hogy a Marx téri 29-es önkiszolgáló boltban szifonpatront cserélt, s a teli dobozban, amelyet leragasztottak, egygyel kevesebb patron volt. Igaz, otthon vette észre, hogy tiz helyett csak kilenc patron volt a dobozban. Olvasónk megjegyzi, hogy a szifonpatron valóban nem kilós áru, viszont amikor az üres dobozt cserélni viszi, áz üzletekben rendszerint megszámolják, hogy hiánytalan-e a patronok száma. Ha eggyel is kevesebb, akkor nem cserélik be. Az üzletek minden esetre jelezhetnék a töltőüzemnek, ha ilyesmi megismétlődik. Lepergett a harmadik felvonás is Bondarcsuk monumentális tetralógiájából. A rendező alapállása, melyet az első fejezet, Andrej Bolkonszkijból csak sejteni lehetett, s melyre a Natasa Rosztova címmel komponált folytatásban már ráérezni — itt bizonyossággá válik: Bondarcsuk egyszerre adja Tolsztojt és önmagát, a romantikus orosz regényt, és a film modern művészetét. De az arányok kezdettől fogva eltökélt, következetesen végigvezetett kiszabásához ragaszkodik: Tolsztoj az első, ' sajátosan orosz és humanista gondolatvilága, filozofikus életképe a meghatároz^, a modern művész és a modern film eszköztára csak annyiban tesz hozzá, hogy éppen motiválja, a huszadik század emberének látószögére irányítja, ha tetszik alkalmazza. Mi a háború? — teszi fel a kérdést Tolsztoj, s válaszolja meg: a háború az emberi ésszel és természettel ellentétben álló cselekedet. Ugyanezt boncolgatja kamera elé halmozott torzra-nyomorított, fasírozottá-tranesírozott emberek, lovak, fejek, kezek, lábak apokaliptikus vérzivatarában a film is. Nemcsak ellenséges seregek roppannak egybe, vállak feszülnek vállhoz, kardok, szuronyok sercennek össze, pusztítják a másikat, az ellent — hanem az emberben is. külön-külön mindenkiben. meghasonlik az ember természete; megütközik az élet és halál. Napóleon révülten mered maga elé a távcsőből megpillantott iszonyú látványtól, egy harcos felismerhetetlenségig szétlőtt fejének borzalmától De felindulása nem több egy gyönge pillanatnál: neki vállalnia kell kis emberek hullahegyének iszonyatát, világhódító terveiért. Bolkonszkij ráiszonyodik a sisteregve forgó tüzes golyóra: ez lenne a halál. Tűnődött már a csata előéjszakáján is, de mennyire más az a steril félelem, mint mikor a tábori hordágyon maga is sebesülten veszi észre egykori szerelmi ellenlábasának, most harcostársának, mellette amputált véres lábát. Ám ez a kétirányúság — az élet és halál emberi ösztönökben kakaskodó tusája — más síkon, más gondolati és érzelmi vetületben is ott mozog a filmkockákon. Meztelen katonák fürdenek és halomra lőtt katonák vonaglanak; fegyelmezett, fényes szuronyú katonák bevetésre vonulnak, szembe velük kart karba fonva, rongyos-rokkant katonamaradványok vonszolják viszsza egymást. Faraszt és nemes, rangos és rangtalan, vezényszavakat pattogó egyenruhás és sáncot kubikoló vászonnadrágos — nincs többé. Csak egy van a lőporfüst forgatagában: az elszánt. hősi küzdelemre szólított, s hősi küzdelemre hadba kelt ember, harcos, orosz, hazafi és mártír. A Háború és béke harmadik része a borogyinói csatát írja le, akkora stáb mozgatásával, hogy már-már meghaladja a képzelet határát. Ami még hátra van a háború és az élet kozmikus egészebői: az a letisztulás, a kibontakozás, a megnyugvás N. L PÉNTEK, 1968. MÁJUS 10. DÉL-MAGY^ORSZAG 5