Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! OEL-MABYARORSZAB Losonczi Pál Veszprém megyében .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 108. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. május 10. A VDK és az USA küldöttsége Párizsban Az első találkozó: ma délután Csütörtökön délután Pá­rizsba érkezett Xuan Thuy, aki a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségét ve­zeti a vietnami—amerikai előzetes megbeszéléseken. Xuan Thuy és kísérete a párizsi Le Bourget repülő­térre érkezett meg — útban Párizs felé a vietnami kül­döttség vezetője egy-egy na­pot töltött Pekingben és Moszkvában. — A repülőté­ren többszáz főnyi tömeg — köztük igen sok újságíró és fotoriporter — várta a VDK küldötteit, sokan a DNFF zászlaját lobogtatták. Xuan Thuy nyilatkozatot olvasott fel. A VDK kormá­nya nevében őszinte köszöne­tet mondott De Gaulle el­nöknek és a francia kor­mánynak, mert ismételten követelték Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését és az amerikai csapatok visszavonását Dél-Vietnam­ból, most pedig felajánlot­ták Párizst a tárgyalások színhelyéül. Xuan Thuy rámutatott, hogy a „vietnami probléma korrekt megoldása végett a VDK kormánya előterjesz­tette négypontos álláspontját, a Dél-vietnami Felszabadítá­s! Front pedig a maga politi­kai programját. Ezek ésszerű, logikus és józan dokumentu­mok". Az újságírók kérdéseire válaszolva Xuan Thuy kije­lentette: „Optimista vagyok". Thuy rámutatott, hogy az előzetes megbeszélések létre­jötte az amerikai katonai ku­darcnak a jele. Az amerikai háborús politika egyre súlyo­sabb vereségeket szenved, a vietnami nép egyre több győzelmet arat — jegyezte meg. Hairlman, az amerikai de­legáció vezetője csütörtök es­te érkezett Párizsba. Couve de Murville francia külügy­miniszter a UPI értesülése szerint, pénteken délelőtt külön-külön fogadja az észak-vietnami és az ameri­kai küldöttség vezetőjét. Ugyancsak e forrás szerint pénteken délután kerül sor a két küldöttség első találkozó­jára a Nemzetközi Konferen­cia Központ Kleber sugárúti palotájában. A páriísi tárgyalásokra utazó Xuan Thuy tárcanélküli miniszter, a VDK küldöttségének vezetője a moszkvai vnukovói repülőtéren szovjet politikusok társaságában. Balról jobbra: K. Katyusev, az SZKP KB titkára, a tolmács, Xuan Thuy és K. Duszakov, a KB tagja * i Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy csü­törtökön délután a helyzet Saigonban súlyosbodott és a főváros különböző pontjain minden eddiginél hevesebb harcok lángoltak fel. A negyedik kerületbe, a Khanh Hoi lakókörzetben partizán egységek hatoltak be. Az ott tar­tózkodó amerikai egységek kénytelenek voltak meghát­rálni. Az AFP szerint Khanh Hoi lakónegyedben egész épületsorok lángban állnak és a menekülök ezrei áram­lanak a központi kerületek felé. Ugyancsak az AFP je­lentette, hogy a menekülők közé partizánok elegyedtek. Heves csaták dúlnak a főváros kikötőnegyedében is. A negyedet az amerikaiak rakétákkal és nehéz tüzérségi fegyverekkel lövik. Az AP legújabb jelentése arról szá­mol be, hogy a partizánok déli és keleti irányból újabb erőteljes támadást indítottak. Képünkön: a kormány csapatok egyik egységének ka­tonái a szabadságharcosok golyózáporában hordágyra te­szik az egyik sebesült társukat, a május fi-i utcai harcok során. A felvétel Charles R. Eggleston UPI-fotoriporter utolsó tekercsének egyik kockája, amelyet közvetlenül azelőtt készített, hogy halálos fejlövés érte. Tárgyalás és háború Az amerikai beavatkozás Dél-Vietnamban 1960 decem­berében kezdődött; a saigo­ni báb, Diem az USA-hoz fordult „segítségért", hogy a „déli rendszert" megmentse a hazafias erők forradalmi mozgalmától. Ekkor alakult meg — a Diem rendszeré­vel szemben felsorakozó áramlatok összehangolására — a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front és né­hai Kennedy elnök az ak­kori saigoni rezsim mellé állt Az USA addig mindösz­sze ezer főnyi katonai kép­viseletét tényleges expedí­ciós hadtestté alakította, amely Kennedy halálakor már több mint 20 ezer főből állt Az agressziót 1964-ben az úgynevezett „Tonkini in­cidens" után Johnson pa­rancsára terjesztették ki, amikor az amerikai kalózgé­pek megkezdték a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság bombázását. Most az amerikai eszkalá­ció hosszú kudarcsorozata után az USA rákényszerült a tárgyalások felajánlására és a VDK gesztusa nyomán Pá­rizsban megkezdődnek az előkészítő megbeszélések. Ezzel egyidejűleg tovább fo­lyik a háború ott, ahol el­kezdődött: Dél-Vietnamban. Furcsa paradoxonnak tűn­het ez a sajátos helyzet, ám a vietnami háború történe­tének ismeretében semmi különös nincs az adott kö­rülményben : egy következe­tes hősi politikai és sraté­giai szabadságharc folyama­tosságában bekövetkezett új szakaszról van szó. Két dologból — egy elvi és egy jogi tényezőből — le­het kiindulni. Az előbbi a marxista ismeretelmélet ál­tal lerögzített minimális és maximális program elve: je­lenleg a minimális program elérése a cél, vagyis konkré­tan az, hogy Hanoi leül Wa­shingtonnal hivatalos meg­beszélésekre azzal — mi­ként a VDK kormánya leg­utóbbi nyilatkozatában hang­súlyozta —, hogy az ameri­kai féllel megvitassa a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság elleni amerikai bombázások és egyéb harci cselekmények feltétel nélkü­li beszüntetését és ezt köve­tően megvitassa a két felet érdeklő egyéb kérdéseket. Ez valóban minimális és alapvető programja az elő­zetes tárgyalásoknak. A má­sik, a jogi tényező már ki­terjedtebb, bonyolultabb, de szorosan összefüggő láncola­ta az egész vietnami kérdés­nek. Ugyanis a nemzetközi szerződéseket figyelembe vé­ve nincs két Vietnam, csak egy! A Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot Francia­ország 1946-tól kezdve mint szabad, egységes államot is­merte el és csak a 13. széles­ségi körtől délre fogadták el népszavazás megrendezésé­nek elvét, az úgynevezett Kokin-Kína jövőjét illetően. Itt annak idején Párizs fegyverek hatalma alatt ki­alakított egy dél-vietnami államot, saigoni központtal. A felszabadító harcok nyo­(F oly tatás a 2. oldalon.) [Johnson levele Kosziginhez A New York Times csü­törtöki számának jelentése szerint Johnson elnök leve­let intézett Koszigin szovjet miniszterelnökhöz, s ebben javasolja, hogy ismét ülje­nek össze néhány kérdés megvitatására. A Fehér Ház nem volt hajlandó közölni, mikor küldte el a levelet Johnson, mi volt konkrétan a tartal­ma és kapott-e választ A New York Times ta­lálgatása szerint Johnson el­sősorban a vietnami és a közel-keleti kérdést szeretné személyesen megvitatni Ko­sziginneL Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Veszprém megyében. A vendéget szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székhá­zában Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságá­nak első titkára, dr. Bogo­dán János, a megyei tanács vb elnöke fogadták. Losonczi Pál ezután a megyei pártbi­zottság által rendezett aktí­va-ülésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót. Az Elnöki Tanács elnöke látogatásának első napján Veszprém megye székhelyé­vel ismerkedett meg. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön reggel a megye vezetőinek társaságában a balatonfűzfői ipartelepekre, a fűzfői papírgyárba, a ba­latonkenesei Egyetértés Ter­melőszövetkezetbe látogatott el, majd a késő délutáni órákban visszatért a fővá­rosba. Korszerű mentőszolgálat Jubilálnak a mentők Május 10-én és 11-ón két­napos tudományos tanácsko­záson ünnepli megalakulá­sának 20. évfordulóját az Or­szágos Mentőszolgálat. A há­lózat múltjáról, jövőjéről, te­vékenységéről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Ben­cze Béla, a mentők főigaz­gatója. Egy héttel a nyitás előtt A főváros legforgalmasabb terein, útvonalain magasba ívelő oszlopokon a BNV kör­alakú emblémái, neonfelira­tok jelzik, hogy egy hét múl­va, május 17-én nyílik a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. A nemzetközi gazdasági körök számára is mind jelentő­sebb eseményre külföldön is több tízezer plakát és pros­pektus hívta fel a figyelmet Az idei BNV, amely 36 or­szág kiállítóit és rajtuk kí­vül még számos ország üzlet­embereit várja, felkészült a több százezres látogató foga­dására. Már nyomják a ka­talógusokat, vásártérképeket, hogy ezek is segítséget nyújtsanak az eligazodás­hoz a vásárváros pavilonren­getegében és a szakkiállítá­sok anyagának megismerésé­hez. Az érdeklődők tájékoz­tatására szolgál majd a vá­sár idején naponta megjele­nő vásárhíradó, amely a HUNGEXPO fejlécet kap­ta, jelezve, hogy az idei BNV-n a házigazda a ma­gyar külkereskedelem és ipar hazai és külföldi ki­állításait szervező HUNG­EXPO. A vásárra érkező külföldi üzletembereknek né­met és angol nyelven nyújt majd tájékoztatást a Daily News, Neueste Nachrichten naponta megjelenő marke­ting különszáma. A lap rész­ben a külföldi kiállítók, de főként a hazai ipar árukí­nálatával ismerteti meg az érdeklődőket. A vásárváros területén is minden jel arra utal, hogy közeledik a nyitás időpont­ja. Teherautó-karavánok hoz­zák a kiállításra szánt árut. Megérkezett az autókiállítás anyaga is: a nemzetközi autóbemutatókra ezúttal na­gyobb számban jelentkeztek kiállítók és kétszer annyi te­rületet vesznek igénybe, mint az előző években. A nemzetek csarnokának az idén új épületet jelöltek ki: a Petőfi-pavilon melletti csarnokban kapnak helyet azok a hivatalos kiállítók — például Algéria, Hollandia, Japán, Kuba és Svédország —, amelyek viszonylag ki­sebb méretű árubemutatóval jelentkeznek. A műjégpálya csarnoká­ban ez évben is otthont kap a külföldiek klubja, ahol most is kis boxokat, tárgya­lófülkéket alakítanak ki, távíró- és telexközpontot ál­lítanak fel, külön postahiva­tal, IBUSZ- és MALÉV-ki­rendeltség működik, továbbá információs szolgálatot tar­tanak a Kereskedelmi Ka­mara szakértői. Egy héttel a BNV nyitása előtt megkezdte működését a vásár új telefonközpontja, amely működő kiállítási tárgynak is tekinthető. A Beloiannisz-gyár központja 140 fővonallal és 600 mel­lékvonallal rendelkezik. Be­kapcsolásához 16 000 méter kábelt fektettek le, három csőpárrendszert építettek ki, ebben helyezték el párhuza­mosan a telefonkábeleken kívül a hangosbemondó és a tűzjelző vezetékeit is. Elöljáróban két olyan adat, amely jól példázza a két év­tizedes fejlődést: a szolgálat kocsijai 1948-ban 95 ezer be­teget szállítottak, s 2,5 mil­lió kilométer utat tettek meg; 1967-ben már 1 137 000 beteg ült kocsijaikban, amelyek csaknem 27 és fél millió kilométert futottak. A helyszíni ellátás érde­kében 1954-ben életre hív­ták a rohamszolgálatot, amelynek gépkocsijai — föl­szerelésüket, személyzetük képzettségét tekintve — fel­érnek egy mozgó ambulan­ciával. Kezdetben csak Bu­dapesten. ma már az ország 12 városában van ilyen el­látás. Ezek a „repülő kórhá­zak" — ahogy a pestiek már megjelenésük pillanatá­ban elkeresztelték őket — nagy segítséget nyújtottak a shock-kutatásban, az ellene való védekezés kidolgozásá­ban, s a helyszíni újraélesztés fejlesztésében. 1956-ban meg­kezdte működését a mentő kórház, ahol az orvosok a beszállítástól egészen a gyó­gyulásig figyelemmel kí­sérhetik betegük állapotát. 1958 januárjában alakult meg a légi betegszállító cso­port. A magyar mentőszolgálat híre ma már határainkon is túlterjed: a speciális men­tőorvosi ellátás metodikájá­nak kidolgozásában számos magyar orvos szerzett hír­nevet. Az Országos Mentő­szolgálat kezdeményezésére alakult meg a népi demok­ratikus országok mentőszol­gálatainak tanácskozó testü­lete is. Végül egy, tevékenységü­ket összefoglaló szám: az el­múlt húsz év alatt 312,5 mil­lió kilométert tettek rneg ko­csijaik, s 12 millió 370 ezer beteget szállítottak. Az immár 90 éves Ganz Villamossági Müvek az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron kiállítja a korszerű OD jelű szinkrongenerátorát, amelyet NSZK-beli exportra is gyár­tanak. Ugyancsak a kiállításon lesz látható a szovjet áram fogadására konstruált, nagyfeszültségű késes sza­kaszoló. amelyet képünk ábrázol

Next

/
Thumbnails
Contents