Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

Kollégisták konferen­• R • Először csak vaságyak vol­tak. Vaságyak, mindenfelöl összeszedett, folt-hátán-folt lepedőkkel, szalmapárnák­kal, szúrós ölelésű pokrócok­kal. Aztán a lepedők kisi­multak, megfehéredtek, a párnacihákba toll került, s a 'pokrócok is lassan átalakul­tak puha tapintású, lágyan ölelő plédekké. Most már ott tartunk, hogy nem is kollé­gium az, amelynek nincs vi­rágos függöny az ablakán, amelynek nem viselnek csi­nos kis térítőkét az éjjeli­szekrényei, s egyáltalán, amelyet csak a nagyobb §zobák meg a szobák állan­dó- vendégei különböztetnek meg holmi kisebbfajta szál­lodától. Hosszú utat tett meg két évtized alatt ez az először ..Kollégiumnak, aztán diákott­honnak, aztán újabban me­-gintcsak kollégiumnak neve­zett intézmény, s azok, akik népi kollégistaként negyven­nyolcban -negyvenkilenc­ben — honfoglalók, alapító­lágok — még a hátukon szedték össze a vaságyakat, -talán furcsának ls találnák, hogy rgost milyen gondok­kal, kérdésekkel foglalkoz­nak kései utódaik. Akkor ár­tól' volt Szó: lesz-e más enni­való is az összekunyerált lencsén, borsón kívül; most arról van szó: ki lehet ér­'Serkei, ki pedig kiváló kollé­gista; akkor arról volt szó: kitart-e február végéig a pincében lapuló kovácsszén; most árról van szó: alakít­sunk-e természetjáró szak­osztályt, vagy iratkozzunk be inkább a városi egyesület tagjai közé; akkor arról volt szó: kitől lehet nadrágot köl­csönkérni az iskolabálra; most arról van szó: megkez­di-e működését az angol nyelvklub vagy nem. Csendes vita Most ilyen dolgokról van «zó, s tudósító, aki a nemré­giben Hódmezővásárhelyen megtartott kollégiumi konfe­rencia anyagát tanulmá­nyozza — s aki még maga is aludt szalmapárnán, és aki még rakta a vaskályhát ko­vácsszénnel — sehogysem tudja csupán önmagukban elfogadni a cikkének meg­írásához átvett, inkább ele­gánsan géppel, mint kény­szerűen kézzel megörökített felszólalásokat. Nem tudja elfelejteni a horpadt bádog­tálak alján gőzölgő. min­den másnapi lencsefőzeléket, nem a bokát szellőztető kftl­csönnadrágokat, nem a har­mincszemélyes hálóhodály éjszakai szuszogását; de fő­képp azokat á takarodó után is folytatott vitákat nem, amelyekben szinte az össze­ugrásig védte ki-ki a maga gondolatait. Ezekre a maguktél kipat­tant polémiákra gondol leg­inkább, s m/g megpróbál ja b aiák köré terelni az olva­sottakat, azon tűnődik, hogy vajon csak a belük toszik-tt ilyen csendessé a sok felszó­lalást, vagy a valóságban is ilyen szordinósan hangzottak el. Mert a kollégiumi konfe­rencia szót kérői — kevés kivétellel — nem vitatkoz­tak, nem hadakoztak: in­kább tudományos h.ggudt­saggal közölték gondolatai­kat. Elmondták például, mi­lyen módszerekkel dolgozik a diáktanács, bogra 1 tájéko­zódik a kollégisták tanulmá­nyi munkájáról — elmond­tak, aztán egy rutinos ankét­mondattal továbbadtak a . szót. Ez az első észrevétele a Szilágyi Mózes felvétele Közős munka a kollégiumban. A tételeket tanulmányozzák a szegedi Majakovszkij kollégium idén érettségiző tagjai nosztalgiáit alig leplező tu- nekik, még szappanra, fog- a megyék első helyezett kol­dósítónak, s nem ok nélkül, kefére sem igen elég. Hát légiumainak országos vetél­mert az efféle tanácskozá- még mozira, színházra! A té- kedője. A KISZ KB három soktól éppen a diákos vita- ma felvetője valami tapinta- vándorzászlóját minden év légkört várná el, azt az 61- tos segítési formát sürget, április 4-éri, a Forradalmi tala is jól ismert perhangu- amelynek révén kiránduló- Ifjúsági Napok keretében latot, amelyben a mondatok vá, színház- és mozilátogató- adják át egyéves időtar­nem kiegészítik, hanem ép- vá válhatnak az állami gon- tamra. pen támadják egymást. dozottak is. Az első észrevételt aztán A harmadik - feltétle­követi a többi. Feltűnik, nüi említésre méltó - ja­hogy manapság már nem- vaslat a korrepetálásra vo­igen esik szó arról, tulajdon- natkozik: azt veti fel, hogy képpen ki is a kollégista, az eddigieknél sokkal job­hogy miben, s miképp kü- ban vonják be a „póttanu­lönbözik a többi diáktól; ias» irányításába az egye­hogy újabban már nem kü- temistákat. Igaz is: egy lönülnek el — jó értelem- olyan városban, mint Sze­ged, feltétlenül többet kel ben véve — a közös ottho­nok lakói; hogy mintha meg­kopott volna egy kicsit a kollégista rang. Persze, nem szó szerint ol­vashatók ki ezek az észrevé­telek, csak a téma eléggé alapos ismerőjének tűnnek fel, amikor a bevezető refe­rátum egyik fó gondolata­ként például azt olvassa, hogy lehet-e tanár nélkül is sikeres szilenciumot tartani. Yerseny minden évben És ez az egy év az orszá­gos pezsdülés, sziporkázás, élénkülés biztosítéka. Ez a megszorító fettétel, amely szerint nem válik örökös jo­lene bízni a jövő tanáraira, gűvá a megszerzett cím, vegyészeire, orvosaira, amely miatt minden évben gyógyszerészeire. újra meg újra próbálkozni S még egy ideillő kérdés: kell> h°gy amolyan igazi kol­feltétlenül nagyobb érdek- 'egista eletet talaljanak a lődést kell a napi politika „bentlakásos intézmények­iránt kelteni! Ez ügyben ben" az értékelők. Legyen némelyek előadássorozato- megint esti vita — ha nem is ölremenésig; legyen me­gint szópárbaj — ha nem is egy életre szóló haragszom rádig; s legyen megint „rang", tisztesség kollégistá­nak lenni. Mint amikor még csak vaságyak voltak, folt­hátán-folt lepedőkkel, szal­mapárnákkal, szúrós ölelésű kat, némelyek közös újság olvasást, némelyek kollek­tív rádiózást javasolnak. Nagyobb érdeklődést a avagy nem, s hogy melyik napi politika iránt! Ez a reszortfelelős hol — milyen mondat megintcsak a ré­ülésen, értekezleten — köte- gebbi évekbe zökkenti visz­les képviselni a tagsagot sza a tudósítót, s ha már a Fontos dolgok ezek is — javaslatok, ötletek megfo­mondhatja akárki, s tényleg galmazásánál tart, hadd ad- Pokrócokkal; s anukor meg azok, csak nem elsődlegesen, ja tovább azt a régen be- arró1 volt szo: lesz"e mas csak nem úgy, ahogy a vá- vált módszert, amely an- ennivaló is az osszekunye­sárhelyi tanácskozáson — a nak idején annyi nem ér- ,raIt lencsén, borson kívül; jegyzőkönyvek tanúsága sze- deklődőt tett nagyonis ér- kltartre február végéig a rint — szóba kerültek. Mit deklódővé: a személyes be- Pmceben lapuló kovacsszén; mondion most a régi évek szélgetést, a meghívott part- f bogy klto1 Iehet nadragot példáira oly szívesen emlé- nerrel való vitatkozást Soha kolcson kernl az iskolabálra, kező tudósító? Több „pri- vonzóbb valamit, mint egy- Szívesen ad majd hírt er­mér" gondolatot szeretett órás polémia egy közérdekű ről a nekibuzdult kollégiumi volna olvasni a kollégiumi kérdés hivatásos ügyintéző- életről is a nosztalgiáit alig vita jegyzőkönyveiben, a té- jével, szakértőjével — taná­mát sok oldalról nagyobb esi vezetővel, pártmunkással, fénnyel megvilágító gondo- politikussal! latokat Nem halványuló portré Igazi filozopter típus volt. ba áll. Vaskos könyvet tar­Nagyra törő álmokat szőtt tott kezében. Thomas Mann és kergetett. Szekerébe akar- Tetralógiájából olvasott fel ta fogni a szellem egész vi- részleteket> a szerencsétlen, lágát. Habzsolta a könyve- Betűk békességében élt és ket, elsüllyedt a tanulmá- jó sokáig azt hitte, hogy azok nyokban, és húszéves korá- megvédik a könyveken túl ban a görög auktorokat ol- huliámzó, dúló, fenekedő vi­vasta eredetiben a sovány lág nyornsztó hatásától. A menzai ebéd mellé. fasiszta tébollyal szemben, a Az európai hírű klasszika- régmült szépségeibe kapasz­filológus Kerényi Károly, kodott. Tudatosan kialakított aki később a nem kevésbé és görcsösen 6rzött életfor­ismert svájci pszichológus- mája amely persze nála sal, Junggal társult különös másoknól is> omiatag védő­varázsű művek megírására, pa1zsnak bizonyuU _ óha­az antik világ sajátos meg- ^^ bizonyos arisztokra­ídézesére - őszinte barát- tizmusba merevedett és el­ságába fogadta a szegedi távolította azoktól, akik az egyetemen, és feltűnést kel- éIetet _ harcaivai; megaláz­ta, izgalmas dolgozatok meg- tatásaival egyetemben ­írására ösztönözte. mégiscsak gazdagabban ér­Az utcán mindig loholt, telmezték. Baráti szóra, könnyed cse- A háborúg érek viharában vegésre sohase lehetett el- útjaink eiváltak. A felsza. kapni, mert az ilyen percek- baduláa ntán kerestem-ku­ben kiraboltnak, megfősz- tattam> mint annyl sok t^. tottnak érezte magát, akitől rátot és pályatársat Fivére ellopják az akkor éppen ese- újságolta róla: Gyula kap­dékes nmeket és horatiusi „o^th, kerüit az ellenállási verssorokat - Csak mondd mozgalommal és elképesztő tüstént — sürgetett —, ha hátorságról tett tanúságot: éppen összeütköztünk vala- nyilas formaruhát öltött, és hol, és végképpen nem tér- pokolian nehéz, kettős játé­hetett ki a szíves szó, a rá- kot folytatva, emberek szá­köszöntő üdvözlet elől: Szer- zait mentette meg a kínzás­vusz, Gyulám, hogy vagy?... tói, az elhurcolástól, a ki­Nem akartam hinni a sze- végzéstől. Gyanút fogtak, és memnek, amikor egy alka- lebukott. A Dunán csónakon lommal megláttam a Tisza- próbált menekülni. Tűzharc­parton strandotok között, ban esett el. Lány is volt közelében. Nem Nem hiába forgatta oly' kívántam megzavarni a so- gyakran Thomas Mann no­hase hitt csodálatos együtt- velláit, köztük a Marió és létet, de a kíváncsiság fúrta a varázsló-t Végül is meg­oldalamat, és meg akartam értette hirdetését, igazságát: veregetni a vállát az okos Vannak történelmi szituá­fordulatért, a bátor kezde- ciók, amikor nem lehet el­ményezésért, hogy a betűkön bújni, amikor nem lehet nem kívül, végre a napsugárral cselekedni, és egy csinos lánnyal is szó- Sárkőzi Andor leplező tudósító. Akácz László az úton Kertész Lászlö rajra Végre egy kivilágított szekér. Ötletszikrák De ha már ilyenek nem is villantak fel a Szántó Ko­Hogy az efféle szemtől szembe találkozókra a jövő­ben többször kerül sor, azt viszont nemcsak remélni le­het, de számítani is lehet rá. A kollégiumok élete ugyan­is — mondjuk így — hama­vács János Kollégiumban, rosan új virágzásnak indul, hadd essen szó mégis azok- Talán nem egészen olyan ról az apróbb szikrákról, lesz ez a jövendő nekibuz­amelyek érdemessé tették a dúlás, mint az a húsz év konferencia megrendezését. előtti volt, de mindenesetre Az első ilyen ötletszikra a pezsdülés lesz, élénkülés, szi­tervezésröl szól. Arról a porkázás. Az ok: országos rendszerről, amelynek beve- verseny indul a KISZ Köz­zetői minden kollégistával ponti Bizottságának vándor­elkészíttetik a maga féléves zászlójáért, tervét, hogy lássák, ki mit Ez a bejelentés is elhang­szeretne elérni a következő zott a vásárhelyi megbeszé­bizonyítványosztásig. Fz a lésen, így a tudósítónak kö­tervkészítés ügyes dolognak telessége beszámolni erről az tűnik, hiszen a kiszabott terv országos kezdeményezésről kinek-kinek célt jelent, el- is. Közli tehát, hogy a KISZ érése pedig igazi sikeréi- KB Titkársága határozatot ménnyel gazdagítja maid a hozott arról, hogy az 15)57 óta fiatal „kalkulátort". (Érde- kollégiumi címet nyert bent­mes megjegyezni, hogy az el- lakásos intézmények részére ső tapasztalatok szerint az — a magasabb színvonalú alsóbb évfolyamok „túlter- munka végzése és kiemel­veznek", a felsőbb osztályo- kedő eredmények elérése sok viszont „alá". Ez feltét- esetén - vándorzászlót és lenül figyelemre méltó kö- jutalmat adományoz. A rülmény "főképp a diákcso- versenyben az ország min­portok tanításával foglalkozó den kollégiumi címet el­tanárok számára.) A második ötletszikra a középiskolák és szakmun­kásképző-intézetek állami gondozottjait világítja meg. Arra a különös helyzetre vet fényt, hogy a család nélkül nyert középfokú bentlaká­sos intézménye részt ve­het. Követelmények: az esz­mei-politikai-erkölcsi ne­velőmunka, a tanulmányi munka, az önkormányzati tevékenység, a társadalmi felnövő diákok milyen mos- aktivitásra való nevelés ka­tohái még most is az élet- tegóriái szerint. Forrnak: nek. hiszen hiába kapnak kollégiumon belül a kisebb ruhát, cipőt, eleimet, lakást, közösségek versenye, ver­az a havi harminc (!) forint, seny a megyei és a buda­amit zsebpénzként kiutalnak pesti kollégiumok között és Ötszáz éves vízvezeték és kútja A budai vár utcáit a táv- A most felfedezett ciszter­fűtési vezeték csöveinek le- nából két aknán át vezették fektetése végett 2 méter el a vizet; hozama részben mély csatornákkal metszik a királyi palotát, részben a át. E munkák során a Szent- Várnegyedet látta el friss háromság téren, a Mátyás- forrásvízzel, templom homlokzatának kö- Az 5Q() éves vízm- g zelében ráakadtak annak a rök seregjarasok idején ment sziklába vésett ciszternának tönkre, s ezt 1714-ben Ker­maradványaira, amely a bu- schensteiner Konrád tervei dai hegyekből idevezetett a'aPján újították meg. A ciszterna felett — a múlt századi modern vízmű léte­sítéséig — díszes kútház volt, vízvezetékeknek központi el­osztója volt. A vízművet — valószínűleg az 1470-esévek- az 1770-es évektől pedig e ben, a firenzei Chimenti Ca- kutat a városvédő Pallas Athéné szobra díszítette. (Ez a szobor, illetve annak má­solata ma a régi budai vá­rosháza, Szentháromság utca 2. számú épület sarkán áll.) micia tervek szerint — úgy építették meg, hogy az a magasabban fekvő budai he­gyek forrásvizeit a „közleke­dőedények törvénye alapján" saját súlyával nyomta fel a mélyebben fekvő budai Var­hegyre. Különleges pajzs A vízzáró pajzsot, ezt a nagyszerű lengyel talál­mányt, amely a talajt meg­védi a túlságos átnedvese­déstől, hamarosan Csehszlo­vákiában is felhasználják. Ez a technikai újdonság, amelynek feltalálója Bogdán Jakewitz mérnök, nagy ér­deklődést keltett külföldön, különösen a dunai országok­ban és Hollandiában. Cseh­szlovákiában most dolgozzák ki e vízzáró pajzs első rész­legének építési terveit. A pajzsot a Duna partjának mentén, Csallóközben fog­ják üzembe helyezni. A Du­na vize ugyanis túlságosan nedvessé teszi a termőtalajt, ezenkívül az említett öve­zetben gyakoriak az áradá­sok. Az új módszer azért jelen­tős, mert lényegesen csök­kenti az építési költségeket a hasonló célokat szolgáló hagyományos módszerekkel szemben. VASÁRNAP, 1968. MÁJUS 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents