Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

HL Szívesen tűrt kellemetlenségek A

lig hogy kiér az utcára az ember, máris kellemetlenségek érik: nekiszalad a kapu előtt hagyott KUKAedénynek, néhány lépéssel arrébb belebicsaklik a lába egy gödörbe, ami a legutóbbi vezetéképítésből maradt az aszfalton, azután elsuhan mellette az olajosok egyik tíztonnás autószörnye, s szeme-szája máris tele porral. Nem is mondom tovább a kellemetlenségek sorát, se vége, se hossza nem lenne. Meg kell az embert a gutának ütnie! Vagy talán mégsem? Ne vegye senki tolakodásnak, hogy magammal példálózom, de én sem vagyok másnál kevésbé peches szegedi polgár. Bár amikor évekkel ezelőtt a Debreceni utcába költöztem, még nem tudtam ezt. Boldog voltam az albérlettel. Azután rövidesen jöttek az illetékesek, hogy itt ez az ütött-kopott téglajárda, jó lenne felszedni. Felszedtük. Azután hónapok múlva jöttek az útépítők is. Addig a homokon és a salakon jártunk. Mire kész volt az aszfalt, Hajnóczy utcai lakos lettem. A Hajnóczy utcában aikkor már régen aszfaltjárda volt. S mit ad az isten? Nem kinézték éppen azt a kis földszintes házat, amiben laktam? Nem is egy: két emeletet teremtettek rá az építők. Na nem úgy, mint az isten — hat nap alatt —, nekik két teljes esztendő kellett hozzá. A mész, a cement, a tégla valamennyiünk személyhs ismerőse lett. Mire elkészült azonban az építkezés, engem az Odessza-negyedbe vezérelt sorsom. A szép, új pontházak kívül-belül ragyogtak már, csak éppen se út, se járda nem vezetett még hozzájuk. Következő tavaszra jöttünk csak egyenesbe, bár ha jól tudom, a Csanádi utca úttestje még most sem az a hű, de nagyszerű! Szóval őszintén egyflttérzek minden szegedi polgárral, aki átesett már hasonló megpróbáltatásokon. S ki nem esett még át városunk lakói közül? Most például éppen a Lepin körút környékieket tisztelem mód felett, s ez nem tréfa: valóban nagy megértés, őszinte türelem kell ahhoz manapság, hogy az ember kibírja az építkezésekkel járó tengernyi kellemetlenséget. Ha összeadnánk a bosszankodás perceit vagy annak a munkának az óráit, mely a lakás és a háztájék ilyenkor még nagyobb erőfeszítésre késztető takarításával jár, csillagászati szám jönne ki. De én azt mondom, inkább célszerű azt a sok újat, szépet, kellemeset számba venni, ami az építkezések, a kellemetlenségek következménye. S tudom, végülis ezt teszi minden szegedi! Kevés város lakói szeretik annyira pátriájukat, mint mi. E szeretetnek mély gyökerei vannak, hiszen a nagy árvíz után, mely Szegedet elpusztította, nagyapáink, apáink alig 70—80 éve gyűrköztek neki, hogy a várost újra felépítsék. Ma pedig már mi magunk építjük sajátmagunknak és utódainknak. Valljuk meg őszintén: az új nagy gyárak, a bérpaloták, a szabadtéri játékok, avagy az olajmezők nélkül most már el sem tudnánk képzelni Szegedet. Régi igazság, hogy a rendetlenségből lesz a rend, előbb rombolni kell, hogy azután építeni lehessen. Ugyan miért volna ez másként egy város fejlődésében? Mert hogy csak az előbb elmondott példáknál maradjak: a Debreceni utca s vele együtt még sok-sok külvárosi utca járdáját aszfalt borítja már; a Hajnóczi utcai emeletráépítésen kívül a házak tucatjaira kerültek a múlt években új emeletek, mondogattuk is, hogy egy fejjel megmagasodott a város; elkészült Szeged első lakótelepe, az Odessza-negyed, s azóta már épül a második is, Tarjánban. A tanács, nagyon helyesen, a körúton belül most összpontosítva hozza helyre az utakat, cserélteti ki a legkülönbözőbb vezetékeket. Elkerített járdákat, feltúrt útátjárókat, kátyúkat, törmelék-kupacokat kell az embereknek naphosszat kerülgetniük a városban. S hogy közben lehetne gondosabban is ügyelni a járó-kelőkre? Az igaz. De még inkább igaz, hogy a sok kellemetlenségből végülis az eddiginél szebb, gazdagabb, kényelmesebben lakható Szeged születik. I

smervén Szeged mostani ötéves tervének céljait, s a negyedik ötéves terv már alakuló elképzeléseit, biztosak lehetünk benne mindannyian, hogy ez a város még az eddiginél is nagyobb fejlődés előtt áll. Nincs és nem is lehet vége a „felfordulásnak". Az erősödő ipar, a lakosság növekedése, s ami ezekkel együtt jár: a kereskedelem, a közösségi szolgáltatások tökéletesedése, egy szóval a városiasodás, újabb és újabb építkezéseket tesz szükségessé. Nem kívánhatunk tehát magunknak soha jobbat, mint még sok-sok ilyen szívesen tűrt kellemetlenséget, mint ezek a mostaniak is. FEHÉR KAIJWAN VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 104. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. május 5. Diplomáciai megbeszélések Párizsban A VDK és az USA képviselői külön-külön tárgyaltak a francia külügyminisztériumban Az Egyesült Államok és a rizsi fődelegátusa megbeszé- megfontolások játszanak VDK diplomatái szombaton lést folytatott Étienne Ma- közre: a francia hatóságok reggel érintkezésbe léptek a francia külügyminisztériummal az amerikai—vietnami előzetes megbeszélésekkel kapcsolatos gyakorlati problémák megvitatására. Mai Van Bo, a VDK pá(Folytatás Xuan Thuy miniszter képviseli a VDK-t az Egyesült Államok kormányképviselőjével folytatandó párizsi tárgyalásokon. nac, külügyminisztériumi fő- szeretnének tisztviselővel, az ázsiai osztály igazgatójával. Az amerikai nagykövetség telefonon lépett érintkezésbe a francia külügyminisztériummal Az AFP leszögezi, hogy a francia fővárosban nem veszik szószerint a május 10-i dátumot Valószínűnek tartják, hogy az első ülésre hétfőn, május 13-án kerülhet sor. A francia külügyminisztérium tisztviselői szombaton délután külön-külön tárgyaltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok párizsi diplomáciai képviseleteinek megbízottaival. A megbeszélések a külügyminisztérium épületében zajlottak le. Mint a UPI tudósítója rámutat. számos lehetőség merült fel. A francia kormány megbízottai az amerikai hírügynökség szerint kijelentették: amennyiben Hanoi és Washington képviselői egyetértenek, úgy a francia kormány szívesen venné, ha a megbeszélésekre Párizs környékén kerülne sor. Ebben elsősorban biztonsági mindenfajta 2. oldalon.) Csehsziovák— szovjet tárgyalások A szovjet fővárosba érkezett csehszlovák küldöttség tagjai — Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Cernik, a csehszlovák kormány elnöke, Smrkovsky, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke és Bilak, a Szlovák KP Központi Bizottságának első titkára — megkezdte tárgyalásait a Szovjetunió képviselőivel. A segítés forintjai A vietnami nép iránt ha- ezer forintot gyűjtöttek öszzánkban hónapról hónapra sze tranzisztoros rádiókra, új és új formában nyilvánul De ugyanígy segítettek a meg az együttérzés, a segí- Szegedi Ecset- és Seprűgyár teni akarás. A KISZ KB fiataljai, felhívására nemrég kezdő- A textilművekben Veled dött a tranzisztor-akció. Az- vagyunk Vietnam címmel óta mindössze néhány hét rendeztek gyűjtőakciót az telt el, és Szegeden a KISZ- elmúlt hónapban. A munkáfiatalok is vietnami műsza- sok áldozatkészsége révén kokat, gyűjtéseket rendez- 23 ezer forint gyűlt össze. A nek- Kenderfonó és Szövőipari Az elsők között a 10. Vállalat központi gyárában, AKÖV, valamint az Autó- valamint a szegedi kenderjavító fiataljai tartottak vi- fonó gyárban vietnami vaetnami műszakot. Az autó- sárnapot tartottak. A kenközlekedési vállalatnál öt te- derfonógyáriak áldozatkészhergépkocsit bontottak szét, ségből 100 tranzisztoros rás az ezért kapott összeget dióra tellett, mintegy 93 es fizették be a vietnami nép félezer forintot fizetett be megsegítésére. Az autójavító a gyár a Vietnam megsegívállalatnál napok alatt 12 Paprika, uborka, karalábé Napról napra nagyobb a választék primőrökből a szegedi üzletekben. Mostanában kínáltak már paprikát, uborkát és karalábét. Igaz, nagyobb tételekben csak néEgyre több .Dél~.B.aranyában mór mega primőr kezdték a cukorborsó szedését. Megyénkben még pár napot várat magára. A csapadékszegény tavasz sem "asjuuu -i a ••• - u kedvez a borsó fejlődésére, hány nap múlva számíthat- MLK-nei. A jovo net Köze- Mindenesetre a hét közepén nak uborkára és paprikára Pen * végfn, azonban mar bővüI a primőrválaszték, hiis. mégis a kínálat tart. A nagyobb tetelekben kerül a szen a cukorborsó mellett mihalytelekiek a retek után fogyasztókhoz és az ara is már a korai földieperre is most uborkával kedvesked- csökken. A szabadföldi nek a vásárlóknak. Az üve- uborka megjelenese előtt gek alatt hagyományos már mintegy 40—50 vagon uvegaz intenzív termesztés, a re- hazi uborkát vásárol fel a tekkel egy időben ennek is MEK. helvet szorítanak, amikor a Tart még a salátadömretek kifut, követi azt a ping. Deszk, Tiszasziget, Üjpiacon az üborka. A Felsza- szentiván, Szőreg. Kübekhá- területen termesztik a szebadulás Termelőszövetkezet za körzetéből már 6 millió gedi tájban, s ezen a tavais szállított már ebből az fej salátát adtak el. Bőven szon csupán Bordányban igen keresett árúból az üz- kínálja a föld, s egy kicsit megközelítőleg 200 holdon _ letekbe. Ezekben a napok- az ára is lement, összesen * ban mintegy 100 mázsa fel- 9 millió fej átvételére szá- közösben es haztájiban vásárlására számítanak a mítanak a szakemberek, díszlik ez a gyümölcs. lehet számítani. Először az újszegedi kertekből kezdik meg a szállítást, később Forráskút, Zsombó. Bordány és Szatymaz szamócaterületeiről. Évről évre nagyobb tésére létesített alapba. A szegedi ruhagyárban a Zója és Tömörkény ifjúsági brigádok indították azt a gyűjtőakciót, amelynek befejeztével a gyár 30 ezer forintot fizethetett be rádióvásárlásra. A tranzisztor-akció szegedi eredményeiről aligha lehetne pontos végösszeget közölni. Nem lehet eldönteni azt, hogy mennyit tesznek ki az összegyűjtött forintok, hiszen napról-napra új kollektívák, üzemek teszik hozzá a maguk részét a közös összeghez. A nagyüzemek, vállalatok, piellett a kisebbek is jelentkeznek: a Számítástechnika és Ügyviteltervező Vállalat alig 50 fős KISZ alapszervezete ezer forintot, a Divatszabó Vállalat munkásnői ugyanennyit küldtek. A József Attila Tudományegyetem hallgatói 9 ezer forinttal segítették az akciót. A Pannónia szőrmekonfekció gyárban a fiatalok ötezer forintot gyűjtöttek össze a tranzisztorakcióban. Anyák napja Félek, hogy nem tudom mekének kedveskedjen. ö szavakba önteni érzelmeimet, volt, aki utoljára ült le az Pedig nagyon szeretném, asztalhoz, aki utoljára került Talán a tekintetünk, a moz- az ágyba, s ö volt aki regdulatunk, s talán egy-egy gel elsőnek kelt fel, hogy suta mondatunk is beszél magára vállalja a nap ébrehelyettünk Édesanyánknak dő gondjait is. Erős ember ezen a szép tavaszi vasárna- csak az anya lehet, s mert pon, az Anyák ünnepén. Tu- erős, karjaiban, minden dom, hogy az Anyák szive idegszálában cipeli ezt a vimilyen mérhetetlenül érző lágot. és nagy. Megérzi a ki nem Vállán nyugszunk mindmondott szavakat gyerme-* annyian, s érezzük, erejét ke belső rezdülését, még ak- termő, teremtő önmagát Az kor is, ha messze vannak anya vállán nyugszik a csaegymástól. Iád, az anyák vállán nyugEz a vasárnap valószínű szik a nemzet, az anyák jemindenütt más lesz, mint a lentik az emberi létezés folytöbbi megszokott hétvége. A tonosságát. Az anya jelenti a gyermekek kedvesebbek lesz- békét a biztonságot, űzött nek, üdvözleteket nyújtanak fáradt gyermekeinek a nyuát rajzos, képes levélkártyái- galmat, az otthont, ahol minkön, virággal és ajándékkal dig várják, ahova mindig kedveskednek az Édesnek, visszatérhet Egy icipicit torSzavak helyett a tekintetek lesztünk ezen az ünnepen, beszélnek, s nincs semminek de csak parányi töredékét oly szép csillogása, mint az annak, amelyet az anya megÉdesanya szemének, hagyer- érdemelne, amely őt megilmeke szerettei csügg rajta, letné. Száz életünk sem tudTegnap még a mama volt ná adósságunkat leróni, mert az, aki a legjobb falatot meg- nem is lehet, vonta magától, hogy a gyer- Gazdagh István Köszöntő Kedves Édesanyák! Ma az édesanyákat ünnepeljük, akiknek az év más napjain talán kevesebb jut az ünneplésből, de annál több a hétköznapi munkából. És amikor anyák napján a szeretetünk zálogaként átadott csokor virág mellé néhány meghatott szóval megpróbáljuk összefoglalni, mi mindent is kellene megköszönnünk, bizony nagyon nehéz érzéseinket szavakba foglalni. Lehetetlen és nem is elég egyetlen nap arra, hogy köszönetet mondjunk az egész évi munkáért, gondoskodásért, kimondatlan aggodalmakért, és bocsánatot kérjünk az akaratlan megbántásokért. Megyénk KISZ-fiataljai, úttörői nevében mégis ezt próbáljuk itt megtenni: tisztelettel köszönjük minden édesanyának a fáradságot, gondoskodást, mellyel gyermekét hazánk becsületes állampolgárává neveli. Céljaink közösek, hiszen ifjúsági szervezetünk is legjobb tudása szerint törekszik arra, hogy résztvegyen felnövekvő nemzedékünk felkészítésében az előtte álló nem könnyű, de magasztos feladatok megoldására. Kívánunk az édesanyáknak jó egészséget, örömet és boldogságot munkájukhoz, egész életükhöz, amihez mi, fiatalok, gyermekek azzal járulunk hozzá, hogy becsületesen dolgozunk, tanulunk, szeretjük, tiszteljük őket. KISZ Csongrád megyei és Szeged Városi Bizottsága Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei és Szeged Városi Elnöksége I