Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

om foto — Jármai Rudolf feiv. „TRAKTORVONTATASŰ" REPÜLŐGÉP, A Perihegyi repülőtéren traktorral vontatják a gépeket: ezzel nagy mennyiségű üzemanyagot takarítanak meg és kímélik a repülőmotorokat is. A Minisztertanács megtárgyalta Idén további félmillió dolgozó munkaidejét csökkentik Korszerűsödő 'Hegycsuszamlás utak Lábatlanon A Közúti Balesetelhárítási Tanács csütörtökön országos ertekezletet tartott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének székházában. Amint az előterjesztésből és a vitából kiderült, 1967-ben a közúti közlekedés számottevően tovább fejlődött, növekedett a forgalom, a közutakon lebonyolított személy- és áruszállítás fokozódott. A rohamos fejlődéssel lépést tartott az úthálózat korszerűsítésé is. Az elmúlt években a különféle eljárással portalanított útvonalak hosszúsága több mint másfél ezer kilométerrel növekedett, s ma már megközelíti a tízezer kilométert; országosan mintegy 450 kilométernyi korszerű beton-, vagy aszfaltburkolatú pormentes út épült. A földrengéseket megelőző morajláshoz hasonló zajra figyeltek fel néhány hete a Lábatlani Cementgyár kőbányászai. A „titokzatos'' morgás a hegy belsejéből jött. A nyomban megindult tüzetes vizsgálatok tisztázták: sziklacsuszamlás kezdődött. A „megindult", mintegy kétmillió tonnányi roppant sziklatömeg nyomult milliméterről milliméterre a bánya rakodóterülete felé. A veszélyeztetett bányarészt kiürítették és lezárták. Az azóta eltelt három hét alatt több méter széles és 40 méter mély szakadékokká nyíltak szét a kezdetben még csak néhány centis repedések. A 700 méter hosszú és 100 méter magas meredek sziklafal statikai egyensúlya végképpen megbomlott. Negyedmillió tonnányi kő kivált belőle és nagy robajjal rázuhant a rakodótérre. Az időben megtett óvintézkedések elejét vették annak, hogy emberéletben vagy gépekben kár történjék. A bánya épen maradt felében megfeszített erővel dolgoznak a kőbányászok, hogy a megfogyatkozott területről is biztosítani tudják a cementgyár nyersanyag-ellátását. A munkaügyi miniszternek és a SZOT elnökségének tájékoztatója a következő főbb megállapításokat tartalmazza: Jelenleg mintegy 380 ezren dolgoznak rövidített — heti 36—45,3 órás — munkaidőben, ami a bérből és fizetésből élő összes dolgozó számának 10 százaléka. Ebből 117 ezren az általános munkaidő-csökkentés bevezetéséhez szükséges tapasztalatok szerzése céljából kijelölt 70 vállalatnál dolgoznak. Ezeknél a vállalatoknál a rövidített munkaidő fő formája a kéthetenkénti szabadnap, amelyet általában szombaton adnak ki. Van vállalat, amely a napi munkidőt rövidítette, a szezonálisan működő vállalatoknál pedig az idényhez igazodó munkaidőt állapítottak meg. A vállalatok többsége megfelelően készült a munkaidő csökkentésére, ehhez a minisztériumoktól és a szakszervezetektől jelentős segítséget kaptak. A vállalatok vezetői a tennivalókat a dolgozókkal megvitatták. A helyi társadalmi szervezetek nagy támogatást adtak ahhoz, hogy a munkaidő rövidítése ne okozzon zavarokat, s a termelésben nem is volt fennakadás. A kieső időt a vállalatok műszaki-szervezési és egyéb belső intézkedésekkel ellensúlyozták. A 70 vállalatnál 8,3 százalékkal csökkent a munkaidő, ennek ellenére a múlt év azonos időszakához képest a termelés 5,9 százalékkal, a termelékenység 3 százalékkal emelkedett. A különböző, nem termelő jellegű vállalatok, intézmények, hivatalok részéről egyre erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy engedélyezzék számukra az ötnapos (vagy legalább a kéthetenként ötnapos) munkahetet. Ez az igény jelenleg nem elégíthető ki, részben a kapcsolódó, igen jelentős közlekedési, kereskedelmi, egyéb szolgáltatási problémák miatt, főként pedig arra" tekintettel, hogy az ipari dolgozók jelentős részénél csak jövőre, vagy 1970-ben kerülhet sor a munkaidő csökkentésére. Az előterjesztés alapján hozott kormányhatározat a következő főbb intézkedéseket tartalmazza: Ez év második felében további, mintegy 550—650 ezer dolgozó munkaidejét lehet csökkenteni. Csak azok a vállalatok térhetnek át a rövidebb munkaidőre, amelyeknek felkészülési terve biztosítja a kieső munkaidő pótlását, az önerőből való megvalósítást, a szállítási feladatok (ki- és berakodások) folyamatos ellátását a munkaidő-csökkentés után is, s amelyeknek felkészülési tervét az illetékes tanácsi, közlekedési, kereskedelmi, energiaszolgáltatási szervek elfogadták. A felügyeleti szerveknek megfelelő szankciókat kell alkalmazniuk azoknak a vállalatoknak a vezetőivel szemben, amelyek nem realizálták a felkészülési tervben foglalt intézkedéseket, illetve nem biztosították a munkaidő megrövidítésének önerőből történő megvalósítását. Súlyosabb esetekben el kell rendelni a 48 órás munkahét visszaállítását is. A minisztereknek biztosítaniuk kell az ötnapos munkahét alkalmazására vonatkozó határozatok megtartását, ennek keretében aa olyan helyi intézkedesek hatálytalanítását, amelyek nem felelnek meg a kormányhatározat rendelkezéseinek. Azoknál a vállalatoknál (intézményeknél, szerveknél), amelyek 1967. január 1. után engedély nélkül bármely formában (egy-, két- vagy négyhetenként) ötnapos munkahetet vezettek be, ezt felül kell vizsgálni és viszsza kell állítani a hatnapos munkahetet. A művelődésügyi miniszter és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok elnökei kulturális, népművelési, sport- és más rendezvények szervezésével gondoskodjanak a többlet szabad időnek a társadalmi célokkal összhangban történő felhasználásáról, a szórakozási igények megfelelő kielégítéséről. A közlekedés- és postaügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szakszervezetekkel egyetértésben dolgozza ki a heti 48 (havi 210) óránál többet dolgozók munkaidejének csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Ezeknél a dolgozóknál 1970 végéig el kell érni, illetve meg kell közelíteni a heti 48 (havi 210) órás munkaidőt. A határozat kihirdetése napján lép hatályba. fl kedvezőtlen körülmények között dolgozó tsz-ek támogatása Negyedévenként: Háromszáz vagon bútor A mezőgazdasági és élei- tóföldi növényi kultúrák homezésügyi miniszternek a zama 13—35 százalékkal ma| kormány ülésen megtárgyalt rad el a többi szövetkezet ; jelentése megállapítja: a ter- termésátlagától, s a rosz: melőszövetkezeteknek mint- szabb takarmányozási leheSok szaz szegedi lakást tettek kellemes otthonná nagyjából két év óta a Bútorértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat lakberendezési áruházának cikkei. Csak tavaly több mint 30 millió csőt olcsóbb, közepes értékű és drágább bútorok, lakberendezési tárgyak beszerzéséhez, elhelyezéséhez. Alapvető változást jelent a kiállításon, hogy mindazt a hazai és import bútort és forint értékű bútort és egyéb lakberendezési cikket bemulakberendezési tárgyat vásá- tat.ják, amely ma reprezenrolt a lakosság az áruházban. Az idén márciusban elkészült és azóta megtelt áruval a Fonógyári úton levő tálja gyáripart. S ami még ennél is fontosabb, a kiállított áruk 90 százaléka a lakberendezési áruházban azon2400 négyzetméter alapterü- nal megvásárolható lesz. adatai alapján az idén 45 millió forint értékű árut hoz forgalomba. Negyedévenként 300 vagon bútor érkezik az áruháznak, s talál gazdára Csongrád és a szomszédos megyék lakosságánál és közületeinél. A kiállítási tervekről adott tájékoztató is azt a helyes törekvést mutatja, hogy a vállalat, bútorai eladása mellett az új igényeket is figyelembe tőségek miatt kisebb az álegy egyharmada az átlagosnál kedvezőtlenebb termé- • „,. , . . szeti körülmények között Mindez _ termegazdálkodik, emiatt nagy részük folyamatos pénzügyi támogatásra szorul, működésükre mégis szükség van. szetesen kihat a tagok jövedelmére, de következményei mutatkoznak abban is, hogy nehezebben és lassabban mert a népgazdaság nem tudják megszervezni az a„jttnélkülözheti az itt előállí- ságaiknak megfelelő kiegétott mezőgazdasági terméke- szító tevékenységet, ket. A szóban forgó szövetkeA kedvezőtlen körűimé- zetek megkülönböztetett tányek között gazdálkodó szö- mogatására a 3004-es korvetlcezetek földje gyenge, ég- mányhatározatok keretében hajlati viszonyaik is rosszak, történtek intézkedések, 1965A mostoha természeti kö- ben pedig a hegyvidéki terletű raktár. Két hónapja már közületek is megvásárolhatják a szegedi áruházban irodai bútoraikat, míg előbb ez csak a fővárosban volt lehetséges. A nagykereskedelAmi nem. az a tíz százalék néhány olyan textília — mint műszőrme huzat és szőnyeg, másodíüggöny, falvédő — amelyet már gyártanak, s a nyár folyamán veszi, az iparnak ezek sze- j rülmények hatása elsősorban melőszövetkezetek speciális rint adja megrendeléseit. K, X ! a növénytermesztésben je- problémáival, gazdálkodásuk I lentkezik, a különféle szán- színvonalának emelésével mi vállalat által forgalomba szintén forgalomba hoznák. hozott bútorokból évenként a Szegedi Ipari Vásáron és az áruházban alkalom szerint is több kiállítást szoktak rendezni. Az idei vásár kiálitásán az eddigiektől eltérő, a vásárlóknak kedvező változásokra lehet számítani. A kiállításra kerülő bútoroknak mintegy 20 százaléka lesz külföldi, a többi hazai termék, köztük a helybeli Felszabadulás Ktsz és az Alföldi Bútorgyár készítményei is. A legkeresettebb bútorokból, mint a Fesztivál, Erről adott tájékoztatót teg- a Judit, a Sophiana, a bajai nap lapunk munkatársának lakószoba, a Csaba I„ a Dunai Pálné, az áruház ve- BNV-n bemutatott több vazetője, Erdős Ervin, a Bú- riációs Modul 69 típusok torért lakberendezési- és mellett slágernek fog száBoros Kálmán, a Szombat- mítani az eddig hiánycikk helyi Lakástextilgyártó gyermekszoba bútor. Ez Vállalat kereskedelmi osz- kettős, emeletes, sarokágytályvezetője. ból, ágynemű tartóból, komÁz is új dolog, hogy a két binált szekrényből, íróasztalvállalat itt Szegeden rendez ból és még egy asztalból áll. először közös kiállítást. En- Megint bőven lehet majd nek az a haszna, hogy a vásárló a meghatározott bútorokhoz legalkalmasabb lakástextiliákhoz juthat egvidőben. A kiállítás szakképzett lakberendezője — miután megszerezte a mostanában épült és a közeljövőben elkészülő új lakások alaprajzát — a lakásméreteknek megfelelően ad majd tanáválogatni a csehszlovák, a lengyel, az NDK gyártmányú bútorokban, a külföldi és hazai modern fémbútorokban és a dolgozó szoba berendezésekben. A Bútorért áruháza — most már a megfelelő raktározási körülmények birtokában — 1968. eddig eltelt őt honapjának kereskedelmi Javult a cigányság sorsa Tegnap ülésezett a szegedi Az iskoláztatásnál a hely- mai és a kisteleki járási tanács végrehajtó bi- zet megnyugtatóbb. A tan- telep jelenti, zottsága. Napirenden szere- kötelesek részére a napközi pelt — többek között — a otthonos ellátást megjavítotcigány lakosság helyzete. Az ták. Javítani kell az iskoutóbbi 4 évben a kiskundo- láztatás feltételeit a kiskunrozsmai és a kisteleki ci- dorozsmai cigányiskolánál, gánytelepek kivételével a Ebben a községben a teleszociális körülményeknek pen levő kunyhók száma 49, meg nem felelő telepeken amelyekben 60 család, 297 élő lakosság helyzete javult, ember lakik. Az épületek naBakson és Bordányban a gyon elhanyagoltak. Csapaputrikat felszámolták, Sző- dékos évszakban nagy a regen pedig számukat csök- sar> az épületek falai vizekAtelelekpülés- és lakásvi- SJS"? tetep'felSo- ^ a cigánysag ^nak szonyok javulása mellett a iás;ira a cigany lakosság önfoglalkoztatottsagnál esmun- ere1éből nincs meg a iehe_ - - állásnál is tapasztal- tóség De a község helyi, anyagi forrása sem elégséKözegészségügyi szemis a legnagyobb problémát a kiskundorozakába ható fejlődés. Nótt a rendszeres munkaviszonyban állók száma, bár a jelentős ges' mértékű vándorlás akadá- pontból lyozza. ezt. ciganyA problémák megoldásában alapvető a foglalkoztatottság. Az elmúlt négy esztendő alatt ezen a téren javulás mutatkozik. 1964-ben 367 munkaképes felnőttet tartottak nyilván, az idén 420-at. Akkor 187-en jártak el rendszeresen munkába, most 278-an. A még meglevő hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, a cigányság további javítására a végrehajtó bizottság intézkedéseket tesz. PÉNTEK, 1968. MÁJUS 31. foglalkozott a kormány. Ennek eredményeként javult ezeknek a szövetkezeteknek a gazdálkodása, valamelyest fejlesztették is a termelésüket, de még mindig el vannak maradva a többi szövetkezet mögött A jelentes megállapítja, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a termelés fejlesztését és a megfelelő jövedelmi viszonyok kialakítását a közgazdasági feltételek javításával lehet biztosítani; célszerű 1970-ig fenntartani az 1968-tól bevezetett megkülönböztetett támogatási rendszert, amely jobban elősegíti e szövetkezetek önálló vállalatszerű gazdálkodását. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése sokrétű feladatot jelent, ezek megoldásához továbbra is szükség van a központi és a helyi állami szervek segítségére. Legfontosabb a termelés szerkezetének és a gazdálkodás formájának az adottságokhoz való jobb igazítása, a foglalkoztatottságot javító helyi lehetőségek feltárása és kihasználása, valamint a kedvezőtlen adottságú területek eltartóképességének növelése. Ez utóbbit az üzemek tevékenységi körének szélesítésével, a központi szervek részéről pedig — a regionális fejlesztési tervek keretében — főleg ipartelepítéssel kell előmozdítani.