Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

Postánkban mostanában mind több olyan levelet találunk, amelyek írói a város általános rendje, a tisztaság és az együttélési szabályok következetes be­tartása érdekében emelnek szót, tesznek javaslatot. A levelekből látszik, hogy olvasóink szívükön viselik a a közügyeket és helyeslik, ha lapunkban minél több ilyen kérdésről írunk. Közügyekben Szobrok és terek. Németh István, Árvíz utca 47. szám alatti lakos az általános vá­rosrendezési terv végrehajtá­sához ad javaslatokat. Jó lenne — írja —, ha a tereket az ott elhelyezett szobrok megszemélyesítőiről nevez­nék el. A Kossuth Lajos, a Rákóczi Ferenc, a Lenin-szo­bor például mind más elne­vezésű téren van felállítva. (A szerkesztő megjegyzése: Különösebb zavart sem más városainkban, sem külföldi nagy városokban nem okoz, hogy a terek és szobrok el­nevezése eltér egymástól.) Por a lakásban. Szirovicza Dezsőné és még kilenc lakó­társa írta alá azt a levelet, amelyben szóvá teszik, hogy mint a Borbás utca 26. szá­mú ház lakói — köztük egy szilikózis betegségben szen­vedő bányász — nem tudják szellőztetni alacsony fekvésű lakásaikat a por miatt A port viszont az okozza, hogy a gépkocsik és motorkerék­párok vezetésére éppen a szóban levő lakások ablakai alatt oktatják a tanulókat Javasolják, hogy a tanuló­vezetők és oktatóik keresse­nek erre alkalmasabb helyet Tóth Házi István, Mérey utcai olvasónk az utca nagy forgalmáról ír, s ezzel kap­csolatban hiányolja a por­talanítást. A kockaköves ut­cában szerinte naponta 4—5 alkalommal is locsolni kel­lene, hogy ne okozzon ve­szélyt az egészségre a renge­teg autóbusz és egyéb jár­mű. Zaj éjszaka. A Párizsi kör­út 38/a és b számú ház la­kói: Ivánkovits Zoltán és 18 lakótársa kifogásolja, hogy a ház előtti, locsoló­autók töltésére szolgáló víz­csap körül egész éjszaka olyan lármát, zajt okoznak a folytonosan járatott moto­rok, az ajtókat csapkodó és hangosan társalgó dolgozók, hogy emiatt nincs nyugal­muk a lakóknak. Két éve, mikor jelentették ezt az L kerületi tanács építési, köz­lekedési csoportjának, intéz­kedtek, s egy kis ideig rend is volt. Azóta azonban a zaj ismét tűrhetetlen. Láthatatlan hirdetés. Nagy Jánosné, Kállai Ödön utca 6. szám alatti lakos hirdetést adott fel a hirdető vállalat­Rovargyűjto fénycsapdák Csongrád megyében, fő­ként a szegedi járás gyü­mölcstermő vidékein tíz he­lyen álllított fel rovargyűj­tő fénycsapdákat a Hódme­zővásárhelyi Növényvédő Állomás. Esténként helyezik üzembe a lámpából és kloro­formos tartályból álló egy­szerű, de hasznos berendezé­seket. A csalogató fénycsap­dában összegyűlt lepkéket Dé!-M agyarország mindenben segítségére van olvasóinak. Tájékoztat, segft a közérdekű ügyek intézésében, rend­szeresen foglalkozik Szeged és a szegedi Járás lakosságának problémái vaL Olvassa, fizesse elö a Dé!-M agyarország­ot!! rendszeres laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. Amint a kártevők első meg­jelenését észlelik, azonnal értesítik az érdekelt terme­lőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, hogy kezdjék meg a védekezést. Ily módon a legmegfelelőbb időpont­ban, a rajzás kezdetekor léphetnek fel a kártevők el­len. Ugyancsak értesítik a községi általános, fogyasztá­si és értékesítő szövetkezete­ket, amelyek a házi kertek és a szórvány gyümölcsö­sök tulajdonosait figyelmez­tetik a veszélyre. Kísérletképpen az idén kenderföldön is helyeznek el fénycsapdát hazánk egyik legnagyobb rostnövény ter­melő gazdaságában, a szék­kutasi Űj Élet Tsz-ben, hogy az ipari növény kártevőinek megjelenéséről tudomást szerezzenek. Tudományos kutatásokat is szolgálnak a gyümölcsö­sökben levő berendezések, mert ha ismeretlen lepkék kerülnek „terítékre", ezeket a tudományos intézetek ren­delkezésére bocsátják. hoz. De a Kígyó utcai hirde­tőtábla nem jó helyen van, az érdeklődők az ott folyó építkezés pora miatt nem ol­vashatják a hirdetéseket. Leginkább vasárnap keres­nék a hirdetéseket, akkor pedig nincs kint a tábla. Ja­vasolja levélírónk, hogy al­kalmasabb helyre tegyék a hirdetéseket, s hagyják kint a hét minden napján. Elismerés, köszönet A villamosvezető. Nagy István, Oroszlán utca 4. és Tóth István, Tavasz utca 5. szám alatti olvasóink dicsé­rik levelükben Reich Ist­vánt, a 601. számú villamos vezetőjét. Reich István ün­nepnap előtti nagy forgalom­ban a csomagokkal megter­helt idősebb embereket fel­segítette a megállóknál a villamosra, türelmes szóval adott útbaigazítást az utcák felől érdeklődőknek, s ezzel a magatartással sok utas el­ismerését érdemelte kL Segítség a gyermekeknek. Papp Takács Lászlóné, Ság­váritelep, Delta őrházi lakos arról számolt be levelében, hogy édesanyja május 15-én váratlanul elhunyt. Kilencen vannak testvérek, mindnyá­jan otthon élnek, a legkisebb 7 éves, a legnagyobb 23. Le­vélírónk próbálja pótolni az édesanyát a családban, de a gyászban is érzik, hogy egy még nagyobb családba tar­toznak. A telep általános is­kolájának pedagógusai, diák­jai, a szülői munkaközösség és a Pannónia szőrmeipari vállalat Mikszáth Kálmán utcai üzemének dolgozói gyors anyagi segítséggel si­ettek gondjaik enyhítésére. Két gyermek nyári foglal­koztatása. Egyik olvasónk — neve és címe szerkesztősé­günkben megtalálható — 11 és 13 éves kisfiát négyórás, könnyű nyári foglalkoztatás­ra szeretné elhelyezni. A harmadik gyermek elhelye­zése már megoldódott. Le­vélírónk reggel 8-tól délután fél 5-ig dolgozik, férje pe­dig váltó műszakba jár: el­foglaltságuk alatt nem akar­ja magukra hagyni a fiú­kat, ezért keres számukra foglalkoztatási lehetőséget. Tsz-tagok családi pótléka Töb mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag olva­sónk kérte, hogy ismertes­sük az 1968. július 1-től érvénybe lépő családi pót­lék rendelkezésből a ter­melőszövetkezeti tagokat érintő részt. A 20 (1968) V. 21,/Korm. számú rendelet, valamint az 1/1968. (V. 21.) SZOT számú szabályzat módosította az eddigi családi pótlék ren­delkezését A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közül családi pótlékra az a tag jogosult, aki az előző naptári évben férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 tízórás munkanapot dolgo­zott a közösben és leg­alább két családi pótlékra jogosult gyermeket tart el. Egy gyermek után is jo­gosult a tsz-tag családi pót­lékra, ha a gyermek: 16. életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyat­kozása, vagy olyain beteg­sége miatt, amely legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, állandó ápolás­ra, vagy felügyeletre szo­rul; 16. életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szel­lemi fogyatkozása vagy be­tegsége miatt munkaképessé­gét legalább kétharmad­részben a jogosultsági idő lejárata előtt elvesztette és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előre­láthatólag nem szűnik meg. Az a tsz-tag, aki az előző évben férfi 12 (nő 80) tíz­órás munkanapnál keveseb­bet dolgozott, családi pótlék­ra a teljesített munkanapok arányában a következő év első napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahányszor a férfi 10, (a nő 7) tízórás munkanapot dolgozott a kö­zös munkában. Újonnan belépő tag a be­lépés naptári évében a férfi a 120, (a nő a 80) tízórás munkanapot megszerezte, a következő hónap első najá­tól jogosult családi pótlékra az egyéb feltételek fennállá­sa esetében. Az az újonnan belépő tsz­tag, aki az év január 1. és június 30. között lépett be a tsz-be és ez idő alatt férfi a 120 (nő a 80) tízórás munknapot nem szerezte meg, az év július hó 1-től számítva annyi hónapra jo­gosult családi pótlékra, ahányszor tíz munkanapot (nő 7) dolgozott július előtt a közös munkában. Az a tsz-tag, aki a tsz-be történt belépése napját köz­vetlenül megelőző 6 nap­tári hónapban családi pót­lékra igényt adó munkavi­szonyban állt, családi pót­lékra a tsz-be történt belé­pésétől a naptári év végéig — ha egyéb feltételeknek megfelel — a tsz-ben telje­sített munknapok számára tekintet nélkül jogosult. Ha az előbb említett tsz-tag a tsz-be augusztus 31-e után lépett be, részére családi pót­lék — ha az egyéb feltéte­leknek megfelel — a belé­pést követő év június 30. napjáig jár, a teljesített munkanapok számára te­kintet nélkül. Az újonnan belépő tsz-tag a belépésének naptári évé­ben vagy az azt közvetlenül megelőző naptári évben már dolgozott, a tsz-tagként, az esetben e minőségben telje­sített munknapokat naptári évenként össze kell számí­tani. Családi pótlékra jogosult­ság szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni: aki a 16. életévét még nem töltötte be vagy betöl­tötte ugyan, de az általános iskola vagy középiskola nap­pali tagozatán folytatja ta­nulmányait, vagy első- il­letőleg másodéves szak­munkástanuló, és 19. élet­évét még nem töltötte be; az előbb meghatározott élet­kor betöltése előtt testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt munkaké­pességét legalább kétharmad részben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előre­láthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotnak tartama alatt. A családi pótlék a gyer­mek keresetére vagy jöve­delmére való tekintet nél­kül jár. A tsz-tagok egy naptári hónapra járó családi pótlé­ka 2 gyermek után össze­sen 200 forint, 3 gyermek után összesen 360 forint, minden további gyermek után gyermekenként további 120 forintot Egyedülálló tsz-tag (férfi vagy nő), továbbá a vak tsz­tag, akinek házastársa (élet­társa) is vak, egy gyermek után is jogosult családi pót­lékra, még akkor is, ha a gyemek árvaellátásban ré­szesül. Egy gyermek után havi 120 forint, két gyermek után 240 forint, ennél több gyermek után pedig minden további gyermekenként 120 forint összegű családi pótlék jár. A tsz-nyugdíjasok szintén jogosultak családi pótlékra ugyanolyan mértékben, mint a dolgozó tsz-tagok. Az öreg­ségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő tsz-ta­gok 1968. július 1-től a ta­gokhoz hasonlóan szintén jogosulttá válnak családi pótlékra. Az ismertetett rendelke­zés 1968. július 1-től lép élet­be és a tsz-tagok e rendelke­zés alapján először 1968. au­gusztusi családi pótlék kifi­zetéskor kapják meg a ma­gasabb összegű családi pót­lékot. A tsz-tagok a családi pótlék igénylésüket a ter­melőszövetkezet vezetősége révén, új formanyomtatvány felhasználásával terjeszthe­tik elő a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnál. Az öregségi és munkaképtelen­ségi járadékban részesülő tsz-tagok családi pótlék igénylésüket szintén a veze­tőség révén terjeszthetik elő, és azt a járadékkal együtt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Dr. V. M. L KERÜLET Házasság: Szabó Sándor és Horváth Mária. dr. Márton Fe­renc és Nógrádi Mária. Böresök István és Kádár Etelka. Száraz József és Papp Éva. Lonkal Gá­bor és Pauker Sarolta. Molnár Imre es Bencsik Piroska. Laczi János es Tombácz Mária, Süveg János és Kovács Katalin, Füzes László és Horváth Rozália. Józsa János és Karlóczal Klára. Andó István és Hajas Irén. Török Ta­más és Kopasz Terézia. Kurura László és Ábrahám Margit, dr. Gulyás József és Nóvák Éva. Szikora Pál és Jójárt Ilona. Ve­szelovszki Imre és Tombácz Má­ria. dr. Mészáros László és Tó­szegi Lujza házasságot kötöttek. Születés: Pataki Mihálynak és Zsóri Erzsébetnek Erzsébet. Ze­men Lászlónak és Komlósi Évá­nak Andrea. Beke Sándornak és Nagy Erzsébetnek Sándor Ta­más, dr. Molnár Bélának és Murvai Ilonának Erika. Borbo­la Sándornak és Pintér Máriá­nak Sándor. Király Jánosnak es Nagy Amáliának Annamária. Varga Istvánnak és Pitzer Ka­talinnak Csaba. Gyuris János­nak és Otott-Kovács Julianná­nak Csaba. Szögi Pálnak és Ungvári Rozáliának Pál Tamás. Kéri Józsefnek és Nagy Máriá­' nalí Katalin Erika. Szűkíts Lász­lónak és Olasz Annának László. Cser Istvánnak és Kovács Jolán­nak István, Katona Ferencnek és Vas Ilonának Tünde. Maior Istvánnak és Lázár Évának Ju­dit, Széli Józsefnek és Tari Ko­Anyakönyvi hírek záliának József. Tokodi László­nak es Fintor Piroskának Ma­rietta. Tóth Lászlónak és Do­monkos Máriának László. Kis­Szabó Lászlónak és Mezei Er­zsébetnek Marianna. Pintér Ist­vánnak és Papdi Rozáliának Ist­ván, Sisak Györgynek és Krtzsán Máriának Sándor. Kiss Sándor­nak és Soós Évának István. Dobsz ai Ferencnek és Kákonyi Ibolyának Zoltán Ferenc, Pesti Lajosnak es Schiller Klárának Zsolt Lajos. Fülöp Vincének és Kis Annának Norbert. Dobó Jó­zsefnek és Farkas-Csamangó Ételnek Ibolya Etelka. Sashegyi Tibornak és Németh Rózsának Krisztina. Padár Lászlónak és Rácz Jolánnak Gábor Antal. Nagy-Rébélt Ferencnek és Len­gyel Anikónak Ferenc László. Szűcs Aflámnak és Császár-Pu­tyi Irénnek Attila Adám. Kré­mer Istvánnak és Katona Ágotá­nak Katalin. Micziz Jánosnak és Nacsa Máriának János. Hargi­tai Mátyásnak és Bárkányi Irén­nek Mónika. Vajda Imrének és Kadosa Gizellának Róbert. Velis Ferencnek és Feles Máriának Ferenc Péter, Bárány Sándor­nak és Bárány Arankának Sán­dor, Koncz Gézának és Baán Évának Éva Eszter. Korom De­zsőnek és Molnár Magdolnának Dezső, Lázár Györgynek és Ké­ri Klárának György Zsolt. Ko­vács Gábornak és Vrághalmi Gyöngyvérnek Róbert. Csepeli Lászlónak és Graeser Marianná­nak Réka, Kormányos József­nek és Balogh Irmának Sándor. Faplógő Péternek ós Tóth Etel­kának Péter. Juhász ülésnek és Handa Györgyinek ülés Ferenc, Csehó Sándornak és Csonka Gi­zellának Gizeila Eszter. Rózsa Józsefnek és Vásárhelyi Máriá­nak Mária. Rózsa Józsefnek és Vásárhelyi Máriának József. Nagy Jánosnak és Gyuris Jolán­nak Csaba Imre nevű gyerme­kük született. Halálozás: Bánya Tibor. Ko­lompár Sarolta. Kónya Jánosné Rózsa Rozália, Bitó Jánosné Pet­kov Mária. Marinkov György. Bi endőrfer Keresztélyné Kon­dást Anna. Tóth Ferenc. Tóth József, Horváth Lajos, Hegedűs Mónika, Sallay Cecília. Bárdos Ferencné Dencs Katalin. Koch Imréné Katona Erzsébet. Né­meth Lajos meghalt. II. KERÜLET Házasság: Kovács István és Hegyes Mária, Zsikó András és Szekeres Anna. Triztz Imre és Hilbert Magdolna. Bibarcz Ist­ván és Mezei Piroska. Varga Mi­hály Sándor és Udvari Mária. Sütő László Miklós és Petrovitz Veronika, Németh József és Lazarik Margit, Lencsés Imre és Szabó Anna, Czibolya József és Bito Julianna házasságot kö­töttek. Halálozás: Dudás Ferenc. Ba­kos Sándorné Herczeg Erzsébet. Kovács Gyuiáné Gárgyán Erzsé­bet, Karácsonyi Petemé Gál Te­réz, Fábián Mária. Kiss Lajosné Szegő Mária. Horváth Istvánné Kispál Veronika. Kiss Sándor meghalt. IH. KERÜLET Házasság: Selep Gábor Gyórgy és Köszó Ibolya Anna, Papp István András és Polyák Mária. Petrán Antal és Horváth Mária házasságot kötöttek. Születés: Fekete Antal Mihály­nak és Jovi'movics Máriának Ibo­lya Mária. Szelei Józsefnek és Bús Erzsébet Etelkának üdikó. Vélics Györgynek és Domonkos Annának György, Kiss Imrének és Kiss Jolánnak Edit Zsuzsan­na. Kiss Ferencnek és Németh Katalinnak Ferenc László. Lo­vászi Lászlónak és Komáromi Gizellának Gizella. Máté Ká­rolynak és Váci Hona Erzsébet­nek László József, Bóka István­nak és Mityók Magdolnának Gabriella. Gajdács Józsefnek és Magyar Ilonának János. Bálint Péternek és Sarnyai Piroskának Piroska. Szántó Tivadarnak és Orosz Jolán Máriának Tamás Zoltán nevü gyermekük szüle­tett. Halálozás: Bari Józsefné Bánszky Róza. Bárányi Sándor­né Nagv Julianna, Csóti István­ná Zsoldos Klára. Szilágyi Ist­ván meghalt. Záróvonal, ább terelővonal Záróvonal (l-es jelű). Az úttest hosszirányban fehér színnel lefestett, folyamatos vonalból álló jel. Általában az úttest felezővonalát jelzik vele, de előfordulhat, hogy valamelyik irányban eltol­ják. Ilyent láthatunk Szege­den a Kossuth Lajos sugárút és a Nagykörűt keresztező­désében, ahol a forgalom­irányítás mdatt szükségessé vált járműosztályozó kialakí­tása. A záróvonalat érintteni, arra ráhajtani, vagy azon áthaladni tilos. Általában útkereszteződések közelében alkalmazzák, de találhatók nyilt útszakaszokon is, hogy a járművek a menetirány szerinti baloldalra ne hajt­hassanak át. Ez a párhuza­mos közlekedés kialakításá­nak fő jelzési módja is, de a párhuzamos közlekedésről majd a későbbiekben foglal­kozunk. Terelővonal (2-es jelű). Az úttest hosszirányában le­festett, vagy kiépített kes­keny, szaggatott, fehér vo­nalakból álló jel, amely az úttest felezővonalát jelezheti, vagy az egyes forgalmi sá­vokat választja el egymástól. A járművek a terelővonalat átléphetik, azon kanyarod­irányjelzés után lehetséges. Nyilvánvaló, hogy az ezzel járó szabályokat mindig be kell tartani. A fehér szagga­tott vonalaik hossza attól függ. hogy milyen sebességű az adott útszakaszon a for­galom. Nagyobb sebességnél hosszabbak ezek a vonalak; Záró- és terelővonal együt­tes alkalmazása (3-as jelű). Vannak olyan forgalmi he­lyek (éles, be nem látható útkanyarulatok. bukkanok, veszélyes lejtők és emelke­dők, vasúti átjárók), amelyek különösen balesetveszélye­sek. A forgalmi sávokat zá­róvonallal kell ilyen helye­ken egymástól elválasztani, azonban mégsem lehet cél­szerű hosszabb távon fenn­tartani a záróvonal átlépé­sének tilalmát, mert ez a forgalmat nagy mértékben lassítja. Ilyen esetekben al­kalmazzák a záróvonal mel­lett a terelővonalat is. Je­lentése annyi, hogy a terelő­vonal felől a záróvonal már átléphető. A járművezetőnek mindig a hozzá közelebb eső burkolati jelhez fűződő sza­bályokhoz kell igazodnia. Záróvonal mellett a terelő­vonalat mindig a veszélyes helyről (kanyar, bukkanó. hatnak, megfordulhatnak, to­lathatnak, az úttest menet­irány szerinti baloldalát is igénybe vehetik, de rajta tartósan nem közlekedhet­nek. Ma a terelővonal pár­huzamos közlekedés jelzésé­re szolgál, á'-tépése csak stb> kihaladó járművek számára festik fel, melyek a veszélyes helyet elhagyva már jó belátják az előttük levő útszakaszt Csáki László rendőr százados KEDD, 1968. MÁJUS 28.

Next

/
Thumbnails
Contents