Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

Szeged bolygói 11. Baka A tanácsháza falán ez olvasható: Mit kapott Baks dolgozó népe a hároméves tervtói? 1. önálló község létesítése. 2. Űj községháza építése, 3. Posta, telefon, 4 Házhelyek kiosztása. 5. Levelényben kirendeltség létesítése. 6. A népiskolák renoválása. 7. Artézi kút fúrása. 8. A pusztán ásottkút létesítése. ». Tejcsarnok és jégverems 10. Levelényben bekötő földút A tanácsháza folyosóján kifüggesztve, állandóan ott lóg a hirdetés: a budapesti földalatti építkezéséhez munkásokat keresnek. Hiába. A baksiak már nem szívesen járnak ell otthonról. Aktatáskás pénz. Vannak olyan utcák, ahol az egyik háznál még megfelelő vécé sincs, a szomszédban pedig hatalmas fóliaágyak és személyautó. A régi igénytelenség még meg-meglátszik a falun, akadnak házak, amelyeket még meg se építettek, de a színük máris visszariaszt. Cselédház kubikosok Nem is olyan régen, 1892ben a baksi szólók Sövényházához tartoztak. A falu 1947-ben alakult. Béres, cselédemberek lakták és a messzire eljárogató kubikosok. Most így fest: tanácsháza, művelődési otthon, imaház, 4 iskola, posta, orvosi rendelő, óvoda, kisvendéglő, presszó, kocsma, tűzoltószertár, 5 bolt, egy termelőszövetkezet, modern buszváró, felvósárlótelep, az óvoda előtt egy szobor és elhanyagolt épületben női fodrász. A 11 ezer hold közigazgatási területen 2700 lakos él. Rádióból 487 televízióból 230, személyautóból 15, motorból 82 van. A takarékba 2 millió forintot raktak. A belterületen 28 utca, 780 ház található. Tanyavilág nincs, két tanyaközpontba tömörültek. A Felgyői Allami Gazdaság egyik üzemegysége is ezen a területen gazdálkodik. Jó néhány évvel ezelőtt sok ember járt el a faluból. A megélhetés Budapestre. Dunaújvárosba, Várpalotára. Kazincbarcikára parancsolta őket az építkezéseikhez, meg a kubikmunkára. Híre, rangja volt a baksi kubikosnak. Hét elején felszedték a batyujukat, kéthetenként, hetenként jöttek vissza. Még korábban, amikor a gróf parancsolt ezen a tájon, messzlbrne is jártak, fel egészen Erdélyig, a vasútépítkezésekhez. Hol van már az az idő? Kevesen, s nem szívesen járnak el. Akik nem a szövetkezetben idehaza boldogulnak, hanem eljárnak Szegedre, azok is reggel Indulnak, este visszajönnek. Aktatáskával. A felszabadulás óta 400 lakóház épült' a faluban. Évenként 15— 20-ra kerül sor. Idós Süli Mihály kertcsősz a közös gazdaságban. A régi cselédházban lakik, öregember havi 1100 forintos keresettel. — Már az én édesapám is Innen halt ki. Még 1930-ban költöztünk a falai közé. Az édesapám helyibe jöttem, én kaptam el, én voltam a szerencsés. Igaz, akkoriban sokat kint kellett éjszakázni, ha fújta, ha hordta. Most könnyebb... Földes, öreg lakás. Most heten élnek benne. A gyerekek és az unokák. A két öreg, idős Süli Mihály és felesége igy vall magáról. — Az embernek csak fel kell gyűrni az eszit, hogy megéljen. Nem vágyunk mi semmire. Olvasgatunk, esténként nézzük a televízlót, amit a gyerekek vettek. Az asszony ezt mondja: — Én nem szoktam nézni a televíziót, inkább alszom. Nem vágyunk ml sehova, csak itthon lehessünk nyugodtan, én nem jártam még Pesten sem, moziban se, színházban sem. írni, olvasni se tudok. De jól van ez így, ahogy van. Csak egészségünk legyen. Sövényházán esküdlek 1925-ben, május 2-án, az ányási kápolnában. Nagy lakodalom volt Erre emlékszenek a legszívesebben. Itt nőtek fel a grófi földön, apjuk, nagyapjuk ls cselédember volt. A hajdani szegénység még fogva tartja őket. Azt mondták Tábity Emmáról, őt jó helyre pittyentette a gólya. Valóban. Nem szűkölködnek. Igyekvő a család. Néhány évvel ezelőtt még csak Csanyteleken dívott a karalábé, a faluban. Bakson ők próbálkoztak meg először vele. Most aztán fizet fizet. Személyautó a kislánynak A gangos, módos ház körül a kertben karalábét cecei paprikát, szőlőt zöldbabot termesztenek. Többet ad ez, mint a háztáji kukorica, így mondja Tábityné. — Karalábéból tavaly 25 ezer forintot paprikából 12 ezret fűszerpaprikából 6 ezret árultunk. Tavaly vették az autót a kislánynak, aki az idén érettségizik. — Amikor Szegedre vittem az első karalábét a piacra, egy csomóért három forintot adtak Ennyiért kelt. Én egy forintot se adtam volna érte — így az asszony. A lehetőség Bakson is megvan. Akik élnek vele, sokra haladnak. Sz. Lukács Imre Rjongyos plakátok Jó a fólia A Magyar—Bolgár Barátság Tsa-ben derekasan dolgoznak az asszonyok. Ha a férfiak közül még pár százan eljárnak a faluból, ők nem. kitartanak a közös mellett. És jól is járnak. Hiszen az egy dolgozó tagra eső jövedelem ma már 12 ezer 800 forint, a közöe vagyon pedig 29 millió. Jövedelmező Üzemágak honosodtak meg: a baromfitenyésztés és a kertészet. Ez lassan hat a falura is, hódit a fólia, Ahol meghonosították a karalábét, az Intenzívebb zöldségkertészetet, oda dől is a A rongyolt, lógó, több éves plakátokat nemcsak a vendégek kedvéért, hanem Szeged lakóinak jó ízlése érdekében is le kellene szedni a falakról. Dzsungel van a hirdetések, alkalmi reklámok nyilvánosságra hozatala körül. Szabad-e most felújított épületeket — mint a Kígyó utca sarkit — elcsúfítani plakátokkal? Nem helytelen-e, hogy a Hősök kapuja tartóoszlopait hirdetmények éktelenítik? Ki ad engedélyt olyan giccsek köztérre helyezéséhez, mint az Anna-kúti zöldszigetbe rakott Vidám parki reklám? Miért nem gondoskodnak a régóta nem használt hirdetőoszlopok felújításáról, vagy megszüntetéséről ? Ilyen a sokat aposztrofált Kárász utcai, a Széchenyi téri is — ezeknek már, kijelentések szerint — nem gazdája az Allami Biztosító. Szabályokat kellene hozni — ha ilyen van, érvényesíteni — a lejárt plakátok leszedésére is, csak ízléses új reklámok kihelyezésének engedélyezésére, s arra, hogy ne ötletszerűen, bárhova ragaszthassanak plakátokat. Az például ma is érvényes előírás, hogy a középület, állami és magánház tulajdonosának hozzájárulása nélkül az épület falára nem szabad plakátot, hirdetményt tenni. Vajon rendezték-e mindenütt ezt a hozzájárulást? Az sem mindegy, hogy mozik, kulturális és egyéb rendezvények reklámplakátjait „ömlesztve" ragasztják, néhol 6—8 is van egy helyen ugyanabból. De sokszor utcákat kell bebarangolni, ha a mozik, vagy a színház aktuális műsorára kíváncsi az ember. A város nem részletekben, hanem egészében, minden külsőségének és tartalmának egyidejű fejlődésével lesz várossá. S idetartoznak még ezek a „lényegtelen kis ügyek" i« K. J. Nem őrizetlenül hagyott bölcsőből, vagy karambolozó gépkocsiból... önmagunkból, a lelki egyensúlyból, a belső harmóniából, az idegrendszer pallérozott állapotából. Ijesztő kimutatásokat olvashatunk az elfogyasztott nyugtatók, altatók, doppingoló szerek mennyiségéről. Orvosi cikkek garmadája ajánlja a normálisabb, egészségesebb életmódot: a töméntelen cigaretta és fekete helyett a friss levegőt, a könnyű sétákat, a természet szépségeinek felfedezését, a rendszeres sportolást. Mégis, nap-nap után értesülünk róla, hogy X. Y. kiborult; a túlfeszített munka, a feladatok zsúfoltsága, a nagy felelősség, az elavult, kisüzemi munkastílus, az idővel folytatott kínzó verseny felőrölte idegeit Vagy esetleg a meg nem értés, a munkahelyen különböző okokból eluralkodó rossz közérzet és intrika. Ezek a tünetek utalnak rá, hogy a kiborulás nem pusztán orvosi ügy. Azzá válik, kétségtelenül, ha bekövetkezik, de előzményei közösségileg, társadalmilag, nevelésileg és szociológiailag nagyonis motiváltak. Ez emeli fel a problémát a kollektív felelősség szférájába. Pártszervezetek és testületek gondja, hogy valóban elvi vitákban, baráKiborulás ti-elvtársi eszmecserékben tisztázzanak, olyan ellentéteket, amelyek feloldatlanul nagyon könnyen megmérgezik a légkört. Hány olyan kiborulási esetről tudunk, amely csip-csup ügyekből burjánzott ki, inert elmaradtak a szükséges közbelépések. Ha pedig a józan érvek, a meggyőző szó helyébe az alantas szenvedélyek és a tobzódó Indulatok lépnek: „a rossz szomszédság — török átok" — akkor előbb-utóbb valaki, valahol kiboruL S az elpusztuló idegsejtek a legszebb sajnálkozástól se regenerálódnak. Itt-ott nyugtalanító közöny észlelhető, amikor szenvtelenül regisztrálják, hogy most X. Y. borult ki; mintha ez végzetszerű lenne, és sorsát senki se kerülhetné el; mintha csak idő és sorrendiség kérdése volna, kinél, mikor következik be. Aki felelősségteljes munkakörben dolgozik, aki szellemileg erősen igénybe van véve, annak előbbutóbb túl kell esnie rajta; már mint a kiboruláson. Lesújtó közönyt és peszszimizmust hordoznak, akik igy gondolkodnak. Elvesztették fogékonyságukat a humánum iránt Az ilyen szemlélettel nem lehet kibékülni. Merőben idegen eszméinktől és szocialista világunktól, amelynek törvénye és igazsága épp az ellenkezőre buzdít: egymás kölcsönös megbecsülésére, féltésére, és arra, hogy a különböző nézetek és elképzelések elvi küzdelmének meghonosításával őrködjünk közösen egészségünk, kedélyünk, alkotó energiáink és belső harmóniánk épségén. Hogy egyre kevesebb legyen a kiborulás!... Sárközi Andor „Tini"-galeri Nyolc tizenvalahány éves szegedi fiú ellen készítette el a vádiratot a fiatalkorúak ügyésze lopás, orgazdaság, illetve tiltott határátlépés előkészülete miatt Többségükben az általános iskola nyolcadik osztályát alig hagyták maguk mögött máris idejutottak. Egyiketmásikat a körülményeik sodorták idáig, mint például K. Lászlót. Apját soha nem ismerte. Nevelőapja nyutra szökött. Az anyja munkába járt a gyerek többnyire egyedül maradt. Igaz, más családanya, vagy egyedül élő aászony is dolgozik a fia mellett, ö azonban a gyermekét nem számoltatta el idejével, sem azzal. hogy kikkel barátkozik. Iparitanulóként sem állta meg a helyét. Sorozatos „stiklijei" miatt kizárták az intézetből. S akkor közbelépni, amikor a problémák tornyosulnak, már nagyon nehéz. Két testvér, P. István és László is a galeriba sodródott. Apjuk rokkant nyugdíjas, aki tói semmiben sem függtek, sőt átnéztek rajta. A két gyerek híre mindig hamarabb hazaért, mint ők maguk. Előbb azzal kezdték, hogy az utcán inzultálták a járókelőket. Azokra tettek Közületek, magánosok figyelem! Hasábos akác tűzifa mászánként 82 — Ft-ért beszerezhető a Kiskundorozsmai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeinél. Előjegyzéseket írásban vagy 138—as telefonon felveszünk. Kívánságára a tűzifát házhoz szállítjuk. DK. 438 VASÁRNAP, 1968. MÁJUS 26. író-olvasó Szegeden a hagyományos könyvsátrakat idén a Kárász utcában állították föl: az olvasók 63 könyvheti újdonság között válogathatnak Itt. Az ünnepi alkalomra 10 mai magyar verseskönyv, 22 mai prózai mű, 4 magyar klaszszikus és 27 másféle alkotás jelent meg. A könyvhét alkalmából rendezett hagyományos irodalmi estre május 2R-án az újszegedi November 7. művelődési otthonban 7 órai kezdettel kerül sor. Az ünnepi esten részt vesz Bárány Tamás. Benjámin László, Mocsár Gábor és Polner Zoltán. Az előadók — Csernák Árpád, Kovács János, Szabó Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, valamint Csikós Mária, Konter László, Molnár Judit és Szegvári Menyhért — részben az ö, részben Garai Gábor, Gyurkó László, ée Sii est, találkozók mon István műveit tolmácsolják. Az est íróvendégeit Fazekas István, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa mutatja be. Rendező: Konter László. A könyvhét alkalmából a hagyományoknak megfelelően több helyen rendeznek író-olvasó találkozókat. Május 28-án, délután 3 órakor Molnár Gábor a kenderfonógyárban találkozik olvasóival. Másnap délután fél 3-kor Bárány Tamás az újszegedi szövőgyárba látogat, délután 5 órakor pedig a gyermekkönyvtárba fiatal olvasóival beszélget. Benjámin László és Mocsár Gábor — ugyancsak május 29-én, szerdán — este 7 órakor Mihálytelken. a művelődési házban irodalmi esten vesz részt. Közreműködik Kovács János és Szabó Kálmán. megjegyzéseket, akiktől nem kellett tartaniuk, nőkre és öregekre. Később munkahelyükön is állandósult a panasz ellenük: idősebb munkatársaikat leszólták, kigúnyolták, amikor azok serényebb munkára ösztökélték őket. A figyelmeztető jelzés Ny. Istvánékhoz is időben eljutott, csakhogy a szülők különválása miatt hatástalan maradt. A gyerek csavargása és utcai viselkedése magára vonta a rendőrség figyelmét is. Hol az anyját, hol az apját kOTGStcfe fel, hogy külön-külön, vagy együttesen igazftság el a gyerek életrendjét. B. László szülei sem tehetnek most szemrehányást a társadalomnak, hogy az nem vigyázott a fiukra. Hozzájuk közvetlen szomszédaik fordultak jó szóval, hogy fékezzék meg gyermeküket. Másik fiukkal is előbb volt a kisebb baj, mint mo6t a nagyobb: ellene is tiltott határátlépés kísérlete miatt indítottak eljárást S lehetetlen, hogy a galeri többi tagján, A. Bélán és P. Sándoron nc érezték volna meg szüleik az italszagot. Nem kérdezték meg tőlük, hogy fiatal koruk ellenére ki ad nekik italt? Vagy egyáltalán hol, milyen körülmények között jutnak borhoz, pálinkához? Rájártak a külvárosi Muskátli cukrászda áruira. Sorozatosan lopták először az üres üvegeket amiket értékesítettek. Később már az italért loptak, hogy aztán bandába verődve ihassanak. A társadalmi tulajdon lopása után B. László családját ie megkárosította: ruhanemüeket táskarádióit vitt el otthonról, sót még az ébresztőórát sem hagyta meg. A nyolc fiú szüleinek egyikéről sem lehet azt mondani, hogy csak az utolsó pillanatben, a bűncselekmények leleplezésével hívták fel figyelmüket gyermekeik életmódjára A jelzések sokkal korábbiak, s ezt az a húszegynéhány tanú is bizonyítja majd, akiket a tárgyalásra beidézett a fiatalkorúak tanács vezető bírája. A szülői háznak előbb, sokkal előbb kellett volna e fiatalok útját figyelemmel kisérni, mint most, a vádlottak padján ismerni fel a mulasztást amit ezután már nehezebb lesz jóvátenni. L. F. VÁLLALATOK? ALLAMI GAZDASAGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Az Ózdi Kohászati Üzemek szállításra vállal: osztályzatiam darabos kohósalakot Útépítéshez, parkosításhoz, csatornázáshoz, gátépítéshez. tereprendezéshez stb. Jól felhasználható. Hivatalos ára IS Ft/torma. Ózdon vagonba rakva. Megrendelésüket kérjük az Ozdi Kohászati Üzemek Értékesítési Főosztály Ozd címre küldeni. xv. i«« ss2 Értesítjük Szeged város lakosságát, hogy 1968. május 27-től (hétfőtől) 1988. június 27-ig a közúti Tisza-híd déli gyalogjárdáját gázvezeték építése miatt lezárjuk Gyalogos forgalom a helyszínen levő jelzőtáblák szerint történik. Felhívjuk a gyalogosok és a gépjárművezetők figyelmét, hogy fokozotlab körültekintéssel közlekedjenek a jelzett időpontban DECAZ VEZETÓSEGE xDK. 435