Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

Hí „Bezzeg, azelőtt..." I

smerem a névtelen gyalazkodót, aki a felelős emberekkel a város rendje, tisztasága érdekében folytatott beszélgetésről irott cikkem ürügyén a neki ma is idegen társadalomra öltöget nyelvet fedezékéből. „Ilyesmi azelőtt nem fordulhatott elő" — írja s egyik helyen balkáninak, másutt afrikainak minősíti a nálunk levő állapotokat. Valahol a húszas, harmincas évek mezsgyéjén megfeneklett észjárásával nyilván azt sem tudja, hogy a civilizáció, a kultúráltság e régebben elriasztó példának emlegetett földrajzi tájakon is jóval előbbre jár ma, mint a beszámozott levélpapírok korában levelezőm környezetében volt. Nem tetszik neki a sok ankét, értekezlet, gyűlés — elhiszem, hiszen ezek a fórumok az emberek közös töprengésének, összefogására épülő terveinek s az ezeket követő együttes munkáknak a kohói. Más így, s jobb is, mint mikor névtelen ismerősöm parancsolgatott. Még akkor is más, ha a rendőr, a hatóság nem a kardlappal, nem a lecsukatással kezdi az utcák, terek szemeteiéinek, károkozóinak megrendszabályozását. „Mint azelőtt..." Persze garázdák akkor is akadtak. Igaz a kávéház tükörablakát virtusból dobálták be pezsgős üvegekkel, igaz, luxusparipák piszkát heccből öntették a tér közepére, igaz, a házmester, a vice szolgájuk, cselédjük volt, aki a híd alá került pereputtyával egyik napról a másikra, ha az úri szeszéllyel szemben ember próbált lenni. Levelezőm a verebeket, a vércséket, a kopott falú templomokat, a kiszámíthatatlan időjárást, a lovait ostorozó fuvarost, az üzletek időnkénti tumultusét rendszerezetlenül e „megváltozott világ" nyakába varrja s meggyőződéssel tesz szemrehányást a levegőt szennyező töméntelen sok gépkocsi láttán. Neki csak hintaja lehetett s talán még néhány hasonszőrűnek: micsoda dolog, hogy ma a kereskedősegédnék is autója van, akár a professzornak? S megállapításainak a levélben többször visszatérő imperatívusza: felelősségre vonni! megbüntetni! kipellengérezni! Főként a fiatalokat. Ezek a kibírhatatlan természetű i mai „kölkök" már csecsemőkorukban megzavarják oázá- i sukkal az öregek nyugalmát. Amint járni kezdenek, bír- ' tokutóba veszik a lépcsőházat, az utcát, a teret féktelen I futballozási, játszási szokásaikkal. „Valamikor" a gyermek — az ő gyermekük — mindig felügyelet mellett volt, nem lett vadóc belőle, s a távoli gyerekszobában, később az Intézetekben illemet, viselkedést tanult Igaz, a többi, akinek sem nevelője, sem különszobája nem volt, nem verte fel lármájával az utcát a városszélen élt libapásztorkodortt vagy ment cselédnek iskolás korban a levelezömhöz hasonló urakhoz. Most azt írja, van egy „intenciója": költöztessék a gyermekes családokat külön házakba a gyermektelenektől és az öregektől. Nem hallani, látni sem akarja a gyermekeket akik között ránézésre úgysem tud disztingválni: melyik a lakatosé, melyik a főorvosé. M

ondom, ismerem a névtelent. Mégis jobb nekem s nem neki jobb, hogy elhallgatta a nevét. Azért, mert ha neve, címe van, papírkosárba dobom a 16 073—78 sorszámú levélpapírokat s azt mondom magamban, hogy szenilis a szerencsétlen, kiújult a gyomorsava, elmúlik a haragja. így, hogy nincs neve, nem felejtkezem el róla. Számontartom őt is, egyre ritkuló kebelkarátait is. Figyelek rájuk s szándékosan távoltartom tőle, tőlük a gyermekeimet a másokét is. Miközben azok viháncolnak játszanak, mi pedig ankétozunk a rendről, s egymással gyakran hajba is kapunk, ha nehezen jutunk egy nevezőre. De hogy levelezőm maradjon kívül ezen a körön, abban vita nélkül egyetértünk. KONDOROSI JÁNOS • mmj VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' A MAGYAR SZOCIÁLIS TA MUNKÁS PÁRT LAPJA 58. évfolyam, 121. szám Ára: 70 fillér Szombat, 1968. május 25. Befejeződtek a magyar-iráni tárgyalások Kulturális egyezményt írtak alá — Közös közlemény Zahedi látogatásáról Pénteken a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában véget értek a magyar— iráni tárgyalások. A megbeszélésen részvevő delegációkat Ardeschir Zahedi, illetve Péter János külügyminiszterek vezették. Az eszmecsere befejezése után közös közleményt fogadtak el, majd aláírták a magyar iráni kulturális együttműködési egyezményt. A kulturális egyezmény értelmében együttműködést teremtenek egyetemek, tudományos és kutatási központok között, lehetővé teszik kulturális, tudományos, művészeti információk és publikációk cseréjét, konferenciákat szerveznek, szakembereket cserélnek, a tudomány, az oktatás és a művészet területén, továbbá eredeti nyelven és fordításban tudományos, irodalmi, művészeti alkotásokat és kiadványokat. Elhatározták azt is, hogy elősegítik az együttműködést a magyar, illetve az iráni rádió és televízió között. * A látogatásról kiadott közös közlemény megemlíti, hogy a megbeszélések a meleg barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének perspektíváit igen biztatónak ítélték. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a gyümölcsöző és baráti együttműködés a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egyenrangúság, a belügyekbe be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek tiszteletben tartásán alapul. Országaink együttműködése hozzájárul a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséhez. Megállapítja a közlemény, hogy Magyarország és Irán nézetei számos nemzetközi kérdésben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Zahedi külügyminiszter a tárgyalások során hivatalos látogatásra hívta meg Iránba Péter János külügyminisztert, aki a meghívást örömmel elfogadta. Az iráni külügyminiszter megerősítette a sahinsah megbízásából Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatásra szóló iráni meghívását. A látogatás időpontját később rögzítik. A közleményben az iráni külügyminiszter köszönetét fejezi ki a szívélyes és vendégszerető fogadtatásért * Ardeschir Zahedi iráni külügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek pénteken délután elutaztak Budapestről. Az iráni külügyminiszter indulás előtt hangsúlyozta, nagyra értékeli azt a szívélyes fogadtatást, amelyben részesült Kifejtette, hogy véleménye szerint nagy lehetőségek vannak Magyarország és Irán kapcsolatainak továbbfejlesztésére gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. Kifejezte meggyőződését hogy Péter János tervbe vett iráni látogatása újabb eredményeket hoz a két ország együttműködésének szélesítésében, a kapcsolatok szorosabbra fűzésében. (MTI) Üdvözlő távirat Titónak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 76. születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte Joszip Broz Titót, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökét. (MTI) Elutazott az örmény küldöttség Az örmény kulturális napok alkalmából Róbert Hacsatrjan vezetésével hazánkban járt örmény delegáció és művészcsoport pénteken elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatták. A földgázprogram gyorsításáért űj lakótömb Szegeden ritkán alkalmazott technológiával — több mint 150 üreges bctoncölöp segítségével — épül az új 88 lakásos lakótömb a város szívében. A Bajcsy-Zsilinszky, a Károlyi utca, valamint a Lenin körút által határolt területen a tervek szerint, jól haladnak a munkálatok. A nemrég elkészült korszerű lakóházak mellett, gondosan elzárt munkahelyen már az állványozás is megkezdődött. Az építőipari vállalat sikeresen szervezte meg munkáját, az építkezés nem zavarja a környező forgalmat. Kündulő pontt az ország legnagyobb földgázkészlete jelenleg a szegedi medencében ismert, tehát közel vagyunk hozzá és jó lehetőség kínálkozik arra, hogy Szeged energiamérlegében a szénhidrogén játssza a főszerepet. A gázfelhasználás fokozását külön is indokolja, hogy az olajtermelés során nagy tömegű kísérőgáz szabadul fel, ennek felhasználása pedig a közvetlen környezetben a legkifizetőbb, mivel csökkent nyomáson is továbbítható a városi hálózatba. A kísérőgáz mennyisége jövőre tovább növekszik, de annak csak egynegyedét használjuk fel. Ezért is szükséges a gyorsabb fejlesztés, a fokozottabb hasznosítás. Tizennégyezer fogyasztó Szegeden 1864-ben alapították a „légszeszgyárat", amely ötszáz fogyasztónak évente néhány ezer köbméter gázt termelt. Jelenleg 14 ezer háztartás, üzem, vállalat, intézmény vesz igénybe gázszolgáltatást a városban. Különösen az elmúlt években növekedett a fogyasztók száma, s Szeged gázenergia felhasználása az utóbbi hét évben harmincszorosára emelkedett. Az évi fogyasztás tavaly 26 millió köbméter volt, tízezer kalóriás értékben számítva. A szegedi gázmű és erőmű két év óta földgázzal üzemel. Régebben egy év alatt 10 ezer tonna külföldi szenet használtak fel gáz előállítására, most egyetlen kilogrammot sem vásárolnak. A város határában levő földgáz azonban nem természetes állapotában kerül a fogyasztókhoz, hanem a gázmű bontókészülékein átalakítják 3800 kalóriás városi gázzá, mivel az eredeti tízezer kalóriás földgázt a régi berendezésekkel nem lehet hasznosítani. Ez az átalakítás körülbelül negyven filléres plusz költséget jelent a vállalatnak és 12—15 százalékos veszteséget a tízezres értékű kalóriából. Miért sürgetjük? Azért, mert itt van a földgázmező a szomszédban, kétszeres hasznot jelent, ha avval tüzelünk és nem szénnel vagy fával. Addig rendben lenne a dolog, hogy Szegeden csakis földgázt használunk, vagy eredetiben, mint az újszegedi városrészen, vagy átalakítva, mint a város többi részén. Ahhoz, hogy mindenütt tízezer kalóriás gázzal tüzeljenek, fűtsenek, át kell alakítani a berendezéseket, ki kell cserélni a városi vezetékrendszert. Ez a költség is igen tetemes, hiszen ha csak a meglevő városi vezetékrendszernek az egyharmadát kell kicserélni — ami egyébként nem valószínű, hogy elegendő, hiszen az ötven esztendős vezetékrendszer elavult már —, akkor is 38 millió forintba kerül a munka. A tervek szerint 1970-ben Szeged minden részén tiszta földgázzal tüzelhetnek, ha az előbb említett összeg elegendő lesz az átalakítások fedezésére. A sürgetés mellett szól az is, hogy a gáztüzelés jelentősen megváltoztatja körülményeinket. Kulturáltabbá teszi a lakást, az emberek életét A vasasüzemek segítenek A gyorsításban persze nem lehet csupán a központi segítségre várni, ki kell használni a helyi lehetőségeket is. A gázművek fömérnöke azt mondta, hogy ha nagyobb kapacitást és jobb anyagellátást biztosítanak, akkor nincs különösebb akadálya a gyorsabb előrehaladásnak. A jelenlegi vezetékrendszer egyébként legalább négyszer több mennyiséget tud továbbítani kalóriaértékben, ha tiszta földgázt juttat a fogyasztókhoz. A probléma nem is itt van, hanem a berendezéseknél és a szerelvényeknél. Azokból nincs elegendő. A szerelvényellátásban segítenek a szegedi vasasüzemek. Az öntödei vállalat égőfejeket készit üzemi kazánokhoz és ígéretet tett, hogy az öntöttvas-kazánokhoz szükséges égőfejeket is gyártani fogják, ha megfelelő terveket dolgoznak ki azokra. A Vas- és Fémipari Ktsz vállalhatná annak az automatikának a gyártását, amely az ipari berendezéseknél szükséges. Igen helyes kezdeményezés indult útjára az I. kerületben, ahol társulások alakulnak a gázprogram gyorsítása érdekében. Az OTP és a kereskedelmi szervek is támogathatnák a lakosságot abban, hogy részletre árulnák a gázkályhákat. g. l