Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Nagyabb szigort az eüanSrzésboei! Mi van az üzemi munkásvédelmi kódexekben ? A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága az országban elsőként gyűjtötte össze azokat a tapasztalatokat, amelyek a vállalati munkvédelmi szabályzatokicai kapcsolatban eddig adódtak. Ez a dolog azért ls nagyon fontos, mert közvetlenül érinti a munkások zömét, hiszen a munkahelyi viszonyokkal, a védőberendezésekkel, a munkaruhákkal, védőitalokkal és ételekkel kapcsolatos. Az SZMT elnökségének keddi ülésén vitatták meg a bizottság jelentését, amely részletesen vázolta a szegedi es a Csongrád megyei vállalatoknál eddig elkészített szabályzatok tartalmát. Altalános tapasztalat, hogy a vállalati munkavédelmi szabályzatok előkészítése gyengén sikerült A tervezetet kevés helyen bocsátották nyilvánosságra, hogy azt részletesen megbeszéljék, ahhoz javaslatokat adjanak, s egyáltalán résztvegyenek a szabályzat megalkotásában a munkások is. A legjobb, legsikerültebb ott lett a kis üzemi kódex, ahol nagy nyilvánosságot biztosítottak létrehozásakor. így például a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál, vagy a Szegedi Falemezgyárban, ahol a szabály megalkotói hasznos segítséget kaptak a dolgozóktól, különösen a védőruha, a védő- és tisztálkodási eszkőzök juttatásának meghatározásában. Az SZMT elnökségének tagjai szóvá tették, hogy az elkészült szabályzatokban gyakori a feltételezés, a „lehet", az „adható9 kifejezés, holott helyesebb lenne a vagy-vagy meghatározás. Vagy adnak valamit és arra felelősséget vállalnak, vagy pedig határozottan kijelentik, hogy valami nem adható. A gyenge előkészítéstől függetlenül a szabályzatok jobbak, mint régebben. Általában arra törekednek a vállalati vezetők, hogy a munkahely biztonságos legyen, s munkavégzés során óvják a dolgozók életét és egészségét. Legtöbb helyen sikerült rendezni olyan vitatott dolgokat, mint azt, hogy kinek jár védőruha és menynyi annak a kihordási ideje. Kár. hogy sok vállalatnál a védőruha tisztítását és javítását a munkásokra hárították át, mivel a ruha bizonyos idő után a tulajdonukba kerülhet Dicséretes, hogy sok olyan gépre és berendezésre, vagy technológiai folyamatra most kidolgozták a munkavégzés feltételeit, amelyekre eddig nem volt intézkedés. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál a fokozottan veszélyes gépeknél és berendezéseknél konkrétan intézkednek a veszély csökkentése érdekében, vagy annak a teljes megszüntetését határozták el. Az SZMT elnöksége elé terjesztett jelentés jó vitaanyag volt, de talán határozottabban elmondhatták volna, hogy a szakszervezet funkciója e téren nagyobb hatáskört és jogkört biztosít a munkások védelme szempontjából. A megyei munkavédelmi főfelügyelő és felügyelő társai teljes „szélességben" érvényesíthetik ellenőrzési és bírságolási jogkörüket, hiszen a vállalatok sok kiskaput nyithatnak, elspórolhatnak pénzt erről a területről, mert optikájukat elsősorban a nyereségre irányítják. Nagyobb szigort, határozottabb fellépést kell gyakorolni a munkavédelemben a szakszervezetek, s végül az egész munkástársadalom nevében. G. L i4 kairói „vUária" Az anyakűt a harag kútja Még az 1930-as években alakult a Szél és a Hernyós utca tíz-egynéhány háztulajdonosából egy kúttársaság, összeadták a pénzüket és fúrattak egy anyakutat a Szél utca 37. számú ház udvarán. Az alapítók közül már mindössze ketten élnek, s időközben a Szél utca 37. számú ház is többször gazdát cserélt Üj tulajdonosa most Fodor József, aki a alól. milyen bizonyító írás nincs — arra hivatkoznak, hogy a III. kerületi tanács egy akkori előadója reklamációjukra kijelentette, hogy az anyakutat államosították. Nosza, ekkor megijedtek néhányan, s a kúttársaság pénzét, a II ezer forint körüli összeget kivették a bankból, s arányosan szétosztották, s kibújtak, a felelősség Hernyós utcaiak közül többeket perel kártérítés miatt. Az történt ugyanis, hogy az anyakűt tavaly ősszel elromlott, s folyt a víz világnak. A háztulajdonos szerint naponta 6 köbméter víz tört fel és folyt el a kertjében, sőt a tőle harmadik házban lakó kertjét, udvarát is víz öntötte el. Fodor József szaladt a kúttársaság tagjaihoz, hogy tartalékolt pénzükből, amely állítólag II ezer forint körüli összeg volt, csináltassák meg a kutat. Senki nem nyúlt a zsebébe, öt hónap elteltével adlak össze annyit, amelyből az anvakutat végképp lezárták. Azóta a Hernyós utcában nincs a házakban víz, a közkifolyókra járnak kannákkal. A víz „pangása". elfolyása miatt Fodor Józsefnek kára származott a házon. A rongálódást fel is mérette szakértőkkel. Hogy végül is követelését kiken hajtja be, azon egyelőre nehéz eligazodni. Panaszlevélen alapuló vizsgálódásunk során kiderült, hogy tulajdonképpen a kúttársaság már nem is létezik, évekkel ezelőtt feloszlott. Varga Sándorné és Kocsis • Jánosné elmondása szerint még 1963-ban az történt, hogy a kúttársaság megkérdezése nélkül rákapcsolt a vezetékre a Hernyós utca 19. számú ház tulajdonosa. Utólag — erről semAz ügy alaposabb kivizsgálást érdemelne. A szóbeszédben szerepel a III. kerületi tanács egyik előadója is, aki állítólag „államosított". Markos Károly, a III. kerületi tanács vb titkára viszont kijelentette, hogy sehol és semmikor semmilyen kúttársaságot nem vett át a kerületi tanács, tehát nem is „államosíthatott". L. F. A rra a híreszle" lésre, hogy „Szűz Mária megjelent" egy kairói külvárosi templomban, hatalmas tömeg özönlött oda és a tolongásban több személyt agyontapostak. A dráma hétfőre több mint tízezresre kezményeihez virradó éjszaka tör- becsült tömeg sietett légikör tént A belügymi- a templomhoz. A amely a nisztérium közlemé- szűk utcákon torló- „csodálatos nye szerint a ha- dás keletkezett, a lenések" lottak száma 15, a Csodavárók elsodor- Kairóban sebesülteké három, ták és megtaposták A A szemtanúk be- azokat, akik rnegbotszámolói szerint Sub- lottak. A tizenöt harában. Kairó egyik lott többsége gyerkülvárosában a Mi- mek. hály arkangyalról Mlvel a tömeg toelnevezett templom- vábbra is nlegrohanban egy kisgyerek felkiáltott: „Látom a Szűz Máriát a színes üvegablakban". Ennek a „látomásnak" híre terjedt és lett. Azóta is minden éjszaka húszharmincezres tömeg fmádkozik a Zejtun templom körül, ahová az ország minden részéből betegeket, nyomorékokat is hoznak. A hatóságok itt 8 már korábban lezárvezetett, ták a templom körzejtuni zetét ahová a tömeg megje- 1TlQst már csak tíz nyomán piaszteres jeggyel kialakult. juthat ^ A kopt Haliopolis külvá- papság a templom rosban levő Mária köriil éjszakánként templom kupolája- körmeneteket renban egyes hivők dez többször megjelenni A kairói kopt hilátták a fehér és kék vőlk közt elterjedt lepelbe öltözött szűz- az a vélemény, hogy a anyát. VI. Kyrillos a „megjelenések" vigaszt akarnak ta a templomot, rendőrség lezárta a kopt pápa köziényújtani Egyiptom környékét menyben foglalt ál- népének) aniely bájlA subrai „látó- lást a jelenség „cso- ködik Jeruzsálem más" drámai követ- dás jellege" mel- megszállása miatt Varázslat Segítség a bajban Jfc ^ Nemzetközi jogi kollokvium Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi kérdéseiről rendezi háromnapos nemzetközi tudományos kollokviumát a József Attila Tudományegyetem jogtudományi kara, melynek megnyitója tegnap délelőtt volt a Szegedi Akadémiai Bizottság Somogyi utcai székházában. Dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a JATE rektora üdvözölte a tudományos munkaértekezlet külföldi és hazai résztvevőit, majd dr. Világhy Mikló3 egyetemi tagár- és pénzügyi jog területéről választott aktuális problémák megbeszélésére jöttek el hazai és külföldi elméleti szakemberek, külkereskedelmi és más vállalatok gyakorlati jogászai: a konferencia 23 külföldi résztvevője a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Jugoszláviából, Bulgáriából érkezett Szegedre. A programban ma a moszkvai A. B. Altschuler, a Nemzetközi (Gazdasági) Együttműkönár, a budapesti Eötvös Lo- dési Bank jogi osztályának ránd Tudományegyetem jogi kara polgárjogi tanszékének vezetője tartotta meg referátumát a KGST-államok közös vállalatainak jogi formáiról és szervezeti kérdéseiről. Az előadást vita követte. Időszerű jogi kérdésekről negyedízben rendeznek Szegeden tudományos munkaértekezletet, először 1963-ban munkajogi, a későbbiek során államjogi és államigazgatási, illetve polgárjogi témakörökben hívtak egybe nemzetközi jellegű tanácskozást. Ezúttal a munka-, polvezetője Jogi problémák a szocialista országok nemzetközi fizetési kapcsolataiban címmel, holnap pedig a JATE jogi kara munkajogi tanszékének vezetője, dr. Nagy László egyetemi tanár Munkajogi szabályozás az államközi szervezetek és közös vállalkozások esetében címmel tart vitával egybekötött referátumot. A nemzetközi kollokvium színhelyén kiállítást rendeztek be a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jogi könyveiről, kiadványairól. Külföldi ornitológusok Szegeden A Nemzetközi Madárvédelmi Szövetség európai tagozatának IX. konferenciáján, Balatonszemesen részt vett ornitológusok mintegy negyven főből álló csoportja Szegedre érkezett. Kedden délelőtt Csongrád megye egyik híres rezervátumába, a Sasérbe látogatott el. Szegedről az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság „LúdSzerelmi dráma a töltésen A Csongrád megyei Rendőr-fókapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Bagó László 25 éves, Algyő, Tanya 69. szám alatti lakost emberölés kísérletének alapos gyanúja miatt. Mint a vizsgálat eddig kiderítette, Bagó korábban elhatározta, hogy B. Mária algyői lakosú menyasszonyát és önmagát is megöli szerelmi féltékenység miatt. Első kísérletként menyasszonyát a Tiszatöltésre vitte motorozni. Először késsel akarta megölni, K próbálta arra kényszeríteni, hogy ugorjanak együtt a Tiszába, s így végezzenek önmagukkal. A lény ilyen cselekedetekre nem volt hajlandó, s ezt követően a jegygyűrűt postán visszaküldte Bagó Lászlónak. Az űjabb kísérlet az algyői híd és a nagyfai gazdaság közötti Tisza-töltésen zajlott le. Bagó László Jawa motorkerékpárjával mintegy 90 kilométeres sebességgel szándékossá nekihajtott menyasszonyának, aki előtte közlekedett kerékpáron a töltésen. Bagó terve ismételten nem sikerült, mindketten könnyebben sérültek csak meg. Az ügyben a vizsgálat tovább folyik. vár" nevű tanyahajójával keltek útra, s közben alkalmuk nyílt a folyómenti ősvadon növény- és állatvilágának tanulmányozására. A saséri természetvédelmi terület a kiskócsagok, a szürke- és üstökösgémek, a bakcsók háborítatlan otthona. A nemzetközi tanácskozás résztvevői kedvező időpontot választottak, mert a legtöbb madár most neveli fiókáit a Sasér öreg fáin épített fészkekben. Az angol, holland, dán, svéd és más nemzetiségű szakemberek, tudományos kutatók órákon keresztül figyelték a ritka madarak életét, zsákmányszerzését, az utódok nevelését. A vendégek — mint dr. Beretzk Péter szegedi ornitológus elmondotta — több helyen jártak már az országban, s hazánk számos természetvédelmi területét tekintették meg. A szomszédos Bács megyében Bugacon és a töserdei rezervációban időztek, tanulmányozva a nagyon szép tollazatú szalakóták és az ugartyúkok életmódját. A mai napon Pusztaszeren lesznek tanulmányi kirándulást. A község határában levő vízállásos, semlyékes területet az elmúlt években nyilvánították védetté. Itt a szikes táj jellegzetes madárvilágának életével ismerkednek. x. b. Családi események A

z emberi, a családi életnek vannak kiemelkedő, mindig emlékezetes dátumai. Öröm és vigRszsag kiséri a házasságkötést, az újszülött érkezését, majd ezt követően a névadást. Gyásszal, szomorúsággal jár az emberi elet elmúlása, a temetés. Ezek az események a folytonosság jegyében újulnak meg, s közös vonásuk, hogy minden esetben családokat érintenek. Szegeden már esztendőkkel ezelőtt gyökeret vert — bár nem általánosithatóan — a családi események korszerű megtartása. Az „első fecskéket" követték és követik azok a többiek, akik vallási mítosz nélkül, földi meghittséggel, bensőségesen, a családtagok, a barátok, az ismerősök és a munkatársak szeretetétől kisérve kötnek házasságot, adnak nevet gyermeküknek. S az őszinte részvét, együttérzés kíséri utolsó útjára azt, akinek a szíve megszűnt dobogni. A városi tanács a társadalmi igényből kiindulva megteremtette a külsőségeiben is szép, az alkalomhoz méltó központi házasságkötő termét Egymást követik itt a jegyesek, hogy az „igen" után mint férj és feleség haladjanak az élet útján. A második kerületi tanács házasságkötőterme szintén elfogadható, híján van azonban ennek a III. kerületi tanács. A házasságkötések mostaninál még ünnepélyesebbé tétele azonban még a városi tanácsházán, is igény. Mire gondolok jónéhány házasulandó fiatallal együtt? Többek között arra, — ezzel korábban foglalkozott a városi tanács vb-ülése is —, hogy külön kérésre váljék gvakoribbá a házasságkötés a tanácsháza dísztermében, ahova már a fölérkezés is a főbejáraton, szőnyegen, díszített folyosón történhetne. Benn a díszteremben aztán ragyogjon teljes fény, szóljon a nászinduló. Hogy ez pénzbe kerül a házasulandóknak, illetve a szülőknek? Valóban, de a szebb külsőség — fiatalok, szülők véleményét mondom — megéri, mert az élet nagy állomása. A névadás körülményei többször elmaradnak a követelményektől. Megható a hozzátartozók, a barátok, a munkatársak, szeretetete egy-egy gyár, intézmény művelődési termében, ahol a szülők a közösség részvételével adnak nevet gyermeküknek. Jó, hogy közvetlen köszöntő szavak hangzanak el, úttörők és KISZ-isták virágot, a közösség ajándékot nyújt át. De nem jó — akaratlanul is degradálása az eseményeknek —, hogy például az egyik üzemben á terem egyik végében tartották a névadást, a másik végében meg az üzemi menza „működött". A szegedi járás egyik községében, tsz-ben dolgozó fiú és lány a templomba is elment esküdni. „Nem vallásosságból tettük, nem is azért, mert szüleink így akarták — mondták —, hanem az ünnepélyességért." Az említett községben ugyanis a „házasságkötőterem" a tanácsháza egyik sivár, rideg kis helyisége. Ha nem így van, a fiatalok — maguk jelentették ki — nem keresik fel a templomot A temetésen az illő végtisztesség megadását a távozónak szintén társadalmunk humanitása követeli. A városi tanács új ravatalozót létesített a belvárosi temetőben, ahol a miliő a szomorú alkalomhoz illő. Követelmény azonban, hogy ne legyen egyetlen temetőben sem megkopott fényű gyászdrapéria, elhanyagolt gyertyatartó stb. A temetésen közreműködő emberek, a temetkezési vállalóit dolgozói legyenek mindig megfelelő gyászruhában. Az egyházi szertartás nélküli temetésen az elhunyttól búcsúzó szava, felkészültsége olyan legyen, amilyet a végtisztesség megadása kíván. Még egyet: általánosabban segíthetne az üzem, vállalat, intézmény a temetés intézésében is a volt munkatárs hozzátartozóinak. A

fentiekből az is kiderül, hogy a család eseményeivel, megrendezésével fokozottabban keli törődni az illetékeseknek, az államhatalom helyi szerveinek, a gyáraknak, vállalatoknak, intézményeknek. Nem elégségesek ugyanis csak a szavak, az idealizmus, a mítosz ellen, hanem vele együtt a családi események modern megtartásához tovább kell igazítani a feltételeket, azok körülményeit. A külsőség, mint hangulati, érzelmi tényező rendkívül fontos, s ezekben az esetekben a tartalom és a forma egyenrangú. Korántsem áltathatjuk magunkat, hogy Szegeden és a szegedi járásban nincs ezért bőven tennivaló MORVAY SÁNDOR SZERDA. 1968. MÁJUS 22. DEL-MAGYARORSZAG 5