Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Nagyabb szigort az eüanSrzésboei! Mi van az üzemi munkásvédelmi kódexekben ? A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága az országban elsőként gyűjtötte össze azokat a tapasztalato­kat, amelyek a vállalati munkvédelmi szabályzatok­icai kapcsolatban eddig adód­tak. Ez a dolog azért ls na­gyon fontos, mert közvetle­nül érinti a munkások zö­mét, hiszen a munkahelyi viszonyokkal, a védőberen­dezésekkel, a munkaruhák­kal, védőitalokkal és ételek­kel kapcsolatos. Az SZMT elnökségének ked­di ülésén vitatták meg a bi­zottság jelentését, amely részletesen vázolta a szegedi es a Csongrád megyei válla­latoknál eddig elkészített szabályzatok tartalmát. Altalános tapasztalat, hogy a vállalati munkavédelmi szabályzatok előkészítése gyengén sikerült A terveze­tet kevés helyen bocsátották nyilvánosságra, hogy azt részletesen megbeszéljék, ah­hoz javaslatokat adjanak, s egyáltalán résztvegyenek a szabályzat megalkotásában a munkások is. A legjobb, leg­sikerültebb ott lett a kis üzemi kódex, ahol nagy nyilvánosságot biztosítottak létrehozásakor. így például a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál, vagy a Szegedi Falemezgyárban, ahol a szabály megalkotói hasznos segítséget kaptak a dolgo­zóktól, különösen a védőru­ha, a védő- és tisztálkodási eszkőzök juttatásának meg­határozásában. Az SZMT elnökségének tagjai szóvá tették, hogy az elkészült szabályzatokban gyakori a feltételezés, a „le­het", az „adható9 kifejezés, holott helyesebb lenne a vagy-vagy meghatározás. Vagy adnak valamit és arra felelősséget vállalnak, vagy pedig határozottan kijelen­tik, hogy valami nem adha­tó. A gyenge előkészítéstől függetlenül a szabályzatok jobbak, mint régebben. Ál­talában arra törekednek a vállalati vezetők, hogy a munkahely biztonságos le­gyen, s munkavégzés során óvják a dolgozók életét és egészségét. Legtöbb helyen sikerült rendezni olyan vita­tott dolgokat, mint azt, hogy kinek jár védőruha és meny­nyi annak a kihordási ideje. Kár. hogy sok vállalatnál a védőruha tisztítását és javí­tását a munkásokra hárítot­ták át, mivel a ruha bizo­nyos idő után a tulajdonuk­ba kerülhet Dicséretes, hogy sok olyan gépre és berendezésre, vagy technológiai folyamatra most kidolgozták a munkavégzés feltételeit, amelyekre eddig nem volt intézkedés. A Ken­derfonó- és Szövőipari Válla­latnál a fokozottan veszélyes gépeknél és berendezéseknél konkrétan intézkednek a ve­szély csökkentése érdekében, vagy annak a teljes megszün­tetését határozták el. Az SZMT elnöksége elé terjesztett jelentés jó vita­anyag volt, de talán határo­zottabban elmondhatták vol­na, hogy a szakszervezet funkciója e téren nagyobb hatáskört és jogkört biztosít a munkások védelme szem­pontjából. A megyei munka­védelmi főfelügyelő és fel­ügyelő társai teljes „széles­ségben" érvényesíthetik el­lenőrzési és bírságolási jog­körüket, hiszen a vállalatok sok kiskaput nyithatnak, el­spórolhatnak pénzt erről a területről, mert optikájukat elsősorban a nyereségre irá­nyítják. Nagyobb szigort, ha­tározottabb fellépést kell gyakorolni a munkavéde­lemben a szakszervezetek, s végül az egész munkástársa­dalom nevében. G. L i4 kairói „vUária" Az anyakűt a harag kútja Még az 1930-as években alakult a Szél és a Hernyós utca tíz-egynéhány háztulaj­donosából egy kúttársaság, összeadták a pénzüket és fúrattak egy anyakutat a Szél utca 37. számú ház ud­varán. Az alapítók közül már mindössze ketten élnek, s időközben a Szél utca 37. számú ház is többször gaz­dát cserélt Üj tulajdonosa most Fodor József, aki a alól. milyen bizonyító írás nincs — arra hivatkoznak, hogy a III. kerületi tanács egy ak­kori előadója reklamáció­jukra kijelentette, hogy az anyakutat államosították. Nosza, ekkor megijedtek né­hányan, s a kúttársaság pén­zét, a II ezer forint körüli összeget kivették a bank­ból, s arányosan szétosztot­ták, s kibújtak, a felelősség Hernyós utcaiak közül töb­beket perel kártérítés miatt. Az történt ugyanis, hogy az anyakűt tavaly ősszel elrom­lott, s folyt a víz világnak. A háztulajdonos szerint na­ponta 6 köbméter víz tört fel és folyt el a kertjében, sőt a tőle harmadik házban la­kó kertjét, udvarát is víz ön­tötte el. Fodor József szaladt a kút­társaság tagjaihoz, hogy tar­talékolt pénzükből, amely állítólag II ezer forint körü­li összeg volt, csináltassák meg a kutat. Senki nem nyúlt a zsebébe, öt hónap elteltével adlak össze annyit, amelyből az anvakutat vég­képp lezárták. Azóta a Her­nyós utcában nincs a házak­ban víz, a közkifolyókra jár­nak kannákkal. A víz „pan­gása". elfolyása miatt Fodor Józsefnek kára származott a házon. A rongálódást fel is mérette szakértőkkel. Hogy végül is követelését kiken hajtja be, azon egyelőre ne­héz eligazodni. Panaszlevélen alapuló vizsgálódásunk során kide­rült, hogy tulajdonképpen a kúttársaság már nem is lé­tezik, évekkel ezelőtt felosz­lott. Varga Sándorné és Ko­csis • Jánosné elmondása sze­rint még 1963-ban az tör­tént, hogy a kúttársaság megkérdezése nélkül rákap­csolt a vezetékre a Hernyós utca 19. számú ház tulajdo­nosa. Utólag — erről sem­Az ügy alaposabb kivizs­gálást érdemelne. A szóbe­szédben szerepel a III. ke­rületi tanács egyik előadója is, aki állítólag „államosí­tott". Markos Károly, a III. kerületi tanács vb titkára vi­szont kijelentette, hogy se­hol és semmikor semmilyen kúttársaságot nem vett át a kerületi tanács, tehát nem is „államosíthatott". L. F. A rra a híreszle­" lésre, hogy „Szűz Mária megje­lent" egy kairói kül­városi templomban, hatalmas tömeg özönlött oda és a to­longásban több sze­mélyt agyontapostak. A dráma hétfőre több mint tízezresre kezményeihez virradó éjszaka tör- becsült tömeg sietett légikör tént A belügymi- a templomhoz. A amely a nisztérium közlemé- szűk utcákon torló- „csodálatos nye szerint a ha- dás keletkezett, a lenések" lottak száma 15, a Csodavárók elsodor- Kairóban sebesülteké három, ták és megtaposták A A szemtanúk be- azokat, akik rnegbot­számolói szerint Sub- lottak. A tizenöt ha­rában. Kairó egyik lott többsége gyer­külvárosában a Mi- mek. hály arkangyalról Mlvel a tömeg to­elnevezett templom- vábbra is nlegrohan­ban egy kisgyerek felkiáltott: „Látom a Szűz Máriát a szí­nes üvegablakban". Ennek a „látomás­nak" híre terjedt és lett. Azóta is min­den éjszaka húsz­harmincezres tömeg fmádkozik a Zejtun templom körül, aho­vá az ország minden részéből betegeket, nyomorékokat is hoznak. A hatóságok itt 8 már korábban lezár­vezetett, ták a templom kör­zejtuni zetét ahová a tömeg megje- 1TlQst már csak tíz nyomán piaszteres jeggyel kialakult. juthat ^ A kopt Haliopolis külvá- papság a templom rosban levő Mária köriil éjszakánként templom kupolája- körmeneteket ren­ban egyes hivők dez többször megjelenni A kairói kopt hi­látták a fehér és kék vőlk közt elterjedt lepelbe öltözött szűz- az a vélemény, hogy a anyát. VI. Kyrillos a „megjelenések" vigaszt akarnak ta a templomot, rendőrség lezárta a kopt pápa közié­nyújtani Egyiptom környékét menyben foglalt ál- népének) aniely bájl­A subrai „látó- lást a jelenség „cso- ködik Jeruzsálem más" drámai követ- dás jellege" mel- megszállása miatt Varázslat Segítség a bajban Jfc ^ Nemzetközi jogi kollokvium Nemzetközi gazdasági kap­csolatok jogi kérdéseiről rendezi háromnapos nemzet­közi tudományos kollokviu­mát a József Attila Tudo­mányegyetem jogtudományi kara, melynek megnyitója tegnap délelőtt volt a Szege­di Akadémiai Bizottság So­mogyi utcai székházában. Dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a JATE rektora üd­vözölte a tudományos mun­kaértekezlet külföldi és ha­zai résztvevőit, majd dr. Vi­lághy Mikló3 egyetemi ta­gár- és pénzügyi jog terüle­téről választott aktuális problémák megbeszélésére jöttek el hazai és külföldi elméleti szakemberek, kül­kereskedelmi és más vállala­tok gyakorlati jogászai: a konferencia 23 külföldi résztvevője a Szovjetunió­ból, az NDK-ból, Csehszlo­vákiából, Lengyelországból, Jugoszláviából, Bulgáriából érkezett Szegedre. A prog­ramban ma a moszkvai A. B. Altschuler, a Nemzetkö­zi (Gazdasági) Együttműkö­nár, a budapesti Eötvös Lo- dési Bank jogi osztályának ránd Tudományegyetem jo­gi kara polgárjogi tanszé­kének vezetője tartotta meg referátumát a KGST-álla­mok közös vállalatainak jo­gi formáiról és szervezeti kérdéseiről. Az előadást vi­ta követte. Időszerű jogi kérdésekről negyedízben rendeznek Sze­geden tudományos munkaér­tekezletet, először 1963-ban munkajogi, a későbbiek so­rán államjogi és államigaz­gatási, illetve polgárjogi té­makörökben hívtak egybe nemzetközi jellegű tanácsko­zást. Ezúttal a munka-, pol­vezetője Jogi problémák a szocialista országok nemzet­közi fizetési kapcsolataiban címmel, holnap pedig a JA­TE jogi kara munkajogi tan­székének vezetője, dr. Nagy László egyetemi tanár Mun­kajogi szabályozás az állam­közi szervezetek és közös vállalkozások esetében cím­mel tart vitával egybekötött referátumot. A nemzetközi kollokvium színhelyén kiál­lítást rendeztek be a Köz­gazdasági és Jogi Könyvki­adó jogi könyveiről, kiadvá­nyairól. Külföldi ornitológusok Szegeden A Nemzetközi Madárvé­delmi Szövetség európai ta­gozatának IX. konferenciá­ján, Balatonszemesen részt vett ornitológusok mintegy negyven főből álló csoportja Szegedre érkezett. Kedden délelőtt Csongrád megye egyik híres rezervátumába, a Sasérbe látogatott el. Sze­gedről az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság „Lúd­Szerelmi dráma a töltésen A Csongrád megyei Rend­őr-fókapitányság előzetes le­tartóztatásba helyezte Bagó László 25 éves, Algyő, Ta­nya 69. szám alatti lakost emberölés kísérletének ala­pos gyanúja miatt. Mint a vizsgálat eddig kiderítette, Bagó korábban elhatározta, hogy B. Mária algyői lako­sú menyasszonyát és önma­gát is megöli szerelmi félté­kenység miatt. Első kísérlet­ként menyasszonyát a Tisza­töltésre vitte motorozni. Először késsel akarta megölni, K próbálta arra kényszeríteni, hogy ugorjanak együtt a Tiszába, s így végezzenek önmagukkal. A lény ilyen cselekedetekre nem volt haj­landó, s ezt követően a jegy­gyűrűt postán visszaküldte Bagó Lászlónak. Az űjabb kísérlet az algyői híd és a nagyfai gazdaság közötti Tisza-töltésen zajlott le. Bagó László Jawa mo­torkerékpárjával mintegy 90 kilométeres sebességgel szándékossá nekihajtott menyasszonyának, aki előtte közlekedett kerékpáron a töltésen. Bagó terve ismétel­ten nem sikerült, mindketten könnyebben sérültek csak meg. Az ügyben a vizsgálat tovább folyik. vár" nevű tanyahajójával keltek útra, s közben alkal­muk nyílt a folyómenti ős­vadon növény- és állatvilá­gának tanulmányozására. A saséri természetvédelmi te­rület a kiskócsagok, a szür­ke- és üstökösgémek, a bak­csók háborítatlan otthona. A nemzetközi tanácskozás résztvevői kedvező időpontot választottak, mert a legtöbb madár most neveli fiókáit a Sasér öreg fáin épített fész­kekben. Az angol, holland, dán, svéd és más nemzeti­ségű szakemberek, tudomá­nyos kutatók órákon keresz­tül figyelték a ritka mada­rak életét, zsákmányszerzé­sét, az utódok nevelését. A vendégek — mint dr. Beretzk Péter szegedi orni­tológus elmondotta — több helyen jártak már az or­szágban, s hazánk számos természetvédelmi területét tekintették meg. A szomszé­dos Bács megyében Bugacon és a töserdei rezervációban időztek, tanulmányozva a nagyon szép tollazatú sza­lakóták és az ugartyúkok életmódját. A mai napon Pusztaszeren lesznek tanulmányi kirán­dulást. A község határában levő vízállásos, semlyékes te­rületet az elmúlt években nyilvánították védetté. Itt a szikes táj jellegzetes madár­világának életével ismerked­nek. x. b. Családi események A z emberi, a családi életnek vannak kiemelkedő, mindig emlékezetes dátumai. Öröm és vigRszsag kiséri a házasságkötést, az újszülött érkezését, majd ezt követően a névadást. Gyásszal, szomorúsággal jár az emberi elet elmúlása, a temetés. Ezek az események a folytonosság jegyében újulnak meg, s közös vonásuk, hogy minden esetben családokat érintenek. Szegeden már esztendőkkel ezelőtt gyökeret vert — bár nem általánosithatóan — a családi események korsze­rű megtartása. Az „első fecskéket" követték és követik azok a többiek, akik vallási mítosz nélkül, földi meghitt­séggel, bensőségesen, a családtagok, a barátok, az isme­rősök és a munkatársak szeretetétől kisérve kötnek há­zasságot, adnak nevet gyermeküknek. S az őszinte részvét, együttérzés kíséri utolsó útjára azt, akinek a szíve meg­szűnt dobogni. A városi tanács a társadalmi igényből kiindulva meg­teremtette a külsőségeiben is szép, az alkalomhoz méltó központi házasságkötő termét Egymást követik itt a je­gyesek, hogy az „igen" után mint férj és feleség haladja­nak az élet útján. A második kerületi tanács házasságkö­tőterme szintén elfogadható, híján van azonban ennek a III. kerületi tanács. A házasságkötések mostaninál még ünnepélyesebbé tétele azonban még a városi tanácsházán, is igény. Mire gondolok jónéhány házasulandó fiatallal együtt? Többek között arra, — ezzel korábban foglalko­zott a városi tanács vb-ülése is —, hogy külön kérésre váljék gvakoribbá a házasságkötés a tanácsháza díszter­mében, ahova már a fölérkezés is a főbejáraton, szőnye­gen, díszített folyosón történhetne. Benn a díszteremben aztán ragyogjon teljes fény, szóljon a nászinduló. Hogy ez pénzbe kerül a házasulandóknak, illetve a szülőknek? Valóban, de a szebb külsőség — fiatalok, szülők vélemé­nyét mondom — megéri, mert az élet nagy állomása. A névadás körülményei többször elmaradnak a kö­vetelményektől. Megható a hozzátartozók, a barátok, a munkatársak, szeretetete egy-egy gyár, intézmény műve­lődési termében, ahol a szülők a közösség részvételével adnak nevet gyermeküknek. Jó, hogy közvetlen köszöntő szavak hangzanak el, úttörők és KISZ-isták virágot, a közösség ajándékot nyújt át. De nem jó — akaratlanul is degradálása az eseményeknek —, hogy pél­dául az egyik üzemben á terem egyik végében tartották a névadást, a másik végében meg az üzemi menza „működött". A szegedi járás egyik községé­ben, tsz-ben dolgozó fiú és lány a templomba is elment esküdni. „Nem vallásosságból tettük, nem is azért, mert szüleink így akarták — mondták —, hanem az ünnepé­lyességért." Az említett községben ugyanis a „házasság­kötőterem" a tanácsháza egyik sivár, rideg kis helyisége. Ha nem így van, a fiatalok — maguk jelentették ki — nem keresik fel a templomot A temetésen az illő végtisztesség megadását a távozó­nak szintén társadalmunk humanitása követeli. A városi tanács új ravatalozót létesített a belvárosi temetőben, ahol a miliő a szomorú alkalomhoz illő. Követelmény azonban, hogy ne legyen egyetlen temetőben sem meg­kopott fényű gyászdrapéria, elhanyagolt gyertyatartó stb. A temetésen közreműködő emberek, a temetkezési vál­lalóit dolgozói legyenek mindig megfelelő gyászruhában. Az egyházi szertartás nélküli temetésen az elhunyttól bú­csúzó szava, felkészültsége olyan legyen, amilyet a vég­tisztesség megadása kíván. Még egyet: általánosabban se­gíthetne az üzem, vállalat, intézmény a temetés intézésé­ben is a volt munkatárs hozzátartozóinak. A fentiekből az is kiderül, hogy a család eseményei­vel, megrendezésével fokozottabban keli törődni az illetékeseknek, az államhatalom helyi szerveinek, a gyáraknak, vállalatoknak, intézményeknek. Nem elégsé­gesek ugyanis csak a szavak, az idealizmus, a mítosz el­len, hanem vele együtt a családi események modern megtartásához tovább kell igazítani a feltételeket, azok körülményeit. A külsőség, mint hangulati, érzelmi ténye­ző rendkívül fontos, s ezekben az esetekben a tartalom és a forma egyenrangú. Korántsem áltathatjuk magun­kat, hogy Szegeden és a szegedi járásban nincs ezért bő­ven tennivaló MORVAY SÁNDOR SZERDA. 1968. MÁJUS 22. DEL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents