Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

Gyártsanak több Fecskét Lapunk május 12-i szá­mában tettük szóvá, hogy a szegedi üzletekben és do­hányboltokban nem mindig lehet Fecskét kapni. Arról értesültünk a szegedi do­hányelosztóban, hogy a Fecskével kapcsolatos „zök­kenő" továbbra is megma­rad, amíg újabb gépeket — a filteres cigaretták gyártá­sára — be nem állít a do­hányipar. Cikkünkre reagál Ungi Ibolya (Mórahalom, Egyenlőség utca 19.) olva­sónk. A többi között írja: ,iNagyon elszomorodtam azon, hogy nincs is kilátás nagyobb mennyiségű Fecske cigarettára. Az viszont kife­jezetten bosszantó, hogy a gyár a hiányt pótolja Sava­ria és Fiitol cigarettával. Ez valami olyasmi, mintha azt mondanák: sörünk nincs, igyon vizet, az is oltja szom­ját. En azt javaslom, ha már Fecske nincs, legalább ha­sonló minőségű dohányból gyártsanak cigarettát na­gyobb mennyiségben, példá­ul Szegedet, hiszen nem min­denki szereti az illatosított és „ízesített" dohányból ké­szült Savariát és Fiitolt." Csak játsszanak! Közzétettük la­punk május 4-i számában az Ol­vasóink írják ro­vatban dr. Huszka Lászlónénak több lakótársa nevében írt levelét, amely szerint az Alföldi utcai új bérhá­zakban nincs nyu­galom az állandó gyerekzaj miatt. E témához kapcsoló­dik Juratovics Aladárné (Nádor utca 10.) olvasónk levele is. „A Ná­dor utca 10. szám alatti bérházban lakó 64 gyerek szülője nevében Nagy Erzsébet és Rózsa Zsigmond­né panaszához ír­juk: Igenis játssza­nak a gyerekek! Köztudomású, hogy a város kö­zepén az egyik legnagyobb bér­házról van szó, amelynek sem parkja, sem ját­szótere nincs. A gyermekek a nap­közis óvódákból, iskolákból haza­térve kötetlen já­tékra, levegőre vágynak. Udvar hiányában nincs mozgási lehetősé­gük. A szülők feladata, hogy gyermekeik kultu­ráltan játsszanak, és este 8 ora után ne engedjék, hogy lármájuk zavarja a környékben la­kó emberek nyu­galmát" Egy kis pedagógia Szabó Zsigmond (Jósika utca 14.) olvasónk levelét kommentár nélkül adjuk közre: Népes gyerek-játszótér. A kicsinyek különböző csopor­tokban játszanak, a felnőt­tek a padokon ülnek. Az egyik padon egy hosszabb és Ismét a buszról Harminchét gumigyári dol­gozó panaszát tolmácsolja levelében Fóger László gé­pészmérnök. Ünnep előtti szombaton, munka befejez­tével délben igyekeztek vol­na hazafelé. A gumigyári autóbusz megállójában 37-en fértek fel az üzem dolgozóit szállító két autóbuszra. Köz­ben jött egy piros színű busz, rendszáma GA 73—05. Azon sem persely, sem ka­lauz nem volt. 37 utas kö­zül 35-en bérlettel rendel­keztek. Ketten készpénzért akartak utazni, őket felszó­Dél-M agyar o rsz ág népszerű állandó ro­vataival az olvasók minden rétegét ta­jrkoztalja. KEDDEN: í oldal sport, jo­gi tanácsok, KRF.SZ­sorozat, anyakönyvi hirek. SZUDÁN: gyorsposta. CSÜTÖRTÖKÖN: piaci tá­jékoztató. PÉNTEKEN: teljes heti rá­dió- és tévé-műsor. VASÁRNAP: irodalmi mel­léklét. Családi kór­ben. külpolitikai ös7.­szefoglaló, piaci tá­jékoztató. A Dél-Magyarország Ismét vásárolható egész nap es újból előfizethető! DM 9 lította a gépkocsi vezetője, hogy lépjenek le, tőlük a viteldíjat nem fogadhatja el. „Kértük, hogy a kétszer két forintot elismervény ellené­ben fogadja el. Erre nem volt hajlandó. Kijelentette, addig nem indul, míg két utastársunk le nem lép a kocsiról. Ez ellen tiltakoz­tunk. A gépkocsi vezetője 40 percig várakoztatta meg az utasokat, miközben egy terhes asszony rosszul lett, akit egy másik kocsival vit­tek be a városba." Mint Fóger László gépész­mérnök leveléből kitűnik, az esetet jelentették az állomás vezetőjének, aki megígérte, hogy az ügyet kivizsgáltatja, s arról értesiti a panaszte­vő utasokat. Erről azonban még nem értesültek a hop­ponmaradt utazók. egy rövidebb hajú pár ül. összekapaszkodva, önfeled­ten csókolóznak. A lábam hirtelen majdnem gyökeret ver. Teremtőm, már ezt is megértük? Itt két leány csó­kolózik. HirTelen a messze­ségben, a kék tengerből fel­bukkan előttem Leszbosz szigete Szaffóval és pajzán leánytársaival egyetemben. De mégsem! Derűsen állapí­tom meg, hogy az összefo­nódottak: egy fiú és egy lány. A hosszabb fürtűben, a lógó tincsek között mind­járt felismertem a szomszé­dom főiskolás albérlő fiúját. A hinták felől az említett pad felé tart, kézenfogva Éviké és Pistike, az óvodá­sok tekintélyesebb, ballagós korosztályából. Nehezen fel­kapaszkodnak a padra és csendben, de élénken figye­lik a szédült felnőttek né­majátékát. Csak Éviké hu­nyorog néha jelentőségtelje­sen. Pistike kis i3o múlva gyengéden megérinti a fiú könyökét: — Bácsi, ez itt gyerek­játszótér ! A fiatalok hirtelen szét­rebbennek, a kábulatból ma­gukhoz térnek és a jövendő tanító-mesterei talán kissé megszégyenülve eloldalog­nak. És még vannak, akik azt állítják, hogy a mai fi­atalokat nem lehet nevelni. Bizony lehet, csak érteni kell a módját. — Ugye, Pistike? I. KERÜLET Házasság: Kiss István ás Cson­ka Zsuzsanna. Celkos Pal e* Farkas Erzsébet, Gubola István és Bognár Anna, Bús György cs Banfi Emília, Busa János és Turi Katalin. Miskolci József és Tóth Ilona. Király József és Gazdag Júlianna, Tóth István ea Makra Rozália. Bullás Ferenc es Báli Piroska. Gilicze László cs Fülepi Klára. Gyarmati And­rás és Magyar Mária, Bartha laszlo és Uracs Katalin, Szalma Mátyás és Francia Margit. Kri­zsán Györgv es Váradi Mária, Sólyom József és Tóth Etelka házaesáEot kötöttek. Születés: Ábrahám Mihálynak cs Ver Viktóriának László, Pus­kás Istvánnak es Kabók Ka­talinnak Tibor. Lete Jánosnak és Terhes Erzsébetnek Ildiké. CsókáÁ Istvánnak, és Rácz Ro­záliának Erzsébet. Naszradi -Andrásnak és Csanádi Júlianna­nak András. Pintér Ignácnak és Piti Honának Zoltan. dr. Tamás Attilanak es Márkus Margitnak Eszter, Varényl Zoltánnak és Túri Mártának Andrea. Halász Sándornak és Balogh Annának Beáta Anikó. Bangó Antalnak es MLklós Viktóriának Ilonka Erika, ördögi1 Imrének és Végh Évának Eva. Nlkolényl Gábor­nak es Gáti Editnek Gábor. Bessenyei Zsoltnak és Balázs Katalinnak Zsolt. József. Vass l.aszlónak cs Se.lben Mariának László Gábor. Juhász Mlltalv­nak és Eri Ibolyának Györgyi, Hebók Jánosnak cs Bodor Ju­liannának Tibor. Gorcsa Attilá­nak es Hegyeshalmi Júliának Nem kell senkinek? Rácz Ferenc (Zsonrbó, Bába dúló 37.) olvasóink arra hivatkozik levelében, hogy a használt vas gyűjtése fon­tos népgazdasági érdek. Ilyenformán ls valutát tudunk megtakarítani. „Azelőtt itt kint a tanyán a diákok és mások is társadalmi munkában gyűjtötték a vasat. Evek óta ez megszűnt. A modern tűzhelyek kiszorították a régi berakott sparheltokat, azok kikerültek az udvarok félreeső helyeire. Sok házban megszaporodott az ócska­vas, r.álam is van legalább fél mázsányi. En mint idős, 72 éves ember bánkódva nézem a tétlenséget, mintha ta­lán a rozsdamarta ócskavasra már nem lenne szükség." Anyakönyvi hírek Gábor. Gazdag Jánosnak és Csi­kós Máriának László Attila. Zá­\aczki Jánosnak és Gyóni Ilo­nának Tibor. Borsi Imrének ee Hegedűs Etelkának Ildikó. Tas­kovics Tibornak és Török Te­réziának Tímea. Berkecz Bélá­nak és Kővágó Katalinnak Ka­talin. Kálmán Bertalannak ée Szögi Saroltának Anikó Leonóra, Haraszti Józsefnek és Sutus Pi­roskának Katalin Mária. Héjjá Józsefnek és Hegyi Margitnak Beatrix. Szögi Antalnak és Ve. csernyi* Piroskának Katalin. Berta Ferencnek és Szabó Ka­talinnak Péter László. Borics Márknak és Ónozó Magdolnának Katalin. Mikii Jánosnak és Gárgyán Juliannának János. Ba­kos Róbertnek és Rácz Máriá­nak Tibor Péter. Horváth Imré­nek cs Kojnok Margitnak Zsolt Imre Illés Andrásnak és Huszta Erzsébetnek András. Gál László­nak és Szilasl Erzsébetnek László. Czlra Istvánnak és Fü­löp Jusztinának Judit. Vincze Imrének és Borda Júliannának Krisztina. Szűcs Lajosnak és Keszeg Gizellának Erika. Pál Bélának és Rúzsa Máriának Bcla. Tóth Károlynak és Szeke­res Honának Ilona Ildikó. Sze­keres Istvánnak és Balsai Erzsé­betnek Ildikó. Retek Istvánnak és Vtncze Valériának Edit Má­rta, Kunyik Imrének és Temes­vári Erzsébetnek Zsolt, Nemeth Nándornak éa Kálmán Máriának Mária. Sz.atmári Karolynak és Guti Erzsébetnek Ildikó. Csá­szár Mihálynak és Márta Máriá­nak Csaba nevű gyermekük született. Halálozás: Hódi Lajosné Róza Gizella. Ladán tó Eszter, Borosok Gabriella, Jójárt Judit. Lovászt Pál. Kalocsav Zoltánná Kovács Klára. Vida Jánosné Nagy Jú­lianna. Bajnóezi Sándor. Herényi Gergely. Tfmár Ildikó. Rácz La­josné Sutka Rozália. Csőri István, Korda Jenö. Zemkó József. Fa­ragó József. Gvólai Ferencné Magyar Antónia. Lukács Gizella. Tököli Lajosné Kakuszi Rozália. Ceglédi Ildikó meghalt. n. KERÜLET Házasság: Zsiga István és Fa­úr Júlianna. Mészáros Antal és Pete Ida Ibolya. Villand Ti­bor és Kneip Erzsébet. Váradi Imre és Pintér Erzsébet. Kele­men László és Kovács Anna, ördög János cs Kuczora Erzsé­bet házasságot kötöttek. Halálozás: Csák Gvuláné Batki Etelka. Munkácsi Sándor. Nacsa Lajosné Császár TUroska Varga Frneszt Sándor. Kopasz János. Huth Árpád meghalt.. ni. KERÜLET Házasság: Balázs Ferenc és Gbncző Mária. Révész István e« Horvay Margit Anna, Bóka Já­nos és Helyán Ágnes. Palotás Csendrendeletről Hódi Józsefné Bécsi körúti olvasónk kérte, hogy röviden ismertessük a csendrendelet fontosabb részeit, különös tekintettel a lakóházak csendjére. A városok és községek csendjének biztosításáról a belügyminiszter még 1947­ben adott ki rendeletet. En­nek értelmében városok és községek lakott területén lé­vő nyilvános helyen és ál­talában minden olyan he­lyen. amely a közönség által megközelíthető (közterületen, nyilvános előadásra szolgáló helyiségben, nyilvános étke­ző* és szórakozóhelyiségben, lépcsőházaiban és udvarán, továbbá magánházak udva­rán stb.) a nyugalomra za­varólag ható és kellő gon­dossággal elkerülhető zajt okozni tilos. Az ismertetett tilalomba ütközik különösen a városok és községek lakott területén lévő nyilvános helyen: a hangos reklárrtkészüléknek engedély nélküli használata, nyitott ajtó vagy ablak mel­lett köznyugalmat háborító módon rádiózás, zenélés, éneklés stb.: a jég. szén tó­rése. továbbá rendőrhatósági engedély nélküli fűrészelése vagy aprítása; az árucikkek­nek és sajtótermékeknek versengő ordítással kínálása; fel- és lerakodásnál a rako­mány elkerülhető zajjal do­bál ása; teherrakománynak (ládák, vasrudak, tejeskan­nák, tüzelőanyag stb.) meg­erősítéssel elkerülhető rajt okozó módon szállítása; lár­mával járó ipari tevékeny­ség folytatása; az úttestnek jármű- vagy gyalogos forga­lomra rendelt részén lármás játék üzése (labdarúgás, gör­korcsolyázás stb.); vasúti járművek közlekedésénél a vasúti jelzési utasításban megállapított jelzéseken kí­vül, valamint a közúti jár­művek közlekedésénél — ve­szély esetét kivéve — hosz­szantartó hangjelzés (tülkö­lés, csengetés, sípolás, fül­sértő szirénabúgás stb.); jog­szabályokban meghatározott esetek kivételével éles síp­vagy füttyjelzés; Tilos továbbá igavonóálla­tok hangos kurjongatással való biztatása. közlekedés nyikorgó kerékkel és fékbe­rendezéssel; általában akár emberi hanggal, álcár hang­szerrel vagy más eszközzel történő, a köznyugalmat és a közcsendet bármilyen mó­don zavaró lárma okozása. Az ismertetett tilalomba ütközik továbbá este 10 óra és reggel 7 óra közötti idő­ben a város és község lakott területén levő nyilvános he­lyen: rendőrhatósági enge­dély nélküli zajos munkák végzése, rajjal járó rakodás és szállítás; járművek ajta­jának csapkodása és a jár­művezetők egymással vagy a közönséggel lármás tár­salgása. Városokban levő épületek­ben bármily módon oly mér­Ferenc és Zöldi Júlianna Erzsé­bet házasságot kötöttek. Születések: dr. Papp László­nak és Farkas Klára Ilonának. Laszlo, Buiik Ferenc Józsefnek és Agárdi Katalin Máriának Dóra, Lazar Mihálynak es Bozsó Juliannának Eva, Sódar István­nak és Ocsai Ilonának István, Rokolya László Istvánnak és Sebők Máriának Róbert. Bálint. Buzas Andrásnak és Sipos-Sza­bó Máriának Magdolna, dr. Si­mon László Károlynak es dr. Zentai Gabriella Olgának Gá­bor László. Krlstóffy Dénesnek és Erdős Máriának Zsuzsanna. Ungár Györgynek és Kispál Viktóriának Erika. Bite György­nek és Szekeres Rozáliának Csa­ba, Altay László Andrásnak és Kecskés Ildikónak Attila, Antó­nl Péternek es Jakus Gizella Etelkának Zoltán. Dévát Károly­nak es Nyerges Annának Edit, Hoinik Andrásnak és Kovács Piroskáinak László Zoltán. Ko­vács Sándornak és Takács Rozá­liának Angéla, Kovács Jánosnak cs Dobos Magdolnának János. Metyenka Jánosnak és Molnár Irmának Beáta, Vashegyi Attila Ferencnek és Sebők Erzsébetnek Attila. Kolompár Menyhértnek és Csúrár Arankának Sarolta nevű gyermekük született. Halálozás: Gárdián Jánosné Vass Anna, Sallai Istvánné He­rédi Mária, r-Uoak Károlyné Kis Rozália. skcmétl-Ko- ács József. Szécst István. Pázmán Jánosné Tóth Eszter. Kiss Ist­ván Károlyné Vass Aranka. Szanka Józsefné Kopasz Vtlma. Kemnl Antalné Győri Júliaraia meghalt. vű tartós jellegű rajt okozni, amely a szomszéd lakások­ban tartózkodókat nyugal­mukban vagy munkájukban zavarná — nem szabad. La­kóházakban este 10 órától reggel 7 óráig terjedő időben rendezett házimulatságok al­kalmával keletkezett zaj sem lépheti túl az ismerte­tett korlátókat. A családfők, gyámok és felügyelök kötelesek gondos­kodni arról, hogy a felügye­letük alatt álló gyermekek a csendrendelet rendelkezéseit és tilalmait betartsák. A rendelkezésben foglalt tilal­mak megszegése miatt nyu­galmában háborított személy — a lakóházak rendjéről szóló tanácsi rendelkezés szerint — a tilalom megsze­gőjét figyelmeztetheti, hogy a nyugalmát vagy munká­ját zavaró zajt a megkívánt mértékben csökkentsék, il­letőleg hagyják abba. Aki lakott területen vagy lakóházban indokolatlanul olyan zajt okoz, amely má­sok nyugalmát sérti, 3 ezer forintig terjedő pénzbírság­gal sújtható. Többgyermekes anyák pótszabadsága H. L-né olvasónk három gyermek édesanyja és 1961. március 13-tól meg­szakítás nélkül üzemben dolgozik. Előzőleg munka­viszonyban nem volt. A gyermekek közül a legidő­sebb 14 éves. Kérdezi: gyermekei után külön jár-e részére pótszabadság és az mennyi? Az 1968. január l-én élet­be lépett új Munka Tör­vénykönyve végrehajtásáról megjelent 34/1967 (X. 8.) Korm. számú rendelet 50. § (2) bekezdése teljesen új rendelkezésként a követke­zőket mondja ki: „A dolgo­zó anyának három gyerme­ke után évi két, minden to­vábbi gyermeke után ugyan­csak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munka­nap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gon­dozott tizennyolc éven aluli1! és munkaviszonyban nem ál­ló gyermekeket kell figye­lembe venni." A rendelkezés 55. 5 C2) be­kezdés rendelkezései ki­mondják, hogy a többgyer­mekes anyák és a vak dol-; gőzök pótszabadsága, vala­mint a jutalomszabadság a dolgozót az egyéb címen já­ró pótszabadságon felül és az évi tizenkét munkanapos határidőn túlmenően ts megilleti. Rendelet alapján olvasónknak 1968. évben összesen 17 munkanap sza­badság jár. Ebből 12 munka­nap alap-, 3 nap pótsza­badság — munkaviszonyban töltött ideje alapján — és két nap pótszabadság 3 ti­zennyolc éven aluli gyerme­ke után. Dr. V. M. I „Zebra" ábc gyalogátkelő Miután már megismerked­tünk a közúti jelzőtáblákkal, más néven a függőleges jel­zőrendszerrel, most rátérünk az útburkolati jelekre. Eze­ket az úttestre festik fel, mindig fehér színnel. Alkal­mazásukat ugyanolyan meg­határozott szabályok és szab­ványok rögzítik, mint a köz­lekedési jelzőtáblákét. Vala­mennyi útburkolati jelhez fontos közlekedési szabályok fűződnek, melyek be nem tartása baleseti veszélyt és szabálysértést jelent. Az út­burkolati jelek szerepét még­sem szabad túlbecsülni, mert sokkal nehezebben észreve­hetők, mint a jelzőtáblák, sőt télen, ha az utat hó ta­karja, nem is láthatóak. Forgalmasabb és balesetve­szélyesebb helyeken ezért a függőleges és vízszintes jel­zéseket együtt alkalmazzák, például a gyalogos átkelőhe­lyet „zebrával" és tablával is jelzik. Vannak azonban olyan útburkolati jelok is, melyeket jelzőtáblával nem lehet jelezni. Gyalogátkelőhely, vagy más néven „zebra" (1. és 2. ábra). Ameddig a városok­ban nincsenek alul vagy fe­lüljárók a gyalogosok szá­mára, elkerülhetetlen, hogy az úttesten haladjanak át a másik oldalra. Ahol az átla­gosnál nagyobb a gyalogos forgalom, akár útkeresztező­désben, akár nyílt útszaka­szon, szükség van közleke­désük védelmére. Ezért fes­tenek fel az úttestre kijelölt átkelőhelyeket, vagy az át­kelőhely teljes szélességében meghúzott, egymást követő fehér téglalapokkal, vagy az átkelőhely két szélét jelző fehér négyzetekkel. Mindkét jelzés ugyanazt jelenti. A kijelölt gyalogos átke­lőhelyen áthaladóknak el­sőbbségük van a járművek­kel szemben még akkor is, ha a jármű a távolabb eső járda felől érkezik. A gya­i logosok azonban nem léphet­nek le a kijelölt átkelőhely­re körültekintés nélkül, mert féktávolságon belül a köz­lekedő járművek már nem képesek időben megállni. A kijelölt gyalogos átkelőhely­hez közeledő járművek azoiv­n • • • • • ban kötelesek a sebességet megfelelően csökkenteni, hogy szükség esetén még megállással is biztosíthassák a gyalogosok áthaladását. A „zebrán" tilos a jármű­veknek előzni, megállni, to­latni, a tőle számított 15 méteren belül — személy­gépkocsi, motorkerékpár, se­gédmotoros kerékpár és ke­rékpár kivételével — meg­állni; párhuzamos közleke­dés esetén olyan gépjármű mellett elhaladni, amely azért lassított, mert a kije­lölt átkelőhelyen gyalogos halad át. Egyes európai országokban kézfeltartással jelzi áthala­dási szándékát a gyalogos a „zebránál". Ez Magyarorszá­gon még nem honosodott meg. s egyébként is megle­hetősen sok baleset fordul elő az átkelőhelyeken, egy­szer a gyalogosok, másszor a járművezetők hibájából. A szabály kimondja, hogy ahol a közelben kijelölt átkelő­hely van. a gyalogos csak ott haladhat át. Ezt nagyon sokan figyelmen kívül hagy­ják. Csáki László rendőr százados KEDD. 1968. MÁJUS 2L

Next

/
Thumbnails
Contents