Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

Öt világrész találkozója (Folytatás dz 1. oldalról.) zetközi Vásárra. Erre első­sorban az ösztönözte, hogy a vásár általános nemzetközi színvonala évről évre emel­kedik, s mind nagyobb erő­feszítés szükséges ahhoz, hogy a magyar ipar ls helyt álljon ebben a versenyben. Ez a vetélkedés természete­sen nemcsak a BNV 11 na­I pig tartó piacára vonatkozik, hanem elsősorban arra a konkurrenciára, amellyel áruink a nemzetközi piacon találkoznak. Az új gazda­ságirányítási rendszer beve­zetése nyomán vállalataink észrevehetően törekedjenek arra, hogy a fizetőképes ke­resletet megfelelő árukínálat­tal kielégíthessék. A kiál­lítási terület korlátozottsága természetesen ezúttal is ha­lárt szabott a bemutatásra igényt tartó valamennyi áru elhelyezésének, így \alóban csak a termékek színe-java kaphatott helyet. — örvendetes, hogy vátla­Urtaink a korábbinál sokkal több olyan cikket állítottak ki, amelyeket azonnal vagy viszonylag rövid időn belül már a kereskedelemnek is tudnak szállítani. A keres­kedelmi tevékenységet ter­mészetesen megkönnyíti és gyorsítja a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának számos intézkedése. A hazai piac szempontjából köny­nyebbséget jelent — különö­sen a beruházási javak for­galmában — a korábbinál rugalmasabb árrendszer is. örvendetes, hogy azok a termelő vállalatok, amelye­ket a reform kapcsán ru­háztunk fel az önálló külke­reskedelem jogával, nagy gonddal készültek fel arra, hogy — az idei vásáron el­ső ízben —- közvetlen part­nerként találkozzanak kül­földi üzletfeleikkel. Remél­jük, hogy ennek hatása az üzleti eredményekben is megmutatkozik majd. — Egészében véve a vásár ma már valóban nemzetközi jelentőségű esemény. Egyéves a magyar-NDK egyezmény Táviratváltás az NDK-vai A BNV színes tv-adója Az idei vásár újdonsága a színes televízióműsor, amely­nek adóberendezését pénte­ken délelőtt üzembe helyez­ték. A miniatűr adóberende­zés a Szabadság téri tv-stú­dió műsorát sugározza. Na­ponta tl, M, 15, 16 és 13 órától 15—25 percig ad a stú­dió színes mozgóképet, a szü­netekben zenei aláfestéssel szivárványcsíkok jelennek meg a képernyőn. Egyelőre nincsenek forga­lomban olyan készülékek, amelyeken akár színesen, akár fekete-fehéren vehet­nék a műsort Erre csupán a vásáron kiállított néhány színes készülék alkalmas. Rövidesen már gyártanak üzetneink olyan készüléke­ket amelyek fekete-fehér változatban venni tudják az ilyen adást ezek mintapéldá­nyait az Orion és a Videoton be is mutatja a vásáron. A színes kísérleti adás is csak ideiglenes, mindössze a vásár végéig, május 2I-ig tart Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke táv­iratot intézett Walter Ulb­richthoz, az NSZEP KB első titkárához, az NDK Állam­tanácsa elnökéhez és Willi Stop-hoz, az NDK Minisz­tertanácsa elnökéhez: „A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának első évfordulója alkalmával a magunk és az egész magyar nép nevében szívből jövő jó­kívánságainkat fejezzük ki önöknek és a testvéri Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének. Szerződé­sünk szolgálja a szocialista közösség egységét és fontos hozzájárulást jelent Európa békéjének és biztonságának biztosításához. Meggyőződé­sünk, hogy országaink gyü­mölcsöző együttműködése és testvéri barátsága barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződé­sünk szellemében fog fej­lődni" — állapítja meg a többi közt a távirat. Walter Ulbricht és WilB Stoph táviratot küldött Ká­dár Jánosnak, Losonczi Pál­nak és Fock Jenőnek: „A Német Demokratikus Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés megkötésének első év­fordulója alkalmából a leg­szívélyesebb üdvözletünket küldjük Önöknek és Önökön keresztül az egész magyar népnek. A szerződés népeink ünnepélyes hitvallása a szo­cialista népek közössége egységének erősítése és meg­szilárdítása mellett. Önök­nek, kedves elvtársak, és a magyar népnek további si­kereket kívánunk a szocia­lizmus teljes felépítéséhez a Magyar Népköztársaságban" — hangoztatja többek közt a távirat Péter János külügyminisz­ter és Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere között az évforduló alkalmából ugyan­csak táviratváltásra került sor. Szambu elindult Budapestre Pénteken elindult magyar­országi hivatalos látogatásra Zs. Szambu, a Mongol Nép­köztársaság nagy népi hu­rálja elnökségének elnöke. Zs. Szambut Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hívta meg. W Uj izlandi nagykövet Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta dr. Oddur Gudjonsson rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követet. az Izlandi Köztár­saság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó­levelét A nagykövet megbízóleve­lének átadásakor beszédet mondott, melyre Losonczi Pál válaszolt Szegedi sikerek a borversenyen Hagyományos már, hogy a megyei borversenyeken a szegedi és Szeged környéki borok elviszik az eiső helye­zéseket Lényegében így tör­tént ez tegnap is. A Csong­rád megyei tanács székházá­ban rendezték meg a tava­lyi évjáratú óborok verse­nyét Az állami gazdaságok, a Pincegazdaság 31, a megye termelőszövetkezetei és ter­melőszövetkezeti csoportjai 16 és az egyéniek pedig 54 bormintát küldtek be. A bíráló bizottság titkosan bírálta d, a nemzetközileg Rigai díszlettervező Szegeden Két napig tartó tanácsko­zás után tegnap befejeződött Vardaunis Edgarsnák, a ri­gai opera- és balettszinház állami díjas, érdemes mű­vész díszlettervezőjének sze­gedi látogatása. A kitűnő művész a Szegedi Szabadté­ri Játékok igazgatóságának meghívására érkezett Sze­gedre, hogy bemutassa a ri­gai balett vendégjátékának, Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének díszletter­veit. A csütörtöki és pénte­ki megbeszéléseken a szege­di szabadtéri művészeti és műszaki vezetői a díszletter­veket, kisebb módosítások­kal, elfogadták. A tervekről Vardaunis Ed­gars a következőket mondot­ta lapunk munkatársának: — A hatalmas szegedi sza­badtéri színpadot most lát­tam először, de műszaki raj­zokból, adatokból, fényké­pekből és szakirodalmi anya­gokból már a munka kezde­tén alaposan megismertem. A Hattyúk tavához Rigában is terveztem díszleteket. A szabadtéri színpad hatalmas méreteivel és sajátos jelle­gével azonban új feladatokat jelentett számomra. Bizo­nyos alapelemek jelenlétét nem számítva, mostani dísz­lettervem a régebbihez ké­pest, teljesen új. — Elsősorban arra töre­kedtem, hogy a táncosok szá­mára jó játékteret biztosít­sak. Másrészt arra, hogy a díszletek segítsék a balett megértését és hangulati át­élését. — Mint a legtöbb szabad­téri színpadkép, a Hattyúk taváé is egyetlen alapdísz­letre épült. A különféle dísz­letelemek csoportosításával és a világítási lehetőségek ki­használásával azonban a kö­zönség két egymástól eltérő színpadképpel találkozik majd. Az egyik az első és a harmadik felvonás közös díszlete, Ez a kép egy te­raszt, illetve — minimális átalakítással — egy termet ábrázol. A második és ne­gyedik felvonás szintén kö­zös színpadképe romantiku­san festői: erdő, tó és egy rom határozza meg. — Legfontosabbnak azt éreztem, hogy — klasszikus balettről lévén szó — a színpadkép érzelmi hatások­ban gazdag festöiséggel já­ruljon hozzá balettszínhá­zunk előadásának várt és remélt szegedi sikeréhez. elfogadott pontozási rendszer szerint, szín, tisztaság, illat, íz, zamat összbenyomás alap­ján a kommersz, a minőségi fehér és vörös borokat. Az alföldi borok hírnevét, be­csületét reprezentáló megyei versengés is bizonyította: ki­egyenlített minőség, jó mi­nőség jellemzi a homoki tá­jon termő szőlők levét, s az országos versenyben is meg­állják majd helyüket. A kommersz fehér borok versenyében az első és har­madik helyet a Szegedi Ál­lami Gazdaság, a második helyet pedig a Magyar Ál­lami Pincegazdaság Csong­rád—Szolnok Vidéki üzeme nyerte. A szövetkezetek kö­zül a pusztamérgesi Rizling Tsz első, a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz máso­dik lett. Az egyéni termelők versenyét járásbeliek nyer­ték, Csávási Sándor (Kiste­lek), Tóth B. Géza (Balás­tya) és Sejkun Antal (Kiste­lek) sorrendben. A minőségi borok vetélke­dőjében az első két helyet a Pincegazdaság, a harmadik helyet a Szegedi Állami Gaz­daság szerezte meg. A szö­vetkeztek közül az üllési Kossuth Tsz harmadik hely­re került. Egyéni termelők közül Bába Pálnak (Doma­szék), Szűcs Jánosnak (Pusz­tamérges) és Szűcs Illésnek (Mórahalom) kedvezett a szerencse, illetve a bora. A vörös borok versenyé­ben az állami gazdaságok és a Pincegazdaság által bekül­dött mintákból mind a há­rom helyet a Pincegazdaság szerezte meg. A termelőszö­vetkezeteknél a mórahalmfi Egyetértés Tszcs harmadik helyet ért el, az egyéniek közül pedig megosztott első helyet kapott Ábrahám Im­re zákányszéki termelő. A díjakat ma adják át. Könyvhéti újdonságok Siflis József felvétele Vardaunis Fdgars és dr. Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója (baioldaUl a Hattyúk tava makettjénél A Szépirodalmi Kiadó ve­zetői pénteken tájékoztatták az újságírókat azokról az új kötetekről, amelyeket a könyvhétre jelentetnek meg. 18 friss kiadvány jut el az olvasókhoz. A mai szerzők közül új kötettel jelentkezik Barabás Tibor, Darvas Jó­zsef, Garai Gábor, Gáli Ist­ván, Goda Gábor, Gyárfás Miklós, Gyurkó László, Há­mos György, Illyés Gyula, Kaxnody László, Keszthelyi Zoltán, Móricz Virág, Ta­káts Gyula és Rónai György. Üj kiadásban megjelenik Balassi Bálint verseinek gyűjteményes kötete, Mik­száth Kálmán műveinek so­rozatában A fekete város lát napvilágot, Móricz Zsig­mondtól a Boldog ember jut el a könyvgyüjtőkhöz. A könyvhéten jelenik meg az Olcsó Könyvtár 628. kö­te: Kosztolányi Dezsőtől az Édes Anna. Asszonyparlament • E gy csokor virág helyett jókora csokor kérdés, s még­is a figyelmesség, törődés jeleként fogadják a nők. Ankéton vagyunk. Anyák, asszonyok, lányok — üze­mi dolgozók ülik körül az asztalokat s a kérdéscsokor sza­laiból hol egyik, hol másik választ magának. Akik pedig a válaszokat jegyzik: a Csongrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság ellenőrei, az SZMT és a megyei nőtanács kép­viselői — a dolgozó nők helyzetét felmérő széles körű vizs­gálat folytatói. A munkahelyi vezetők részéről a megbecsülés, elis­merés számos jelét tapasztalják a dolgozó nők, s különösen sokat segít a szakszervezet. Így lehetne summázni a tex­tilművekben rendezett ankét tapasztalatait. Néhány példa: az egészségügyi, szociális körülmények javultak, a juttatá­sok növekedtek az utóbbi időben. A családos anyák máso­dik műszakját könnyítendő, lehetővé tették az ebéd haza­hordását. Szintén női dolog, hogy idén új, csinos munkakö­penybe öltözhettek a textilesek. Az általánosan alkalma­zott elvek helyesek, innen az elégedettség. Persze a gya­korlatban azért nem minden olyan, ahogy az a „nagy könyvben meg van írva", s ebből adódik az egészséges türelmetlenség. A munkaversenyről például örömest beszélnek a tex­tilesek. Látszik, hogy szívügyük. Annak firtatására, vajon nem terhes-e számukra, valósággal tiltakoznak. Majd azt kezdik bizonygatni, hogy jócskán kövéredik a boríték a versenysikerek nyomán. Rendre sorolják a különféle akciók hasznát, s mostani versenyük céljait is. Aztán szóba kerül egy történet arról az asszonyról, aki kiválóan dolgozott, de a művezetője, amikor — sok év alatt egyetlenszer — családi problémájával hozakodott elő, még sem volt hajlandó elengedni. Ügy győzködték a szak­szervezetiek, míg végre egyik legjobb fonójában föl tudta ismerni a gyermekéért aggódó anyát is. Egyedi eset: egye­ni elbírálásra apelláló tanulsággal. A nászutasok — érdekes: három év alatt 160 pár talált egymásra az üzemben — nem panaszkodhatnak; a szak­szervezet jóvoltából üdülőben tölthetik mézesheteiket. Az­után? Ez már nehéz kérdés. Most ugyan kapott az üzem 200 ezer forintot a nagyvállalattól, s így néhány családot kamatmentes kölcsönnel lakáshoz tud segíteni. De sokkal több kellene. S igen-igen jó lett volna, ha — mint a válla­lat fővárosi gyáraiban — már tavaly elkezdődhetett volna itt is ez az akció. A lakáskérdés, noha sok a saját erőből (sőt saján erőn fölül is) építkező; továbbra is megoldást váró probléma a textilművekben. A gyermekgondozási segélyről lelkesen, örömmel be­szélnek az ankét résztvevői. A dolgozók élnek az állam nyújtotta lehetőséggel, hogy a kisbaba mellett maradjanak, s ez többnyire nem függ a kereset nagyságától sem. Tény, hogy sokasodnak a gyárban a névadó ünnepek. „A legkorszerűbb fonodánk van és még sem tudjuk ho­vá tenni az uzsonnát" — „Hatszor tizenhat métert jelent a három gépünk körüljárása, de nincs egy ülőtámasz, ahol egy pár percet — természetesen akkor, amikor a gépek jól mennek — pihenhetnénk" — „Egyébként a keresztorsózó­ban, ahol pedig negyedórányi időre pihennek is minden műszakban, ugyanez a helyzet; ők is csak a földre tele­pedhetnek le." — „A fonó II-ben szűk a gépek közötti „ut­ca", bizony ez is akadály" — „S a közlekedés, a zsúfoltság a járműveken!" Ennyiből is kitűnik, hogy a gondoskodás bőven talál még tennivalót a gyárban. Számosan sérelmezik az öltözők késedelmes kinyitását, hiszen sokan járnak ide vidékiül is. Ácsorognak, várakoznak. A textilesek ankétja csak egy része annak az asszonv­parlamentnek, amelyet ez a vizsgálat jelent. Mint egy példából is kiviláglik, az elégedettség és az interpel­láció keveredik a tanácskozásokon, s így van rendjén," hisz a felmérés szándéka mögött ott munkál az orvoslás igénye is. S. M. SZOMBAT, 1968. MÁJUS 18. DÉL-MAGYARORSZAG 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents