Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

Napközis tábor A nyári iskolai szünidő alatt is sok általános isko­lás gyermek veszi igénybe a napközi otthonos ellátást és foglalkoztatást. Eddig nya­ranként minden kerületben 3—1 nagyobb iskolába von­ták össze a napköziseket. Tanácsi döntés alapján nyári napközi céljára a szabadban, arra alkalmas helyen és szükséges épületekkel ellá­tott tábort létesítenek. Tegnap a KISZ városi bi­zottságán a tábor létesítésé­vel kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg az előkészítő bizottság. A megyei KISZ-bizottság hozzájárulásával az idei nyárra mintegy 120 felsőta­gozatú, I. kerületi általános iskolás diák részére készíte­nek napközis tábort az új­szegedi KISZ-tábor szom­szédságéban. A munkák el­végzéséhez az I. kerületi ta­nács városfejlesztési alapjá­ból félmillió forintot bizto­sított A leendő tábor terü­letén fakitermelési, terep­rendezési és egyéb társadal­mi munkára van szükség. Ebben részt vesznek az er­dészeti és építőipari techni­kum, a Radnóti Miklós gim­názium, az Ifjú Gárda ifjú­sági város fiataljai és az ál­talános iskolák úttörői. A tábori épületeket az I. ke­rületi tanács építési csoport­jának házibrigádja készíti el. A napközisek július 1-től augusztus 26-ig lesznek a tá­borban. A jövő évben tovább bő­vítik a tábort, akkor már mind a három kerület rész­vételével. A végleges terv szerint 13 hold területen 6 épületben 600 dlék nyári el­látását, foglalkoztatását tud­ják majd megoldani. Bolondos vakáció A film vitathatatlanul Magyaroszágon és Romániá­ban, s vitathatatlanul ma játszódik. Elbűvölően szép színes képek idézik a Bala­tont, a Kárpátok hatalmas hegyeit és fconstanza csodá­latos tengerpartját. A hősök, három lány és négy fiú, ma­gyar és rocrnán fiatalok, akik egy öreg, 1921-es piros Col­myne-automobllon elindul­nak a Balatontól Constanzá­ba. Itt és ma játszódik te­hát a Bolondos vakáció, az első magyar—román ko pro­dukciós film. Illetve és igazabban: ez csak látszat. Mert ahogy be­lebonyolódunk az utazás egyébként technikailag-mes­terségbelileg kitűnően meg­szerkesztett, friss vidámság­gal előadott történetébe, egy­re világosabbá válik, hogy ennek a filmnek az égvilá­gon semmi köze sincs se a helyhez, ahol, és se az idő­höz, amelyben megszületett Mintha valami semleges ne­mű, desztillált és sterilizált világban mozognának a sze­replők: valóságos életnek nyoma sincs a filmben. ÜJ FILMEK Annál inkább a techniká­nak. Van .ebben a filmben minden, csodálatosan öreg és csodálatosan modern autók, tutaj kiemelő apparátus és helikopter. Mintha a rendező Makk Károly azt hitte vol­na, hogy ez a sokféle tech­nikai látványosság kárpótol a való élet hiányáért. Sokféle kommersz filmet láttam mér. Olyat azonban, amely ilyen következetesen elkerülte volna, hogy anya­gát kapcsolatba hozza a va­lósággal, nagyon ritkán. A semmitmandásnak ez a „bá­tor" vállalkozása egyenesen meghökkents. Mindenképpen dicsérettel kell azonban szólnunk Ho­zum Sergiu csodálatosan szép felvételeiről és a szí­nészek közül főképpen Er­nyei Béla, Sztankay István, Ilinca Tomorovianu, a sze­gedi Liska Zsuzsa és Otti­lia Borbáth já­tékáról, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal mű­ködtek közre a produkcióban. ö. L. Egy erkölcstelen férfi Szerencsés ember-e Sergio Masini? — teszi fel a kér­dést a neorealista filmesnem­zedék törzstagja, Pietro Germi Az erkölcstelen című filmjében. A cím magyarra fordítása eléggé szerencsét­len, mert tompítani Igyekszik a film szatirikus nyelvének élén, de Sergio Masini sem kevésbé az — hiába mondja Ugo Tognazzi kitűnően for­mált portréjának álarcában szerencsés embernek önma­gát. Mert pontosan arról van szó, hogy Germi a blgámiá­ban lavírozó, alapjában vé­ve becsületes muzsikus — feleségtől szeretőkig, törvé­nyes gyerekeitől a törvény­telenekig — naponta, órán­ként újravállalt ámokfutásá­ban nemcsak az egyháznak a válással szembeni merevsé­gét veszi céltáblára, hanem általában megkérdőjelezi a házasság intézményét is. Pontosabban a házassági normákkal kapcsolatos min­dennemű külső befolyás vagy kényszer eszközeit teszi nevetségessé egy tragiko­mikus színnel életrekeltett párbeszéd tükrében. A párbeszélő felek másik pólusán, a szüntelen-aggódó nyugtalanságot természeté­vé fogadt főhőssel szemben, — mi sem találóbb — éppen egy katolikus pap áll, aki maga mondja ki a házasság­szeretők konfliktusába bo­nyolódott embernek az er­kölcsi tisztázás szükségessé­gét. De a hogyanról mái­nem szól, sem a " pap, sem Germi; elégedjünk meg annyival, ez a fajta életmód tarthatatlan, a főhős belehal. És a megoldás kérdése — mint az olasz neorealista filmekben általá­ban — nyitva marad N. L Idén először: néprajzi filmszemle, ipari tudományos ülés fc Tanácskozás az ünnepi díj hetek programjáról A városi tanács székházá­ban a Fesztivél Intéző Bi­zottság és a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöksége tegnap délelőtt tartotta hagyományos együt­tes illését az ünnepi hetek előkészítéséről. A tanácsko­záson részt vett Deák Béla, a városi párt-vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. Hofgesang Péternek, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága titkárénak megnyi­tója után Papp Gyula, a Fesztivál Intéző Bizottság el­nöke, a városi tanács vb el­nökhelyettese részletesen is­mertette és értékelte a fel­készülés helyzetét. A beszá­moló utáni vitában többek között felszólalt Lácsán Mi­hályné országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának alelnöke, Arvai József, a váijosi ta­nács vb elnökhelyettese, dr. Tarl János, a szabadtéri já­tékok Igazgatója, és G<les György, az Idegenforgalmi Hivatal vézetője. A beszámoló és a vita egyebek közt rámutatott, hogy az idén tizedik évébe lépő játékok iránt igen vagy az érdeklődés. Április végéig közel 62 ezer jegy talált gaz­dára. Legnagyobb számban a János vitéz előadásaira vettek jegyeket, 100 híján 25 ezren. Az Aida előadásaira 14, a Bánk bánéra 12 ezer jegy kelt el. Az ipari vásárra és kiál­lításra a tavalyi ltü-tel szemben az idén 124 kiállító jelentkezett, közöttük 26 ju­goszláv vállalat. A volt Jan­csó Kollégium felhasználá­sával idén bővül a kiállítás, amelyen egyébként a leg­jobb termékeket — most először — arany, ezüst, bronz plakettekkel, okleve­lekkel és pénzjutalmakkal díjazzák. Jól haladnak az ünnepi hetek másik nagy je­lentőségű rendezvényének, a nyári tárlatnak az előkészü­letei is. A kiállításra 200 művészt hívtak meg, s eddig 550 alkotás érkezett az alko­tóktól. A tanácskozás áttekintve az ünnepi hetek programját, a vendéglátás, elszállásolás helyzetét, hangsúlyozottan foglalkozott két olyan ese­ménnyel, amelyet az idén rendeznek meg először. Au­gusztus 1—3 között kerül sor a Kossuth Lajos sugárúti művelődési otthonban a néprajzi filmszemlére. Ezen hivatásos és amatőr filme­sek mutatják be alkotásai­kat, amelyeket zsűri értékel A bíráló bizottság tagjai kü»­Zött olyan neves filmrende­zők is lesznek, mint Jancsó Miklós cs GaóI István. A jö­vőben kétévenként megren­dezésre kerülő filmszemlét idén dr. Ortutay Gyula aka­démikus, a TIT országos el­nöke nyitja meg. Ugyancsak az idén rende­zik meg — a július 19-től 28­ig nyitvatartó ipari vásár és kiállítás időszakában — oz első szegedi ipari tudomá­nyos konferenciát, melynek tárgya a műszaki fejlesztés, illetve az ipar több más aktuális kérdése. Az ifjúság és a szabad idő Megyei ifjúsági kulturális fórum Négy éve hózta meg úgy­nevezett „szabad idős" hatá­rozatát a KISZ Központi Bi­zottsága, mely értékelte a fiatalok szabad idejének cél­szerű és hasznos eltöltésé­vel kapcsolatos problémá­it, s javaslatokat tett a to­vábbi feladatokra. Az azóta eltelt időszakban az ifjúság szabad idejének kérdése szinte rendszeresen visszaté­rő napirendi pontként szere­pelt párt-, tanácsi és ter-. mészetesen KlSZ-fórumo­kon. Az eddigi tapasztalatok összegzésére, s a problémák, hiányosságok megbeszélésé­re, javaslatok, vélemények kikérésére hívta egybe a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága egész napos ifjúsá­gi kulturális fórumra teg­nap a megye KlSZ-szerveze­teinek mintegy 100 képvise­lőjét Szegedre, az Ifjúsági Házba. A fórumon jelen volt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságé­nak titkára. Szabó G. László, a városi pártbizottság mun­katársa, a megyei és váro­si tanács, valamint a két KISZ-bizottság több képvi­selője. Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára megnyitó szavait kö­vetően dr. Koncz János, a megyei KISZ-bizottság tit­kára tartott bevezető refe­rátumot. Megyeszérté öt összevont városi, járási fórum előzte meg a tegnapi tanácskozást, melynek célja négy fonto­sabb feladat megvitatása volt: biztosítani és tovább fejleszteni az ifjúság korsze­rű művelődésében érintett állami és társadalmi szervek közös népművelési hatását; gyakorlati útmutatást, ösz­tönzést adni KlSZ-szerveze­tek és művelődési intézmé­nyek számára a feladatok Végrehajtósára; kidolgozni és a KISZ KB élé terjeszte­ni az ifjűság művelődésének távlati, valamint akcióprog­ramokban rögzíthető felada­talt; lehetőséget, közéleti fó­rumot teremteni a fiatalok­nak művelődéssel kapcsola­tos véleményük kifejtésére. A bevezető referátumot négy szekcióban — munkás- és falusi fiatalok, közép- és fel­sőfokú tanintézetek hallga­tói — követte vita, majd délután ezeknek tapasztala­tait, eredményeit foglalták össze a szekcióvezetők. Per Aasbrink, a Sverigés Riksbank (svéd állami bank) kormányzója a bank fenn­állásának 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen bejelentette, hogy a Riksbank elhatározata egy „közgazdaságtudományi díj'* alapítósót. A díjat a Nobel­alapítvány kezelné és ösz­szege az évenként odaítélés­re kerülő egyéb Nobel-díj a­kéval lenne azonos. Az első alkalommal 1969­ben a Nobel-díjakkal együtt kiosztásra kerülő díjat nem Nobel-díjnak, hanem „Al­fréd Nobel emlékére alapí­tott közgazdaságtudományi díj"-nak nevezik majd. Ki kaphat üj szívet? A houstoni Szent Lukács Kórházban végzett boncolás megállapította, hogy a világ 12. szivátültetéses betegének, a kedden elhunyt John Stuckwlsh 62 éves kórházi tisztviselőnek az „új szíve" mindvégig kifogástalanul működött és a szervezet nem tanúsított ellenállást a beül­tetett idegen szervvel szem­ben. A halál közvetlen oka á páciens érrendszerének ál­talános megbetegedése, a máj és a vesék működésé­nek elégtelensége volt. A be­teg olyan állapotban került a műtőasztalra, hogy a szív­átültetést elvégezzék rajta, amikor az orvostudomány eddigi állása szerint ment­hetetlen volt. Stuckwish a műtét alatt perceken át a klinikai halál állapotában volt, mire Cooley doktornak és társainak sikerült a szív­átültetést elvégezni. Cooley doktor közölte, hogy a jövőben is csak olyan betegeken hajlandó szívátül­tetést elvégezni, akik orvosi vélemény szerint menthetet­lenek, hacsak sikeres szívát­ültetés révén nem lehetséges szervezetük általános feljaví­tása. Az Egyetemi Színpad új bemutatója Sem a „Piroska és a far­kas" színpadra alkalmazá­sa, sem a telefonkönyv dra­matizálása, sem a klasszi­kusok gyötrése nem teremti meg a korszerű színházat — ezzel a felirattal fogadta a közönséget az Egyetemi Szín­pad, abból az alkalomból, hogy szerdán este új bemuta­tójukra sor került az Audi­tórium Maximumban. Az idézet Rozewicztől szárma­zik, aki — Mrozsekkel együtt — a modern lengyel színpad megújítójának számít. Rozewicz KARTOTÉK cí­mű darabja, amit láthattunk, a háborúban-eszmélőkről, és a még fiatalabbakról szól, arról a nemezdékröl, mely fölismerve egy képmutatásra, szemforgatásra épült világ összeomlását, új ideálokat keresve, végsőkig faggatva a lét titkait, megjárva — ha csak hétköznapi ember sze­mélyében is — a „poklot", szembetalálja magát a semmi veL A darabnak aig-alig van cselekménye, a szó hagyomá­nyos értelmezése szerint, hőse — a fiatal, mindenből kiábrándult színházigazgató, aki valaha partizánként har­colt, — sem klasszikus hős, a színpad mégis a történe­lem évtizedeit tudta meg­idézni, a szereplők jóvoltá­ból, akiknek esetleges, a da­rab természete miatt esetle­ges jelenései ragyogó típu­sokat, mondhatni- nemzedé­kek típusait varázsolták elénk. Csak az elismerés hangján szólhatunk a főszereplő Racsmány Mihály teljesít­ményéről, a rendező Végh László eszköztelenségében is fegyelmezett kompozíciójó­ról, és igazságtalanok len­nénk, ha megfeledkeznénk Pintér Péter, Székely István, Ndvay Anikó alakításáról, akik epizódszereplőként is emlékezeteset nyújtottak. Szepesi Atlila Csak csöpög a kifolyó Bontanak vagy nem? Kozár Bálint (Felső Tisza­part 6.) olvasónk több ház­beli lakótársa nevében is írta levelét, amelyben kér­dezi: rendezik-e a Felső Ti­sza-partnak ezt a részét az olajosok részére? „A tömb lakói — írja olvasónk — ta­valy óta bizonytalanságban élnek, nem tudják, hogy mi­kor fognak hozzá a házak bontásóhoz. Az egyik lakás­ban a cserépkályhát már ta­valy át kellett volna rakat­ni, de a bérlő nem merte, mondván, hogy nincs kidob­ni való pénze. Egy másik lakásban viszont festeni kellene." A Felső Tisza-part prob­lémájával kapcsolatban dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke azt vála­szolta, hogy a beépítési prog­ramban valóban szerepel a szóban forgó terület. Amíg azonban a tervek nem ké­szülnek el, konkrét határidőt mondani az építés megkez­déséről nem lehet. A lakók legyenek nyugodtak, a laká­sukat fessék ki, a rossz cse­répkályhát rakassák át, hi­szen annak idején, ha sor kerül az épületek szanálásá­ra, károsodás őket nem éri. Béketelepről a Csallóközi és a Kisköz utca lakói pa­naszát tolmácsolja K. Tóth József. A szóban forgó utca­kereszteződésben levő köz­kifolyó már alig vagy egy­általán nem ad vizet. A kör­nyékbeliek három sarokra kénytelenek vízért járni, ahol viszont nagy a tumul­tus, valósággal sorba áll­nak. Nemes József, a II. kerü­leti tanács építési és közle­kedési csoportjának vezetője a panasszal kapcsolatban ar­ról tájékoztatott, hogy a bé­ketelepiek vfzproblémáját számontartja a kerületi ta­nács is. Tavaly már tervez­ték, hogy a telepre bevezet­tetik a magasnyomású víz­hálózatot. A munkálat — túl a lakók összefogásán — egy­millió forintnál is többe ke­rült volna. Ezt az összeget egyelőre nem tudta biztosí­tani a II. kerületi tanács. A probléma megoldásáról azon­ban nem mondtak le. To­vábbra is szerepel Békete­lep ellátása a magasnyomá­sú vízhálózattal. Erre kínál­kozik lehetőség az északnyu­gati Ipari körzet beépítésé­vel. A Vásártér előtti ge­rinchálózatból biztosítják majd a béketeleplek vízel­látását. A munkálatok meg­kezdését 1969—70-re terve­zik. Egy lakásszövetkezet gondja Sarlós Anna, a Torontál tér, Vedres utcai lakásszö­vetkezet tagja hosszabb leve­let írt arról, hogy szövetke­zeti épületeik között a telek nagymértékben elhanyagolt. Fákat már több ízben ültet­tek, de részben az autótulaj­donosok, másrészt a gyere­kek tönkretették. „Több la­kó határozott kívánságára —t írja olvasónk — az igazga-\ tóság úgy határozott, hogy elfogadja az Ifjú Gárda Ne­velőotthon fiataljainak aján­latát, hogy a területet kevés anyagiak ráfordításával rendbehozzák. A nevelőott­hon kertészeti tanulói hoz­zá is fogtak a munkához a szövetkezeti tagság nagyobb részének örömére. Vannak azonban olyan szülők, akik különféle vádaskodással és veszekedéssel ezt a parko­sítási munkát nem nézik Jó szemmel." A gyermekes szülők nyil­vánvalóan attól tartanak, hogy a parkosítással elve­szik a játszóteret a gyerme­kek elől. Dr. Varga János, az I. ke­rületi tanács vb elnöke úgy foglalt állást, hogy a szövet­kezeti lagság kollektív dön­tésén múlik, akarnak-e par­kosíttatni vagy sem. Az setnmi esetre sem lenne egészséges megoldás, hogy a gyermekek elől elvegyek a szabad futkározási lehetősé­get. Parkosítsunk, füvesít­sünk ott, ahol lehet anélkül, hogy játékukban a gyerme­keket korlátoznánk. PÉNTEK, 1968. MÁJUS 17. D& MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents