Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

Ha pattan az acél kötél Szegedi „bányamentők" között BNV, 1968 Az 1968. évi Budapesti Nemzetközi Vásár ünnepélyes megnyitása ma délelőtt lesz. A nagyközönség szá­mára pénteken délután 2 órakor nyílnak meg a vásárváros kapui. Az ügyeletes fúrómester kilépett a barakk-ajtón. Kétezer méterrel alatta fá­radhatatlanul forgott az acélszerszám. Elszalad az idő. mindjárt itt a váltás — gondolta. Jót fürdők, s alszom délig... Hirtelen idegesen össze­rándult a föld. Egyszer, két­szer, háromszor — számol­ta, aztán erősödött, szaporo­dott a remegés. Közvetlen a kút mellett, a ledöngölt ta­lajból sáros vízgejzírek csap­tak föL Éjfél után fél 1-et muta­tott az óra a Tisza—Maros­közi egyik kutatófúráson. Az emberek dermedten néztek körül. ség. Ami ezután következik, az hasonlít egy felgyorsított filmhez; az agrregátok körül­veszik a tornyot; kígyózó acélvezetékeket húznak az emberek. A sisakos emberek megindulnak a bugyboréko­ló gejzírek, a kút szája felé. Felszírénáznak a kompresz­szorok, a tömítő anyagot 200 atmoszférával préselik a re­pedések közé. Megfeszített munka nyomán csendesedni kezd a föld, az elem lassan­lassan. megadja magát Kelet felöl pirkad az ég. — „Négy óra" — kialtja Újvári Béla. Ml — Jelentkezem az RD ... berendezésről. Erős gázszi­várgást észlelek, segítséget kérek! A fiatal mérnök magára kapkodta ruhadarabjait. Közben megállás nélkül tár­csázott, értesítette a csopor­tot Mire befűzte cipőjét, a ház előtt hallotta a terepjáró kocsi duruzsolását. A dorozsmai telepen a te­herautók. a hatalmas aggre­gátok szürke sziluettjei kö­zött hirtelen futó emberek jelentek meg. Az önindítók másodpercek alatt életre keltették a többszáz lóerős Dieseleket. — Mi történt? — dörzsöl­ték szemükből az álmot az olajbányászok. A kitörésvé­delmiek azonban már a vá­roson keresztül robogtak .. Minden perc késés végze­tes lehet. A belső nyomás tonnányi erőkkel igyekszik felfelé és képes arra, hogy a 32 ezer kilós acéltornyot labdaként dobálja. A tan­könyvekbe is benne van, hogy a kitöréskor repülő ka­vicsok szikrája szempillan­tás alatt lángba lobbantja a gázt Egy berendezés körül­belül 5 millió forintot ér; maga a kutatófúrás, az alatta rejtőző s megtalált szénhid­rogén ennek szokszorosát. Egy kitörésnél órák alatt százak munkája pusztulhat el. De a kitörés a munkáso­kat is megölheti. A Tisza­Maros-közben mindez nem történt meg. A veszély azonban min­den elővigyázat ellenére rea­litás a szakmában. A kőolaj­bányászat mentőcsoportjait ezért hívták életre; Szege­den vagy húsz ember gya­korlatozik, nagyon szigorú követelmények szerint, s szükség esetén a nap bár­mely percében készek meg­védeni társaikat és az érté­keket. A csoport 1962-ben alakult, olyan olajbányá­szokból, mérnökökből, fúró­mesterekből, diszpécserek­ből. akik nagy szaktudással rendelkeznek, bátorságukat az évek edzették. A kitörés­védelmiek ott voltak és eredményesen dolgoztak Battonyán, Hajdúszoboszlón, Üllésen, Szánkon, Puszta­szőlősön, Tápén. S leutóbb, Szeged mellett. Végignéztem a negyed­évenként ismétlődő gyakor­latot, amire inkább illik a főpróba megjelölés. Az oxi­génpalackok viselésétől a kötelek kezeléséig százféle műveletet játszanak újra és újra úgy, hogy közben szám­lálják a lefaragható másod­perceket. A „földi bányamentőket" akkor hívják, ha pattan az acélkötél, ha már elszaba­dult a mélység rakétája, ha vulkánná változik a sárga­föld. Ök belemennek a vá­ratlan veszélybe ... Pedig nem ez a hivatásuk: hétköz­naponként mérnökök, fúró­mesterek, diszpécserek vagy egyszerű olajbányászok. Matkó István | (Kiküldött munkatársunk \ telefonjelentése.) Tegnap megtörtént az idei Budapes­ti Nemzetközi Vásár első je­lentősebb eseménye: délután Naményi Géza, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­talának vezetője sajtótájé­koztatón mutatta be az idei BNV-t. Az évről évre fejlődő ipa­ri-kereskedelmi seregszemle legszembetűnőbb vonása, hogy jól tükrözi az új gaz­dasági mechanizmus hatását iparunkra. Hazánkat is be­leértve 36 ország kiállítói szerepelnek; összesen 1400 külföldi cég, 57 ezer négy­zetméter területet foglal el, többet, mint bármely előző esztendőben — ismertette Naményi Géza. A 35 külföl­di ország közül első ízben jelent meg a vásáron Algé­ria, Argentína és Ausztrália. 1966. évben kifizetett 37 millió forinttal szemben 46,8 millió forintot vehettek fel a feltalálók. A tizedik alkalommal je­lentkező bemutatón összesen 80 magyar találmány szere­pel, köztük a szegedi dr. Mészáros Lajos ívporlasztó berendezése is. Csütörtökön sajtófogadást rendeztek a BNV szovjet pa­vilonjában, ahol A. I. Csuda­kov igazgató elmondotta: az idén 2175 négyzetméteres csarnokban és az 1500 négy­zetméteres nyitott területen főképpen azokat a berende­zéseket mutatják be, ame­lyek a vegyi- és kőolajipar területén újdonságnak szá­mítanak. A szovjet pavilon érdekességei közé tartoznak még azok a vegyi szerkeze­tek, amelyek mínusz 250-től a plusz 1000 fokig terjedő hőmérsékletetet is elbírják. A szovjet ipar egy másils érdekessége az a gázvezeték­típus, amelyen naponta 30 millió köbméternyi gázt le-, het továbbítani. M. L ÍTÍ Tápét elhagyták. Újvári Béla, az alföldi vé- i delmi csoport egyik kipróbált veteránja le sem veszi sze­mét a mutatókról. — Időben vagyunk —• mormolja fogai közül. A fényszórók kévéje kerék szántotta földútra esik, né­hány forduló és előtűnik az 50 méteres vasszerkezet. Pengve feszülnek a kötelek. De 3 motorok állnak, s ez szokatlan süketséggel veszi körül a környéket. Hingl József és a „vezérkar" futó­lépésben „tanácskozik". A haditerv szinte mindannyiuk­nál egyszerre születik meg, parancsokra alig van szük­Negyvenezer vagon cukor A Magyar Cukoripar szo­cialista brigádvezetőinek el­ső országos tanácskozását csütörtökön rendezték meg Ercsiben. Tizenegy cukor­gyár szocialista brigádjai­nak több mint száz képvi­selője, továbbá a gyárak ve­zetői vettek részt a megbe­szélésen. Nagy László, a Ma­gyar Cukoripar vezérigazga­tója elmondotta többek kö­HOSSZÚ ŰT Kirándulás az újvidéki vásárra Alighogy átléptük a ha­tárt, elhangzott az első szel­lemes, jóízű mondás; itt is négy lába van a lovaknak. Kocogott a buszunk. már közel jártunk Szabadkához. Egyre-másra kerültek elő az üvegek; pálinka, bor, jó­kedv. nótázgatás. Szabadkán néhány perc pihenő, a jugoszláv utazási troda konyakkal kedveske­dett, máris indulás tovább. Megkezdődött a hazai jófa-' lat szolgálat, eszegetés, iszo­gatás. daiolgatás, majdhogy Újvidékig A vásár. Impozáns, nagy­vonalú. Tavaly többmillió látogatója volt Az idén 70 pavilon díszeleg 480 külföl­di és 700 hazai kiállítóval. Korszerű gépek, kerti trak­torok, a kisüzemi művelésre legalkalmasabb eszközök, gépek, termények, jószágok, borok, mint ahogyan az len­ni szokott. Világhírű cégek versenye, árukínálata. Min­den megtalálható. Mutatósak a magyar, a szegedi áruk is. Hemzseg nyüzsög a vásár, jóformán semmire se jut idejük a látogatóknak, főleg ha csak 2—3 óráig tartózkodhatnak a kiállítás területén. Egy bizo­nyos: a látott kisgépek, munkaeszközök sokat segít­hetnének a szegedi táj je­lentős kisparaszti telepítésű szőlő- és gvümölcsterületei­nek müvelésenél. i A késő délután és az. este lent. a hangulatos Fruska Gorán, 530 méter magasan, Csotton telt el. Az éttermi vacsorát jónéhányan meg­toldották jóféle hazaival, az­tán a fáradtságos út után pi­henes helyett ismét hosszúra nyúló nótázás következett. Másnap reggel irány Pé­tervarad. a legendás erőd­del, titokzatos katakombák­kal, s a magasból szemünk elé liitáruló Újvidékkel fel­vidította délelőttünket. Gyors és kis bevásárlás, ebed és máris rohanás Sza­badka, Röszke felé. Haza­felé. Este nyolckor már a ha­tárnál várakoztunk, elpilled­ten, fáradtan és nótázás nél­kül. Gyors ellenőrzés, né­hány perc múlva már ká­szálódhattunk is a buszból lefelé Szegeden, a Klauzál té­ren. A summázat: egyre-másra | indulnak a különjáratok Ba­ranya, Békés, Csongrád és más megyékből, Szegedről is a 35. mezőgazdasági kiál­lításra, Újvidékre. A szege­di és Szeged környéki ter­melőszövetkezetek, ktsz-ek és más vállalatok önsegélye­ző csoportjainak tagjait vi­szi el az Állami Biztosító az IBUSZ szervezésében. Hosz­szú üt. Hasznos és tanulsá­gos út, de jobb szervezéssel, az idő értelmesebb beosztá­sával nagyobb szolgálatokra érdemesebb. Sz. Lukács Imre zött, hogy a cukorgyárak ez í évben 40 000—41 000 vagon- I nyi cukor előállítására ké­szülnek fel. Országosan J 187 000 hold cikorrépa ter- • mésére kötöttek szerződést. Az 52 000 holdon kifagyott vagv tönkrement ültetvé­nyeket a termelő üzemek csaknem mindenütt pótolták. A vezérigazgató a továb­biakban közölte, hogy a cu­koripar dolgozóinak egyhar­madát magábafoglaló 377 brigád Vesz részt a szocia­lista brigádmozaglomban. A brigádok nemcsak a terme­lőmunkában, hanem az ön­képzésben és a tanulásban is élen járnak. A tanácskozás résztvevői felszólalásaikban ismertet- i ték az egyes gyárak szocia­lista brigádmozgalmának ta- , pasztalatait, javaslatokat tet­tek a mozgalom továbbfej­lesztésére. A tanácskozás vé­gén a cukoripar legjobb he­lyezést elért két kollektívá­jának átadta a szocialista brigádmozgalom aranypla­kettjét. (MTI) A szocialista országok közül ezúttal a Szovjetunió foglal­ja el a legnagyobb kiállítási területet, a második legna­gyobb árubemutatót Len­gyelország rendezte; őket követi a Német Demokrati­kus Köztársaság és Cseh­szlovákia. A növekvő külföldi ér­deklődés azzal függ össze, hogy külkereskedelmünk el­éri nemzeti jövedelmünk 40 százalékát. A világnak több mint száz országával tar- I tunk fenn rendszeres üzleti kapcsolatot. Forgalmunk vo­lumene az elmúlt tíz évben több mint két és félszeresé- \ re emelkedett. Több termelő vállalat — í különösen az ipar területén — önálló külkereskedelmi jogot kapott. Jelenleg Ma­gyarországon 86 vállalat és szerv foglalkozik külkeres­kedelmi tevékenységgel. Mindez meglátszik a BNV-n, hiszen fokozott figyelmet, gondot fordítanak az ex­portra. Várható, hogy a BNV-n az idén az előző esz­tendőknél Intenzívebb ke­reskedelmi tevékenység ala­kul ki. A hazai kiállítók a hagyományoknak megfelelő­en gyártmányfajták szerint csoportosították termékeiket. A legnagyobb területet, 23 ezer négyzetmétert a kohó­és gépipar foglalja el, majd a könnyűipar, a nehézipar, az építőipar következik. A mintegy 5400 négyzet­méteren helyet foglaló köny­nyűipar az idén is reprezen­tatív textilanyagokat, ruhá­zati cikkeket, bútorokat, lak­berendezési tárgyakat vo­nultat fel. Változatlanul nagy érdeklődés várható a népművészeti és háziipari kiállítás iránt is — fejez­te be tájékoztatóját Namé­nyi Géza. Ugyancsak tegnap mutat­ták be a sajtó munkatársai­nak a Magyar Találmányi Hivatal kiállítását. Tasnádi Emil. az Országos Találmá­nyi Hivatal elnöke arról szá­molt be. hogy az előző év­ben emelkedett a találmá­nyok száma. A találmányok 307 millió forint megtaka­rítást eredményeztek az országban. Nőtt a feltalá­lóknak kifizetett díj is, az Parlamenti küldöttségünk belgiumi látogatásai A Belgiumban tartózkodó magyar parlamenti küldött­ség csütörtökön a belga bá­nya- és iparvidék ismert központjába, Charleroiba lá­togatott. A marcinelle-i vá­rosházán a polgármester és a városi tanács különböző pártállású tagjai, valamint a kerület parlamenti képvise­lői és szenátorai fogadták a küldöttséget. A magyar kül­döttség ellátogatott azACEC elektromos gépipari üzembe. A küldöttség tagjai nagy ér* deklődéssel tekintették meg néhány üzemrész munkáját és elbeszélgettek egyes dol­gozókkal. A küldöttség a dél­után folyamán megtekintett egy nemrég létesített egész­ségügyi és gyógyászati köz­pontot. — Este Paul Struye. a belga szenátus elnöke és Achille van Acker, a képvi­selőház elnöke vacsorát adott a küldöttség tisztele­tére. Legjobb „gyulai" a szombathelyi Az országban öt húsipari nagyüzem készíti a hazai és külföldi piacokon igen keresett és közkedvelt gyu­lai módon készült szárazkolbászt. A négy húsipari válla­lat termékei között versenyt rendeztek, amelyből a szom­bathelyi gyár terméke került ki győztesen. Képünkön: az érlelőteremben tizenkétTtizennégynapi érlelés után kapja meg a kolbász jó ízét és zamatát. Villamosítják a tanyai iskolákat Tegnap ülést tartott a sze­gedi járási tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról, a végrehajtó bizott­ság Jogkörében két ülés között kiadott döntésekről szóló elő­terjesztések után a járás mű­velődésügyi helyzetéről dr. Ábrahám Antal, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese szá­molt be. Ezt követően Mórahalomra utazott ki a végrehajtó bizott­ság, s értékelte a községi ta­nács vb munkáját. Tavaly a tanács a jogsza­bályoknak megfelelően hat ülést tartott. Az eddigi ta­pasztalatok bizonyítják, hasz­nos volt a kéthavonkénti ülésekre való áttérés. Így alaposabban előkészített, jól kidolgozott anyagokat ter­jesztenek a tanács elé, s en­nek következtében reális, konkrét végrehajtható hatá­rozatok születnek. Az előző esztendőben még 12 ülést tartottak a községben, de ko­rántsem volt ilyen hatékony a munka. Fokozódott a ta­nácstagok részvétele, aktivi­tása is. Amíg tavalyelőtt egy-egy tanácsülésen öten kértek szót, addig az elmúlt esztendőben már 12-en. A végrehajtó bizottság meghallgatta a tanyai isko­lák villamosításáról szóló anyagot is. Eddig a kralleri, madarásztói iskolát villamo­sították, a környező gazdák anyagi segítsége is hozzájá­rult ehhez,' az elkövetkezen­dő időkben pedig a nagy­széksói, valamint a felső­mórahalmi iskolákba kötik be a villanyt. Igaz, a villany­hálózat kiépítését nehezíti, hogy nagyobb távolságról kell a vezetéket megépíteni. Mórahalmon három mező­gazdasági termelőüzem mű­ködik. A Vörös Október Tsz, az Egyetértés és Haladás Termelőszövetkezeti Csoport. A közös gazdaság fejlődése nem kielégítő, nincs meg az az erö, amely fellendítené a gazdálkodást. Tavaly felszá­molták a sertéstenyésztést, így aztán jelenleg csupán a szarvasmarha- és baromfite­nyésztés hoz némi jövedel­met a konyhára. A község lakói és a népgazdaság erő­teljesebb, gyorsabb fejlődést vár a termelőszövetkezettől. A két termelőszövetkezeti csoport közül a „Haladás" teremtett komolyabb anya­gi alapokat és itt jobb a kö­zös gazdálkodásra való tö­rekvés. Intermetall­értekezlet 1968. május 15-én tartották meg Moszkvában az Interme­tallban résztvevő országok minisztertanácsai elnökhe­lyetteseinek értekezletét. Az értekezleten Apró Antal el­nökölt. A miniszterelnök-helyette­sek jóváhagyták az Interme­tall elmúlt időszakban ki­fejtett tevékenységét. Az ér­tekezlet célszerűnek tartotta, hogy a jövőben kibővüljön és elmélyüljön az Intermetall tevékenysége a részvevőket kölcsönösen érdeklő területe­ken. PÉNTEK, 1968. MÁJUS 17. DÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents