Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

VK.AG proletárját, egyesüljetek? 58. évfolyam, 101. szám Ara: I forint Szerda. 1908. május 1. H jó munka elismerése Gyufagyár: Élüzem cím munkáért, majd átadta az élüzem címről tanúskodó oklevelet. Ketten — Borovics József főgépész és Horváth János osztálylakatos — a A Gyufaipari Vállalat két Tibor a^JprilJ gyáraban - a budafokiban lalat igazgatója mondott un- gzesen mintegJ. 60 ezer forin. es a szegediben — dereka- nepi beszédet, fejezte ki el- tot osztottak ki ez alkalom­san helytálltak tavaly a ismerését s köszönetét a jó mai a jó munka jutalmaként, munkások. Túlteljesítették tervüket, számottevően javult a gyufa minősége is. a vái- Rostkikészítő, Ruhagyár, lalat nem kevesebb mint 100 ­milliós értékben exportált Szőrmegyár, AKÖV: gyufát a tőkés orszagokba, b; ami tetemes devizahozamot jelentett. A szorgalmas mun­ka, a jó gazdálkodás ered­ményeként elnyerték a ki­tüntető élüzem címet. Tegnap este fehér asztali­nál, a Hungária szállóban ünnepeltek a gyufagyáriak. Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának képvise­letében KőSzorús Ferenc, a pártbizottság munkatársa, a városi pártbizottság nevében Halász Árpád, a pártbizott­ság tagja jelent meg, s kö­szöntötte a dolgozókat. Feny­Miniszteri dicséret A munka ünnepe alkalmá­ból több szegedi vállalat dolgozói részesültek minisz­teri dicséretben. A szegedi központú Rostkikészítő Vál­lalat 27 üzemének kiváló munkáját, a tavalyi nagyará­nyú termelésnövekedést, jó gazdálkodást dicséri az az elismerő oklevelét. Jelentős része van ebben a szegedi üzemnek, a vállalaton belül a legjobb eredményt az it­teni gyár érte el A 10. számú Autóközleke­dési Vállalat elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a A kezek ünnepe M indig úgy éreztem, s úgy va­gyok vele ma is: ez az ünnep a kezek ünnepe. Mégpedig az t szefogódzó kezeké. A legemberibb jionep, amikor az emberek és emberi közösségek keze találkozik össze. Kö­szöntő kézfogásban, vagy a zászló tiyelén, vagy a fegyver markolásá­(ian. S a találkozó kezek egyszerre { inneplik az alkotást és az összetar­•izást, egyszerre köszöntik a fölépí­tett városokat és a fölépítendő hol­napot; hatalmat, lebírhatatlan erőt mutatnak föl együttmozdulásukban. Májusnak külön éposza van a nem­zetközi munkásmozgalom történeté­ben. Hatalmas, hősi ének, amit az élet énekelt és énekel meg. A május elsejék szimbólumrendszere folyvást gazdagodik, nemesedik, fényesedik 1889 óta; a számtalan menet, tünte­tés, felvonulás egyetlen végeérhetet­len vonulássá áll össze a történelmi tablón. Az „örök tavasz, örök forradalom" demonstrációja. Zászlót bontanak Munka hadvezér Ismeretlen katonái. Emlékrétegek mozdulnak ezen a na­pon. Űj tavaszi seregszemlék; erdei tisztásokra áradt, szilaj rendőrlovak­kal körültáncolt május elsejék. Kard­lappal, gumibottal megütött, megül­dözött, csizmákkal, patákkal megti­port^ május elsejék. Bátrak és vérző homlokúak. De: „örök tavasz, örök forradalom". De: „elvtársaim, ez az a munkásság!" S zabad május. A kőzápor he­lyén labda száll. Mozgalmi da­lok, teli torokból éneklő új vi­lág. Munka hadvezér ismeretlen ka­tonái özönlenek birtokba vett tá­maszpontjaikról, a gyárakból, földek­ről, diadalmasan dübörgő ezrek ve­szik birtokukba a napsütötte utcákat, parkokat, tereket A legemberibb ünnep. Felmagaszto­sulnak a szürke hétköznapok, a mo­noton zúgású műszakok. Értelmet nyer a fáradozás, küszködés, erőfeszí­tés, a kezek szakadatlan munkálko­dása. Zeng a vers: „áldassál, emberi yerejték!" Egymásba kulcsolódnak a kezek százezrei, embermilliók találkoz­nak. Köszöntő kézfogásban. A zászló n/elét szorítva. A fegyver markolá­sában. Május legszebb jelképe ez. Hogy akar és tud a kezek ünnepe lenni. Olvastam valahol, hogy az első töké­letes szerszám maga az emberi -kéz volt. Egyik pillanatban kalapács, a másikban emelő. És finom műszer és összetartó kapocs. S hogy minden ka­lapács, minden emelő, s egyáltalán: valamennyi szerszám és szerszámgép konstrukciója visszavezethető az em­beri kézre. Hogy tulajdonképpen érc­be öntött ujjak, kezek, karok segíte­nek a fáradékony, s fáradhatatlan emberkéznek a kis műhelyekben, a gyáróriásokban, szerte a világon. A legnagyobb nagyhatalom tehát a ke­zeké. A munkásosztályé. Munka had­vezér ismeretlen katonáinak erejénél ninhs nagyobb a földkerekségen! S nem is ismeretlen katonák többé. Év­ről évre mindinkább egymásra ismer­nek, egymásra találnak; tudják, vall­ják és diadalra viszik a jelszót ün­nepeken és hétköznapokon egyaránt. Mi ez a jelszó? Amióta május el­sejét a munkásmozgalom fölszentelt ünnepévé, harci napjává avatták, mindig is az összetartásra, összefo­gásra buzdított. Tömörülésre, a ha­ladó erók egyesítésére lelkesített. A munkás nemzetköziség vörös zászla­ját magasra emelve, fennen hirdette a szolidaritás eszméit: meghatvá­nyozza erőinket, ha egymás mellé ál­lunk, ha vállvetve haladunk előre, ha egységünk szilárd és állhatatos. Ehhez a tanításhoz híven, ezeket a célokat és törekvéseket képviselve in­dul el a májusi világmenet a mai na­pon is. Első soraiban a proletariátus legjobb fiai, következetesen inter­nacionalista harcosai, a kommunisták. Azok a kommunisták, akiket moz­galmuk születése óta mindig is a nemzetköziség csillaga vezérelt. Akik nemrégiben éppen hazánk fővárosá­ban tettek hitet az egység megszilár­dítása, magasabb fokra emelése mel­lett, s akik a mi pártunk tevékeny közreműködésével azóta is ezért a cé­lért munkálkodnak. Az Idei május menetelésében benne dobban a buda­pesti konzultatív találkozón kinyilvá­nított akarat: együtt kell cselekedni! Nehéz, bonyolult, sokrétű az ember méltóságáért, szabadságáért folytatott harc, országonként mások a frontok, az osztagok. Van, ahol a puszta ke­nyérért kiált ma a legtöbb felirat, másutt a fasiszta terror ellen, a de­mokráciáért harsognak a transzpa­rensek, megint máshol a nemzeti füg­getlenség hirdetőoszlopa a felvonu­lás. A szocialista országok nagy csa­ládja a gazdasági felemelkedés, a bő­ség tervrajzát teríti ki a májusi fény­ben. A harc sokfrontú, bonyolultabb, mint bármikor. De „az emberiségért, az örök talajon" folytatott küzdelem­ben épp ezért még inkább egymásra utalnak a célok, az érdekek, ugyan­arra a tiszta forrásra vallanak a pa­takok és folyók, s ugyanoda: az em­beri haladás egyetemes áramlatába torkollnak a világváltoztató szán­dékok. A kezek mozdulataínak ívét, útját az értelem ragyogja be. A te­remtő értelem fényében, a mar­xista—leninista eszmék világánál mu­tatja a kenyértelenségből a munkáló rendhez, a bizalmatlanságból az együttműködéshez, a pusztító háború­ból a teremtő békéhez vezető utat a munkásosztály fiainak összefogása. Hogy csak a legnagyobb példát em­lítsük; ennek az összefogásnak az energiái segítették eddig és támogat­ják továbbra is a hős vietnami népet az agresszió sötét erői ellenében. S ma is mellette tüntetnek a tűzszínű zászlók! Csak a képzelet foghatja át: mi­csoda energiát hordoznak a világ bé­kéjéért, haladásáért menetelők. A kéz, ez a munkára termett /tökéletes szerszám, ez a maga hasonlatosságára gépeket teremtő, műszerfalaknak pa­rancsoló szerszám dolgozni vágyik. Az alkotás akaratában fonódnak össze a kezek százezrei és milliói. Május legszebb jelképe ez. Hogy akar és tud a kezek ünnepe lenni. SIMA1 MIHÁLY oklevél, amelyet Marcheschi Közlekedési és Szállítási Dol­Károlynak, a vállalat főmér- gozók Szakszervezete által nőkének nyújtottak ót Buda- adományozott dicsérő okle­pesten a könnyűipari Mi- velet. Ebből az alkalomból nisztériumban. A Szegedi tegnap ünnepséget rendeztek Ruhagyár dolgozói is rászól- a Vasútforgalmi Technikum gáltak múlt évi termelési si- kultúrtermében. Csiszár Ká­kereikkel a magasabb elis- roly, a vállalat igazgatója merésre. Ábrahám Istvánnak, mondott beszédet. Megjelent a gyár igazgatójának ugyan- az ünnepségen, valamint az csak Budapesten. ünnepé- MSZMP Csongrád megyei és lyes keretek között nyújtót- Szeged városi bizottsága ne­ták át a minisztérium dicsé- vében a dolgozókat köszön­rő oklevelét. tötte Siklós János, a megyei A Pannónia Szőrmekiké- pártbizottság titkára. Ott szító és Szőrmekonfekció volt az ünnepségen Ozvaltf Vállalat múlt évi jó munká- Imre, a városi párt-végre­jával ugyancsak kiérdemelte hajtóbizottság tagja, a párt­a Könnyűipari Minisztérium bizottság osztályvezetője is. Emlékműavatás Május I liget Már a kora délutáni órák- Szeged városi bizottságának ban gyülekeztek tegnap a titkára, a szegedi üzemek, Kállai liget felé vezető úton vállalatok, intézmények, a munkásmozgalmunk köztisz- kerületi tanácsok és a társa­teletnek örvendő szegedi ve- dal mi szervezetek képviselői, teránjai. Az ő hajdani majá- Trisler Ferenc üdvözlő és lisaik, párttalálkozóik szín- a múltra emlékező szavai helye volt a liget, amelynek után Tombácz Imre a vete­bejáratához betonból állíta- ránok, az újszegedi pártszer­tott emlékművet a szegedi I. vezet és népfrontbizottság, az kerületi tanács. A munkás- I. kerületi tanács Végrehajtó ünnep előestéjén ezt, felavat- bizottsága nevében mondott ni, harcos emlékeket felidéz- ünnepi beszédet és leplezte ni jöttek ki több százan Sze- le az emlékművet. Az ün­gedről és a környékről. Ott volt dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra, Sipos Géza, a Szeged vá­rosi pártbizottság titkára, dr. Németh Lajos, a Szakszer­vezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Papp Gyula, a Szeged városi- tanács vb elnökhelyettese, Hofgesang Péter a Hazafias Népfront népségén a mártírhalált halt Dáni János özvegye szavalta el Várnai Zseni: Katona fi­amnak című — egykori ki­rándulásaikon is oly gyak­ran szavalt — költeményét. A munkásőr zenekar és az általános munkáskórus moz­galmi indulókkal és dalokkal működött közre. Az ünnep­ségen a liget a Május 1 ne­vet kapta. Liebmann Béla felvétele Az emlékmű avatása Éljen május 1, Il * ' t*c cTmunkás nemzetköziség ünnepe!

Next

/
Thumbnails
Contents