Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Érdemes-e festetni? Halogatás A Hullám utca 8. számú Ház valamennyi lakója nevében irt levelet szerkesztőségünknek Szabó Ferencné házfelügyelő arról, hogy a ház előtt a járda már hoszszabb ideje leszakadt. Hangsúlyozza, hogy többször írtak már ezzel kapcsolatban levelet az illetékes első kerületi tanácsnak, és telefonáltak is. Ígéretet kaptak a helyszíni vizsgálatra, amely azonban mind ez ideig elmaradt. Szabó Ferencné panaszát tolmácsoltuk László Ivánnak, az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja vezetőjének. Ígéretet tett, hogy az ügyet soron kívül kivizsgáltatja. A Vedres utca 1/b szám alatti ház lakói arról érdeklődnek, hogy utcájukban mikor kerülnek lebontásra a még megmaradt öreg házak, illetve mikor rendezik a környéket. Ezzel kapcsolatban ugyanis többféle mendemondát hallottak. Szeretnének bizonyosságot, mert nem tudják, mitévők legyenek. Terveznek lakásfestést, bútorvásárlást, cserépkályhaépítést, illetve lakásátalakítást. Egyikhez sem akarnak hozzáfogni a bizonytalanság miatt. Dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke a Vedres utcaiak problémájával kapcsolatban elmondotta, hogy nyugodtan kifesthetik lakásukat, vásárolhatnak bútort, állíttathatnak be cserépkályhát, ugyanis amíg a ládagyár jelenlegi helyéről nem költözik máshová, addig a Vedres utcának ezt a részét nem bolygatják meg, a környék rendezéséhez nem kezdenek. A várakozási idő évekbe is beletelik. Nyugtalanító szomszédság Gál Ferenc (Kossuth Lajos sugárút 11.) olvasónk orvoslást kér problémájára: még tavaly tavasszal a szomszédságukban lebontottak egy magánházat, s emiatt az az épület, amelyben lakásuk van, megcsúszott, fenyegető rések keletkeztek a válaszfalon. Kószó József, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója Petőfi — szlovákul Tanulmányok az új irodalomtörténeti actában Három rövidebb lélegzetű tanulmány, két közlemény kapott helyet a József Attila Tudományegyetem irodalomtörténeti actáinak legfrissebb kötetében. Függelékként néhány mortdatos tartalmi kivonat tájékoztat Csetri Lajos és Fried István bölcsészdoktori értekezéseiről. Illyés Gyula lírájának realizmusáról Vörös László átfogóbb szempontú tanulmányának részletét publikálja. A gondos elemzőmunka klasszikus szabályainak léptékével igyekszik behatolni a költészet műhelytitkaiba. Vörös László azon költői eszközök, mesterfogások után kutat, melyek Illyés Gyula líráját az érzéki valóságábrázoláson belül tartják, annak költői példákkal illusztrált eseteit vizsgálja, miként marad tapasztalati keretek között a lírai élmény. Sallangtalan iráseszközökkel, következetesen épített munkája négy szakaszban: az cseményes-epikus, a leíróepikus, a szemléleti képből általánosító és a gondolati lírai realizmus szemüvegével figyeli Illyés Gyula verseit. Petőfi a szlovákoknál című tanulmányából Ján Smrek Petőfi-fordításairól szóló recenzióját közli Csukás István. Az 1950-es évek elejétől indult meg északi szomszédainknál Petőfi költészetének szlovák nyelvű közkinccsé tétele, értékelése, s ennek a folyamatnak reprezentatív dokumentumaként jelent meg a nagy forradalmárköltőnk születésének 130. évfordulójára Ján Smrek Petőfi-kötete. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban: az első kiadásában 103 Petőfi-verset tartalmazó gyűjtemény csehszlovák állami díjat kapott. Csukás István kritikája Ján Smrek adaptációiról azt a bevált módszert követi, hogy a szlovák nyelvre ültetett verseket visszafordítja magyarra, s így állítja az eredeti Petőfi-költemény mellé. Egyúttal rámutatott azokra az objektív körülményekre is, melyek érthetően fosztják meg a magyarul egyébként kitűnően tudó szlovák költő műfordításait Petőfi művészi ökonómiájától, s inkább rokonítják azt Ady Endre költészetével. A levert magyar szabadságharc (1843—49) utáni évek úgynevezett „poétikus nemzetszemléletének" egyfajta értékét jelenti Jókai Mór ekkori nepiessége. Maga az író így vall erről: „Mások a költészetet az égben keresik, mi keressük art a földön. Máskor a költő tanította a népet, most taníts te engem, lelkem hajlamaitól ölelt nép." Ám mikor Jókai a népről ír, nemzeti sorskérdésekhez is hozzászól, jóllehet írásaiban a romantikusan idealizált magyar paraszt áll reflektorfényben. Nacsády József dolgozata Jókai és a népiesség kapcsolatát elemzi az I850-es években, s rámutat arra az elkülönítő szempontra is, ami a nagy magyar mesemondót kiváló tehetségéért speciális hely illeti a korszak irodalmában. Az Acta közlemény-rovatában publikálja Csetri Lajos Matematika és irodalom című érdekes kritikai hozzászólását a német Nymphenburger Verlagshandlung kiadásában megjelent kötet (Mathematik und dichtung. München 1965) tanulmányai- j ról, Kovács Sándor Iván és Kulcsár Péter pedig XVII. századi magyar írók és prédikátorok kiadatlan leveleit közli. N. I. közölte, hogy Gál Ferencék lakásjavítási problémájával foglalkozik vállalatuk. A Kossuth Lajos sugárút 11. számú ház melléképületei a Bocskai utca felől határos telken történt építkezés, illetve bontások miatt tönkrementek, ezért az épületek bérlőinek kitelepítése szükséges. Szakvéleményt nyújtottak be az I. kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjához, s abban az épületek lakhatatlanná nyilvánítását kérték. Az Ingatlankezelő Vállalat addig is intézkedett: a közvetlen életveszélyt elhárította. A statikai szakvélemények alapján azonban továbbra is kéri az épületek lakhatatlanná nyilvánítását. r Útépítés az Alföldi utcában A füst csak átmeneti Füst, korom, rongálás címmel lapunk április 3-i számában, Gyorsposta rovatunkban tettük szóvá a Zákány utcai lakók panaszát arról, hogy az ott levő ktsz kéménye befüstöli, kormozza a környéket. Dr. Kerepesi József, a II. kerületi tanács vb titkára a panasszal kapcsolatban értesítette szerkesztőségünket, a II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja is lépéseket tett az ügyben. A ktsz íérfi és női öltözőit ugyan koksszal fűtik, egy ideig viszont csak tojásbrikettet kaptak. Az utóbbi okozta az erős füstöt, kormot. Különben a ktsz-ben olajtüzelésre térnek út, ugyanakkor a gáz bevezetését is most végeztetik. A munkák elkészültével a környék lakóinak valószínűleg többé nem lesz panaszuk a ktsz működésére. Szegeden sók bosszúságot okozott a régi s a lakásépítkezések miatt még jobban tönkrement Aföldi utcai út az ott lakóknak, elsősorban a tavaly elkészült 240 új lakásba költözőknek. Az út melletti járdák téglaburkolata sem felelt már meg a gyalogos közlekedésnek. A tavalyi gázvezeték- s az idei vízvezeték-fektetések után április elején fogtak hozzá a városgazdálkodási vállalat útépítői az Alföldi utca úttestének, járdáinak és az új lakásokat a villamosmegállóval összeikötő Faragó utca járdáinak készítéséhez. A III. kerületi tanács mintegy háromnegyed millió forintot irányzott elő ezeknek a munkáknak a költségeire. Az Alföldi utcai aszfaltutat és mindkét oldali járdát a Bécsi körúttól az új bérházak belső sarkáig építik meg. Kónya Ferenc építésvezető irányításával Hegedűs Kálmán és Lajkó Ferenc brigádja jól halad az építéssel. Az út kockakőburkolatát már felszedték, az Alföldi utca járdáit tegnap elkészítették s a teljes befejezés május második felére várható. m * Locsolják az űj járda betonját Somogyi Károlyné felvétele ii NEVELÉS" - ÖKÖLLEL Bármily furcsa is, de igaz és megtörtént esetről van szó. Nemrégiben a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárának dolgozói arról értesítettek bennünket, hogy megvertek egy fiatalembert az üzemükben: „Mindannyionkat felháborított munkahelyünkön, hogy Kádár Imre, műszakvezető munkaidő alatt lehívatott irodájába egy karbantartó műszerészt, névszerint Farkas Antalt, s ott alaposan megverte..." — írták levelükben. A cipőgyártó gépek olykor-olykor meghibásodnak. Ilyenkor a karbantartó műhely dolgozóinak ügyességén, hozzáértésén nagyon sok múlik. Több okból is fontos a gyors kijavítás: a szalag mellett dolgozók jövedelme attól függ, hogy rendesen, folyamatosan működnek-e a gépek, de éppen ilyen fonJégfejlesztő A szovjet halászati ipari főigazgatóság rosztovi kísérleti gépgyárában befejeződtek egy jégfejlesztő berendezés próbái. Teljesítménye napi 100 tonna jég. Fagyasztóblokkjai kétcsöves elemek („cső a csőben"). Minden blokk külső átmérője 159 mm, belső átmérője pedig 102 milliméter. A csövék közti térbe folyékony ammóniát juttatnak. Az ammónia elpárologva lehűti a cirkuláció rendszerből a csövekre permetező vizet. Hatvan perc alatt kifejlődik az optimális jégkéreg. A blokkok kiürítésére 2—3 perc elegendő. Ebből a célból a csövek közötti térbe folyékony ammónia helyett forró ammóniagőzöket juttatnak, azok hatására a jégtömbok a csövekről leválnak ós a szállítószalagra csúsznak. Ezután a jégtömböket felvágják és a tárolóba szállítják. A berendezést egy személy kezeli, Áz egyszerűbb nem lenne jobb? Nem tudom, hány aláírás szükségeltetik egy fejőstehén adás-vételénél a passzus átírásakor, a bizonylatok hitelesítésekor. Házat sem vásároltam még és semmiféle olyan ingatlan jószágot, amihez aláírások tömege kellett volna. A Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat úszóhúzi bérlői a kabinbérietet és a csónaktárolási díjat fizették most be — személyesen. Hogy ez mennyire nem egyszerű ügyintézés, mondjuk tavalyhoz képest, az maga a kézzelfogható bürokrácia. A személyiség is annyira megnőtt tavaly óta, hogy nem kevesebbet, mint folyamatosan hat aláírást kértek a bérlőktől a papírokra azért, hogy a pénzüktől megszabadulhassanak. Egy ötszemélyes kabin és egy csónak tárolása okozott ekkora bonyodalmat. Vártak az előttük levő ügyfélre és vártak a mögöttük sorakozó bérlőkre. A folyamat a következő volt: egy tisztviselő kitöltötte a kartonokat. Az ő munkája mintegy 25 percig tartott. Azután fizettek a pénztárnál. Utána egy harmadik tisztviselő irogatott tovább a papírokon. Egy negyedik pedig kézjegyével hitelesítette az előző három munkáját. A bérlők esküsznek, hogy annak idején a maszek úszóházas kevesebb irkafirkávai és egyszál maga elintézte — ráfizetés nélkül! — ügyvitelét bérlőivel. Most viszont a fürdővállalat az állami dotáció mellett ugyanazt a műveletet agyonbonyolítja, állítólag a hézagmentes ügyvitel és egyszerűség jegyében- Ennek láttán félő, hogy el lehet fizetni a nyereségrészesedésből azt, amit a fürdővállalat más dolgozói nehezebb munkával megkeresnek. Vagy az új gazdasági mechanizmust ilyen ügyvitelben értelmezik a fürdővállalatnál? Tavaly ugyanis ugyanehhez a művelethez még elég volt egy tisztviselő meg a pénztáros. L. F. tos a gyár gazdasági érdekeiből. Az említett napon, március 14-én, sürgősen meg kellett javítani több gépet is. Kádár Imre műszakvezető ideges volt a gépállások miatt, s a kárbantartó szakembereket is nagyobb igyekezetre bizfatta. Farkas Antalnak is utasítást adott az egyik masina rendbetételére. A fiatal műszerész már nem is tudta mihez kezdjen, hiszen több gépnél kellett ügyködnie, s valószínű ő is ideges volt emiatt. A műszakvezető a karbantartók csoportvezetőjéhez fordult, hogy a javítósok sorrendjét megállapítsák. Ekkor lépett a műhelybe a visszatérő Farkas Antal, aki felettesei megjegyzését sérelmesnek találta: a műszakvezető prémiuma megvonását helyezte kilátásba. Erre ő is megjegyzéseket tett a mfiszakvezetöre. Ennyi lehetett nagyjából az előzmény. Szó szót követett A műszakvezető határozottan felszólította a műszerészt, hogy menjenek az irodába. Elindultak, „elbeszélgetésre". Kádár Imre a saját irodája előtt állt meg és nyitott ajtót. Kölcsönösen udvariaskodtak hogy ki lépjen be elsőnek. A fiatalember került előre, majd a műszakvezető is belépett, s rázárta az ajtót. Hogy mi történt ezután? Farkas így mondja: — Amikor beléptem, a műszakvezető ököllel az arcomba csapott, de úgy, hogy az asztal alá hemperedtem az ütéstől, amikor felálltam, akkor is verte a mellemet. A fiú arca véres lett mert felrepedt az ajka. A műszakvezető mondta neki, hogy mossa meg az arcát és törülközzön meg., Farkas Antal orvoshoz ment és orvosi bizonyítványt kért sérüléséről, majd jelentette a dolgot több helyen is. A vállalat vezetősége bizottságot nevezett ki, hogy tisztázzák az esetet. A jegyzőkönyvet átlapozgattam. Kádár Imre műszakvezető így mondta ej a történteket: — Ideges voltam.., de nem ütötem meg, csak erélyesen leültettem. Érdekes leültetés volt „Megfogtam Farkas Antal ingét és nadrágját, felemeltem és leültettem..." Magyarán odavágta a levegőben kalimpáló fiút a székhez, de úgy, hogy székestül együtt tovább esett, „három métert csúszott". Talán a szék támlájába üthette meg az arcát, vagy az asztal szélebe? De mit változtat mindez a tényeken?! Az ügyészség a vállalati társadalmi bíróság hatáskörébe ajánlotta az ügyet. Beszélgettem Kádár Imre műszakvezetővel, aki régi vezető a gyárban. Nyugodtan beszélt, bár makacsnak látszott — Majd a tárgyaláson eldől, — mondta — hogy kinek lesz igaza. De utána Farkas Antalt feljelentem rágalmazásért Bebizonyítom, hogy oly rövid idő alatt, mint amennyit mi együtt voltunk az irodában, nem lehet megverni valakit A bizottság, amely az ügyet kivizsgálta, azt javasolta, hogy indítsanak fegyelmi eljárást A tárgyalás lezajlott A műszakvezetőt elmarasztalták. Farkas ellen nem találták szükségesnek a fegyelmit. A dolgozók a fejüket csóválják: „Hogyan lehet így eljárni egy vezetőnek!" Súlyos vétségnek számít, hogy egy műszaki vezető, ennyire megfeledkezzen magáról és a törvényes út helyett az önbíráskodást, a tettlegesseget válassza. „Nevelő munkát akartam kifejteni, — mondja — de sajnos ros^zifl sikerült." Bizony rosszul, s megengedhetetlenül. Mert az ököljog nem dominálhat beosztott és vezető kapcsolatában. Gazdagh István CSÜTÖRTÖK, 1968. ÁPRILIS 18. DÉL-MAGYARORSZAG %