Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

Érdemes-e festetni? Halogatás A Hullám utca 8. számú Ház valamennyi lakója ne­vében irt levelet szerkesz­tőségünknek Szabó Ferencné házfelügyelő arról, hogy a ház előtt a járda már hosz­szabb ideje leszakadt. Hang­súlyozza, hogy többször ír­tak már ezzel kapcsolatban levelet az illetékes első ke­rületi tanácsnak, és telefo­náltak is. Ígéretet kaptak a helyszíni vizsgálatra, amely azonban mind ez ideig el­maradt. Szabó Ferencné panaszát tolmácsoltuk László Iván­nak, az I. kerületi tanács építési és közlekedési cso­portja vezetőjének. Ígéretet tett, hogy az ügyet soron kí­vül kivizsgáltatja. A Vedres utca 1/b szám alatti ház lakói arról ér­deklődnek, hogy utcájukban mikor kerülnek lebontásra a még megmaradt öreg házak, illetve mikor rendezik a környéket. Ezzel kapcsolat­ban ugyanis többféle mende­mondát hallottak. Szeretné­nek bizonyosságot, mert nem tudják, mitévők legye­nek. Terveznek lakásfestést, bútorvásárlást, cserépkályha­építést, illetve lakásátalakí­tást. Egyikhez sem akarnak hozzáfogni a bizonytalanság miatt. Dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnö­ke a Vedres utcaiak prob­lémájával kapcsolatban el­mondotta, hogy nyugod­tan kifesthetik lakásukat, vásárolhatnak bútort, ál­líttathatnak be cserép­kályhát, ugyanis amíg a ládagyár jelenlegi helyé­ről nem költözik máshová, addig a Vedres utcának ezt a részét nem bolygat­ják meg, a környék ren­dezéséhez nem kezdenek. A várakozási idő évekbe is beletelik. Nyugtalanító szomszédság Gál Ferenc (Kossuth Lajos sugárút 11.) olvasónk orvos­lást kér problémájára: még tavaly tavasszal a szomszéd­ságukban lebontottak egy magánházat, s emiatt az az épület, amelyben lakásuk van, megcsúszott, fenyegető rések keletkeztek a válasz­falon. Kószó József, az Ingatlan­kezelő Vállalat igazgatója Petőfi — szlovákul Tanulmányok az új irodalomtörténeti actában Három rövidebb lélegzetű tanulmány, két közlemény kapott helyet a József Atti­la Tudományegyetem iroda­lomtörténeti actáinak leg­frissebb kötetében. Függelék­ként néhány mortdatos tar­talmi kivonat tájékoztat Csetri Lajos és Fried Ist­ván bölcsészdoktori érteke­zéseiről. Illyés Gyula lírájának rea­lizmusáról Vörös László át­fogóbb szempontú tanulmá­nyának részletét publikálja. A gondos elemzőmunka klasszikus szabályainak lép­tékével igyekszik behatolni a költészet műhelytitkaiba. Vö­rös László azon költői esz­közök, mesterfogások után kutat, melyek Illyés Gyula líráját az érzéki valóságáb­rázoláson belül tartják, an­nak költői példákkal illuszt­rált eseteit vizsgálja, miként marad tapasztalati keretek között a lírai élmény. Sal­langtalan iráseszközökkel, következetesen épített mun­kája négy szakaszban: az cseményes-epikus, a leíró­epikus, a szemléleti képből általánosító és a gondolati lírai realizmus szemüvegével figyeli Illyés Gyula verse­it. Petőfi a szlovákoknál cí­mű tanulmányából Ján Smrek Petőfi-fordításairól szóló recenzióját közli Csu­kás István. Az 1950-es évek elejétől indult meg északi szomszédainknál Petőfi köl­tészetének szlovák nyelvű közkinccsé tétele, értékelése, s ennek a folyamatnak rep­rezentatív dokumentuma­ként jelent meg a nagy forra­dalmárköltőnk születésének 130. évfordulójára Ján Smrek Petőfi-kötete. Jelen­tőségét mi sem bizonyítja jobban: az első kiadásában 103 Petőfi-verset tartalmazó gyűjtemény csehszlovák ál­lami díjat kapott. Csukás István kritikája Ján Smrek adaptációiról azt a bevált módszert követi, hogy a szlovák nyelvre ültetett ver­seket visszafordítja magyar­ra, s így állítja az eredeti Petőfi-költemény mellé. Egyúttal rámutatott azokra az objektív körülményekre is, melyek érthetően foszt­ják meg a magyarul egyéb­ként kitűnően tudó szlovák költő műfordításait Petőfi művészi ökonómiájától, s in­kább rokonítják azt Ady Endre költészetével. A levert magyar szabad­ságharc (1843—49) utáni évek úgynevezett „poétikus nemzetszemléletének" egy­fajta értékét jelenti Jókai Mór ekkori nepiessége. Maga az író így vall erről: „Má­sok a költészetet az égben keresik, mi keressük art a földön. Máskor a költő taní­totta a népet, most taníts te engem, lelkem hajlamaitól ölelt nép." Ám mikor Jókai a népről ír, nemzeti sorskér­désekhez is hozzászól, jólle­het írásaiban a romantiku­san idealizált magyar pa­raszt áll reflektorfényben. Nacsády József dolgozata Jókai és a népiesség kapcso­latát elemzi az I850-es évek­ben, s rámutat arra az elkü­lönítő szempontra is, ami a nagy magyar mesemondót kiváló tehetségéért speciális hely illeti a korszak irodal­mában. Az Acta közlemény-rova­tában publikálja Csetri La­jos Matematika és irodalom című érdekes kritikai hozzá­szólását a német Nymphen­burger Verlagshandlung ki­adásában megjelent kötet (Mathematik und dichtung. München 1965) tanulmányai- j ról, Kovács Sándor Iván és Kulcsár Péter pedig XVII. századi magyar írók és pré­dikátorok kiadatlan leveleit közli. N. I. közölte, hogy Gál Ferencék lakásjavítási problémájával foglalkozik vállalatuk. A Kossuth Lajos sugárút 11. számú ház melléképületei a Bocskai utca felől határos telken történt építkezés, il­letve bontások miatt tönkre­mentek, ezért az épületek bérlőinek kitelepítése szük­séges. Szakvéleményt nyúj­tottak be az I. kerületi ta­nács vb építési és közlekedé­si csoportjához, s abban az épületek lakhatatlanná nyil­vánítását kérték. Az Ingat­lankezelő Vállalat addig is intézkedett: a közvetlen élet­veszélyt elhárította. A sta­tikai szakvélemények alap­ján azonban továbbra is ké­ri az épületek lakhatatlanná nyilvánítását. r Útépítés az Alföldi utcában A füst csak átmeneti Füst, korom, rongálás cím­mel lapunk április 3-i szá­mában, Gyorsposta rova­tunkban tettük szóvá a Zá­kány utcai lakók panaszát arról, hogy az ott levő ktsz kéménye befüstöli, kormoz­za a környéket. Dr. Kerepesi József, a II. kerületi tanács vb tit­kára a panasszal kapcso­latban értesítette szerkesz­tőségünket, a II. kerületi tanács építési és közleke­dési csoportja is lépéseket tett az ügyben. A ktsz íér­fi és női öltözőit ugyan koksszal fűtik, egy ideig viszont csak tojásbriket­tet kaptak. Az utóbbi okozta az erős füstöt, kor­mot. Különben a ktsz-ben olajtüzelésre térnek út, ugyanakkor a gáz beveze­tését is most végeztetik. A munkák elkészültével a környék lakóinak valószí­nűleg többé nem lesz pa­naszuk a ktsz működésé­re. Szegeden sók bosszúságot okozott a régi s a lakásépít­kezések miatt még jobban tönkrement Aföldi utcai út az ott lakóknak, elsősorban a tavaly elkészült 240 új la­kásba költözőknek. Az út melletti járdák téglaburko­lata sem felelt már meg a gyalogos közlekedésnek. A tavalyi gázvezeték- s az idei vízvezeték-fektetések után április elején fogtak hozzá a városgazdálkodási vállalat útépítői az Alföldi utca úttestének, járdáinak és az új lakásokat a villamos­megállóval összeikötő Faragó utca járdáinak készítéséhez. A III. kerületi tanács mint­egy háromnegyed millió fo­rintot irányzott elő ezeknek a munkáknak a költségeire. Az Alföldi utcai aszfaltutat és mindkét oldali járdát a Bécsi körúttól az új bérhá­zak belső sarkáig építik meg. Kónya Ferenc építésvezető irányításával Hegedűs Kál­mán és Lajkó Ferenc bri­gádja jól halad az építéssel. Az út kockakőburkolatát már felszedték, az Alföldi utca járdáit tegnap elkészí­tették s a teljes befejezés május második felére vár­ható. m * Locsolják az űj járda betonját Somogyi Károlyné felvétele ii NEVELÉS" - ÖKÖLLEL Bármily furcsa is, de igaz és megtörtént esetről van szó. Nemrégiben a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárának dolgozói arról értesítettek bennünket, hogy megvertek egy fiatalembert az üzemük­ben: „Mindannyionkat felhá­borított munkahelyünkön, hogy Kádár Imre, műszak­vezető munkaidő alatt lehí­vatott irodájába egy karban­tartó műszerészt, névszerint Farkas Antalt, s ott alaposan megverte..." — írták leve­lükben. A cipőgyártó gépek oly­kor-olykor meghibásodnak. Ilyenkor a karbantartó mű­hely dolgozóinak ügyességén, hozzáértésén nagyon sok mú­lik. Több okból is fontos a gyors kijavítás: a szalag mel­lett dolgozók jövedelme at­tól függ, hogy rendesen, fo­lyamatosan működnek-e a gépek, de éppen ilyen fon­Jég­fejlesztő A szovjet halászati ipari főigazgatóság rosztovi kísér­leti gépgyárában befejeződ­tek egy jégfejlesztő beren­dezés próbái. Teljesítménye napi 100 tonna jég. Fagyasz­tóblokkjai kétcsöves elemek („cső a csőben"). Minden blokk külső átmérője 159 mm, belső átmérője pedig 102 milliméter. A csövék közti térbe folyékony ammó­niát juttatnak. Az ammónia elpárologva lehűti a cirku­láció rendszerből a csövekre permetező vizet. Hatvan perc alatt kifejlődik az optimális jégkéreg. A blokkok kiürí­tésére 2—3 perc elegendő. Ebből a célból a csövek kö­zötti térbe folyékony ammó­nia helyett forró ammónia­gőzöket juttatnak, azok ha­tására a jégtömbok a csö­vekről leválnak ós a szállí­tószalagra csúsznak. Ezután a jégtömböket felvágják és a tárolóba szállítják. A be­rendezést egy személy kezeli, Áz egyszerűbb nem lenne jobb? Nem tudom, hány aláírás szükségeltetik egy fejőstehén adás-vételénél a passzus át­írásakor, a bizonylatok hite­lesítésekor. Házat sem vásá­roltam még és semmiféle olyan ingatlan jószágot, ami­hez aláírások tömege kellett volna. A Szegedi Fürdők és Hő­forrás Vállalat úszóhúzi bér­lői a kabinbérietet és a csó­naktárolási díjat fizették most be — személyesen. Hogy ez mennyire nem egy­szerű ügyintézés, mondjuk tavalyhoz képest, az maga a kézzelfogható bürokrácia. A személyiség is annyira meg­nőtt tavaly óta, hogy nem kevesebbet, mint folyamato­san hat aláírást kértek a bérlőktől a papírokra azért, hogy a pénzüktől megszaba­dulhassanak. Egy ötszemélyes kabin és egy csónak táro­lása okozott ekkora bonyo­dalmat. Vártak az előttük levő ügyfélre és vártak a mögöttük sorakozó bérlőkre. A folyamat a következő volt: egy tisztviselő kitöltöt­te a kartonokat. Az ő mun­kája mintegy 25 percig tar­tott. Azután fizettek a pénz­tárnál. Utána egy harmadik tisztviselő irogatott tovább a papírokon. Egy negyedik pe­dig kézjegyével hitelesítette az előző három munkáját. A bérlők esküsznek, hogy annak idején a maszek úszó­házas kevesebb irkafirkávai és egyszál maga elintézte — ráfizetés nélkül! — ügyvite­lét bérlőivel. Most viszont a fürdővállalat az állami dotá­ció mellett ugyanazt a mű­veletet agyonbonyolítja, ál­lítólag a hézagmentes ügy­vitel és egyszerűség jegyé­ben- Ennek láttán félő, hogy el lehet fizetni a nyereség­részesedésből azt, amit a für­dővállalat más dolgozói ne­hezebb munkával megkeres­nek. Vagy az új gazdasági mechanizmust ilyen ügyvitel­ben értelmezik a fürdőválla­latnál? Tavaly ugyanis ugyanehhez a művelethez még elég volt egy tisztviselő meg a pénztáros. L. F. tos a gyár gazdasági érdekei­ből. Az említett napon, márci­us 14-én, sürgősen meg kel­lett javítani több gépet is. Kádár Imre műszakvezető ideges volt a gépállások mi­att, s a kárbantartó szakem­bereket is nagyobb igyeke­zetre bizfatta. Farkas Antal­nak is utasítást adott az egyik masina rendbetételére. A fiatal műszerész már nem is tudta mihez kezdjen, hi­szen több gépnél kellett ügy­ködnie, s valószínű ő is ide­ges volt emiatt. A műszakvezető a karban­tartók csoportvezetőjéhez fordult, hogy a javítósok sorrendjét megállapítsák. Ekkor lépett a műhelybe a visszatérő Farkas Antal, aki felettesei megjegyzését sé­relmesnek találta: a műszak­vezető prémiuma megvonását helyezte kilátásba. Erre ő is megjegyzéseket tett a mfi­szakvezetöre. Ennyi lehetett nagyjából az előzmény. Szó szót követett A mű­szakvezető határozottan fel­szólította a műszerészt, hogy menjenek az irodába. Elin­dultak, „elbeszélgetésre". Ká­dár Imre a saját irodája előtt állt meg és nyitott aj­tót. Kölcsönösen udvarias­kodtak hogy ki lépjen be elsőnek. A fiatalember ke­rült előre, majd a műszak­vezető is belépett, s rázárta az ajtót. Hogy mi történt ezután? Farkas így mondja: — Ami­kor beléptem, a műszakve­zető ököllel az arcomba csa­pott, de úgy, hogy az asztal alá hemperedtem az ütéstől, amikor felálltam, akkor is verte a mellemet. A fiú arca véres lett mert felrepedt az ajka. A műszak­vezető mondta neki, hogy mossa meg az arcát és törül­közzön meg., Farkas Antal orvoshoz ment és orvosi bi­zonyítványt kért sérüléséről, majd jelentette a dolgot több helyen is. A vállalat vezetősége bi­zottságot nevezett ki, hogy tisztázzák az esetet. A jegy­zőkönyvet átlapozgattam. Ká­dár Imre műszakvezető így mondta ej a történteket: — Ideges voltam.., de nem ütötem meg, csak erélyesen leültettem. Érdekes leültetés volt „Megfogtam Farkas Antal ingét és nadrágját, felemel­tem és leültettem..." Ma­gyarán odavágta a levegőben kalimpáló fiút a székhez, de úgy, hogy székestül együtt tovább esett, „három métert csúszott". Talán a szék tám­lájába üthette meg az arcát, vagy az asztal szélebe? De mit változtat mindez a té­nyeken?! Az ügyészség a vállalati társadalmi bíróság hatáskö­rébe ajánlotta az ügyet. Be­szélgettem Kádár Imre mű­szakvezetővel, aki régi veze­tő a gyárban. Nyugodtan beszélt, bár makacsnak lát­szott — Majd a tárgyaláson el­dől, — mondta — hogy ki­nek lesz igaza. De utána Far­kas Antalt feljelentem rá­galmazásért Bebizonyítom, hogy oly rövid idő alatt, mint amennyit mi együtt voltunk az irodában, nem lehet megverni valakit A bizottság, amely az ügyet kivizsgálta, azt javasolta, hogy indítsanak fegyelmi el­járást A tárgyalás lezajlott A műszakvezetőt elmarasz­talták. Farkas ellen nem ta­lálták szükségesnek a fe­gyelmit. A dolgozók a fejüket csó­válják: „Hogyan lehet így eljárni egy vezetőnek!" Sú­lyos vétségnek számít, hogy egy műszaki vezető, ennyi­re megfeledkezzen magáról és a törvényes út helyett az önbíráskodást, a tettlegesse­get válassza. „Nevelő mun­kát akartam kifejteni, — mondja — de sajnos ros^zifl sikerült." Bizony rosszul, s megengedhetetlenül. Mert az ököljog nem dominálhat be­osztott és vezető kapcsolatá­ban. Gazdagh István CSÜTÖRTÖK, 1968. ÁPRILIS 18. DÉL-MAGYARORSZAG %

Next

/
Thumbnails
Contents