Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámoiája (Folytatás az 1. oldalról.) meggyőzően bizonyítja a szocializmus erejét nemzeti fejlődésünkben. Társadalmunk antagonisztikus osztályellentéteinek megszüntetése, népünk életszínvonalának általános és nagyarányú feleme- lése, a közműveltség kiterjesztése és növelése, nemzeti iparunk nagyarányú és gyors ütemű kifejlesztése. mezőgazdaságunkban az elmaradottság leküzdése, a hatalmas távlatú fejlődés alapjainak a megteremtése — mind olyan nemzeti vívmányaink, amikre csak a szocializmus rendszerében voltunk képesek. A referátum részletesen elemezte a népfront közéleti szerepét, a szocialista demokrácia további bővítésének kérdéseit az állami életben. a népgazdaság területén es általában a társadalmi életben. Kiemelte a referátum, hogy demokratikus előrehaladásával is összefügg a gazdaságirányítás reformja. — A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak — mondotta Erdei Ferenc. — A népfrontbizottságok most fordítanak különös figyelmet a kialakuló helyzet megítélésére, s azokra a társadalmi-politikai kérdésekre, amelyeket az új mechanizmus felvet, illetőleg élesebben feltár. Az irányító szerep és a íeleiösseg legnagyobb súlya e politikai munkában is a pártra hárul, de a többi társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak is ki kell venniük részüket ebből a munkából. A referátum a népfrontmozgalom nemzetközi kapcsolataival foglalkozott ezután. — Az egymást követő imperialista agressziók szükségessé tették, hogy kifejezést adjunk a tiltakozásnak az agresszió ellen és a szolidaritásnak a megtámadott és függetlenségükért harcoló népek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tiltakozás és a hős vietnami nép megsegítéséért folytatott akcióink öltötték. Emellett azonban más kérdésekben is nagyarányú és hathatós volt békemozgalmi tevékenységünk és többféle szolidaritási akciónk. Megállapította a beszámoló: történelmünk mostoha századai után most, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szövetségben kerültünk olyan nemzetközi helyzetbe, amikor nemzeti függetlenségünk is, a szocialista közösség adta biztonsagunk is szilárd alapokon nyugszik. E szövetségben nemzeti fejlődésünk perspektívái szinte határtalanok. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenységét is részletesen tárgyalta a referátum. — A Hazafias Népfront mindennapi mozgalmi tevékenysége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nemzeti céljaink szolgálatában — fejlődött Erősödtek a népfront szervei, kialakultak főbb munkaterületeink és szélesedett mozgalmunk hatósugara. A mozgalmi munkával kapcsolatosan Erdei Ferenc — a többi között — elmondotta: A fővárosi és megyei népfrontbizottságok munkamódszere és tevékenységi köre már régebben kialakult és elnökségük működése is rendszeres, konszolidált. Nem ugyanez azonban a helyzet a városi és a járási népfrontbizottságok esetében. Éppen ezért a III. kongreszszus óta folyamatosan tanulmányoztuk ezek helyzetét, és többször országos tanácskozást tartottunk a megyei és városi titkárokkal. A működésükkel kapcsolatos főbb kérdések: a járásoknál a községekhez fűző kapcsolatok, a városokban a központi és kerületi, jlletőleg városrészi tevékenységek összehangolása, a társadalmi erők bevonása, valamint a különféle társadalmi szervezetekkel való kapcsolatuk, illetőleg együttműködésük. Mindezekben tapasztalható előrehaladás — egyes helyeken komoly fellendülés —, de még nem lehetünk elégedettek. A városok vonatkozásában — se tekintetben a főváros sem kivétel — külön problémát okozott, hogy ezek korábban nem tartoztak a népfront fő működési területéhez. A gyakorlat azonban másként alakult: a lakóterületek kommunális problémái súlyosan nehezednek a népfrontbizottságokra, a városfejlesztés is sokoldalú mozgalmi tevékenységet igényel. Ezért a jövőre nézve mind a városi, mind a falusi lakóterületeket fontos működési területünknek kell tekintenünk és külön erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a városi problémák megoldásába — sokszor távoli — üzemekben dolgozó munkásokat is bevonjuk. A városok problémáit már csak azért sem hanyagolhatja el a népfrontmozgalom, mert korunk hatalmas előretörő jelensége 11 urbanizáció. A város és falu lényeges különbségei megszűnésének küszöbéhez értünk, s cz szocialista társadalmunkban különösen fontos feladatokat állit elénk. Ezért nekünk is megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznunk mind a városfejlesztés, mind a város-vidék kapcsolatok problémáival. bázisainak a szétverése és az új néphatalom megszervezése céljával. Lényegében ugyanilyen jellegű népi szervek voltak a földosztó bizottságok is. Az új demokratikus állami szervek létrehozása azonban megszüntette a népi szervek működését és szerepüket helyileg is a pártközi értekezletek vették át. A két munkáspárt egyesülésével és a szocialista átszervezés programjának napirendre kerülésével azonban az az álláspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoalíciót és 1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfrontjellegű politikai szövetség mar lényegében elvesztette a pártkoalíció jellegét és a munkásparaszt szövetség lett politikai bázisa, abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt vezetésével szövetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő politikai erők. Ennek megfelelően az így megszerveződött népfront a választásokon egységes listával indult, s a többi pártok tevékenysége fokozatosan meg is szűnt. Ez a népfronttömörülés azonban a személyi kultusz viszonyai között teljesen formálissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s ez év októberében tartotta első kongresszusát. Ez szántén nem pártkoalíció volt, hanem a különféle társadalmi szervezetek és egyes személyek tömörülése a Magyar Dolgozók Pártja köré a szocalista építés programja alapján. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azonban a népfrontmozgalom nem tudott konszolidálódni. S olyan irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a pártonkívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzékévé. 1957-ben — az ellenforradalom leverése után — teremtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt határozott állásfoglalása: a népfront nem a pártonkívüliek szervezete, nem is tömegszervezet, hanem széles demokratikus, társadalmi, piltikai tömegmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője, összekovácsolja a tömegszervezeteket, társadalmi és kulturális szervezeteket: de legyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfront politikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak. Ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé. A népfrontmozgalom azonban nemcsak nálunk haladt előre ilyen változatos pályán, így volt ez a többi népi demokratikus országban is. De hasonló módon és irányban fejlődött a népfrontmozgalom számos tőkés országban is. Különösen Finnországban és Görögországban figyelemre méltó ez a fejlődés. nak ki a gyakorlatban a gazdaságirányítás rendszerével, a szocialista demokrácia fejlesztésével, vagy a hazafiság ápolásával kapcsolatban. Ilyen területeken fejlesztenünk kell mozgalmunk vitafórum jellegét, de mélyebbre is kell hatolnunk és helyzetfeltárás, a helyes és haladó tendenciák erősítése, valamint a visszahúzó erők leküzdése érdekében új tevékenységi módokat is ki kell alakítanunk. Népfrontmozgalmunk továbbfejlesztése nem teszi szükségessé, hogy politikai programunk alapelvein és főirányán változtassunk. Szükséges azonban, hogy társadalmi fejlődésünknek, a szocializmus teljes felépítése követelményeinek megfelelően bővítsük és gazdagítsuk feladatainkat. Ilyen körülmények indítottak bennünket arra, hogy napirendre tűzzük a szocialista nemzeti egység politikájának néhány fő kérdését és ezekben keressük azokat a problémákat és feladatokat, amelyek megoldásában a népfront eredményesen közreműködhet. A Hazafias Népfront tevékenységi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk továbbfejlesztése, különösen az, hogy a városokban is intenzívebbé tegyük a mozgalmi tevékenységet. A népfrontmozgalom tevékenysége több irányú; a tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a következőket : — A választások során betöltendő alkotmányos funkciók; — A párt és állami vezetőszervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos politikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása ; — Ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdeményezései és akciói is vannak; — Végül különféle egyéb tevékenységet is kell végezni a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széleskörű, sokakat érintő dologról van szó. bátrabb és több kezdeményezést! A párt politikáján alapszik A történeti fejlődés A népfrontmozgalom történeti fejlődéséről és továbbfejlesztéséről megállapította a beszámoló: A népfront jellege, helye cs szerepe kialakult. Mégis vannak nem egészen tisztázott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfejlesztés szempontjából — állást kell foglalnunk. Hazánkban a népfrontmozgalom szerveretten 1941ben kezdett kibontakozni. A főbb események cs niegnyilvánuJási fonnak a következő, voltak: a Népszava karácsonyi száma 1941-ben. a Magyar Torién el mi Emlékbizottság megalakulása 1942ben, a Magyar Front megalakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létrehozása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunisták kezdeményeztek és szervezték, de reszt vette.k benne a baloldali szociáldemokraták. a Kisgazdapárt haladó tagjai és a Parasztpárt képviselői is. Erek az első népfront tömörülések részben pártszövetségként, részbon a haladó erők mozgalmi szövetkezese formájában jöttek létre. A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mint a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfront-jeilegű koalíciós pártszövetsége — a szakszervezetek csatlakozásával —, amelyhez Budapest felszabadulása után fejlődött ki felszabadult országunk népfrontmozgalma. Igen változatos szervezeti formák és többféle politikai törekvés változásain keresztül. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártok koalfciója volt az ország demokratikus átalakításának és újjáépítésének programjával, de oly módon, hogy a pártok külön listával indultak a két első választáson — 1945-ben és 1947-ben; viszont a kormány a front koalíciós kormánya volt. Ennek megfelelően a Függetlenségi Front tulajdonképpen a pártközi értekezletek egyezkedéseiben valósult meg. A helyi politikai életben azonban kezdetben a nemzeti bizottságok valóságos népfrontszervek voltak, amelyekben kommunisták. más pártbeliek és pártonkivüliek összefogása nyilvánult meg a regi hatalom CSÜTÖRTÖK, 1968. ÁPRILIS 18. Mindamellett van alapvető hasonlóság, sőt azonosság is a népi demokratikus országok népfrontmozgalmai között: lényege, a legfőbb jellege mindegyik népfront tömörülésnek, a kommunisták és' a pártonkívüliek (vagy más pártbeliek) összefogása közös akcióra a szocializmus felépítéséért, a nemzeti egység alapján. De mindegyiknek egyedi sajátosságai is vannak, ami természetes és szükségszerű. A mii népfrontmozgalmunknak is , megvannak a nemzeti sajátosságai, amelyek folyamatosan fejlődnek és tisztulnak az 1957-benlerakott alapokon. E fejlődés során a mi népfrontmozgalmunk fő jellemzőivé a követkerék váltak: A Hazafias Népfront nem tömegszervezet hanem politikai tömegmozgalom, amelynek eszmei és politikai vezetője a párt, s amely a szocialista társadalmat alkotó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésében részt vevő erők együttműködésének legtágabb mozgalmi kerete. A Hazafias Népfrontmozgalom programja a szocializmus teljes felépítése, amely a párt népfrontpolitikáján alapszik és célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szocialista építésbe. A népfrontmozgalom állandó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyekben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a pártonkívüli tömegek, tehát keretükben szervezetileg is a nemzeti egységfront valósul meg. A Hazafias Népfront szerepe és feladatköre sokoldalú. Egyfelől törvényben meghatározott alkotmányos funkciókat iát el, másfelől a társadalmi-politikai élet legszélesebb területén tevékenykedik. A népfront ilyen jellegében és szerepében vált. szocialista társadalmunk állandósult intézményévé: döntő eleme a szocialista demokráciának és tömegbázisa az állami szerveknek. Társadalmunkban már elfoglalta a helyét a népfront és mind több területen eredményesen be is tölti szerepét, noha fejlődési lehetőségeit még korántsem merítette ki. Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? Elnökségünk is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfejleszteni népfrontmozgalmunkat. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági mechanizmus feltételei közölt is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politikát, a szocialista nemzeti egység politikáját kell folytatnunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a népfront szerepe és különösen a szocialista demokrácia és nemzeti politikánk vitele szempontjából különleges jelentőségű. Éppen ezért azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy tegye magáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk továbbfejlesztésének feladatai tekintetében is ennek megfelelően foglaljon állást. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy tovább csökkentsük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságának kiterjedését. Népfrontunknak nincsenek kollektív tagjai, de részesei a népfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a különféle társadalmi szervezetek és mozgalmak. Erősítenünk kell tehát részvételüket a népfront mozgalmi tevékenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szervezzünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem toborozhatunk új lúgokat, de bővíthetjük a ténylegesen közreműködő társadalmi erők körét, különösen olyan rétegekből és helyekről, ahonnan még kevés az aktív résztvevő. Gazdagítani kell és lehet mozgalmi módszereinket is. Megőrizve a bevált hagyományos módszereket, újakat is kell fejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a helyi területi népfrontbizottságokat is. A következő időszakban, a szocializmus teljes felépítésének fázisában növekednek társadalmunk olyan politikai feladatai, amikor nem egyes akciókról és szervezési kampányokról van szó, hanem a közvélemény, a társadalmi tudat és közgondolkodás állandó formálásáról. Ilyen feladataink bontakozBizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Azonban minden fajta működésünkben törekedni kell arra, hogy hatékonyabban, állandóan növekvő eredménnyel fejtsük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi munkamegosztásban. Népfrontmozgalmunk továbbfejlesztése ilyen széles skálán tárul elénk. Hogy ebből minél többet realizálhassunk, ahhoz működési, munkaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért terjesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a népfront jellegén, hanem, hogy a fejlődés során kitisztult jellegét, bevált szervezési módszereit minél világosabban kifejezésre . juttassuk. Természetesen új elemek is vannak javaslatunkban, azonban ezeknek is az az értelme, hogy jobban felkaroljuk és erősítsük a bevált régi elemeket s újakkal váltsuk fel az elavultakat. Az Országos Tanács nevében kérem, hogy a kongreszszus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseinket, s ennek eredményeként — fogadja el az Országos Tanács előadott beszámolóját; — tegye magáévá a Hazafias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfoglalását, amit írásban megküldtünk a kongresszusi küldötteinknek; — fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kérdéseire vonatkozóan kidolgozott és szintén írásban előterjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és megbízza a megválasztandó Országos Tanácsot, illetőleg elnökséget, hogy bocsássa a népfron'tbizottságok rendelkezésére a munkájukban való felhasználás végett. Tapasztalatokban gazdag és eredményekben ls bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Tevékenységünk szilárd politikai alapokra támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyanazt kell tennünk, amit a Hazafias Népfront újjászervezése óla eltelt évtizedben teltünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szilárd meggyőződésünk, hogy mozgal munk munkája értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájárulás nemzeti céljaink eléréséhez a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. Ma: vitanap Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc beszédét s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanácskozása. Csütörtökön reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Megkezdődik a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója és javaslatai felett, továbbá véleménycserére bocsátják az írásos vitaanyagokat is. A szocialista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bizottságok ugyancsak csütörtökön reggel látnak munkához. Kitüntetések a kongresszus alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresszusa alkalmából a népfrontmozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta dr. Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikusnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége tagjának, Bugár Jánosnénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárhelyettesének, Darvas József Kossuth-díjas írónak, a Hazafias Népfront Országos Tanacsa elnöksége tagjának, Kohut Magda Jászai-díjas színművésznőnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának, Nyisztor Imrének, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága titkárának, dr. Sályi István Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottsága elnökének, Szabó Pál Kossuth-díjas írónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének, Sztergár Jánosnak, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottsága titkárának, Veiczi Ferencnek, a Hazafias Népfront Zala megyei bizottsága titkárának. Negyvenketten a Munka Érdemrend ezüst, ötvenen pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták. A kitüntetéseket tegnap délben adták át az Országházban.