Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámoiája (Folytatás az 1. oldalról.) meggyőzően bizonyítja a szo­cializmus erejét nemzeti fej­lődésünkben. Társadalmunk antagonisztikus osztályellen­téteinek megszüntetése, né­pünk életszínvonalának álta­lános és nagyarányú feleme­- lése, a közműveltség kiter­jesztése és növelése, nemzeti iparunk nagyarányú és gyors ütemű kifejlesztése. mező­gazdaságunkban az elmara­dottság leküzdése, a hatal­mas távlatú fejlődés alapjai­nak a megteremtése — mind olyan nemzeti vívmányaink, amikre csak a szocializmus rendszerében voltunk képe­sek. A referátum részletesen elemezte a népfront közéleti szerepét, a szocialista de­mokrácia további bővítésé­nek kérdéseit az állami élet­ben. a népgazdaság területén es általában a társadalmi életben. Kiemelte a referá­tum, hogy demokratikus elő­rehaladásával is összefügg a gazdaságirányítás reformja. — A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak — mondotta Erdei Ferenc. — A népfrontbizottságok most fordítanak különös fi­gyelmet a kialakuló helyzet megítélésére, s azokra a tár­sadalmi-politikai kérdésekre, amelyeket az új mechaniz­mus felvet, illetőleg éleseb­ben feltár. Az irányító szerep és a íe­leiösseg legnagyobb súlya e politikai munkában is a pártra hárul, de a többi tár­sadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak is ki kell venniük részüket ebből a munkából. A referátum a népfront­mozgalom nemzetközi kap­csolataival foglalkozott ez­után. — Az egymást követő im­perialista agressziók szüksé­gessé tették, hogy kifejezést adjunk a tiltakozásnak az agresszió ellen és a szolida­ritásnak a megtámadott és függetlenségükért harcoló népek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tilta­kozás és a hős vietnami nép megsegítéséért folytatott ak­cióink öltötték. Emellett azonban más kérdésekben is nagyarányú és hathatós volt békemozgalmi tevékenysé­günk és többféle szolidaritási akciónk. Megállapította a beszámo­ló: történelmünk mostoha századai után most, a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal szövetségben kerültünk olyan nemzetközi helyzetbe, amikor nemzeti függetlenségünk is, a szocia­lista közösség adta bizton­sagunk is szilárd alapokon nyugszik. E szövetségben nemzeti fejlődésünk perspek­tívái szinte határtalanok. A Hazafias Népfront moz­galmi tevékenységét is rész­letesen tárgyalta a referá­tum. — A Hazafias Népfront mindennapi mozgalmi tevé­kenysége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nem­zeti céljaink szolgálatában — fejlődött Erősödtek a népfront szervei, kialakul­tak főbb munkaterületeink és szélesedett mozgalmunk hatósugara. A mozgalmi munkával kapcsolatosan Erdei Ferenc — a többi között — elmon­dotta: A fővárosi és megyei nép­frontbizottságok munkamód­szere és tevékenységi köre már régebben kialakult és elnökségük működése is rendszeres, konszolidált. Nem ugyanez azonban a helyzet a városi és a járási nép­frontbizottságok esetében. Éppen ezért a III. kongresz­szus óta folyamatosan tanul­mányoztuk ezek helyzetét, és többször országos tanács­kozást tartottunk a megyei és városi titkárokkal. A műkö­désükkel kapcsolatos főbb kérdések: a járásoknál a községekhez fűző kapcsola­tok, a városokban a köz­ponti és kerületi, jlletőleg városrészi tevékenységek összehangolása, a társadalmi erők bevonása, valamint a különféle társadalmi szerve­zetekkel való kapcsolatuk, il­letőleg együttműködésük. Mindezekben tapasztalható előrehaladás — egyes helye­ken komoly fellendülés —, de még nem lehetünk elége­dettek. A városok vonatkozásában — se tekintetben a fővá­ros sem kivétel — külön problémát okozott, hogy ezek korábban nem tartoz­tak a népfront fő működési területéhez. A gyakorlat azonban másként alakult: a lakóterületek kommunális problémái súlyosan nehezed­nek a népfrontbizottságokra, a városfejlesztés is sokoldalú mozgalmi tevékenységet igé­nyel. Ezért a jövőre nézve mind a városi, mind a fa­lusi lakóterületeket fontos működési területünknek kell tekintenünk és külön erőfe­szítéseket kell tennünk azért, hogy a városi problémák megoldásába — sokszor tá­voli — üzemekben dolgozó munkásokat is bevonjuk. A városok problémáit már csak azért sem hanyagolhat­ja el a népfrontmozgalom, mert korunk hatalmas elő­retörő jelensége 11 urbani­záció. A város és falu lé­nyeges különbségei megszű­nésének küszöbéhez értünk, s cz szocialista társadal­munkban különösen fontos feladatokat állit elénk. Ezért nekünk is megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoz­nunk mind a városfejlesztés, mind a város-vidék kapcso­latok problémáival. bázisainak a szétverése és az új néphatalom megszer­vezése céljával. Lényegében ugyanilyen jellegű népi szer­vek voltak a földosztó bi­zottságok is. Az új demok­ratikus állami szervek lét­rehozása azonban megszün­tette a népi szervek műkö­dését és szerepüket helyileg is a pártközi értekezletek vették át. A két munkáspárt egyesü­lésével és a szocialista át­szervezés programjának na­pirendre kerülésével azonban az az álláspont jutott ér­vényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoalíciót és 1949-ben megalakult a Ma­gyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfrontjellegű politi­kai szövetség mar lényegé­ben elvesztette a pártkoalí­ció jellegét és a munkás­paraszt szövetség lett poli­tikai bázisa, abban a formá­ban, hogy az egyesült mun­káspárt vezetésével szövet­keztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő poli­tikai erők. Ennek megfelelő­en az így megszerveződött népfront a választásokon egységes listával indult, s a többi pártok tevékenysége fokozatosan meg is szűnt. Ez a népfronttömörülés azon­ban a személyi kultusz vi­szonyai között teljesen for­málissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárá­sa nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a nép­frontmozgalom újjászerve­ződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s ez év októberében tartotta első kongresszusát. Ez szán­tén nem pártkoalíció volt, hanem a különféle társadal­mi szervezetek és egyes sze­mélyek tömörülése a Magyar Dolgozók Pártja köré a szo­calista építés programja alapján. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azon­ban a népfrontmozgalom nem tudott konszolidálódni. S olyan irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a pártonkívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzé­kévé. 1957-ben — az ellenforra­dalom leverése után — te­remtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkás­párt határozott állásfoglalá­sa: a népfront nem a párton­kívüliek szervezete, nem is tömegszervezet, hanem szé­les demokratikus, társadal­mi, piltikai tömegmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője, összeková­csolja a tömegszervezeteket, társadalmi és kulturális szer­vezeteket: de legyen széle­sebb e szerveknél, hogy ha­tása terjedjen ki a szerve­zetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfront politikája, szö­vetségi politikája jutott kife­jezésre, s egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját mai népfrontmozgalmunknak. Ilyen jellegében vált szocia­lista társadalmunk állandó­sult intézményévé. A népfrontmozgalom azonban nemcsak nálunk ha­ladt előre ilyen változatos pályán, így volt ez a többi népi demokratikus országban is. De hasonló módon és irányban fejlődött a nép­frontmozgalom számos tőkés országban is. Különösen Finnországban és Görögor­szágban figyelemre méltó ez a fejlődés. nak ki a gyakorlatban a gaz­daságirányítás rendszerével, a szocialista demokrácia fej­lesztésével, vagy a hazafiság ápolásával kapcsolatban. Ilyen területeken fejleszte­nünk kell mozgalmunk vita­fórum jellegét, de mélyebbre is kell hatolnunk és helyzet­feltárás, a helyes és haladó tendenciák erősítése, vala­mint a visszahúzó erők le­küzdése érdekében új tevé­kenységi módokat is ki kell alakítanunk. Népfrontmozgalmunk to­vábbfejlesztése nem teszi szükségessé, hogy politikai programunk alapelvein és főirányán változtassunk. Szükséges azonban, hogy tár­sadalmi fejlődésünknek, a szocializmus teljes felépítése követelményeinek megfelelő­en bővítsük és gazdagítsuk feladatainkat. Ilyen körül­mények indítottak bennün­ket arra, hogy napirendre tűzzük a szocialista nemzeti egység politikájának néhány fő kérdését és ezekben ke­ressük azokat a problémákat és feladatokat, amelyek megoldásában a népfront eredményesen közreműköd­het. A Hazafias Népfront tevé­kenységi köre nagyon széles. Mégis e téren is szükséges munkánk továbbfejlesztése, különösen az, hogy a váro­sokban is intenzívebbé te­gyük a mozgalmi tevékenysé­get. A népfrontmozgalom te­vékenysége több irányú; a tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a követ­kezőket : — A választások során be­töltendő alkotmányos funk­ciók; — A párt és állami veze­tőszervek által kezdeménye­zett akciók, nagyobb orszá­gos politikai és gazdaságpoli­tikai feladatok megoldásában segítő közreműködés és mi­nél több társadalmi erő moz­gósítása ; — Ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdemé­nyezései és akciói is vannak; — Végül különféle egyéb tevékenységet is kell végez­ni a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széleskörű, soka­kat érintő dologról van szó. bátrabb és több kezdeményezést! A párt politikáján alapszik A történeti fejlődés A népfrontmozgalom tör­téneti fejlődéséről és tovább­fejlesztéséről megállapította a beszámoló: A népfront jellege, helye cs szerepe kialakult. Mégis vannak nem egészen tisztá­zott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfej­lesztés szempontjából — ál­lást kell foglalnunk. Hazánkban a népfront­mozgalom szerveretten 1941­ben kezdett kibontakozni. A főbb események cs niegnyil­vánuJási fonnak a követ­kező, voltak: a Népszava ka­rácsonyi száma 1941-ben. a Magyar Torién el mi Emlék­bizottság megalakulása 1942­ben, a Magyar Front meg­alakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Fel­szabadító Bizottság létreho­zása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunis­ták kezdeményeztek és szer­vezték, de reszt vette.k benne a baloldali szociáldemokra­ták. a Kisgazdapárt haladó tagjai és a Parasztpárt kép­viselői is. Erek az első nép­front tömörülések részben pártszövetségként, részbon a haladó erők mozgalmi szö­vetkezese formájában jöttek létre. A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, mint a Ma­gyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfront-jeilegű koalíciós pártszövetsége — a szakszervezetek csatlakozásá­val —, amelyhez Budapest felszabadulása után fejlődött ki felszabadult országunk népfrontmozgalma. Igen vál­tozatos szervezeti formák és többféle politikai törekvés változásain keresztül. A Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front pártok koalfciója volt az ország demokratikus át­alakításának és újjáépítésé­nek programjával, de oly módon, hogy a pártok külön listával indultak a két első választáson — 1945-ben és 1947-ben; viszont a kormány a front koalíciós kormánya volt. Ennek megfelelően a Függetlenségi Front tulaj­donképpen a pártközi érte­kezletek egyezkedéseiben va­lósult meg. A helyi politikai életben azonban kezdetben a nemzeti bizottságok való­ságos népfrontszervek vol­tak, amelyekben kommunis­ták. más pártbeliek és pár­tonkivüliek összefogása nyil­vánult meg a regi hatalom CSÜTÖRTÖK, 1968. ÁPRILIS 18. Mindamellett van alapvető hasonlóság, sőt azonosság is a népi demokratikus orszá­gok népfrontmozgalmai kö­zött: lényege, a legfőbb jel­lege mindegyik népfront tö­mörülésnek, a kommunisták és' a pártonkívüliek (vagy más pártbeliek) összefogása közös akcióra a szocializmus felépítéséért, a nemzeti egy­ség alapján. De mindegyik­nek egyedi sajátosságai is vannak, ami természetes és szükségszerű. A mii népfrontmozgal­munknak is , megvannak a nemzeti sajátosságai, ame­lyek folyamatosan fejlődnek és tisztulnak az 1957-benle­rakott alapokon. E fejlődés során a mi népfrontmozgal­munk fő jellemzőivé a kö­vetkerék váltak: A Hazafias Népfront nem tömegszervezet hanem po­litikai tömegmozgalom, amelynek eszmei és politikai vezetője a párt, s amely a szocialista társadalmat alko­tó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, pártta­gok és pártonkívüliek, a szocializmus építésében részt vevő erők együttműködésé­nek legtágabb mozgalmi ke­rete. A Hazafias Népfront­mozgalom programja a szo­cializmus teljes felépítése, amely a párt népfrontpoliti­káján alapszik és célja min­den hazafias alkotó erő be­vonása a szocialista építésbe. A népfrontmozgalom állan­dó szervezeti keretei a nép­frontbizottságok, amelyekben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, to­vábbá a pártonkívüli töme­gek, tehát keretükben szer­vezetileg is a nemzeti egy­ségfront valósul meg. A Hazafias Népfront sze­repe és feladatköre sokolda­lú. Egyfelől törvényben meg­határozott alkotmányos funk­ciókat iát el, másfelől a tár­sadalmi-politikai élet legszé­lesebb területén tevékenyke­dik. A népfront ilyen jellegé­ben és szerepében vált. szo­cialista társadalmunk állan­dósult intézményévé: döntő eleme a szocialista demokrá­ciának és tömegbázisa az állami szerveknek. Társadal­munkban már elfoglalta a helyét a népfront és mind több területen eredményesen be is tölti szerepét, noha fejlődési lehetőségeit még korántsem merítette ki. Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? El­nökségünk is, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következ­tetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfej­leszteni népfrontmozgalmun­kat. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági mechaniz­mus feltételei közölt is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szö­vetségi politikát, a szocialis­ta nemzeti egység politikáját kell folytatnunk. Ebben az időszakban is pótolhatatlan a népfront szerepe és különö­sen a szocialista demokrácia és nemzeti politikánk vitele szempontjából különleges je­lentőségű. Éppen ezért azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy tegye magáévá ezt az állásfoglalást és mozgalmunk továbbfejlesztésének felada­tai tekintetében is ennek megfelelően foglaljon állást. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy tovább csök­kentsük munkánk tömegszer­vezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságának kiterjedését. Népfrontunknak nincsenek kollektív tagjai, de részesei a népfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a kü­lönféle társadalmi szerveze­tek és mozgalmak. Erősíte­nünk kell tehát részvételü­ket a népfront mozgalmi te­vékenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szer­vezzünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem tobo­rozhatunk új lúgokat, de bő­víthetjük a ténylegesen köz­reműködő társadalmi erők körét, különösen olyan réte­gekből és helyekről, ahon­nan még kevés az aktív részt­vevő. Gazdagítani kell és lehet mozgalmi módszereinket is. Megőrizve a bevált hagyo­mányos módszereket, újakat is kell fejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a helyi terü­leti népfrontbizottságokat is. A következő időszakban, a szocializmus teljes felépí­tésének fázisában növeked­nek társadalmunk olyan po­litikai feladatai, amikor nem egyes akciókról és szervezési kampányokról van szó, ha­nem a közvélemény, a társa­dalmi tudat és közgondolko­dás állandó formálásáról. Ilyen feladataink bontakoz­Bizonyos, hogy feladataink a jövőben is ilyen irányúak lesznek, s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Azonban minden fajta működésünk­ben törekedni kell arra, hogy hatékonyabban, állandóan növekvő eredménnyel fejt­sük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizott­ságok, mind az országos tes­tületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az ed­diginél több munkát vállal­janak a társadalmi munka­megosztásban. Népfrontmozgalmunk to­vábbfejlesztése ilyen széles skálán tárul elénk. Hogy eb­ből minél többet realizálhas­sunk, ahhoz működési, mun­kaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért ter­jesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítását is. A módosítás célja nem az, hogy változtassunk a nép­front jellegén, hanem, hogy a fejlődés során kitisztult jellegét, bevált szervezési módszereit minél világosab­ban kifejezésre . juttassuk. Természetesen új elemek is vannak javaslatunkban, azonban ezeknek is az az ér­telme, hogy jobban felkarol­juk és erősítsük a bevált ré­gi elemeket s újakkal váltsuk fel az elavultakat. Az Országos Tanács nevé­ben kérem, hogy a kongresz­szus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseinket, s en­nek eredményeként — fogadja el az Országos Tanács előadott beszámoló­ját; — tegye magáévá a Haza­fias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfogla­lását, amit írásban megküld­tünk a kongresszusi küldöt­teinknek; — fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kér­déseire vonatkozóan kidolgo­zott és szintén írásban elő­terjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és meg­bízza a megválasztandó Or­szágos Tanácsot, illetőleg el­nökséget, hogy bocsássa a népfron'tbizottságok rendel­kezésére a munkájukban va­ló felhasználás végett. Tapasztalatokban gazdag és eredményekben ls bővel­kedő időszakról számolhat­tunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Tevé­kenységünk szilárd politikai alapokra támaszkodik. A jö­vőben is lényegében ugyan­azt kell tennünk, amit a Ha­zafias Népfront újjászervezé­se óla eltelt évtizedben tel­tünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szilárd meg­győződésünk, hogy mozgal ­munk munkája értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájáru­lás nemzeti céljaink elérésé­hez a szocializmus teljes fel­építéséhez hazánkban. Ma: vitanap Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc be­szédét s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanács­kozása. Csütörtökön reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Meg­kezdődik a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak beszámolója és javasla­tai felett, továbbá vélemény­cserére bocsátják az írásos vitaanyagokat is. A szocia­lista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bizottságok ugyancsak csü­törtökön reggel látnak mun­kához. Kitüntetések a kongresszus alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Nép­front IV. kongresszusa al­kalmából a népfrontmozga­lomban kifejtett tevékeny­ségük elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adomá­nyozta dr. Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége tagjának, Bugár Jánosné­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkár­helyettesének, Darvas Jó­zsef Kossuth-díjas írónak, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanacsa elnöksége tag­jának, Kohut Magda Já­szai-díjas színművésznő­nek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjának, Nyisztor Imrének, a Haza­fias Népfront Veszprém megyei bizottsága titkárá­nak, dr. Sályi István Kos­suth-díjas egyetemi tanár­nak, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei bizottsága elnökének, Szabó Pál Kossuth-díjas írónak, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa al­elnökének, Sztergár János­nak, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottsága titkárának, Veiczi Ferenc­nek, a Hazafias Népfront Zala megyei bizottsága tit­kárának. Negyvenketten a Munka Érdemrend ezüst, ötvenen pedig a Munka Ér­demrend bronz fokozatát kapták. A kitüntetéseket tegnap délben adták át az Ország­házban.

Next

/
Thumbnails
Contents