Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 89. szám

A „jószívű" csárdás esete Lapunkban korábban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a vásárlók megkárosítása miatt büntető eljárást indítottak Nagy Béla 48 eves, Szeged, Felhő utca 18. szám alatti lakos, a Roosevelt téri Ideiglenes birkacsárda volt vezetője ellen. A vádirat szerint 101 ezer 775 forintot tett ki a birkacsárda tavalyi nyitvatartása alatt a vásárlók folyamatos megkárosítása, A szezonban a birkacsárdában Nagy Béla vezetése alatt 1812 kilogramm zsirt nem használtak fel, noha azt a kalkuláció szerint bele kellett volna tenni az ételekbe. Ez a „megtakarítás" abból adódott, hogy nem voltak meg a technikai feltételek, hogy a húsról a faggyút leszedjék. Ha viszont még zsírt is tesznek az ételbe, akkor a túlzsírosság miatt élvezhetetlen lett volna. Ezért tiz adag elkészítéséhez az előírtnál több húst használtak fel, hasonlóképpen paprikát és hagymát is. Ugyancsak nem használtak fel, az előírás ellenére, 29 ezer forint értékű burgonyát, 132 kilogramm fokhagymát sem. Mindent öszszegezve: a tavalyi szezonban 45 ezer 485 forint értékű nyersanyagot tartottak vissza a Rooselvelt téri birkacsárda ételeiből. A bíróság megállapította, hogy Nagy Béla volt üzletvezető nem a saját hasznára követte el a vásárlók megkárosítását. Vállalata jutott olyan haszonhoz, amely nem illette meg, de nem is szorult rá. A vállalat szigorúbb ellenőrzése Időben fényt deríthetett volna a hiányosságra. A szegedi járásbíróság Nagy Bélát 5 hónapi szabadságvesztésre Ítélte, amelynek végrehajtását felfüggesztette. Az Ítélet nem Jogerős. Ezer forint pénzbírságot róttak kl még rá, s kötelezték az okozott kár, 4450 forint megfizetésére. Munkásmozgalmi tanulmányok A József Attila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszékének legutóbb megjelent V. sz. Actá-ja három, látszólag egymástól eltérő dolgozatot közöl. Valójában szorosan összefüggő elméleti kérdéseket tárgyalnak a szerzők: a munkáspártok vezetőszerepét és feladatait a hatalomért folytatott harc időszakában. E három dolgozat mintegy lehetőség, hogy egy-egy pillantást vethessünk arra a nagy és felelősségteljes munkára, amelyet a munkáspártok végeznek — a munkásosztály és az összes elnyomottak élén — a szocialista forradalom győzelméért. Az első dolgozatot dr. Varga Lajos adjunktus írta A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1903-as kongresszusának előzményeihez címmel. A szerző azt a fejlődő folyamatot vizsgálja, amely a párt új programjának megszületéséhez vezetett. A századforduló a kapitalizmus gazdaságában, társadalmi és politikai életében alapos változásokat hozott. Az imperializmusba való átmenettel a kapitalizmus elérkezett fejlődésének utolsó szakaszába amely egyben a proletárforradalmak korszaka, a születő űj társadalmak korszaka is. Ezekkel a tényekkel a proletariátusnak — mint vezető osztálynak — számolnia kellett A nemzetközi munkásmozgalom hosszabb Ideig tartó fejlődés eredményeként jutott el e felismerésig. Varga Lajos dolgozatában éppen ezt a korszakot mutatja be. Azt elemzi, hogy a magyar munkásmozgalom, — mint a nemzetközi munkásmozgalom része, — hogyan jut el korábbi politikai vonalának megváltoztatásáig, az ú) korszaknak jobban megfelelő program kidolgozásáig. A dolgozat jelentős érdeme az, hogy a nemzetközi körülményekkel összehasonlítva elemzi a hazai viszonyokat Helyesen él azzal a kínálkozó lehetőséggel is, hogy a külföldi és a magyar történészek munkált, kutatási eredményeit egybevesse a korszak nemzetközt és hazai dokumentumaival. Így azt a törekvését hogy tárgyilagos (téletet alkosson, — siker koronázza. Helyesen ismeri fel az MSzDP munkájának elméleti gyengeségeit. Ugyanakkor a bizonyítékok Új egyetemi Acta egész sorával igazolja, hogy a tömegmozgalom növekedése, a párton belül folytatott viták valamint a nemzetközi munkásmozgalom hatására érlelődik a párt új programja és szervezeti szabályzata. Bemutatja azt a folyamatot és azokat az okokat, amelyek a forradalmi mozgalom központját Németországból Oroszországba helyezik át. Elemzi a középosztályok és rétegek szerepét a forradalmi mozgalomban. Értékes megállapításokat tesz az értelmiségnek a magyar munkásmozgalomban játszott szerepéről. Dolgozatában a Csongrád megyei vonatkozásokról sem feledkezik meg. Dr. Fehér István adjunktus A szegedi munkásság szervezeti helyzete a felszabadulás első éveiben cfmű dolgozata a kötet második tanulmánya. Négy évtizeddel később, más körülmények között, de időszerű a kérdés; hogyan készültek fel a munkáspártok szervezetileg, elméletileg a feladataik megoldására; a népi demokratikus forradalom megvívására. Van-e kész programjuk, amelyből a munkások és az összes dolgozók — a szövetségesek — megismerhetik a célt, valamint a konkrét tennivalókat. Fehér István ezt tárja fel, nyomon követve a szabadság első órájától a Magyar Kommunista Párt legális szervezeteinek megalakulását, majd leírja a Szociáldemokrata Párt újjászervezését Különös jelentőséget ad a dolgozatnak az, hogy a szegedi pártszervezetek újjászervezését és munkáját, valamint az itt megalakult Központi Vezetőség tevékenységét tárgyalja. A dokumentumok meggyőző erejével bizonyítja, hogy a szegedi kommunisták a központi segftséggel helyesen választották ki a rengeteg tennivaló közül a legfontosabbakat: a pártélet legális szervezeti kereteinek kialakítását, a termelési, a közigazgatási, társadalmi élet felélesztését a dermedtség állapotáBól. Az 1944 október elején megkezdett szervező munka a Központi Vezetőség megalakulása után, — 1944. november — meggyorsul. A párt tevékenysége a feladatokkal együtt növekszik. Helyesen fogalmazzak meg a szocializmus megközelítésének útját, lehetőségeit, — azt a rengeteg tennivalót, amit a munkáspártoknak, szakszervezeteknek, a különféle népi bizottságoknak a felszabadulást követő időszakban végezniük kellett. Ez a dolgozat is bizonyíték arra, hogy szükséges és fontos a munkásmozgalom múltját városunkban kutatni, mert választ kaphatunk sok országos jellegű kérdésre. A harmadik dolgozat D. N. Scserbakov kandidátus, az odesszai testvéregyetem Tudományos Kommunizmus tanszékvezető docensének Lenin, az első összorosz marxista újság, az Iszkra szerkesztője és vezetője — című műve. Történelmi húséggel, korhű dokumentumokkal bizonyítja, hogy Oroszországban az új típusú munkáspárt megszervezéséhez elengedhetetlen feltétel volt egy központi lap megindítása és terjesztése. Az oroszországi viszonyok között ilyen lap — Lenin szavaival kifejezve: kollektív propagandista, kollektív agitátor, kollektív szervező — nélkül ezt a hatalmas szervező, neveiő munkát és a központi vezetést nem lehetett volna megoldani. A szerző számos dokumentummal bizonyltja, hogy az Iszkrának Oroszországba szállításához és terjesztéséhez a nemzetközi munkásmozgalom nagy segítséget adott. E dolgozat megjelenésének más jelentősége is van. Bizonyítéka annak a gyümölcsöző együttműködésnek, amely a József Attila Tudományegyetem és az odeszszai Mecsnyikov egyetem közcitt létrejött. Biztosak vagyunk abban, hogy még sok ilyen „terméket" hoz ez a kölcsönös, szívélyes, baráti viszony. Szabó István I. KERÜLET Házassá*: Újházi Tibor és Slirion Judit, Tóth Imre ea Szekeres Erzsébet, dr. Várkonyl Tibor es Pelle Zsuzsanna Mária. Hegyes Péter és Szerdahelyi Marianna. Pa)kó István é« Cseke Ilona. dr. Tompa Gábor Géza ea Wesnlczky Zsuzsanna. Abrahám-Tandarl László Imre és ficprényl Emma, Horváth Tibor István és Sztkora Tünde Entkrt. Hegedűs János és dr. Bitó Mária Anna. Kiss József és Cson. ton Valéria. Lökés László és Jakab Aranka Etelka. Híres Pál én Nagy KrlszUna Róza. dr. Marót! Imre és dr. Patnky Szerén házasságot kötöttek. Születés: Kocsis Sándornak és Sebők Gizellának Gizella. dr. Jobba Györgynek és dr. Mészáros Erzsébetnek Kamiin Ágnes. Katona Lajosnak és Horváth Eszternek Tibor. Katona Gyulának és Szabó Honának Zsuzsanna Edit. Szilágyi Ferencnek és Srhmtdt Évának Zsolt. Brwsó Istvánnak és Papdl Annának Anikó Magdolna. Babos Ferencnek és Pálmai Évának Eva Mariann. Marosi Istvánnak és Lengyel Juliannának Zsolt. Csizmadia Sándornak és Eerenezl Katalinnak Gabriella. Tóth Andrásnak és Kovács Katalinnak András. Sugár-Ország Istvánnak én Undi Juliannának István. Kothenrz Jenőnek és Kónya Ilonának István. Matueovlts Tahírek másnak és Szita Vilmának Andrea. Kálmán-Plkó Istvánnak és Papp Zsuzsannának István, Jakus Józsefnek és Palotás Irénnek Tibor. Bakacsl Gézának és Gulyás Máriának Anikó gyermekük született. Halálozás: Bercsényi Attila, Glljum Ferenoné Szegszárdi Kamiin. Gál Klára Maria. Madács László. Füzes Flem.ér, dr. Lamprr József Albert. Lenti Mihály. Póler Gergelyné Cselenák Ágnes, Kocsor Attila. Feljschmann A Indámé Kohn Blanka Solange. Bálint András. Kovács László. Kovács Margit. Kovács Józsefné Vns Plri-ska. Németh Andrásné Korom Mária. Czlrlák Imréné Tóth Eszter. Agócst Imréné Kiss Teréz, Trischel Mártonné Bartucz Anna elhunytak. H. KERÜLET Házasság: Hülber Gyula János és Marha Katalin. Mlkula Ferenc és Lévai Márta, Rácz Zoltán István és Fejes Mária Gizella. Suvada József és Magyar Gizella házasságot kötöttek. SZEGEDEN, A MARX TÉRI VASARUDA értesíti kedves vásárlóit, hogy kerékpárok minden típusát, alkatrészek és felszerelések ÉRTÉKESÍTÉSÉT BEVEZETTE 1000.— FT FELETT OTP-HITELRE IS ÁRUSÍT. xH. 139 939 Halálozás: Szekeres Györgyné Farkas Erzsébet. Balla István, Rácz Józsefné Ball Anna Margit, Zödl István. Bagaméri Sándorné Brunner Anna elhunytak. III. KERÜLET Házasság: Halász Miklós és Gelata Margit házasságot kötőitek. Születés: Nagy Sándornak és Godó Évának Sándor. Molnár Károlynak és Báló Ágnesnek Ágnes Ildikó. Nógrádi Bélának és Farkas Júliának Gábor Balázs. Orvos Lászlónak és Tófeji Magdolnának Beáta Frankó István Sándornak és Szeles Katalinnak Anita Jenel Sándornak és Gábor Mária Magdolnának Gabriella. Masa Imre Gézának és Ördög Ilonának Katalin. Pásztor Ferencnek és Szalma Jusztinának Ildikó, Pecsérl Andrásnak és Stlóczki Erzsébetnek András. Németh Lászlónak és Temesvárt Margitnak Anikó. Bigors Tibornak és Daka Máriának Tibor. Farkas Kálmánnak és Fritz Brigittának Brigitta. Gyuris Sándornak és Horváth Ilona Piroskának Andrea. Gyuris Sándornak és Horváth Ilona Piroskának Zsuzsanna. Klspéter János Józsefnek és Szekeres Piroskának Piroska. Sándor Györgynek én Illés Julianna Katalinnak Gyula, Szél Jánosnak és Révész Máriának Erika. Zádorl Józsefnek es Molnár Viktóriának Judit. Harcéi Józsefnek és Tarl Annának Sándor. Horváth Györgynek és Jójárt Irénnek Irón. Kuklls Mátyásnak ós Fábián Piroskának Ágnes. Nagy Sándor Árpádnak és Zobonyal Ilonának Ildikó Edit.. Pálrt Istvánnak és Török Erzsébet Ilonának Edit Erzsébet, Kis Zohánnak és Dajka Margitnak Ágnes Nóra. Kabök József Eleknek és Várad! Ágnesnek József, papp Ferencnek és Fodor Rozáliának László nevű gyermekük született. Halálozás: Szász Jánosné Török Eszter, Szekeres István. Boldog Iíárolyné Nyári Erzsébet. Simon Mihályne Szabó Amália. Paku Jánosné Kocsis Viktória. Ball Pét.efné Grtlnberg Henrietta, Tanács Antalné Sípos Rozália. Császár György László, Rébék Péter elhunytak. tözieieeeiebt A megállós ő^ot jelzőtáblái Minél több a jármű, annál nehezebb számukra a várakozási hc/cket bittó itani. Az úttesten várakozó autósor — különösen két egy napon beiül meghatározott órákra is. Megállni tilos! (2. ábra). Ha az előbbi jelzőtáblán vagy kiegészítő táblán Megnyömtávú utcában — lehe- álIni tilos! felirat olvasható, tetlenné teszi a közlekedést. akkor forgalmi vagy műszaki okot kivéve tilos a megállás mindennemű jármű részére. Sokan ezt is összetévesztik a várakozási tilalommal és a ki- illetve beszáiA hatóságok kénytelenek szabályozni a várakozási lehetőségeket. Megállás vagy várakozás korlátozott (1. ábra). A jelenleg érvényben levő lás időtartamára megengedKRESZ-ben ezzel a jelzötáb- hetőnek tartják a megállást, 1.ÁBRA 2. ÁBRA 4.ÁBRA 5.ÁBRA Iával több forgalomszervezé- holott ez egyértelműen tilos. si Intézkedés ls kifejezhető. Ezt a jelzőtáblát is el lehet Jelentheti a tábla a várako- látni kiegészítő feliratokkal, zási tilalmat, a megállási ti- s akkor a tábla hatálya éflalmat, vagy a váltakozó vá- telemszerűen változik meg. rakozásl tilalmat, aszerint, A tilalom mindkét jelzőtábhogy milyen kiegészítő fel- Iánál az elhelyezés pontjánál irat szerepel rajta, önmagé- kezdődik. Feloldja a térbeli, ban várakozási tilalmat je- vagy időbeli hatályra vonata lent, amelynél ki- és beszál- kozó kiegészítő tábla, vagy láshoz, valamint a folyama- ellentétes értelmű jelzőtábla tos fel- és lerakodáshoz meg- (pl. a kötelező megállás engedett a megállás. A lé- vagy várakozóhely), a követnyeg a folyamatosságon van. kező útkereszteződés. A kiegészítő feliratok egyrészt a térbeli hatályt, másrészt az időbeni hatá'yt állapíthatják meg. Például a tábla alatt feltüntetett „10 perc' Váltakozó várakozás (3. é» 4. ábra). Az 1/1967. BMKPM. sz. rendelet (KRESZkiegészítés) vezette be új fogalomként a váltakozó várafelirat annyit jelent, kozás fogalmát és az ezt jel_ hogy 10 percig szabad várakozni, vagy „70 m" felirat annyit jelent, hogy a tábla hatálya 70 méterig szól, ezen belül tilos a várakozás. Szólhat a várakozási tilalom meghatározott napokra vagy mondás K. I.-né szegedi olvasónk 1967. október 5-e óta táppénzes állományban van. Jelenlegi betegsége orvosi vélemény szerint még hosszabb időt vesz igénybe. Olvasónk 1967. október 1-én betöltötte az 55. életévét és 24 évi igazolt munkaviszonya van, amit a nyugdijelőkés/.ftés során a társadalombiztosítási igazgatóság is szolgálati időnek elismert. A munkáltató olvasónk munkaviszonvát 1968. augusztus 1-ére felmondással megszünteti. Olvasónk úgy tudja, hogy a betegállományban levő dolgozónak munkaviszonyát nem lehet felmondással megszüntetni. Kérdezi, hogy munkáltatója vele szemben törvényesen járt-e el és ha nem, hova forduljon a felmondás hatálytalanítása végett? Ugyanis úgy gondolta, hogyha meggyógyul, tovább fog dolgozni. Az 1968. január 1-én élet- Olvasónk esetében a válbelépett űj Mt. V. 26. § (b) lalat törvényesen járt el, pontja továbbra is fenntart- mert mint levelében írta, 24 ja az eddigi szabályokat, évi szolgálati idővel rendelamikor tiltó módon kimond- kezik és az 55. életévét is beja, hogy a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a keresőképtelenséggel Járó betegség alatt, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év leteltéig. Az új Mt. V. 28. § (2) bekezdése, mint új jogszabály, a fenti tilalmat feloldja mindazon dolgozók esetében, akik öregségi teljes nyugdíjra jogot szereztek, továbbá a másodállású vagy rendes munkaidőt meghaladó időre létesített mellékfoglalkozású munkaviszonyra, valamint a munkaviszonynak a próbaidő alatt, a határozott idő elteltével, továbbá áthelyezéssel és fegyelmi elbocsátással történő megszüntetése esetében is. A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra a férfi dolgozó 60., a dolgozó nő pedig az 55. életévének betöltése után jogosult, ha 23 évi szolgálati ideje van. töltötte. A vállalat által meghatározott felmondási idő leteltével munkaviszonya megszűnik. Dr. V. M. ző táblát A két jelzőtábla annyit jelent, hogy a várakozás az út egyik, vagy másik oldalán váltakozva tilos. Ha a jelzőtábla alatt kiegészítő felirab nincs, a várakozási tilalom a páratlan napokon az úttestnek az L számjegy felőli oldalára, páros napokon a II. számjegy felőli oldalára vonatkozik. E jelzőtáblát — az egyirányú utca kivételével — az útszakasz mindkét végén elhelyezik, de úgy, hogy a várakozási tilalom jelzése mindkét táblán összhangban van. Hogy miért van erre a táblára szükség? Kétségtelen, hogy vidéken még nem szükséges az alkalmazása, mert a forgalom ezt nem követelheti meg, de a fővárosban például útszakaszokon, ahol a kirándulóforgalom időnként és lökésszerűen jelentkezik) feltétlenül indokolt a kihelyezése. Kötelező megállás (5. ábra) jelzőtáblával csak azok találkoznak, akik az országhatár közelében laknak vagy azt átlépik. Ezt ugyanis csak a határátkelőhelyek előtt alkalmazzák. Ezért a feliratot a szomszédos ország nyelvén is feltüntetik. Csáki László rendőr százados A türelmetlen jj^-i—j