Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 89. szám

ifja jelöltek Természetes, hogy a sze­gedi textilművekben, melyre igazán ráillik a fiatalok üze­me elnevezés, jelentős helye es szerepe van a Szakma if­jú mestere mozgalomnak. A mozgalom célkitűzése az if­jú szakmunkások általános es szakmai ismereteinek fej­lesztése; e feladatokat a kö­zelmúltban pontosan megha­tározta a vállalati kollektív szerződés is. A kollektív szerződés értelmében a SZIM-mozgalmat a szocia­lista munkaverseny szerves részének kell tekinteni. Fon­tosságát az is hangsúlyozza, hogy a Kiváló dolgozó cím odaítélésénél előnyt jelent az akcióban való részvétel, s az ott elért eredmény. A beta­nított munkát végzők közül is részt vehetnek a verseny­ben, akik már négyéves szakmai gyakorlattal rendel­keznek, s kiállíthatják ma­gukról a szakmunkás-bizo­nyítványt is, amennyiben el­nyerik az ifjú mester címet. A címet és kitüntetést — vagyis az arany, ezüst, illet­ve bronz fokozatot — el­érőknek 700, 500, illetve 300 forint jutalmat fizet az üzem. Az elméleti követel­mények mércéjét idén ma­gasabbra teszik az ifjú mes­terjelöltek előtt; különöskép­pen számon kérik az elmé­leti tudás gyakorlati fel­használását. A politikai tá­jékozottság szélesítésére is ( lkaimat talált a mozgalom keretében a textilesek KISZ­bizottsága. Idén a szövődében 120, a fonodában 60 ifjúmunkás — vagyis a tavalyinál félszáz­zal több jelentkező — ké­szül az év derekán sorra ke­rülő mestervizsgákra. Import Csehszlo­vákiából A külkereskedelem az idén a tavalyinál mintegy 30—40 százalékkal több csehszlo­vák gyártmányú közszükség­leti cikk behozatalára szá­mít. Például az idén Ma­gyarországon másfélszer any­riyi csehszlovák gyártmányú bútor kerülhet forgalomba, mint amennyit eredetileg az államközi szerződésben meg­jelöltek. Kétszer annyi csempe, továbbá ajtó-, ab­lakkeret érkezik, mint amennyit tavaly szerzett be külkereskedelmünk, ugyan­csak megkétszereződik a tranzisztoros rádió és a köz­kedvelt Tesla magnetofonok importja. A választék bőví­tésére megjelennek üzlete­inkben a csehszlovák tv-Ké­szülékek, s kaphatók az Elektrosvit hűtőgépek. Harmincöt ország az idei BNV-n Szeptember 6 —16: őszi vásár Droppa Gusztáv, a Hung­expo igazgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója kedden sajtótájékoztatón je­lentette be, hogy a május 17 —27 között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetkö­zi Vásárra 35 országból ér­keznek kiállítók. Első ízben vesznek részt a BNV-n al­gériai, argentin és ausztrá­liai kiállítók. Rendkívül nagy az érdeklődés az idei BNV iránt, a magyar vállalatok megnövekedett helyigényét nem sikerült kielégíteni, s több mint száz külföldi cég jelentkezését — ugyancsak hely hiányában — nem fo­gadhatta el a vásárigazgató­ság. Az idén is megrendezik az öt szakmai napot, azonban korlátozták a jegyek kiadá­sát ezekre a kereskedelmi jellegű találkozókra, hogy valóban a szakembereknek legyen módjuk tanácskozni. A vásár reggel 10 órától es­te 10 óráig lesz nyitva, a pavilonok este 8 óráig. Elő­reláthatólag több mint 100 külföldi újságíró tájékoztatja a külföldi lapokat, rádiókat és tv-ket a BNV-ről. A vásárváros csinosításá­ért már nagyban dolgoznak a szakemberek, s április 15­től már az önálló kiállítás­sal jelentkező országok is munkálkodnak a pavilonok belső kialakításán. A sajtótájékoztatón szó volt a szeptember 6—16 kö­zött megrendezésre kerülő őszi vásárról is, amely az ipar, a kereskedelem és a hazai vásárlók nagy találko­zójának ígérkezik. Az őszi vásáron az ipar csak olyan árut vonultat fel, amit meg­rendelésre máris szállíthat, s a közönség a fogyasztási és közszükségleti cikkek gazdag választékával ismerkedhet meg. Ha szirénáz a mentőautó Naponta átlagban esethez hívják ki Szegedről a mentőket. A kocsik közül valamelyik mindig úton van. Gyakorlatilag nincsen ha­tárvonal, hogy meddig ter­jed a mentőik hatásköre, ahová még elmennek. Az egészségügyi intézmények felvevő igénye dönti el a tulajdonképpeni határkörze­tet Ezért van az, hogy a koraszülött csecsemőket Ka­locsáról és Kecskemétről is Szegedre hozzák, ha itt van hely. Ha nincs, akkor a „leg­közelebbi" koraszülött osz­tályt Budapesten érik el. Rendelkezések szabályoz­zák a mentők kivonulásának indokoltságát. Sajnos sok­szor előfordul, hogy lelkiis­meretlen hívók kirendelik a mentőket nemlétező baleset­hez stb. Nem gondolnak ar­ra, hogy a játékkal talán éppen egy rászoruló ember segítségnyújtása elől térítik el a gépjárművet. Csak orvosi beutalóval A mentőállomáson a szol­gálatvezető egyben szakkép­zett ápoló is, aki a felet ki­kérdezi, hogy milyen eset­hez kérik a segítséget. Ke­vesen tudják, hogy a men­tők a közterületen, utcán, nyilvános helyen, vasúti vá­róteremben történt esetekhez vonulnak ki elsősorban. Pa­nasszal élt legutóbb Kiibek­házáról Radus József olva­sónk. Kislánya délelőtt gyógyszeres kezelést kapott a községben a körzeti kise­gítő orvostól, majd délután fulladásos tünetek jelentkez­tek nála. Hívták a mentőket, viszont orvosi beutalóval nem rendelkeztek. Köveke­zésképpen a mentőautót nem küldték a gyerekért, csak egy későbbi, másodszori hí­vásra. Ilyen esetben, amikor körzeti orvosi kezelésben részesül a beteg, a mentők­nek nem kötelességük kivo­nulni, csak akikor, ha az or­vos rendelkezik róla. Lakásra is kimennek Házhoz hívásra általában súlyos esetekhez, háztartási balesethez, áramütéshez, mérgezéshez, hirtelen fellépő eszméletvesztéshez vonulnak ki a mentők. Minden egyéb esetben viszont csak a kör­zeti orvos rendelkezése alap­ján. A mentők ugyanis nem helyettesíthetik a köizeti or­vost. Általában csak az élet­mentő gyógyszereket viszik magukkal. Kivételt képez­nek minden esetben a cu­korbetegek, akik rosszullé­tük esetén közvetlen élet­veszélynek lehetnek kitéve. Ilyenkor a lakásra is kivo­nulnak a mentők. Szüléshez általában min­den esetben kimennek, noha a rendelkezés úgy szól. hogy csak orvosi intézkedésre ve­hetnek fel ilyen hívást. A közelmúltban történt, hogy szülő anyához hívták a men­tőket Szatymazra. Orvos a kivonulásról nem rendelke­zett, mégis kimentek. Ak­kor lepődtek viszont meg, ] amikor a ház előtt ott állt a hívó fél személygépkocsija, tehát a mentőknél is hama­rabb beszállíthatta volna fe­leségét kórházba, klinikára, így saját kocsijával követte, kísérte a mentőautót Szege­dig. Egy másik esetben arra hivatkozott a hívó fél, aki késsel megvágta a kezét és lakására hívta a mentőket, hogy neki is jár a mentő­autó, hiszen SZTK biztosí­tott. Nem kíváncsiskodásból A mentőállomás minden­kori szolgálatvezetője a hívó felektől mindig annyit kér­dez, amennyi elégséges el­dönteni, hogy az adott hely­zetben a mentők, vagy a körzeti orvos segíthet-e a leghatásosabban? Fontos tud­ni a körülményeket, mert annak megfelelően viszik magukkal a különféle spe­ciális felszereléseket. A „vak­hívások" és viccelődések hátráltatják a mentők mun­káját. fc, F. HARAGBAN A HIBÁKKAL B izony, a mi örökmozgó, előre törekvő életünk nem olyan mint a falusi lakodalom, ahol a jóllakás meg a heje. huja a legfőbb gond. Mi a hétköznapok sokaságából igyekszünk boldogulást kicsiholni és gyarapítani, amikor ka. pálunk, rendeletet szövegezünk, üzletet kötünk, számokon törjük a fejünket, vagy éppen emberi elméket pallérozunk, S bizony megesik, hogy a nagy nekigyűrközott buzgalom­ban nem a gyomot, hanem a kukoricát fordítjuk ki a ta­lajból, a jól meghányt-vetettnek képzelt határozat tökélet­lennek bizonyul — egyszóval az eredmény gyatrább an­nál, amit vártunk. Ez a nem mindig pontosan stimmelés, ez a mellé-mellé fogás bosszantó dolog a társadalmi mun­kafolyamatban, nagyon-nagyon haragudnunk kell rá, hogy hatékonyan léphessünk fel ellene. Ilyesfélék próbálkoztak mondandóvá gyülekezni ben­nem, amikor az egyik vitatkozó kedvű tanácskozáson H. K. elvtárs — eléggé ingerültség-ízűen — imígyen fogott fel­szólalásába: „Úgy érzem, már megint sokat emlegetjük a hibákat, s keveset az eredményeket, pedig ez nem visz jóra.. Azóta is gyötör a kérdés: kinek használ az, ha nü kommunisták szemünket, fülünket, szánkat becsukdossuk a kétségtelen baklövések tapasztalásakor? Mire mennénk azzal, ha bizonyos kudarcokat úgy akarnánk elkendőzni) hogy újra megismételjük azt, amit mindenki által elismer­ten jól csináltunk? Tagadhatatlan, az eredmények nép­szerűsítése, köztudatba sulykolása rendkívül fontos. Politi­kai agitációnkban erről soha nem mondhatunk le, hiszen a jól végzett munka tudata egy kis büszkeséget, magabiz­tosságot és friss lendületet is szokott táplálni az emberek­be. Félő azonban, ha a hibák megállapítása, illetve azok megszüntetése helyett is babérjainkat emlegetjük és mu­togatjuk. nevetséges helyzetbe kerülünk. Egy gyárban, ahol például csúfot űznek a demokráciából, hiába hang­súlyozná valaki a munkásoknak állandóan, hogy milyen impozáns építmény lesz az újszegedi fedett uszoda — ez­zel inkább unalmat és bosszankodást okozna, mintsem szí­ves figyelmet És ezen nincs mit csodálkozni. Örök igazság: kinek mi fáj, azt tapogatja. Ahol a ki­sebb-nagyobb hibák nyilvánvalókká váltak és sokakat érintenek, ott természetesen ezekről a hibákról esik leg­több szó. Az ok azért kézenfekvő, mert valamennyien sze­retnék, ha mind a műhelyekben, mind az irodákban rend­ben mennének a dolgok. Az emberek nem a jót hanem a rosszat akarják megszüntetni, ezért gyakran szenvedé­lyesen sürgetik a megfelelő intézkedést esetleg még hangfogót sem téve a nyelvükre. Ami rossz, azzal nem hajlandók megbékélni. És az életben, a politikában jár­tas vezető ilyenkor nem köntörfalaz, hanem egyenes, megnyugtató választ ad a sürgetésre. Igaz, nem mindegy az, íd és hogyan jön nekünk egy­egy fogyatékossággal. A kétségtelen rosszindulatúakat a bolhából is szándékosan elefántot csinálókat — minek ta­gadnánk — nem szeretjük, sőt le is intjük őket mihelyt a szocializmus ellen próbálnak hangulatot kelteni. Az em­btrek zöme azonban határozott igenlője rendszerünknek és úgy fogják fel: amit mi rontottunk el. azt nekünk mu­száj korrigálnunk — ellenlábasainktól aligha várhatunk segítséget A nnak pláne nincs értelme, hogy a kommunisták egymás között ködösítsék az élet hajait örökké szépeket mondjanak egymásnak, szemináriumsze­rű örök igazságokkal önelégülten szórakoztassák egymást Sőt az a megnyugtató, ha ők különösen felháborodnak a gondatlanság, a hozzá nem értés, az ügyetlenség láttán. Ahol fellépésük határozott ott képtelenek megélni avisz­szahúzó jelenségek. Ugyan miért viselkednénk tehát szűk agyú struccok módjára! Saját portánkat magunknak kell napról napra tisztán tartani, mert ha felgyülemlik a szemét, sokkal ne­hezebb kiseperni. F. I. Időben érkezett... Meglátogattunk néhány élelmiszerüzletet tegnap, kedden a reggeli nyitást kö­vetően: vajon a két munka­szüneti nap után kapható-e minden fontos élelmiszer a munkába induláskor, s a keddi ebéd készítéséhez. El­sősorban a tej. a kenyér, a péksütemény és a friss zöld­áru kiszállítását vizsgáltuk. Más, hasonló alkalmakkor a legtöbb esetben éppen a kettős, hármas ünnepeket követő napon adódtak zava­rok az áruszállításban. Ezért kellemes feladat most arról beszámolni, hogy húsvét után mind a tejüzem, mind a sütőipar és a MÉK jó munkaszervezéssel, időben biztosította cikkeikből a fo­gyasztási szükségletet Újszegeden, az ÁBC-áru­ház már nyitáskor megkapta a friss salátát, parajt, ret­ket, zöldséget. A tej és tej­termék még előbb megérke­zett, s fél hétkor már friss péksüteményt is lehetett vá­sárolni. A péksütemény azért is kellett korán, mert ez az áruház lálja el a Ró­zsa Ferenc gimnázium, a Mező Imre és a Móricz Zsig mond általános iskolák di­ákjait, akik tudvalevő, hogy tegnap megint megkezdték a tanulást. Az Anna-kútnál levő cse­megeboltban — amelyik ezen a környéken legkoráb­ban nyit — a friss kenyeret is megkapták időben, csak a péksütemény késett fél órát. De már 5 ma »lán tehetett vásárolni péksüteményt a Széchenyi téri pavilonban. A Kárász utcai 31. számú élelmiszerüzletben nyitáskor megvolt minden szükséges áru, éppúgy, mint a Kos­suth Lajos sugárúton levő 120. számú önkiszolgáló­boltban. Értesülésünk sze­rint a távolabbi üzletekbe is a szokásos időben megérke­zett a szállítmány a legfonto­sabb élelmiszerekből. Ügy látszik, a vállalatok, üzletek vezetői és dolgozói nemcsak reklámozzák a gondosabb és jobb ellátást, hanem most már igyekeznek is azt gyakorlatban megvaló­sítani. Ezáltal jogosan nye­rik el a fogyasztók elisme­rését. Ami viszont nem kis dolog. K. J. Óriás trafó A Ganz Villamossági Művek 400 kV-os óriás transz­on málorát most vizsgálják a Villamosenergiaipari Kil­átó Intézet laboratóriumában. Az óriás transzformátor végleges rendeltetése a szovjet—magyar elektromos táv­rezetéken érkező villamosenergia transzformálása lesz. Képünkön: vizsgálják az óriás transzformátor berende­zéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents