Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

Hasznos kezdeményezés A mezőgazdasági gépjavító kiállítása ötletes kiállításra hívták meg a Szeged járási terme­lőszövetkezetek képviselőit tegnap a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dorozsmai telepére. Először mutatták be azokat az ötletes gyártmányokat, felújításokat, amelyeket már az új mechanizmus életbe­lépésévei készítettek a me­gye gépjavító állomásai. A korábbi esztendőkben sok­szor nem jutottak hozzá a mezőgazdasági üzemek egyes traktoralkatrészekhez, be­járhatták érte az országot, amíg megvásárolhatták. Csapágyakat, akkumuláto­rokoat, hűtőket, az állatte­nyésztést szolgáló berende­zéseket, juhetető rácsot, ita­tóvályút, gumikerekes lo­vaskocsit, kárpitos terméke­ket, lúgosmosó berendezést és számos kisebb munkagé­pet láthattak a látogatók. A kezdeményezéssel nép­szerűsíteni akarják a gép­javító állomások munkáját, s megtartani a piacot, el­helyezni az új gyártmányo­kat. Berár Demeter, a vál­lalat igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a gépjavító állomások tervéről, munká­járól és elképzeléseiről. A kiállítás pedig rögtön bi­zonyságul szolgált, hogy a gépjavítás ezentúl gyorsabb és olcsóbb lesz. A járási ter­melőszövetkezetek képviselői elismerően szólottak a lá­tottakról, hiszen olyan mun­kagépekkel is találkozhat­tak, mint a traktor- és ló­vontatású szőlőnyitó, szőlő­takaró ekék. A hasznos kiállítást meg­tekintette Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára és Bódi János, a Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára is. Újabb milliók Korszerűsödő és új üzemi szociális létesítmények Vannak, akik úgy véleked­tek az új gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatban, hogy ezután kevesebb gon­dot fordítanak a vállalati ve­zetők a dolgozók körülmé­nyeit közvetlenül is érintő beruházásokra: üdülőkre, üzemi konyhákra, könyvtá­rakra és így tovább. A gaz­dasági vezetők ebben az év­ben sem szorítják háttérbe a szociális, kommunális ki­adásokat. Jól bizonyítja ezt a legnagyobb szegedi nagy­vállalat, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat idei cél­kitűzése. A vállalat ebben az évben közel 1 millió forintért egy tízszobás üdülőházat vásá­rolt a Balaton mellett, Fo­nyód-Bélatelepen. Az üdülő­ház szép nagy parkban he­lyezkedik el a lankás hegy­oldalon, közel a vízhez. A te­lek ezer négyszögöles, s így Atomreaktor rekonstrukciója A Központi Fizikai Kutató Intézet atom­reaktora a rekonstrukció befejezése óta ismét teljes kapacitással dolgozik. Képün­kön: a reaktor vezérlőterme Befejeződött a fesztivál Tegnap délelőtt ünnepélyes zaroaklussal fejeződött be Szegeden az Országos Ifjú­sági Kamarazene Fesztivál ötnapos programja. Miután a zeneiskolai együttesek fesztiválja korábban lezaj­lott, értékelése is elhang­zott már, tegnap délelőtt a konzervatórium nagytermé­ben Kovács József, az m. j, városi tanács vb. művelő­désügyi osztályának vezetője a III. Országos Zeneművé­szeti Szakközépiskolai Ka­marazene Fesztivál epilógu­sát vezette be. Szólt a fesz­tivál szerepéről Csongrád megye és Szeged zenei éle­tében, méltatta jelentőségét a zenei oktatás reformjának megvalósításában, majd ki­osztotta az emlékplakette­ket, okleveleket, emléklapo­kat a Budapesti Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskola, a Debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, a Győri Zeneművészeti Szakközépis­kola, a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép­iskola, a Pécsi Zeneművé­szeti Szakközépiskola, a Szegedi Tömörkény István Zeneművészeti Szakközép­iskola és a Magyar Néphad­sereg Központi Zenei Szak­középiskolája képviselőinek. A szakközépiskolások ka­marazenei fesztiváljának ér­tékelése szűkebb körben, pe­dagógusok, zenei intézmé­nyek. testületek vezetői, munkatársai jelenlétében zajlott le, ahol Sándor Fri­gyes érdemes művész el­nökletével a zsűri számolt be tapasztalatairól. Az el­hangzottakból kiderült, az idei program tartalmában gazdagabb, változatosabb volt, a produkciók színeseb­bek, színvonalasabbak a ta­valyi miskolci seregszemléz nél. Hiányosságok természe­tesen akadtak még, s mivel a továbblépés szempontjá­ból ez a fontosabb, a zsűri is erről szólt részletesebben. A szakközépiskolákban kö­telezően foglalkoznak ka­maramuzsikával, s a három fesztivál-koncerten olyan művek is elhangzottak, me­lyeknek műfaji hovatartozá­sa vitatható, tehát kérdéses, alkalmazhatók-e kamaraze­nei tananyagnak. Továbbá olyan modern műveket is játszottak, ahol a növendé­kek tudását meghaladta a darab értelmi-érzelmi tar­talma, technikailag vagy stilisztikailag túlzottan nagy erőpróbát jelentett számuk­ra, s láthatóan önmaguk sem élvezték. Századunk kamarazenéjének ápolására középfokon is szükség van, előadóra, hallgatóra egy­aránt frissítően hat, de nem árt az értelmesebb szelektá­lásra, körültekintőbb kivá­lasztásra felhívni a figyel­met. Szépséghiba, hogy nem hangzott el a fesztiválon egyetlen vonósnégyes-tétel sem, pedig a vonósnégyes, mondhatni a kamaramuzsika klasszikus mintapéldája. Fő­leg a brácsa szerepét kezelik kissé mostohán. A Szegedi Tömörkény István Zeneművészeti Szak­középiskola hallgatóinak teljesítményét értékelve, né­hány hiányosság mellett, ál­talában elismerően szóltak. Különösen a Poulenc-szoná­tát bemutató Lass Zoltán— Erdélyi Ilona kettős, a Mo­zart „Kegelstatt-trióját" meg­szólaltató Maczák János— Király Ágnes—Vanyiska Zsuzsanna, valamint Bee­thoven B-dúr triójával a Karbucz Ernő—Török Ernő —Kerek Ferenc együttes já­tékát méltatták. N. L lehetőség lesz a későbbi bő­vítésre is, amelyet a válla-" lati szakszervezeti tanács el is határozott. Vagy az épüle­tet bővítik, vagy pedig az árnyas parkban kemping­házakat helyeznek el. Egyelőre negyven személy veheti igénybe egy-egy tur­nus idején a Balaton-parti nyaralót. Akik nem szeret­nek utazni, azoknak jó strandolási lehetőséget biz­tosít az újszegedi oldalon épített Tisza-parti nyaraló, amelyet körülbelül 400 ezer forintért építettek fel a gyár szakemberei. Ebben az épü­letben hat vendégszobát ala­kítottak ki, és mintegy 4— 500 fő veheti igénybe a kö­zös öltözőket. A vállalat legjelentősebb beruházása a szegedi Kátai­közben épülő szálloda. Erre hozzávetőlegesen több mint 4 millió forintot fordítanak. A szállodában kettő- és négyszemélyes szobákat ala­kítanak ki. A szobákban modern bútorokat helyeznek el, kárpitozott fekvő- és ülő­helyeket. Jellemző, s jól ér­zékelhető a berendezésekkel kapcsolatban, hogy csupán 145 darab rekamiét vásárol­tak 300 ezer forintért. A szállodaépítést ugyan­csak a vállalat szakipari csoportja végzi, s a kivite­lezéssel alig terhelnek meg építőipari, vagy más szak­ipari vállalatot. Jelenleg a belső munkákat végzik, s előreláthatóan augusztus vé­gére beköltözhetnek a vál­lalat munkásnői és leány­tanulói új és kényelmes ott­honukba. A szegedi jutaárugyárban új üzemcsarnokot építenek, s az építkezés folyamán ki­alakítanak egy üzemi könyv­tárat is; berendezésére a szakszervezet 30 ezer fo­rintot adományozott a juta­árugyári dolgozóknak. A szegedi kenderfonógyárban a régi és szűkös orvosi rende­lőt építik át nagyobbra és egyben korszerűsítik a be­rendezést is. Az újszegedi szövőgyárban is új lesz majd az orvosi rendelő: az idén elkészülnek a tervek és jö­vőre átalakítják a jelenlegi tűzoltó laktanya épületét A nagyvállalat távoli gyárában, a pécsi kender­fonóban 2,5 millió forintot fordítottak új öltöző és fürdő felépítésére. A 600 személy­nek megfelelő szociális léte­sítményt nemrégiben adták át rendeltetésének. A már elfogadott tervek szerint a pécsi gyárban jövőre üzemi éttermet és konyhát építe­nek. G. L Szovjet delegáció hazánkban A Metrimpex Külkereske­delmi Vállalat meghívására szerdán öttagú szovjet dele­gáció érkezett Budapestre, hogy a komplett mezőgazda­sági laboratóriumok további vásárlásának lehetőségeit ta­nulmányozza. Tíznapos magyarországi tartózkodásuk során felkere­sik a Labor Műszeripari, a MŰFÉM és a Radelkisz ktss­eket Takarékban 27 milliárd Az Országos Takarékpénz­tár legfrissebb jelentése sze­rint a takarékbetét-állo­mány az első negyedév vé­gén meghaladta a 27 milli­árd forintot. Az év első há­rom hónapjában 2,5 milliárd forinttal növekedett a lakos­ság megtakarított pénze, szemben a tavalyi első ne­gyedévi másfél milliárd^ növekedéssel. Az utóbbi három hónap­ban 5,5 százalékkal emelke­dett a takarékbetét-könyvek száma, s most mintegy 3,5 millió. Változatlanul népsze­rű a gépkocsinyeremény­betétkönyv, 450 000-et tarta­nak nyilván belőle, s az ezekben elhelyezett összeg 2,7 milliárd forint Örökös párbeszéd Fagykárok a gyümölcsösökben A hirtelen hidegre fordult időjárás, az éjszakai lehűlé­sek kisebb kárt okoztak a szegedi táj gyümölcsöseiben, primőrjeiben. Forráskúton a Haladás Tsz-ben a szerdára virradó lehűlés a kajszibarackosban, a meggyben kisebb mérték­ben károsodást okozott. A felmérés még tart Szőregen a házikertekben az újburgo­nya sínylette meg az éjsza­kai fagyot A rúzsai Napsu­gár Termelőszövetkezet te­rületén őszibarackot, téli­almát, szőlőt látogatott meg a fagy. Eddig nincs lénye­ges károsodás. Űjszentivá­non a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetke­zetben sem tapasztaltak na­gyobb kártételt. Ügyszintén Szatymazon a Béke Terme­lőszövetkezetben sem. A fagyveszély még nem múlt eli Ötödik esztendeje, hogy néhány soros felhívás je­lent meg: április tizenegye­dikét, József Attila szüle­tésnapját, avassuk a költé­szet napjává. Legyen ez a nap országos emlékezés és egyúttal legyen az élő, kor­társi magyar költészet ünne­pe is. Pontosan emlékszem a felhívás mérsékelt fogadta­tására. A kishitűség, megle­pő módon, épp a legilleté­kesebbeket: a költőket fer­tőzte meg. Az volt a véle­ményük — a véleményünk —, hogy reklámot lehet csi­nálni mosópornak, napszem­üvegnek, a csípőt födetlenül hagyó fürdőruháknak, de nem lehet a költészetnek, mint ahogy nem lehet a fáj­dalomnak, a ragyogásnak, vagy a tömegcikként előál­líthatatlan szerelemnek. öt év elmúltával meghök­kenve fordulunk hátra. A kishitűség összeomlott. Ami­ben nem akartak hinni a költők, az olvasók egyszeri­ben hinni kezdtek. Hinni kezdtek, mert úgy látszik, szükség volt rá. Nem az ünnepre, hanem a költé­szetre, s mindarra, amit a versek közvetítenek. Aki ösztönösen vall önma­gáról, jól tudjuk, megértés­re vágyik. Ez nemcsak a költőre vonatkozik, aki ver­set ír, hanem az olvasóra is, aki leplezetlenül bevallja, hogy verseket akar hallani. Azt hiszem, erre a jelen­ségre érdemes leginkább föl­figyelni a költészet napján. Minél több olvasó figyel a versekre, annál több figyel önmagára is. Semmi se kö­vetkezik ebből természete­sebben, minthogy a költé­szet nem más, mint alapve­tő emberi kapcsolat. Örökös párbeszéd a világról, önma­gunkról; örökös folytonos­ság, mert az ember önmagát folytatja benne, lerombol­hatja, fölépítheti. Sokan, még komoly gon­dolkodók is szembeállítják napjainkban a tudományt és a költészetet. Szembeállítják ahelyett, hogy az összhangot keresnék köztük. Mire is tö­rekszik a tudomány és mi­re a költészet? Szerintem ugyanarra, csak más eszkö­zökkel, más rendeltetéssel. Persze, eszközeik ereje és hatása miatt óriási köztük a különbség is. Versekkel nem lehet soha elpusztítani a vi­lágot, de az agresszor hidro­génbombáival igen. Es — A költészet nopja ahogy mondani szokták — tény, az emberiség egyik le­hetősége. De ugyanígy tény, hogy az ember, és így az emberiség is, mindig több mindenkori állapotainál, cselekedeteinél: lehetőségei­nek együttese. A költők eb­ből az együttes lehetőségből a megmaradás lehetőségeit keresik. A politika az emberi lét­nek csak egyik csillagképe, ha erősen sugárzó is, nem az egyedüli. Ott van még szom­szédságában a szerelem, a halál, a test, a természet, a kisebb s nagyobb katasztró­fákat sodró sors, és ezernyi más. Mikor József Attila ezt írja ars poeticájában: „a mindenséggel mérd magad" —, ehhez az egyetemesség­igényhez ad mércét. Életművében, ő maga, ezt valósította meg. Nincs a huszadik század­nak olyan politikai, filozó­fiai, közérzeti, közösségi vagy személyes gondja, amelyre az ő szótárában ne találnánk szavakat. A forradalomtól az egzisztencializmusig, a szere­lemtől a magányig, az elide­genedéstől az elidegenedés legyűréséig, a születéstől az elmúlásig, minden szólam megtalálható költészetében. Nagy összefoglaló volt, te­hát nagy kezdeményező. Lá­tomásos verseinknek ugyan­is ő a serkentője, mint gon­dolati költészetünknek, mert világos szerkezetű versei mindenkor iskolapéldák ma­radnak. Jelenkori költésze­tünk az általa vágott csapá­sokon jutott negyedszázad után is mai magaslataira. CSOÓRI SÁNDOR József Attila-díjas költő Versek est je Könyvsorok széles karéjá­ban, a Somogyi Könyvtár olvasótermében rendezték meg tegnap este a költészet napjának tisztelgő, Szép ver­sek, 1967 című irodalmi es­tet. A stílusos környezet ideális hangulatot teremtett a költők és az olvasók talál­kozójához: sikeres, emléke­zetes volt a lírai randevú. Rákos Sándor Rövid me­ditáció című írása vezette be az összeállítást: a Csernák Árpád előadásában elhang­zott sorok nemes intonáció­ként hatottak. Az est első ré­sze továbbra is az előadómű­vészeké volt: Csernák Ár­pád mellett Kovács János és Szentpál Mónika tolmácsolta Zelk Zoltán, Csorba Győző, Áprily Lajos, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Benjámin László, Nagy László, Váci Mihály, Csoóri Sándor, Bu­da Ferenc, Papp Lajos, Ve­ress Miklós és Horgas Béla verseit. Csernák Árpád a Horgas-, Kovács János a Buda-, Szentpál Mónika pe­CSÜTÖRTÖK, 1968. ÁPRILIS 11. dig a Váci-vers elmondásá­val jeleskedett leginkább. A könyvvásárlással, dedi­kációkéréssel eltöltött szü­net után maguk a meghívott költők mondták el maguk választotta verseiket. A Jó­zsef Attila-díjas Rákos Sán­dor Kiáltásnyi csönd címmel megjelenő új kötetének né­hány epigrammányi rövid­ségű darabjával mutatkozott be; Buda Ferenc még nem publikált oratóriumának egy részletét mondta el; Horgas Béla Naptár című, nemrégi­ben megjelent könyvéből ol­vasott fel; Papp Lajos Pan­tomim című új versét adta elő egy másik alkotásának társaságában; Veress Miklós többek között a Nagykorú­ság és az Erdő a vadaknak cí­mű alkotásával mutatta be költészetét. Az arányosan szerkesztett és szerencsésen felépített műsor összeállítója Fazekas István volt; ő mu­tatta be egyébként az irodal­mi est költővendégeit is. A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents