Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

Hídlezárás Április 17-én délelőtt 8 órától lezárják a bajai Du­na-hidat. Szeged—Baja­Pécs közötti autóbuszforgal­mat Pécstől Bajáig a 12-es AKÖV gépkocsijaival, Sze­gedtől Bajáig 10-es AKÖV gépkocsijaival bonyolítják le. Szegedről az autóbusz-pálya­udvarról reggel 5 óra 35 perckor, délután 16 óra 15 perckor indul az autóbusz­járat Baja felé. Innen átszál­lással utazhatnak tovább az utasok Pécsre. Viszont Pécs­ről reggel 5 óra 45 perckor és délután 16 óra 25 perckor indulnak a járatok Baja, il­letve Szeged felé. Kottaankét A szombaton kezdődött ka­marazene-fesztivállal egyidő­ben a Zeneműkiadó Vállalat megbeszéléseket rendezett a zeneiskolák igazgatói, tanárai számára a zenekonzervatóri­umban. Mint azt Sarlós Lász­ló, a kiadó igazgatója mun­katársunknak elmondotta, mind a hétfőn, mind pedig a tegnap, kedden megtartott ankét hasznos tapasztalatok­kal gazdagította a Zenemű­kiadó vezetőit. Megtudták többek között, hogy mennyi­re megnőtt az igény a fúvós •kamaraegyüttesek kottái iránt, ezekből ugyanis eddig meglehetősen kevés állt ren­delkezésre. Ugyancsak a sze­gedi megbeszélésen tisztáz­ták, hogy milyen fontos len­ne egy szakközépiskolai ve­zérkönyv megjelentetése, amely összefoglalná a leg­szükségesebb középfokú ze­nei ismereteket. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a szakközépiskolák jövőre megrendezésre kerülő országos zenekari fesztiválja előtt jelentessenek meg zene­kari műveket. Sok felszólaló foglalkozott az újonnan meg­jelenő művek terjesztési gondjaival; sajnos ebben a vonatkozásban éppen a sok növendéket oktató kisvárosi zeneiskolák vannak hátrány­ban: elkésve, hiányosan érte­sülnek csak a frissen ki­adott alkotásokról. A Zene­műkiadó Vállalat kétnapos szegedi ankétjával egyidőben kottakiállítás is nyílt a zene­konzervatóriumban. Partnapok i Április 10-én, szerdán a Csongrád megyei Tanácsnál, a megyei tanács, a KSH Csongrád megyei igazgatósá­ga, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzés dolgozóinál! az emeleti tanácsteremben 15.30-kor, előadó: Siklós Já­nos, a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat klubhelyiségében a vállalat dolgozói részére 18 órakor, előadó: Hoígesang Péter. Április 11-én, csütörtökön a Minőség Cipőgyár szegedi gyáregysége dolgozói részére (Római krt. 21.) a tanács­teremben 14 .órakor, előadó: dr. Kuti Árpád; a Szegedi Faiemezgyár dolgozóinai! (Budapesti út 1.). az ebédlő helyiségében 14.30 órakor, előadó: Balog István; a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem dolgozóinak a Szemé­szeti Klinika előadótermé­ben 15 órakor, előadó: Sik­lós János; A Szegedi Építő Ktsz-nél (Brüsszeli krt. 8.) a ktsz dolgozóinak 15.30 óra­kor, előadó: dr. Szekszárdi János; A Vízügyi Igazgató­ságnál az igazgatóság dol­gozóinak (kultúrterem) 16 órakor, előadó: Dáni Mihály; a 10. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozóinak (Marx tér 10—11.) 16.15 órakor, elő­adó: Elek György; a DÉGAz dolgozóinak (Pulcz u. 44.) a kultúrteremben 16.15 órakor, előadó: Lugosi József. Április 12-én, pénteken a Felszabadulás Tsz-ben (a tsz kertészeti üzemegységében) 12 órakor, előadó: Deák Bé­la; az Április 4 Cipész és Papucskészítö Ktsz dolgozói­nak (Cserzy Mihály u. 30/b.) a kultúrteremben 14 órakor, előadó: Kispál Jenő; a Sze­gedi Ruhagyár dolgozói ré­szére a gyár kultúrtermében 14.30 órakor, előadó: Halász Árpiid; a Felszabadulás Asz­talos Ktsz dolgozóinak a Kállay Ödön utcai kárpitos részlegnél 14,30 órakor, elő­adó; Kovács Attila; az ÉVM Sízegedi Tervező Vállalat dol­gozóinak (Klauzál tér 2. II. em.) 16 órakor, előadó: Per­jési László; az Alföldi Kő­olaj és Földgáztermelő Vál­lalat szegedi üzemegység dolgozói részére a Szakszer­vezeti Székházban (Tolbuhin sgt) 15 órakor, előadó: dr. Bödő István. Áz Illés-zenekar koncertje Nehéz lenne pontosan ki- keradaptációkat játszanak, keresni mennyiben nyújtott Leghangosabb erényük vál­uj, erdekesebb színfolttal . .. , ..... .„, , gazdag beat-élményt az II- tozatlanul a technikai toke­lés-zenekar hétfő esti szinhá- letesség, hangzasbeli tiszta­zi koncertje. A tavalyi rang- ság, pontosság, ami egyálta­listán első helyre jegyzett ki- Ián nem mellékes körtil­tűnő együttestől ugyanis ményként párosul Szörényi már-már megszoktuk, kicsit Leventééi! ingerkedően de­elvárjuk, hogy rendszerint lejes, gusztusosán ripők lépésnyire előbb jár a hazai mozgásához, tompán kihívó gitártársulatoknál, akár saját gesztusaihoz, számaikat, akár külföldi si­Munkásokat, alkalmazottakat keresnek GÉPÍRNI tudó adminisztrátort. A Sertéshizlalda felvételre ks keresünk 2 évre. Szegedi Gumi res sertésgondozó és malmi so­rs Műanyag Ktsz, Szeged, Kör­töltés u. 35. XDK. 281. Középiskolai Végzettségű férfi munkaerőt ADMINISZTRÁTOR­NAK. valamint rakodomunkaso­kat felvételre keres: Alföldi Bú­torgyár, Szeged, Cscrzv Mihály u. 11. xDK. 5651. Az Alsötlszavldékl Vízügyi Igazgatóság Gépüzeme folyama­tos munkara változó munkahrlv­re felvesz DOMPERVEZETÖKET es AUTO-DAKU KEZELÖKET. XDK. 282. KOCSIKÍSÉRŐKÉT gépkocsira felveszünk. Füszért. Sóház. Dk. 5634. Állandó munkára férfi, idény­munkára nöi munkaerőt felvesz a GYEVI-TEMETO gondnoksága. xDK. 5605. A DEGAZ műszaki rajzolot, motorkerékpár és autómotor szerelöket azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés Szeged, Pulcz n. 44. Munkaügy. xDK. 5517 Bádogos brigádvezrtöi munka­kör betöltésére alkalmaz azon­nali hatállyal kiemelt bérrel hód­mezővásárhelyi és szegedi mun­kahelyére a Csongrád megyei Tanácsi Építőipart Vállalat. Je­lentkezni lehet: Hódmezővásár­hely, Tanácsköztársaság tér 59. szám alatt. x. 139 932 A szegedi Városgazdálkodási Vállalat az 1968 1969-es tanévre virágkötő, esztergályos, bog­nár, útburkolö. kovács, fényezö­mázoló. dísznövénytermesztő és kertépítő ipari tanulókat, vala­mint gépkocsivezetőket, nehéz­gépkezelőket. vagonkirakókat, rakodókat, kubikosokat, takarí­tónőket, építőipari és kertészeti férfi és nöi segédmunkásokat és férfi portás-éjjeliőrt alkalmaz állandó munkára. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán naponta 7—15 óra között, sze­ged, Pacsirta u. 1. sz. alatt. XS. 144 868 Központi fűtéses, modern bú­torzattal felszerelt irodahelyisé­gekbe takarítónőt keres a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Szeged. Klauzál tér 9. Jelentkezés: naponta 8—12-ig. XS 111576 gedmunkásokat. Munkásszállás biztosítva. Jelentkezés: Szeged, Dorozsmai ut 23. xS 114 921 Akkumulátor javításban jártas dolgozókat, lánghegesztőket és segédmunkásokat felvételre ke­res a Deszki Gépjavító Vállalat akkumulátor üzeme. Kedvez­ményes munkaidő! Jelentkezni lehet reggel 6-tól délután 3 óráig. xS. 144 928 A Csongrád megyei AGROKER Vállalat azonnali belépéssel al­kalmaz gyakorlattal rendelkező gép-gyorsírót, tnezőgazdasagl gepszerelőt, éjjeliőrt és raktári segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyén. Szeged, Dorozsmai u. 33. xS. 144 920 Oldalkocsis motorkerékpárra nrukihordót felveszünk. Móra könyvesbolt. Kárász u. 5. xS 114 949 Azonnali belépéssel kőművest keresünk. Csm. Vendéglátó Vál­lalat. Ügyintéző: Szabó Sándor, Kölcsey u. 11. S. 114 990 A Magyar Beruházási Bank Csongrád megyei fiókja felvé­telre keres pénzügyi-közgazda­sági munkakörben főelőadót 22011—3000 Et berhatárok között. Feltételek: foiskotai végzettség és legalább 5 éves közgazda­sági vagv pénzügyi munkakör­ben eltöltött gyakorlat. Közgaz­dasági egyetemi vagy magasabb számviteli végzettség előnyben. A felvételi kérelmet önéletrajz csatolásával írásban kell eljut­tatni a Bankfiők hivatalos cí­mere. (Szeged, Klauzál tér I.) xS. 141 931 Lakatos szakmunkásokat, beta­nított munkásokat, segédmunká­sokat. fiatalkorúakat azonnali heléoéssel felvesz a Szerszám­kovárs Ktsz. Jelentkezni Szeged. Kígyó U. 3. XS. 144 997 Esztergályos, marós, köszörűs, lakatos és hegesztő szak- és be­tanított munkásokat, valamint 1 fó legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező tervezd gépes-mémö­köt felveszünk. Szegedi Vasipari KTSZ. Kátai-köz. XS 141 945 A Szegedi Közlekedési Vállalat 18 éves kortól VILLAMOSKA­LAUZOKAT vesz fel. Jelentkez­ni lehet a vállalat forgalmi osz­tályán, Külső Pulcz u. 2. alatt. XDK. 275 Annyi bizonyos, megnőtt a hajuk. Akármelyik fod­rászszövetkezet becsületes kollektívájának is premizál­ható munkájába kerülne egy-egy fazonigazítás. Hal­mi Gábor, a sajátosan fa­nyarú konferanszié találé­konyan fejtette meg bécsi vendégszereplésük ama rej­télyét, amikor is összetévesz­tették őket valamely arra turnézó angol zenekarral: egyik gombafej olyan mint a másik. Feltűnt viszont, hogy kísérő pozícióból sem kímélik az erősítőket, s ez olykor a szólista-énekes ro­vására történik. Nagy Kati érzékeny hangját például rendre lenyomta a „gitárok pengése", ahonnan bizony­talanul lehetett kisejteni, va­jon mennyi az érték. Ami viszont feltétlenül tetszett, egy filmzenének elkötelezett új Szörényi-márka: Elment a nap. Nevezzük mi is lélek­muzsikának, mert tényleg szívestül-lelkestül csinálták, benne a megkapóan színes, szuggesztív hangulatteremtő elemek egész sorát építették. A Cliff Richard-tisztelgő megintcsak nagy szám. N. I. Jancsó Miklfis-emlékttnnepség Idősb Issekutz Béla professzor kapta a Jancsó-emlékérmet A Szegedi Orvostudományi Egyetem két évvel ezelőtt elhunyt , kiváló tanárának, dr. Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-dijas akadémikus­nak tiszteletére rendeztek tegnap délután emlékünnep­séget Szegeden. Az emlék­ünnepség első epizódjaként felavattál! a neves tudós emléktábláját munkásságá­nak egykori színhelyén, az orvostudományi egyetem gyógyszertani intézetében. Az emléktábla leleplezése alkalmából dr. Tóth Károly, az egyetem rektora mon­dott beszédet, majd a gyógy­szertani intézet igazgatója, dr. Szekeres László egyetemi tanár vette át az intézet folyosóján elhelyezett már­ványlapot. Az avatási ün­nepségen jelen volt Sipos Géza, a városi pártbizottság titkára, Papp Gyula, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese, s ott voltak az orvos­tudományi egyetem profesz­szorai, oktatói, Jancsó Mik­lós egykori munkatársai is. Az emléktábla felavatása után a szemészeti klinika tantermében került sor a Jan­csó-emlékérem átadására és a kiváló tudós munkásságát felidéző emlékünnepségre. A Jancsó-emlékérem alapí­tásáról hozott döntést dr. Tóth Károly ismertette. Kö­zölte, hogy a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem Jancsó professzor életművének tisz­teletére emlékérmet alapí­tott, amelyet azoknak a ku­tatóknak adnak majd éven­te át, akik önálló, eredmé­nyes munkát fejtettek ki az élettan, a kórélettan és a gyógyszertan tárgykörében. Az emiéikérem az ország va­lamennyi kiválóan dolgozó élettan-, kórélettan- és gyógyszertan-kutatónak oda­ítélhető; az emlékérem bir­tokosa tízezer forintos pálya­díjban is részesül. Ezután jelentette be dr. Tóth Ká­roly az orvostudományi egyetem tanácsának azt a döntését, amely szerint első­izben dr. Jancsó Miklós egy­kori tanárának és első mes­terének, idősb dr. Issekutz Béla professzornak, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus­nak ítélték oda az emlékér­met A rektori bejelentés után a kitüntetett tudós, a Szege­di Orvostudományi Egyetem volt tanára tartott előadást Jancsó professzor munkássá­gáról, világhírűvé vált kuta­tási eredményeiről. Jancsó Miklós — kezdte emlékezé­sét Issekutz professzor — már kora ifjúságától aktívan ás igen eredményesen fog­lalkozott az orvostudomány művelésével. Édesapja, a ki­váló orvosprofesszor, Jan­csó Miklós társaságában vé­gezte első kísérleteit, de hamarosan önállóan is ko­moly eredményeket ért el. Szigorló orvos korában te­szi első nagy felfedezését, amelynek kidolgozása miatt két évre meg is szakítja egyetemi tanulmányait. Dip­lomájának megszerzése után Berlinbe kerül, ahol tovább folytatja és kiterjeszti che­moterápiás vizsgálatait. Bár egyetemi magántanári állást kínálnak fel nelci, mégis hazajön, és a Szegedi Orvos­tudományi Egyetemen, az Issekutz professzor vezette gyógyszertani intézetben kezd dolgozni a számára alapított chemoterápiai osz­tályon. Ez az osztály abban az időben az első ilyen tu­dományos intézmény volt, nemcsak hazánkban, de az egész világon. Sikeres és rendkívüli eredményeket felmutató munkássága során itt folytatta le újabb kísér­leteit; itt vizsgálta a szerve­MAR MOST KERESSE FEL SZÖVETKEZETÜNKET ikj cserépkályha beépítés, átrakás, tisztítás és javítás megrendelésével. A lakosság szolgálatában a megye egész területén. SZEGEDI CSERÉPKÁLYHA KÉSZÍTŐ ÉS JAVÍTÓ KTSZ, SZEGED Gutenberg u. 10. xS. 144 711 zet védekezőmechanizmusát, a tárolás kérdését, s tudo­mányos működésének végén itt állapított meg alapvetően új igazságokat a gyulladás problémakörében. Mint a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani in­tézetének kétszeres Kossuth­díjas professzora, akadémi­kus, számos kül- és belföldi tudományos társaság tagja, több kitüntetés birtokosa hunyt el 62 éves korában, 1966. április 16-án. Az emlékező szavak után dr. Tóth Károly átadta idősb dr. Issekutz Béla pro­fesszornak a Jancsó Miklós­emlékérmet, az érem okira­tát és a pénzjutalmat. A ki­tüntetett meghatott szavak­kal mondott köszönetet az őt ért megtiszteltetésért. Issekutz Béla személyében tudományos életünk egyik kiválósága kapta meg az első ízben cdsítélt JaDCsa-emSek. érmet, Idősb doktor Issekutz Béla 1921-től Szegeden foly­tatott gyógyszertani kutatá­sokat; mint intézetigazgató egyetemi tanár, az orvostu­dományi kar dékánja, és az egyetem rektora is volt. 1937-ben vált meg Szegedtől, hogy Budapesten kutasson, oktasson tovább. I962-ben mint a Budaj?esti Orvostu­dományi Egyetem Gyógy­szertani Intézetének igaz­gatója vonult nyugalomha. Munkásságát azonban most is jó erőben, töretlen lendü­lettel folytatja: tobb új könyve — köztük A gyógy­szerkutatás története című összefoglaló munkája — je­lenik meg a közeljövőben. Az ünnepségsorozat befe­jezéseként tegnap esté a Ma­gyar Gyógyszerészeti Tár­saság Csongrád megyei Szer­vezete tartotta meg Jancsó Miklós-emlékülését. A. U Somosryl Károlyné fejvétele Idősb dr. Issekutz Béla átveszi a Jancsó-cinléfcér®et dr. Tóth Károly rektortól Tegnap délelőtt a Ságvári Endre gyakorló gimnázium­ban rendezte meg ankétját a TIT Csongrád megyei nép­rajzi csoportja és a Csong­rád megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya Néprajz és hazafiság címmel. A dísz­teremben Juhász Antal mu­zeológus megnyitó szavai után Ortutay Gyula akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia néprajzi ku­tatócsoportjának igazgatója, a TIT országos elnöke tar­totta meg nagy érdeklődés­sel kísért referátumát. Elöl­járóban szólt arról az ör­vendetes fejlődésről, amely néprajzi, népzenei kutatá­sunkban a felszabadulás óta bekövetkezett. Népi álla­munk soha nem látott anya­gi és erkölcsi támogatást nyújt ehhez. Dokumentu­mokkal igazolható például, hogy a Néprajzi Múzeum 1938-ban az adakozásból származó anyag mellett mindössze négy tárgyat ve­hetett leltárába, amelyet a nacionalista-soviniszta pro­pagandát hirdető horthysta állam pengőiből szerezhetett be. Ma ugyanennek a Nép­rajzi Múzeumnak legfeljebb raktározási gondjai vannak. A továbbiakban Ortutay akadémikus feltette a kér­dést: helyes lenne-e a nép­rajzot külön tantárgyként oktatni az iskolákban? Nem, hiszen a többi közé bepré­selt 1—2 órás tárgy nem ad­hatna segítséget a hazafias neveléshez. A néprajznak azonban helye van a globá­lis képzésben. Szükséges, hogy behatoljon a történe­lem, földrajz, ének-zene, rajz, irodalom és más tár­gyak tanításába. Eredményei nélkülözhetetlenek a mar­xista művelődéspolitikában. Az egyeteméken éppen ezért Szükség van differenciált, gazdag néprajzi oktatárta­Az eredmények felhasználá­sában fontos szerepet kap­nak a múzeumok és a TIT, de egyre jelentősebb a vidé­ken működő •— leginkább ál­dozatkész pedagógusok által vezetett — honismereti szak­körök fnunkája is. Egy-egy amatör etnográfus tevékeny­sége igaz értéket jelent a néprajztudomány számára. Amikor néprajzról beszé­lünk — állapította meg az előadó —, nemcsak és kizá­rólagosan a magyar népre, fajra, nemzetre gondolunk. Néprajzunk nem választható el Európától, bármennyire sajátos is. A bennünket más népekkel összekötő szálak közül a néprajz és népzene is igen erősek. Semmiféle ellentmondás nincs tehát in­ternacionalizmusunk és a néprajzkutatás, illetve az igazi hazafiságra nevelés között. A referátum után tantár­gyankénti megbeszélésre vo­nultak el az egyes szekciók. A szervező bizottság azok­nak a tantárgyaknak alakí­tott külön csoportot, ame­lyek a legközvetlenebb kap­csolatban állnak a néprajz­zal. így folyt vita ismert szakemberek vezetésével a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, rajz és ének tantárgyhoz alakított szekciókban. A hasznos, színvonalas konferencia értékét csupán az csökkenti, hogy a közel kétszáz meghívottból mind­össze talán hatvanan jelen­tek meg. Oka lehet ennek a hétre összezsúfolódott sokfé­le kulturális és egyéb prog­ram. Az ügy mégis nagyobb figyelmet erdemeit volna. A. J SZERDA, 1968. ÁPRILIS 10. ÜEL-MAGYARÜRSZAG 5 I

Next

/
Thumbnails
Contents