Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Műselyem nyári ruha , Nagyestélyi tiré anyagból Ámpolnás növények A tél rendszerint „elöre­giti" a különben igénytelen, hálás ámpolnás szobanövé­nyeinket, amelyeknek egyik legismertebb képviselője a Braziliából származó plety­ka A hajtásvégek eldugvá­nyozásával fiatalíthatjuk meg a télen felkopaszodott növényeket is. A fi—10 centis dugványokból általában 8— 12-t (nagyobb cserepekbe többet) ültessünk egy-egy cserépbe, tápdús humuszos földbe, úgy. hogy a hosz­szabb szálak hátra a rövi­debbek elpre kerüljenek. Szobahőmérsékleten, rend­szeresen öntözve (meggvöke­resedve is kedveli a sok vi­zet) hamarosan mutatós, szép növény lesz belőle. Am­polnaszerűen lecsüngő hajtá­saival polcra, vagy falra erősített cseréptartóba he­lyezve is mutatós dísze a la­kásnak. Szereti a világos he­lyet, de a naptól óvjuk, A csokros inda vagy zöldi­ke néven ismert Klorofitum is a mindent tűrő szobanövé­nyek közé tartozik. Hosszú, zöld leveleinek egyes válto­zatát hosszanti sárgás fehér csík díszíti. Indaszerű, lelógó szárain hozza apró fehér vi­rágait, amelyeken az anya­növényhez hasonló sarjak fejlődnek, s szinte körbefog­ják a cserepet. Sarjhajtásai­ról szaporítható. Porhanyós, tápdús földet, bőséges öntö­zést, világos helyet kíván. DEL-MAGYARORSIAG VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 7. VÍZSZINTES: 1. Petőfi ta­vaszról szóló egyik versének címe. (A zárt betűk: S—Z— A—K—T.) 12. Becézett ga­lamb. 13. Életet „elvet". 14. Hegység a Szovjetunióban. 15. Formátlan, alaktalan. 17. Fa hajtásaim. 19. I. H. L. 20. Nem reménytelen, van lehetőség. 22. Nem éppen ar­ra — végnélkül. 23. Biztató szócsika. 24. Férfinév. 26. Sportöltözet. 28. S. O. 30. Nem teljesen — az Új ba­rázdát szánt az eke, írójának neve. 32. Kemény fém. 34. Z. S. A. 36. Omladékok. 38. Szint. 39. ... inkel, telepü­lés a Ruhr-vidéken. 41. Idő­töltést!). 43. Folvó Olaszor­szágban (—e). 45. Talppont. 46. Település az Elefánt­csontparton. 47. Biztatlak: ess el! (két szó). 49. Jó útra vezet. 51. Latin elöljáró. 52. Középen megkerül! 53. Ide­gen női név. 55. Kimondott mássalhangzó. 57. G. E. N. 59. Bánat, szomorúság, 60. Számtani műveletet végez. 63. Számnév. 65. .. .ba dob. 67. Azonos mássalhangzók. 69. Vájó eszközök. 71. Ál­landóan használ. 73. Ko­pasz. 75. Ünom — felezve. 77. Teve. 78. Erdélyi József tavaszt idéző versének cí­me. (A zárt betűk: O. L.) FÜGGŐLEGES: 1. A macs­kafélék családjába tartozó ragadozó állat 2. Névelővel — kötelezvényt. 3. Ilyen ci­ca is van, 4. Ige végződés. 5. R. L A. 6. Öltözék az ókori Rómában. 7. Riadó, riada­lom. 8. Merőn néz. les — zsargon szóval. 9. O. U. 19. Orosz — három. 11. Kakas — németül. 12. József Atti­lának egyik szép tavaszi ver­se. (A zárt betűk: A—Y—Y —Ü.) 16. A „Zöldül már a sövény" című vers szerző­je. 18. Bevonat 21. Jugo­szláv település. 25. Szomszéd nép. 27. Érzékszervét. 29. Surranok, csendben tova haladok. 31. Sestiushoz cí­mű költemény írója. 32. Vég­tag. 33. Pest megyei köz­ségbe való. 35. A mostani időjárás jelzője — névelő­vel. 37. Tisztjelölt. 38. Ilyen az „Ezerjó". 40. ..Tavaszi vir­radat" című vers szerzője. 42. Kitesz. 44. Kitűnő írónk nevének kezdőbetűi. 48. Né­met — igen. 50. Púpos jó­szágra. 54. Nemzeti Bajnok­ság. 56. Maró folyadék. 58. Illeszkedést biztosító vésés a fában. 61. Papírmérték. 62. Hölgyeké. 65. T. Y. ö. 66. Mint a vízszintes 46. számú. 68. Bizonyos mennyiség (utolsó kockában kettösbe­tü). 70. Heves megyei köz­ség. 72. Ilyen mérték is van. 74. Hangtalan fogoly. 76. Nátrium vegyiele. BEKÜLDENDŐ: a víz­szintes 1.. 78.. függőleges 12., 16., 31.. és 40. számú sorok megfejtése. M. J. MEGFEJTÉSEK­NYERTESEK A két héttel ezelőtt közölt rejtvény megfejtése: Móra Ferenc múzeum. Játszópark. Dugonics tér. Széksorok. Dankó-szobor. Csonka to­rony. A Tisza. — A megfej­tők közül könyvvásárlást utalványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt­ban. ahol azért ugyanott vá­sárolhat: Fröchlich Anoráa Boross J. u., Gyön Rózsa 1 BUSZ-iroda, Jován Anna Bihari u.. Kocsis Ilona So­mogyi Béla u., Lőrincz Jó­/sefné Bem tábornok u., Pankotai Jenő Gutenberg IL, dr. Zoltán Ferenc Kossuth Lajos sugárút. Könyvet kap postán; Savai László Szaty­maz. Kecses vonalak A diagnózisig Tavaszi rímek Strandösszeállítás gyöngy­vászonból Alighogy kitavaszodott, máris egyik divatbemutató a násikat követi. Legutóbb — a pesti Gellért- és Budapest lugyszálló után — Szegeden mutatta be az 1968-as év ta­vaszi és nyári női modelljeit a Fővárosi Kézműipari Vál­lalat. közösen a Csongrád megyei Ruházali Kiskereskedel­mi Vállalattal. A divattervezők is érzik a tavaszt, s bizo­nyítéka, hogy a pasztellszínek uralkodnak az Idei kollek­cióban. Szelídült a divat, a kecses, harmonikus formák, a felszabadult, játékos vonalak a jellemzőek a ruhákra, ka­bátokra. Az ővek a derék fölé kerültek, a ruhák villám­zárral csukódnak, díszük az aranyszínű gomb vagy lánc. A kalap minden alkalomra illik, méghozzá a nagyszélű. A nadrágszoknya, a zsugorított műbőrből készült kabát, a pelerin, a kötöttruha nagyon divatos. És a mini még min­dig uralkodik: a soványabbak továbbra is varrathatnak 65—70 centi anyagból szoknyát! V. E. Műszálas koktélruha Kck jeszter délutáni ruha Az orvosok tevékenységé­nek túlnyomó részét a diag­nózis felállítása képezi és az orvosegyetemi tanulmányok során a hallgatók is legtöb­bet a kórisme tudományával foglalkoznak. Ennek a ma­gyarázata, hogy a diagnózis megállapítása után az orvos már könnyen utána nézhet a szakkönyvekben az adott esetben szükséges gyógymód­nak, a betegség helyes felis­meréséhez azonban az szük­séges, hogy nagy tudásanyag és gyakorlat birtokában le­gyen, mert enélkül meg sem kísérelheti a betegség kide­rítését. Minél tapasztaltabb és mi­nél jobb megfigyelő az or­vos. az esetek többségében annál rövidebb a helyes di­agnózishoz vezető út, és an­nál kevesebb technikai se­gédeszközre van szükség a betegség megállapításához. A beteg kikérdezése és vizs­gálata közben az orvosban már kialakult az elképzelés a beteg panaszainak okáról. Ez az első vizsgálatnál fel­állított diagnózis nem vala­mi zseniális adottság műve, hanem számos hasonló eset gondos megfigyelésének, va­lamint a lehetőségek és va­lószínűségek alapos mérlege­lésének eredménye. Vizsgálat közben az orvos végiggondolja az adott test­rész, vagy szerv összes lehet­séges elváltozásait, amelyek hasonló körülmények között előfordulhatnak. Leghelye­sebb, ha a szakorvosi vizs­gálatok irányát, a panaszok alapján, a betege régen is­merő körzeti orvos jelöli ki, és a kiviszgálás végén is a leleteket 6 összegezi. Az egyes szakorvosok ugyanis elsősorban saját szakirányú következtetéseiket vonják le a vizsgálatokból. Nemcsak a szakorvosi vizsgálatokat, hanem a diag­nosztikai segédeszközöket is csak az első vizsgálatnál fel­merült gyanú igazolására vagy elvetésére szokták fel­használni. Helytelen tehát, ha egy beteg „teljes kivizs­gálás" céljából megy kórház­ba, vagy rendelőintézetbe, mert az ilyen sötétbe tapo­gatódzó, szalagrendszerű munka sokszor többet árt, mint használ. Ne kérjünk sem a szomszédok tanácsára, sem önszántuknból labora­tóriumi vagy röntgen vizsgá­latokat, mert így a diagnosz­tikai folyamat logikus felépí­tése helyett, csupán ötlet­szerű leletgyűjteményre te­szünk szert, ami csak feles­leges izgalmakat és időpazar­lást okoz. Az orvostudomány fizikai, kémiai és biológiai ismereteinek hatalmas fejlő­dése ellenére a betegségek felismerésének igen fontos tényezője ma is az orvos szeme, füle és tapintó keze, valamint a hosszú gyakorlat során összegyűlt tapasztala­ta és emberismerete. Dr. Sándor Róbert In flagranti — Látod, nem kívánja, hogy elváljunk Jobb, ha hallgatunk... Narancssárga nadrág­szoknyás ruha 1. Attila négyéves. Értelmes, szőke, vasgyúró. Üj lakótele­pen laknak, a majdnem egé­szen egyforma lakások egyi­kében. Egy napon mamájá­val együtt átment a szom­szédba. A mama az előszo­bában beszélgetett, a gyerek a nyitott fürdőszoba ajtajá­ban álldogált, é« egyszer­esak a fürdőkádra mutatva megkérdezte: — Mi az? — Az? Kád, kisfiam — válaszolt készségesen a szomszéd néni. — Ugyan­olyan kád, mint a tiétek. — Nem olyan — mondta ártatlanul Attila — a mienk nem ilyen koszos. 2. Előbb említett Attila pa­pájával együtt sportfoglal­kozással tölti a délutánt A tévé bekapcsolva,. meccs van. de nem elég érdekes, a papa a fotelban ülve az újságot lapozza. Attila csöndesen matat valamivel, néha a képernyőre sandít, öntudat­lanul hallgatja a szöveget is. A békésen olvasgató papa hirtelen rövid, éles csatakiál­tást hall és alapos rúgást érez a bokáján. Megdöbben­ve és éktelen haraggal ordít gyermekére, aki éppen le­ereszti a lábát — Attila! Mi volt ez? — Szabadrúgás — MöB készségesen, szelíden, moso­lyogva a srác. 3. Általános készülődés. A mama, aki karcsú, szép, és fiatal, vendégeket vár. A fia, Jankó, aki tízéves, de jóval érettebb, mert sokat van fel­nőttek között, edzésre induL Búcsúzóul megnézik egy­mást. — Szervusz, rosszaságom* — köszön el Jankó egy fel­nőtt férfi könnyed, kedves udvarlós hangján. A mamá­ban, aki szigorú és okos ma­ma, egy pillanatra meghűl a vér. De még mielőtt szólhat­na, fiacskája szeme villan egyet, és már folytatja is: — Nagyon csinos vagy! —• És ezt közölve könnyedén és elegánsan távozik. Csontos Magda

Next

/
Thumbnails
Contents