Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEL-MAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK 58. évfolyam, 82. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. április 7. :amunkbol Élénkebb a gazdaság! élet Úi határ­átkelőhely Jubileumi verseny A legfrissebb sporthírek Mindent a maga helyén A z emberek egy része szívesen veti más nyakába a gondot. Hányan fognak tollait kis személyes ügyük­ben, két perc alatt kanyarítanak egy takaros levelet, s küldik a pártnak, a tanácsnak, a szerkesztőségnek... Es ebben általában nem csalatkoznak. Hivatalnokok, új­ságírók, közalkalmazottak telefonálnak, szaladoznak, hogy megfeleljenek a várakozásnak, a bizalomnak; hogy a hozzájuk forduló érezze, a mi társadalmunkban valóban komolyan foglalkoznak az emberek ügyes-bajos dolgai­val. Mennek az IKV-hoz, a Városgazdálkodási Vállalat­hoz, a tévé-szervizbe és a boltba, és nyomoznak, és elég­tételt követelnek... A panaszos pedig? Talán éppen a Tisza-parton napozik, a meccsen drukkol, a képernyő előtt vigadozik. Nem volna ez baj, persze, hiszen vannak emberek, akik közügyekre adták a fejüket. Csak éppen meg kell kérdezni végre egyszer: melyik az a határ és az a legki­s bb ügy. amiért a társadalom általános, közös dolgaival e'jegyzett embereket még mozgósítani lehet? Idézek né­hány levélből. „Nem tudok elhelyezkedni a szakmámban, a kereskedelemben, súlyos megélhetési gondjaim van­nak ... kérem, segítsenek, hogy állást kapjak". Egy fiatalasszony panaszolta ezt, aki maga még annyi fárad­ságot sem vett, hogy átolvassa a napi újság alkalmazot­takat kereső hirdetéseit, pedig abban a rovatban egyre­másra hívogattak éppen a kereskedelembe is. „Tűrhetet­len, hogy a bérház kapuja éjjel nappal nyitva van... Kérem, intézkedjenek, hogy ez az áldatlan állapot meg­srűnjön lakóházunkban." A bosszús lakó rest volt a ház­felügyelő figyelmeztetésére. „Három dekával kevesebbet mértek és negyven fillérrel többet fizettettek velem a boltban". Mintha nem mindenkinek magának kellene figyelnie a mérleget és a számolást! Sok ilyen sóhajtás fekszik a szegedi Íróasztalokon. És mindhez társadalmi ügyvédkedést reklamálnak. Mindhez a párt, a tanács, a szerkesztőség tekintélyének latbave­tését kérik. Mikor sok ilyen panasz egy be jön, megsűrűsödik az ügyintézők keserűsége is. Hiszen újra meg újra a szemé­lyes kényelem kandikál elő a „közérdek" álarca mögül. A fellépés, a személyes ügyintézés restsége. És gondoljuk meg: nagy luxus lenne társadalmunktól is, ha állami, kö­zületi erővel pótolnánk minden egyéni kényelmet. Mindez természetesen csak expozíciója a további gon­dolatmenetnek. Nevezetesen annak, hogy az efféle maga­tartás közösségellenes. Fontos, nagyobb társadalmi cso­pértok ügyétől vonja el a figyelmet és az energiát, sze­mélyi ügyeknek kér és csikar ki „protekciót" — mert a személyes ügyekben való hivatalos eljárás mi más len­ne? —, holott erre felhatalamazva sincsenek, akik a ko­rábbi szokások szerint eszközévé válnak, akarva-akarat­lan. Igenis határt kell szabni, és ezt a határt tisztelni is kell! S a határt így definiálhatnánk: egyetlen társadalmi vagy tömegszervezet, hivatal vagy intézmény dolgozói sem kötelesek olyan ügyekben eljárni, amelyeket bár­mely magával, vagy közvetlen környezetével törődő ál­lampolgár elintézhet némi utánajárással. És az ügyeket is helyükre kell tenni, természetük szerint Az ügyinté­zésben is van bizonyos, kialakult „szolgálati út". A szű­ken mérő kereskedő ellen nem a népfrontnál kell pa­naszt tenni, hanem a kereskedelmi felügyelőségnél; a kö­telességmulasztó házmesterre nem a tanácsnál illik pa­naszkodni, hanem az IKV-nál; s ha goromba a villa­moskalauz, azt sem a pártbizottsággal legcélszerűbb tu­datni, hanem közvetlen feletteseivel. Már panaszkodni sem lehet? — így kérdezhetne köz­be egy cinikus. De igen, lehet Ott, ahová a panasz illik, s a panaszhoz passzoló szenvedéllyel. A „panaszoltatás­nak", a társadalmi ügyvéd-felkérésnek azonban semmi oka ezekben az emberi apróságokban. Legyen mindenki a saját ügyvédje is! Senki ne úgy értse ezeket a sorokat, mintha a tár­sadalmi szervek ki akarnának térni jogos panaszok inté­zése elől. Nagy ügy buzgalommal gyakorolják ezeket a fel­adatokat. S ezután is segítenek, még személyes ügyek­ben is, ha nem kényelmességet, hanem akadályokat lát­nak. Ha tipikus panaszokról van szó; ha a panaszos már maga is járt igaza után; ha indokolatlan sérelem ért valakit. De nincs törvény arra, hogy csak a hivatalok, társadalmi és tömegszervezetek dolgozói lehetnek akti­rak minden kis ügyben. Az ő dolguk elsősorban a na­gyobb közösség ügyeinek képviselete. Ha kapukulcs-problémákkal, a házfelügyelő és a la­kóik közötti vitákkal, a bolti kiszolgálás esetleges hibái­val és lakók közötti békességtermetéssel foglalnák el ma­gukat szüntelenül, mi idő és erő maradna a valóban kö­zös dolgokra?! SZ. SIMON ISTVÁN Zavargások az USA-ban Közvéleményünk felháborodása Martin Luther King halála miatt Az egész magyar közvéle­mény mély megdöbbenéssel és őszinte felháborodással értesült dr. Martin Luther King tragikus haláláról. A gyárak, üzemek, hivatalok, intézmények, a termelőszö­vetkezetek dolgozói távira­tok százaiban fejezték ki részvétüket a Nobel-díjas né­ger hazafi küzdőtársainak és bélyegezték meg az elvete­mült gyilkosságot. Az Orszá­gos Béketanács tudományos bizottságának távirata, ame­lyet dr. Szádeczky-Kardoss Elemér és dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi ta­nár, a bizottság elnöke, illet­ve titkára írt alá, egybek között hangsúlyozza: — A szegények és elnyo­mottak bátor védelmezője esett el a békéért és az em­berek egyenlőségéért folyta­tott küzdelem frontján. Ne­hezen találunk szavakat, hogy elvesztése fölötti fáj­dalmunkat kifejezzük. A tra­gikus esemény ismét lelep­lező világossággal bizonyítja, hogy a sötétség erői válto­zatlanul tevékenykednek — hangzik a távirat. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének táv­irata ugyancsak elítéli a barbár gaztettet Tűzvész, halálos áldozatok Négy halottja, több mint 350 sebesültje van Washing­tonban a dr. Martin Luther King meggyilkolását követő zavargásoknak. Országszerte mintegy félszáz városra ter­jedtek ki a zavargások és a halálos áldozatok száma megközelíti a húszat. Washingtonban szombaton reggelre valamivel enyhült a feszültség. A szövetségi kormány hatezer katonát ve­zényelt a városba. Az amerikai fővárosban a kora esti és éjszakai órák­ban egyszerre száznál is több tűzeset volt, s a tűz­oltók a legtöbb helyen csak rendörök és katonák védel­me alatt tudták folytatni munkájukat. Nem végleges adatok szerint a rendőrség ezernél több személyt tar­tóztatott le. Nagyszabású rendzavará­sokat jelentenek Chicagóból, ahol mintegy húsz háztömb­nyi területen pusztított tűz­vész. A város egyik néger gettójában lövöldözésre is sor került. A halálos áldo­zatok száma a városban mintegy tíz, több százan megsebesültek. Nemzeti gár­disták tartják fenn a ren­det Detroitban, a dél-karoli­nai Greensboroban, valamint a King elleni halálos me­rénylet színhelyén, Memphis­ben is. Zavargásokra került sor a floridai Tallahassee­ban, a kaliforniai Oakland­ban is. Martin Luther King gyil-r kosát a rendőri szervek még mindig nem találták meg. Az Amerikai KP nyilatkozata Az Egyesült Államok Kom- ket, szakítsák meg a mun­munista Pártja felhívta á kát a vállalatoknál és a hi­szaksaervezeteket és a mun- vatalokban, hogy ezzel kasokat, tartsanak gyűlése- „adózzanak dr. King emlé­Felvétel a szakközépiskolákba A szakközépiskolákkal kapcsolatos időszerű kérdé­sekről tartottak sajtótájékoz­tatót szombaton a Művelő­désügyi Minisztériumban. Vendégh Sándor, a szakok­tatási főosztály vezetője el­mondta, hogy az általános iskolákban idén végző gye­rekek közül 66 ezret vesznek fel a különböző típusú kö­zépiskolákba. A március 1-i helyzet szerint a gimnáziu­mokban rendelkezésre álló 35 400 helyre csupán 28 242­en kérték felvételüket, vi­szont a szakközépiskolák el­Bíró József Teheránban Indiai tárgyalásai befeje­zése után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Teheránba érkezett Az uta­zásra az iráni gazdasági mi­niszter meghívása alapján került sor. Iráni tartózkodá­sa során a magyar külkeres­kedelmi miniszter tárgyalá­sokat folytat és megnyitja a teheráni magyar ipari ki­állítást. Szovjet A Ferenc József földi szov­jet rakétakilövő állomáson folytatott sízovjet—francia kísérletek programja még nem fejeződött be — jelen­tette ki a TASZSZ tudósító­jának V. Tyeszlenko, a kö­zös tudományos kísérletek egyik vezetője. A tavasz fo­lyamán egy sor sikeres ki­lövés zajlott le. Szovjet geo­fizikai rakéták, melyek szi­francia etek lárd üzemanyaggal működ­tek, 180 kilométer magassá­got értek el. A legutóbbi kísérletsoro­zatnak az a különlegessége, hogy a szélerő és a szél­irány vizsgálatok mellett ki­tartóan tanulmányozzuk az atmoszféra hőmérsékletét, gázösszetételét és annak sű­rűségét is — jelentette ki Tyeszlenko. ső osztályaiba — amelyek­ben 25 600 fiatalnak tudnak helyet biztosítani — 34 921 tanuló jelentkezett, az 5000 technikumi helyre pedig 11856 nyolcadikos kérte fel­vételét. A nyolcadikosok 41,9 százaléka jelentkezett szak­munkásképző-iskolába. Az érdeklődés tehát igen nagy a szakmai képzést nyújtó tanintézetek iránt. A fizikai dolgozók gyermekei többsé­gükben ilyen iskolákban kí­vánnak továbbtanulni. A főosztályvezető hangsú­lyozta, hogy a jövő szakkö­zépiskolájának modellje lé­nyegében már kialakult. Nagyrészt elkészültek a tan­tervek, s készülnek a tan­könyvek, a rendtartás és a különféle szabályzatok. A szakosítási jegyzékben — amelynek összeállítását már múlt évben beefejezték — 37 szak szerepel, ezek öt fő — ipari, mezőgazdasági, ke­reskedelmi, közgazdasági és egészségügyi — ágazat kö­zött oszlanak meg. Az 1968—69-es tanévben induló valamennyi szak óra­tervei és tantervi tervezetei elkészültek, s ezek augusztus l-ig meg is jelennek. A szakképzésben érdekelt fő­hatóságok általában éltek az­zal a lehetőséggel, hogy 1968 őszén már csak szakközép­iskolai első osztályokat in­dítsanak. kének és megvitassák az el­lene elkövetett bűntett kö­vetkezményeit". Az Egyesült Államok Kommunista Pártja felhív minden fehér amerikait, akit nyugtalanít hazájának sorsa, hogy „mélységesen gondolkozzék el a néger nép­pel szemben megnyilvánuló fajgyűlölet őt terhelő fele­lősségéről". A szegény em­berek nagy washingtoni me­netének, amelyet dr. King vezetett volna, meg kell tör­ténnie — hangoztatja a nyi­latkozat —, emeljük még magasabbra a négerek sza­badságának lobogóját! Ad­junk oda mindent, ha kell életünket is, annak kivívá­sáért!" Komócsin Zoltán Rómában Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szombaton Rómában az Olasz Kommu­nista Párt vendége volt. Ko­mócsin Zoltán szívélyes lég­körben megbeszélést folyta­tott az OKP küldöttségével, amelyet Enrico Berlinguer, a Politikai Bizottság tagja ve­zetett. A találkozó során kicse­rélték nézeteiket a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom problémáiról és a két párt kapcsolatairól. A találkozó a testvéri szívé­lyesség légkörében folyt le, (MTI) Szorgos a hafár V - v - - >. „ - r/ > Kedvez az idő a tavaszi munkákra. A szövetkezeti táb­lákon mindenütt szorgoskodnak. Szőrcgen az Egyetértés Termelőszövetkezetben gondosan készítik elő a talajt a vöröshagyma alá Somogyi Károlyné felvételei Sándorfalván, az Új Élet Termelőszövetkezetben igen­igen eredményesen dolgozik a leginkább fiatalokból álló szocialista brigád. A baromfitelepen kis elhullással, kevés takarmányfelhasználással nevelik a jószágokat. Képün­kön Juhász Ilona, Papp Katalin és G. Kiss Tamás lát­ható. A tavalyi megyei versenyben sikeresen szerepelt ez a brigád

Next

/
Thumbnails
Contents