Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

Reklám-de milyen? M it tagadjuk, ha valamit túlságosan dicsérnek, könnyen rávagja az ember: ez reklám. A le­gyintés jórészt onnan ered, hogy még sokan emlékeznek a felszabadulás előtti iparosok és keres­kedők némelyikének na^yotmon dúsaira, amikor túl akartak adni áruikon. Másrészt a mögöttünk hagyott két évtizedben igen kevés szó esett a reklám jelen­tőségéről, nem csoda tehát, ha most az új gazdasági mechanizmus hatására éleződő árupropagandát is többen viszolyogva fogadják. Pedig az már aligha szo­rul bizonyításra, hogy szükség van rá. A fokozódó önállóság szinte paranesolólag írja elő a vállalatok számára, hogy termékeik áráról, választé­káról, minőségéről széles körben hitelesen tájékoztas­sák a vásárlóközönségét Az ilyen tárgyilagos tájékoz­tatást a lakosság is igényli, szívesen veszi. Sokan ko­rántsem előre elhatározott szándékkal indulnak él be­vásárolni, hanem az üzletben akarják kiválasztani a nekik megtetsző árucikket. Ilyenkor sokat segít az el­igazító szó, vagy felirat A vevőt azonban csak egy­szer, legfeljebb kétszer lehet becsapni úgy, hogy pél­dául a mértéktelenül feldicsért cipőnek másnap le­válik a talpa, harmadszor bizonyosan elkerüli a fél­revezetőket Milyen tehát a Jó reklám? Ha elfogadjuk azt, amit a legutóbbi londoni reklám-tanfolyamon megál­lapítottak, hogy reklám a meggyőzés művészete", akkor is a hitelességre kell tenni a hangsúlyt A vevő bizalmát meg kell nyerni, ezért folyik majd nálunk is a versengés a szocialista üzemek és a'kereskedelmi vállalatok között Az a vállalat kap folyamatosan hi­teleket, bővítheti termelését és biztosíthat dolgozóinak több nyereséget, amelyik kiváló minőségű termékei­vel tartós népszerűséget vív ki magának. Sokak véleménye sezrint az a reklám a legered­ményesebb, amely rövid, frappáns és óvakodik a közvetlen rábeszéléstől. Felnőtt emberek nem szeretik a direkt módszereket, inkább abban hisznek, ami nem tűnik erőszakosnak. Némelyek meg is fogalmaz­zák: „Azt tartom jónak, ha valahonnan belém lo­pódzik egy reklámszöveg a sok közül, s az emlékeze­tembe jön, amikor vásárolni szándékozom." A pszi­chológusok szerint ez „rejtett rábeszélés", mert a vá­sárló tulajdonképpen nem is veszi észre, mikor rög­ződött meg benne egy cégnek, vagy egy márkának a neve. A figyelemnek nemcsak a megragadása, hanem a megtartása is fontos tehát. Az úgynevezett blikkfan­gos, szembeszökő színes felirat eredményes lehet, de a túlhajtott, túlkomplikált, görögtüzes módszerek köny­nyen hatástalanná válhatnak. A másik véglet a szür­keség Nem egyszer előfordul, hogy leadnak az újsá­gokba hosszú, unalmas, rossz magyarsággal fogalma­zott hirdetéseket, amelyek mindenről sokat beszélnek, csak a lényegről keveset: milyen, áru, hol, mennyiért kapható. A színezés vizuális szerepe óriási, s a csomago­lásnál is érdemes figyelembe venni. Néha üzletköté­sek maradnak el amiatt, mert az eladó erre nem for­dít elég gondot Megtörtént hogy a magyar zöldborsó­konzerv minőségét kifogástalannak találták az angol üzleti megbízottak, amikor azonban az üvegekon meg­látták a fakult matt címkéket, lemondták az egész megrendelést. A tanulság: az eleven, üde színek már messziről magukra vonják a vásárlók figyelmét, az ízléses csomagolás tehát rendkívül fontos tényezővé lépett elő. Ugyanígy a könyvpiacon is általános ta­pasztalat hogy a szép, művészi borító gyakran önma­gában is eladja a könyvet Legtöbben úgy vannak ve­le: nem baj, ha olvasás közben félre is kell tenni a borítólapot fonto6, hogy a polcon jól mutasson, gyö­nyörködtesse a szemet. Ma már rendkívül differenciáltak a dolgozó em­berek igényei. A szocialista ipar és kereskedelem nem­csak kötelességének tesz eleget hanem önmaga hasz­nát is gyarapítja, ha ezeket messzemenően igyekszik kielégíteni. S a jó reklám ennek egyik nélkülözhetet­len eszköze. F. N. L hr 11 Munkámhoz tartozik, hogy intézményt milyen az a lepnének a közönség elé? Il/i figyelemmel kísérjem a diá- képviselet, amely — elvben a bemutatók előtt vagy utón kok, középiskolások, egyete- legalabb — az egész város tanáraikkal meg is tudr/úk misták iskolán kívüli szerep- előtt nyújt bepillantást az beszélni szereplésük resze­lését is. Evégből hosszú évek iskola munkájának egyik- teit? Nyilván nem rosszib­óta rendszeresen látogatom másik reszletebe. Másrészt, bak, hanem jobbak tonné­azokat a bemutatókat elő- azért sem egészséges ez a nek ettől a produkcii/k. adásokat, amelyeken a diák- közönnyé fagyosodott érdek- Persze, ha a dolog köny­ság kilép az iskolák szűk telenség, mert rontja a diák- nyebbik végét akarnánk falai közül a város összeha- tanár viszonyt. megfogni, könnyű lei/neezen sonlíthatatlanul nagyobb A hónap elején három na- a nyugtalanító helyzeten vál­nyilvánossága elé. Erre a Pig tanacskoztak a szegedi toztatni. Egyetlen t/jllvonás­nagy, „igazi" publicitással tudományegyetemen az or- sal el lehetne rendelni a kö­való találkozásra elsősorban szág felsőoktatási intézmé- telező részvételt Remélem a Fiatalok Irodalmi Színpa- nyelnek legjobb szakembe- azonban senki nem ért fól­da, a Balázs Béla színpad, a rei, hogy megvizsgálják, mi- re: ez a cikk ner/i azért szü­Modern Színpad és az Egye- ért nem eléggé hatékony letett, hogy ilyenféle rendel­temi Színpad adott és ad a egyetemeinken a nevelőmön- kezést szorgalm ázzon. Egyet­ka. A kulturális munka- len célja: a távolmaradókat ról külön szekció érteke- szeretné megg:/őzni. Termé­zett. Fontos tehát ez a mun? szetesen nem arról, hogy ka, nem lehet kézlegyintés- minden tanái/nak a diákok sel elintézni. De mi bizo- vagy a hallgatók minden nyitsa fontosságát az egye- nyilvános i/zereplésén ott temi hallgatók és a varos kell lennie. Erre nincs szük­„„„„•tó™, „ tótói, érdeklődő polgárai előtt, ha ség. Arra viszont már azt revettem, hogy a bemutatók ezekre a bemutatókra-Sze- hiszem ige/i, hogy mondjuk v^SeAetótór f££ tóS! geden - éppúgy egy magyar szakos középis­van a nézőtér, akar foghíjas nem járnak az egyetem ta- kolai tanár hallgassa meg - _sajatos egyoldalusaggal nárai oktatói, mint a közép- növendékét, ha az például tevődik össze. Soha nincse- lskolá diákokéra a taná- először .-/zaval a város nyil­aklk?lek ^ ™ln' raik? vánossá /a előtt Az se rossz, ha elot'te és utána megbeszé­i »| r lik a feladatot, Illetve az A VŰIZOZQS eredjmányt, a teljesítményt S végül, higgyék el a tá­volmaradók, nem ls olyan rojpzak ezek a dlákelőadá­sc/k. Sok sutaságuk és ügyet­Sokszor halljuk, nem elég 1 ínségük ellenére is elmon­színvonalasak még ezek a 'Hanak valamit a fiatalok produkciók. Igaz, többet — formálódó tehetségéről, al­nemegyszer sokkal többet— kotóerejéről, arról a válto­tőlük. De alti, zásról-fejlődésről, amelynek ezt mondja — legtöbbszpr ;jt kialakításában a tanárok távolmaradók mondják olyan nagy részt vállaltak, gondolt-e már arra, mi,t v,//l- Benn az iskolákban leg szegedi diákoknak lehetősé­get. Ok és szándék Már a kezdet kezdetén ész­lehetősége denkinél inkább ott kellene lenniök: a tanárok, a diákok oktatói és nevelői. Akár hi­szik, akár nem: egyszerűen nem járnak ezekre az elő­adásokra. S hogy nem jár­nak, ezt szó szerint, s nem képletesen értem. A legtöbb bemutatón egyetlen tanárt sem láttam. Néha ugyan — nagyon ritkán — talállcoz­tam egy-egy pedagógussal; ^L'^nánk aztán kiderült, hogy jó ré- várhatnank szük nem mint tanár, ha­nem mint szülő jött el. Jóidéig azt hittem, vélet­Űj magyar gyógyszer A debreceni hematológiai kongresszus második napján, pénteken két kerekasztal­konferenciát tartottak, ugyanakkor három szekció­ban folytatódtak az előadá­sok. A délelőtti kerekasztal­konferencián egy új magyar gyógyszer, a Myelobromol alkalmazásénak tapasztala­tait összegezték. Ez az új gyógyszer az idült fehérvé­rűség gyógyítására eredmé­nyesebben alkalinazható, mint az eddig használt más gyógy­szerek. A hematológusok az új gyógyszer kémiai gyógyszer ­hatástani tulajdonságait, az állatkísérletes eredményeket, a betegeken szerzett tapasz­talatokat, valamint a más gyógyszerekkel kapcsolatos összehasonlítási eredménye­ket összegezték és vitatták meg. lenről van {te Któ n'e ártón toztatna a helyzeten, ha e: /ek alább. De hát nemcsak a lenroi van íu szo. ue aztan Sc OCrvnttó««',. „ tó—.tói, i. u«.i.í„, „ rájöttem, hogy ez aligha le­het igazi ok; véletlenül töb­ben betévedtek volna. Nem emiatt, hanem azért hiá­nyoztak, mert nem akartak elmenni. Sokféle okból, de szándékosan és tudatosan. Nyilván voltak olyanok, akik érdektelennek tartottál: tanítványaik produkcióit, mások talán tanári rangju­kat féltették a megjelenés­től és így tovább. De bármi volt az ok, semmit sem vál­toztat a lényegen, vagyis azon, hogy ez így semmikép­pen sincs jól. a csoportok és együttese1/: a tanulóknak, időnként a ta­jelenlegi jeges közöny he- nároknak is helyes kilépni lyett tanáraik eleven éi/dek- az iskola falai közül, lődésétől kísérve és segítve Ökrös László Az iskola érdekei Nincs pedig azért, mert a tanulók iskolán kívüli mun­kájának figyelemmel kísé­rése valahogyan hozzátarto­zik a tanári kötelességekhez. Egyrészt azért, mert bármi­lyen együttesben szerepeljen is a diák, sohasem csak ön­magát, hanem iskolája szí­neit is képviseli. Lehetsé­ges, hogy ne érdekelje az Ű| benzin­kutak Ternyik Benő, az AFOR igazgatója pénteken sajtótá­jékoztatón ismertette a vál­lalat munkáját és terveit. Elmondta: mivel már több mint 140 000 személygépkocsi ós- több mint félmillió mo­torkerékpár fut az ország­utakon, nagyon indokolt a hosszú időn át elhanyagolt töltőállomás-hálózat fejlesz­tése. Az elmúlt évben azon­ban 30 új korszerű benzin­állomást épített az ÁFOR, jórészt az autóutak men­tén, illetve a fővárosban. Az idén folytatja ezt a fejlesz­tést az ÁFOR — a felügyele­tét ellátó kőolajipar anyagi támogatásával — 50 új, kor­szerű benzinállomást ad át., b;mnincat még az idegenfor­galmi idény előtt. Az ÁFOR szélesíti a benzinku­taknál az autóápolási es fel­szerelési cikkek árusítását, a nyáron 200 több nyelvet be­szélő egyetemistát és közép­iskolást fs foglalkoztat a na­gyobb , töltőállomásoknál. Siófokon, "Szegeden és Buda­örsön, továbbá még egy ki­jelölésre varó helységben Butóápoló standokat szerel teL Ha: bemutató a konzervgyárban Dicséretes választékbővítő mócából, őszibarackból és, munka, kiemelkedő ered- sárgabarackból készülnek mény: nem kevesebb, mint ezek az ínyencségek. 33 új termék született idén A narancs- és citromszörp a Szegedi Konzervgyár labo- gyártásához is idén lcezdtpk ratóriumában, munkatér- hozzá a szegedi üzemben, rneiben. S az új termékek Tavalyi újdonságuk, a Upn­tetszeni vágynak, tetszetős és zervíagylalt már réginek ízá­ízletes voltukról egyaránt mit a munkateremben, de a meg akarják győzni a szak­embereket. Ezt a célt szolgálja a mai napon megrendezendő nagy­szabású árubemutató. Szín­helye: a Szegedi Konzervgyár új klubhelyisége. Főszerep­lői: a legújabb újdonságok és a hagyományos, elismert szege,di termékek. Akik pe­cukrászdákban még nem; a gyárban legalábbis úgy íté­lik meg, hogy még koránt­sfnesennek kihasználva a benne rejlő lehetőségek. Ezért mind a hétféle készít­mény — csokoládétól az őszibarackig — szejrepel a mostani bemutatón is. Persze nemcsak az édes dig ez alkalommal a fogyás/.- szájuakra gondoltak. Itt van tók ízlését — sőt ízlelését, például a sertéspörkölt, va~ hiszen a kóstolás kellemetes lamint birkapörkölt burgo­kölelessége is osztályrészük nyával. No, meg a rnájgonj­— képviselik: az országos bócleves. És még lehetne Élelmiszer és Vegyiáru sorolni a sok új és hagyomá­Nagykereskedelmi Vállala- nyos terméket; a halásztét, tainak s egyéb vállalatoknak lecsót, dzsemet, bólét, Dehát a szakemberei. nem is a lista felsorolása az Bagó János osztályvezető érdekes, sokkal inkább az, segítségével a konzervpre- hogy mikor kerülnek a pult­micr előtt, már a „főpróbán" ra mindezek az új termékek, bekukucskálhattunk az új­donságok tárhazába. A sztár: Reméljük, minél hama­a gyümölcskocsonya. Sza- rabbi A rádió mellett wUa&ár éfébor hangjátéka — EmbevuHenség? Mit vár egyebet a háborútól? A há­ború» azért, van, hogy elpusz­tuljon az ember — a József Attila-díjas, szegedi író. Mo­csár Gábor új regényéből készült, a Rádióban csütör­ként látás és magyarázás konfliktusait éreztük kicsen­dülni az egyórás részletből ls, amelyet Eltűnt nyomtala­nul címmel hallhattunk a Kossuth Rádióban. A Marton Frigyes rendezte tokon esta elhangzott, hang- epizódsor azt az utat zárta jatek -egyik szereplője mond- magába, amit a két öreg meg­ja eqckrt a szavakat. Olyan tett, hogy hírt hulljon az el­embeír, aki nem pusztult el, tűnt fiúról. A hangjáték az akinek sikerült megmenekül- elbeszélés és az emlékezés, nie, d{- akinek szikra illú- tehát az egyidejűség és a ziojfa aem maradt a háború- múlt síkján egyszerre jelé­ről, egyetlen „hősi emieke nítve meg az eseményeket, sem. A vele vi.tatkozo, eltűnt elevenné és szuggesztív hatá­fiát kereső apunak, aki a súvá tette a bemutatott re­maga frontharcos, első vi- gényrészletet. A fontosabb lagháborus élményeire hivat- szerepeket Sulyok Mária, Bí­kozua azt ajlítja, hogy a há- hari józset, Inke László és borMban is emberek vannak, ke/nényen válaszol: — Ott psak katonák van­r/ak. És a katonák egészen i/iások, mint amilyenek itt­hon az emberek. Az apa és az anya, akik nyomtalanul eltűnt fiúk sor­sát nyomozzák, a hadifogság­ból hazatért volt bajtársakat fölkeresve Debrecenben, a Kiskunságban, a Dunántúlon, nem értik ezt. Kutatnak, szemrehányóan kérdeznek, amikor úgy érzik, hogy a hazajutottak cserbenhagyták az ő fiukat. Az egész háború szörnyű­ségét, azt a tényt, hogy 110 ezer magyar katona pusztult oda a Don kanyarban, csak akkor kezdik felfogni, ami­kor végül a különböző elbe­szélők töredékes emlékeiből, megtudják, hogy eltűnt fiu­kat tulajdon testvéröccse hagyta ott a messzi pusztán. Nem vette föl a teherautó­jára, pedig tudván tudUi, hogy halálra szánták ott a bátyját, száz bajtársával együtt. Aztán ő hazajött, de a bátyjával való találkozás­ról nem mesélt semmit a másik fiút hasztalan váró, kétségbeesett szülőknek. Ezek a motívumok is jel­zik, hogy Mocsár Gábor nem­sokára megjelenő Fekete csónak című regénye több mint háborús regény. A^ emberi felelősség, a könyör­tekui összefüggések, a ma$- • Pécsi Sándor alakította. Cs. M. Több pritamin­paprika A nagyüzemi kertészetek a hazai és a világpiaci igé­nyeltre reagálva készítették termelési tervüket. A Szö­vetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának adatai szerint mindinkább tért hódit a pritamin-papri­ka, amely nemcsak belföldön keresett, hanem fontos ex­portáru. Az idén a terme­lők az eddigi legnagyobb mennyiségre, mintegy négy­százhúsz vagonra kötöttek szerződést, ugyanakkor a kü­lönböző fehér étkezési pap­rikák kezdenek háttérbe szorulni. Természetesen ezekből sem lesz hiány, de a korábbi évekhez képest lé­nyegesen szűkítették a gaz­daságok ez utóbblak terüle­tét. A paradicsompaprika elő­retörése azzal magyarázható, hogy Ízletes zöldségféleség, s a belőle készült prltamin a C-vitaminok „királya". Min­den száz grammjában há­romszáz milligramm C-vita­min található. Ugyanakkor a nálunk legjobban kelendő déligyümölcs, a citrom száz­grammonként negyven milli­gramm vitamint tartalmaz, a narancs pedig csuk ennek a felét. A prltamln-paprlka a legjövedelmezőbb kertészeti növény, s termesztése a nyár végi hónapokban külön munkalehetőséget nyújt a termelőszövetkezeti gazdasá­goknak. A konzervgyárak részére ugyanis kimagozot­tun, feldolgozásra előkészít­ve adják át ezt a zöldségfé­leséget, s ezért a munkáért felárat kapnak. Ugyancsak külön díjazzák az exportáru csomagolását, amit ma már szintén a termelőszövetkeze­tekre bíznak. morzsák Marika, a hat­éves hölgyecske a Móra-parkban a többi gyerekektől távolabb, egyedül játszik a napsü­tésben. Amikor odamegyek hoz­zá, hogy megkér­dezzem, miért nem játszik a töb­biekkel együtt, így felel: — A Gyuri nem engedi. — Hát ki az a Gyuri? Talán csak nem a vőle­gényed ? — Dehogy, a Gyuri csak udva­rol nekem. A vő­legényem a Pista. — Ugyan ne mondd? És mikor lesz az esküvő? — Esküvő a Pistával? Soha! Hiszen én a Béla felesége leszek ... * Kolléganőm va­lamelyik reggel a tavaszi napsütés kiváltotta sugárzó arccal állit be, s még le sem ül az asztalához, ami­kor közvetlenül a köszönés után, mintegy rendkí­vül érdekfeszítő eseményt, kezdi mesélni: — Képzelje, amint jövök a Ti­sza-parton, előt­tem a sétányon egy 80 év körüli bácsi, bottal a ke­ze bep, csoszogva bandukol és fél­hangosan valamit dúdol magában. Aliogy elhaladok mellette és lelas­sítva közvetlenül crtStte megyek to­Hubb, már tisztán hallom a melódi­át és a szövegét is. Mit gondol, mit énekelt? — Bizonyára va­lami régi Strauss­keringőt... — Téved! Ezt énekelte: Minden­kinek van egy ál­ma, az enyém te lettél... Jenő István SZOMBAT, 1988. ÁPRILIS 27. ŰEL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents