Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

w Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Az MSZMIP Központi Bizottságának májas 1-i jelszavaiból) Állami vezetők ! ElŐadÉS dl MSZMP politikai akadémiáján látogatásai Dr. Csikós Nagy Béla Szegeden Kedden Szegedre látogatott dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A délelőtti órákban az MSZMP Csongrád megyei székházának tanácstermében találkozott a pártbizottság ipari és mezőgazdasági osztályainak vezetőivel, munkatársaival, tanácsi, vállalati, szövetkezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. Az anyag- és árhivatal elnöke meghallgatta a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a Rostkikészítő Váltalat, a Majolikagyár, a Csongrád megyei KISZÖV, a megyei tanács, a Szeged megyei jogú városi tanács ipari osztályai vezetőinek, a pártbizottság munkatársainak az árak alakulásával kapcsolatos tapasztalatait, majd válaszolt az ipari vezetők kérdéseire. A déli órákban az algyői, tápéi olajmezőre látogatott. Itt Juratovics Aladár, a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője kalauzolta a vendéget, aki fúróberendezéseket, tankállomást tekintett meg és beszélgetett az olajbányászokkal. Dr. Csikós Nagy Béla délután a megyei tanács épületének előadótermében ipari aktíva tanácskozáson előadást tartott az új gazdasági mechanizmus, az új árrendszer első negyedévi tapasztalatairól, majd válaszolt megyei ipari vezetők előzetes kérdéseire. Dr. Korom Mihály Tápén Tegnap Szegedre érkezett <ir. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügy-miniszter. A Csongrád megyei pártbizottság székházában Rózsa Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával folytatott eszmecserét a megyét érintő politikai és gazdasági kérdésekről. Ezt követően, délután dr. Korom Mihály a tápéi párt- és tömegszervezetek korábbi meghívásának eleget téve a községbe látogatott. A tápéi találkozóra elkísérte az igazságügy-minisztert Csápenszki István, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Niesner Ferenc országgyűlési képviselő és dr. Ábrahám Antal, a járási tanács vb elnökhelyettese. A tanácsházán dr. Bodó István, a községi tanács vb elnöke tájékoztatta a vendégeket a szocialista épftés helyi eredményeiről. Ezután dr. Korom Mihály a Juhász Gyula Művelődési Házban szabad pártnapon találkozott a falu népével, s időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján kedden, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése címmel tartott előadást Az előadáson részt vett Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, llku Pál, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, továbbá a politikai és társadalmi életünk töBb más vezető személyisége. (MTI) A közművesítés társadalmi ügy Nemzetkőzi tanácskozás a települések korszerűsítésére A Technika Házában kedden háromnapos konferencia kezdődött, amelyen kilenc európai országból érkezett mintegy száz neves szakértővel együtt a hazai építésügy több mint 200 vezető szakembere tanácskozik a települések fejlesztésének legidőszerűbb problémájáról, a közművesítés meggyorsításáról, korszerűsítéséről. A tanácskozáson részt vett Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a közművesítés és a kommuA TÖT versenyfelhívása Kedden a Sport Szállóban a vitával folytatódott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése. A termelőszövetkezeti gazdálkodással, problémákkal kapcsolatos vitát Szabó István, a TOT elnöke foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladata gazdálkodásuk hatékonyságának javítása. A tanács határozatában megbízta a TOT elnökségét, hogy juttassa el az illetékes szervekhez a felmerült problémákat, s kezdeményezzen tárgyalásokat azok megoldására. Az ülés második napirendi pontjaként a tanács értékelte a termelőszövetkezetek 1987. évi termelési versenyét Megállapította, hogy a versenymozgalom nagyban hozzájárult a tavalyi eredményekhez. A verseny során újabb termelőszövetkezetek kerültek a legjobbak, az élen járók közé. A versenyben kimagasló eredményeikért öt kategóriában 23 üzemnek javasolják a Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság cim, további negyvenötnek pedig elismerő oklevél odaítélését. A TOT felkérte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy — a TOT elnökével együtt — a legjobb eredményeket elért termelőszövetkezeteket terjessze fel a kormányhoz kitüntetésre. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egyben felhívást adott ki a termelőszövetkezetek vezetőihez, tagjaihoz és területi szövetségeihez. Ebben méltatja az eredményeket és összegezi a tennivalókat a további fejlődésért. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — egyebek között — felhívja a termelőszövetkezetek vezetőit, tagfalt és a területi szövetségeket, hogy a soron következő munkák példamutató elvégzése, a gazdálkodás további hathatós javítása céljából a területi üzemek között és az üzemen belüli versenyformák, de különösen a szocialista brigádok szervezésével vegyenek részt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára szervezett országos versenymozgalomban. A tanácsülés megtárgyalta és elfogadta a TOT munkatervét, valamint az idei költségvetését. A munkaterv szerint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a közeljövőben foglalkozik — egyebek között — a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdításának feladataival, s irányelvet dolgoz ki a termelőszövetkezetek szociális kérdéseinek egységesebb rendezésére. A kétnapos tanácskozás Szabó István zárszavával ért véget. Foto — HadaG János felvételt Szeretem i csokit! nális szolgáltatások fejlesztése nem egyszerűen műszaki és gazdasági feladat, hanem fontos társadalmi ügy. A demográfiai előrejelzések szerint az 1980-as évek közepén Magyarországon már mintegy 5,5 millió ember lesz városi lakos. E jelentős urbanizálódási folyamat mellett számolni kell a falusi életmód alapvető változásaival is. Várható ugyanis, hogy a községekben a termelőszövetkezetek általános gazdasági megerősödése megkívánja a közművek és a kommunális szolgáltatások bővítését. Az országban — az utóbbi évek nagy fejlődése ellenére is — csak a lakosság 45 százaléka kap vízvezetéken ivóvizet, a népesség 24 százaléka él csatornázott területen. A közmű- és a kommunális ellátás fejlesztése érdekében jelentősen bővíteni kell az építőipar mélyépítési ágazatát, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium máris egy sor intézkedést tett a mélyépítés korszerűsítésére. A csatorna- és vízvezetéki nyomócsőhiányának megszüntetésére Szolnokon évi 550 kilométer csövet gyártó új üzem épül, s Szentendrén még a nyáron hozzáfognak az évi 400 kilométer vasbeton nyomócsövet előállító üzem építéséhez. A konferencia szerdán folytatja munkáját, s a háromnapos tanácskozás hat előadás és húsz korreferátum alapján állítja össze fejlesztési javaslatait. A Technika Házában kedden Bondor József megnyitotta a települések korszerű közművesítéséről rendezett kiállítást, amelyet szombatig tekinthetnek meg az érdeklődők. (MTI) Gyarapítsunk jobban N

agyot változott a falusi világ, amióta életbe lépett a gazdaságirányítás új rendszere. A most zajló változások jelentőségükben legalább olyan nagyok, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt az 19(10—1961-es években. Napjainkban ezer jele mutatkozik annak, hogy a szövetkezeti parasztság tisztességes nagy többsége véglegesen leszámolt a régi kistulajdonosi múltjával. Eloszlottak a kételyek a jövő iránt, mert a termelőszövetkezeti mozgalom már születésének éveiben is általában sokkal különb életet tudott biztosítani a falusi embereknek, mint a régi egyéni világ. Mérhetetlenül nagy minőségi változás zajlott le a parasztemberek világnézetében, lelkében is. Art is mondhatnánk, ezt hozta magával az új gazdasági irányítás rendjére való felkészülés., az a legalább tucatryi új törvény, kormányrendelet, mely az utóbbi másfél évben látott napvilágot a szocialista mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésével kapcsolatban. Lecsendesedett a faluból való elvándorlás folyamata, sőt, néhol olyan mérvű vissza vándorlással is találkozhatunk, amelyet bizonyos értelemben egészségtelennek kell tekintenünk. A változásokat a télen és a tavaszon lezajlott mérlegzáró közgyűlések és azok a közgyűlések érzékeltették legszebben, melyeken jóváhagyták az új gazdaságirányítás szellemében fogant termelési, pénzügyi terveket és az új szövetkezeti alapszabályt. Tán most nem voltak viharos közgyűlések? De igen. Olyasmi is megesett, hogy az egész vezetőség szűrét kitette a tagság. Az új titkos választójog kapcsán jónéhány elbizakodott vezetőnek kellett tapasztalni, hogy a szövetkezet a tagságé. S mindez nem a szövetkezet ellen, hanem érte, miatta történt, teljesen összhangban pártunk szövetkezeti politikájával. „Itt van a. kenyerünk a közösben, ebből kell megélnünk, gyarapítsunk hát jobban!" — ez volt az általános közfelfogás, mondhatnánk azt is, politikai jelszó a mostanában lezajlott termelőszövetkezeti közgyűléseken. Gyarapítsunk hát jobban! Ezt a felmérhetetlenül nagy gazdasági és politikai jelentőségű jelszót pedig nem a párt fogalmazta meg, hanem a párt sugallatára maga a szöveücezeti parasztság. S ez a tény különösen növeli jelentőségét Az utóbbi három-négy hónapban sokféle megnyilvánulási módját tapasztalhattuk ennek. Pl. a legtöbb közösségben válaszút elé állították azokat, akik eddig csak amolyan érdek tsz-tagok voltak, hogy megkapják a háztáji földet, s élvezhessék a tagsági viszonyból eredő jogaikat. Most így vetődött fel a kérdés ezekkel az emberekkel szemben: a szövetkezettel akarnak élni ezután, vagy anélkül? Dolgoznak-e a jövőben tehetségük, képességük szerint? Ha nem, hát akkor el is mehetnek. Meglepően kevesen voltak, akik az egyéni életmód mellett döntöttek, közöttük is még kevesebb, akik valaha földet vittek a közösbe. , A másik jó tapasztalat pedig az, hogy alaposan megélénkült a belterjesebb, kulturáltabb gazdálkodásra való törekvés. Egy-két apróság kivételével úgymond a termeltető vállalatok minden „portékája" elkelt. Fűszerpaprikából, zöldségféléből kevés is lett a megye és a szegedi járás gazdaságai részére megállapított kontingens, jóllehet, amikor még tervkötelezettek voltak a gazdasagok, igen gyakran szükség volt a termelési szerződések megkötésekor a rábeszélésre. Tanúi vagyunk annak is: miként érvényesítik a tszek egyenjogúságukat a különféle vállalatokkal szemben. A beruházásokban például a különböző építőipari vállalatok sokáig afféle monopolhelyzetet élveztek. Olyan árakat kérhettek, amilyeneket éppen nem restelltek. Ez is oka annak, hogy az utóbbi hónapokban megszaporodtak a termelőszövetkezeti épitőipari részlegek. A szövetkezeti építőcsapatok munkáját számos helyen már építészmérnökök, szaktechnikusok irányítják. A

tsz-ek az új mechanizmus kapcsán mind nagyobb részt kérnek a kereskedelmi életből is. Mindezek azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok felnőtt korba serdültek. Jogot tartanak az önállóságra. A reményteljes kezdet mellett természetesen sok még a gond is. Ezekről tárgyal majd pénteken a Tisza-szálló koncerttermében a Szegedi Járási-Városi Tsz-ek és Tszcsoportok Területi Szövetségének küldöttközgyűlése. A szövetség létezése óta ez az első olyan közgyűlés, amelyen már a végzett munkát értékelik. A tsz-ek képviseletében egész sor gazdaságpolitikai kérdésben foglalnak állást a küldöttek. CSÉPI JÓZSEF Sajtóértekezlet az NDK nagykövetségén Az NDK budapesti nagykövetségének Népstadion úti új székházában kedden tartották az első sajtóértekezletet. Werner Kirchhoff, az NDK Nemzeti Frontjának ügyvezető alelnöke beszélgetett el a magyar újságírókkal. Bevezető előadásában hangsúlyozta, örömmel állapította meg, hogy a Hazafias Népfront országos kongresszusán igen sok és okos gondolatot vetettek fel a felszólalók, s e gondolatok megvalósítása nyomán nyilvánvalóan gyorsabban végbemehet Magyarországon a szocialista társadalom teljes felépítése. 'A legújabb nyugat-németországi és nyugat-berlini eseményekről szólva Werner Kirchhoff megállapította, hogy a demokratikus jogok védelméért tüntető diákok és munkások véres bántalmazása a demokrácia ellen irányuló terror új fokát mutatja. Elutaztak a külföldi vendégek Elutaztak Budapestről a Hazafias Népfront IV. kongresszusán részt vett külföldi delegációk. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren a népfront vezetői és a baráti államok budapesti nagykövetségeinek képviselői búcsúztatták. SZERDA, 1968. ÁPRILIS 24. DEL-MAGYARORSIAG 3