Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

f vilAg proletarjai, EGYESÜLJETEKl Losonczi Pál Baranyában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn és ked­den látogatást tett Baranyá­ban. A megyei pártbizottság pécsi székházában Baranya életéről, helyzetéről tanács­kozott a megye és Pécs vá­ros vezetőivel, majd a me­cseki szénmedence helyzeté­ről tájékozódott Kedden a megye és a vá­ros vezetőinek társaságában Losonczi Pál megtekintette az új pécsi egyetemi város­részt Ezt követően a Pécsi Bőrgyár munkájával ismer­kedett, majd délután a vé­méndi Lenin Termelőszövet­kezetet kereste fel. PártkliVdöttek érkezése Kedden újabb küldöttsé­gek érkeztek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bi­zottság ma kezdődő ülésére. Megérkezett a Belga Kom­munista Párt, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja, a Chilei, a Francia, a Görög, a Guatemalai, az Iraki Kom­munista Párt, az Iráni Nép­párt, az Izraeli, a Kanadai, a Kolumbiai, a Mexikói, Nagy-Britannia, a Német Kommunista Párt, a Nyugat­Berlini Német Szocialista Egységpárt, az Olasz Kom­munista Párt, a Panamai Néppárt, a Portugál, a Puer­to Rico-i, a Spanyol, a Szi­riai Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Török Kommunista Párt küldött­sége DÉL-MAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden kétnapos láto­gatásra Heves megyébe ér­kezett. Ütjára elkísérte Ja­kab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője, és Háry Béla, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. Kádár Jánost Heves me­gye határában. Kerekharaszt községnél Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Bíró József, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke és Pálin­kás Ferenc, megyei rendőr­főkapitány köszöntötte. Eger a látogatás alkalmá­ból zászlódíszbe öltözött, s a megyei pártbizottság szék­háza előtt sok százan vára­koztak, hogy az elsők között üdvözölhessék a vendégeket. Úttörők, óvodások virággal kedveskedtek az érkezőknek. A pártbizottság tanácster­mében Oláh György adott tájékoztatást a több mint 300 000 lakosú megye életé­ről, gyorsan fejlődő ipará­ról. a mezőgazdaság helyze­téről és a kulturális élet ala­kulásáróL (MTI) 58. évfolyam, 95. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1968. április 24. Fock lenö nyilatkozata időszerű kérdésekről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden a rádióban és a te­levízióban beszélgetést folytatott a televízió riporterével időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az alábbiak­ban rövidítve ismertetjük a kérdéseket és Fock elvtárs válaszait. RIPORTER: Szeretettel köszöntöm Fock elvtársat stúdiónkban. Szeretnék tá­jékoztatást kapni öntől, többek között franciaor­szági látogtásának eredmé­nyeiről, tapasztalatairól, hi­szen éppen Fock elvtárstól származik az a megállapí­tás, hogy e látogatás for­dulópontot jelent a magyar —francia kapcsolatok tör­ténetében. VÁLASZ: A megállapítás ugyan nem tőlem származik, de emlékezetem szerint én is használtam ezt a kifejezést. A látogatásról a sajtó, a rá­dió, a televízió úgy tett em­lítést, hogy az mérföldkövet jelent a két ország kapcso­latában, s vendéglátó házi­gazdáink szintén szívesen használták ezt a kifejezést. S bennem is kialakult ez a meggyőződés — amit egyéb­ként maga a meghívás té­nye, hogy tudniillik szemé­lyemben először járt magyar miniszterelnök hivatalosan Párizsban —, s a tárgyalások őszinte légköre is alátámasz­tott. A nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseiben — vá­rakozásunknak megfelelően — egyetértünk a francia kor­mánnyal: például a vietnami agresszió, a közel-keleti helyzet megítélésében azonos a két kormány álláspontja. RIPORTER: A tárgya­lások őszinte légköre nyil­ván megkönnyítette az esz­mecserét olyan kérdések­ről is, amelyekben nem jött létre egyetértés? VÁLASZ: Igen. Ezek kö­zül az európai béke és biz­tonság kérdését emelhetném ki. Egyetértve a lényeggel, már mint az európai béke és biztonság megerősítésével, azon belül azonban a prob­lémák megítélésében nem azonos a két kormány állás­pontja. Például a német problémát illetően elég je­lentős az eltérés közöttünk. Mi a saját véleményünket de Gaulle elnöknél éppúgy, mint Pompidou miniszterel­nöknél, vagy Couve de Mur­ville-nél tett látogatásunk al­kalmával kifejtettük és n francia fél is megmagyaráz­ta a maga álláspontját. RIPORTER: Hogyan ér­tékeli Fock elvtárs látoga­tásának eredményeit? Mi­lyen tervei vannak a ma­gyar kormánynak a kap­csolatok továbbfejleszté­sére? VÁLASZ: Politikai kap­csolataink igen élénkek és őszinték a francia kormány­nyal, s a mostani tárgyalás ezt tovább szélesítette, bő­vítette, „mélyítette. Az utóbbi években igen sok egyez­ményt kötöttünk egymással és néhány egyezmény meg­kötésére a közeljövőben is sor kerül majd. Igen jó az együttműködésünk az ENSZ­ben, az ENSZ szakosított szerveiben, valamint más nemzetközi szervezetekben és mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy ezt az együttműködést a további­akban még erősíteni kelL RIPORTER: Az ország közvéleményét élénken fog­lalkoztatják a gazdasági mechanizmus bevezetésé­nek első tapasztalatai. Ho­gyan értékeli a gazdasági reform indulását? VALASZ: Az első negyed­év tapasztalatai jók. De meg kell néznünk, hogy mi­ért. Szerintem azért, mert helyes módszerekkel, nagy türelemmel és a dolgozók iránti nagy bizalommal dol­goztuk ki a reformot. Ná­lunk hiába kérdezi valaki, hogy ki a reform atyja, vagy ki a reform anyja. Szeren­csére erre senki nem tud — ha tisztességesen akar vála­szolni — úgy felelni, hogy egy nevet megjelöl. A re­form úgy készült, hogy az előző hét-nyolc év magyar tapasztalatait figyelembe vettük, elemeztük, mellé tet­tük a nemzetközi tapaszta­latokat, s ezek tükrében vizsgáltuk meg, mit kell a továbbiakban tennünk. És így háromévi türelmes mun­kával, sok vitával — nyílt­színi vitával —, s ezekben sok ellentét összecsapása út­ján dolgoztuk ki a refor­mot. Mindvégig igényt tartot­tunk arra, hogy a bevezetés­kor már tíz- és százezrek le­gyenek, akik támogatni akar­ják ezt a reformot; igényt tartottunk arra, hogy a köz­vetlenül érintett vezetők és szakemberek értsék a refor­mot, annak minden össze­függését; igényt tartottunk arra, hogy a széles közvéle­mény, ha lehet, a legtelje­sebb nyugalommal és biza­lommal várja a reform be­vezetését. örülünk annak, hogy ez így történt, s ennek ered­ményeként mondhatjuk az első negyedévben, hogy a gazdasági élet egyetlen terü­letén sem volt visszaesés, sőt, minden jelentős iparág többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész magyar ipar kereken 5 százalékkal többet termelt. Az értékesítés a termeléshez viszonyítva, ha nem is je­lentősen, de kedvezőbb volt, mint tavaly ilyenkor, a la­kosság pénzjövedelme kö­rülbelül 9 százalékkal nőtt, ha figyelembe vesszük a két­százalékos árszínvonal-csök­kenést — kereken 6 száza­lékkal többet vásárolt a la­kosság, mint tavaly az első ncgyedesztendöben. A lakosságnak a gazdasá­gi mechanizmus rendszere iránti, de főleg a mi szocia­lista rendszerünkbe vetett bizalmát mutatja, hogy a ta­karékbetét-állomány jobban nőtt, mint tavaly — több mint két és fél milliárd fo­rinttal emelkedett — és je­lenleg meghaladja a 27 mil­liárd forintot. Nagyon lényegesnek tar­tom, hogy a közvélemény előtt teljesen világos: a gaz­dasági mechanizmus reform­ja nem jelent eltérést a szo­cialista gazdálkodástól, ha­nem a tudományosabb, a megalapozottabb, a mai kor­nak jobban megfelelő terv­gazdálkodást jelenti Magyar­országon. A teljesebb értékeléshez persze még legalább fél esztendő, vagy inkább egy kerek esztendő szükséges. És ha a kérdést úgy teszem fel, hogy már az első ne­gyedévben a reform teljes hatékonysággal érvényesült-e, akkor a leghatározottabb nemmel tudok válaszolni. A reform hatékonysága még csak nagyon kis mértékben érvényesül. Talán egyesek hibának tartják, hogy mi a múlt év­ben igen sokat beszéltünk arról, hogy nem lesz mun­kanélküliség és nem lesz jelentős áremelkedés a re­form hatására és főleg nem lesz infláció. Én azt hiszem, helyes volt, hogy ezt hang­súlyoztuk, hogy ezt a fontos politikai szempontot tekin­tettük elsődlegesnek. Ugyan­akkor az a véleményem, hogy magukat a vállalato­kat túlzottan „megnyugtat­tuk". Helyes volt, hogy kü­lönféle biztonsági szelepeket építettünk be a reformba, az előbb említett két politikai cél alátámasztására is. De a tapasztalatok szerint a vál­lalatoknál nincs elég moz­gás annak érdekében, hogy megfelelő munkaerő-áram­lás legyen. Én azt várom, hogy egészséges munkaerő­áramlás indul meg olyan termékek gyártásának növe­lésére, amelyek gazdaságo­sak, hazai és exportpiacon kitűnően elhelyezhetők. Vá­rom, megindul egy olyan folyamat az üzemekben, iparágakban, hogy azoknak a gyártmányoknak az előál­lítását, ahol nyilvánvalóan nem vagyunk versenyképe­sek, abbahagyják, s helyet­tük a gazdaságosabb termé­keket futtatják fel. Ez a fo­lyamat még nem indult meg, vagy csak alig lehet ilyet tapasztalni. Természetesen magamat is nyugtatom és másoknak is azt mondom, hogy legyünk egy kis türe­lemmel, mert meggyőződé­sem, hogy a gazdasági me­chanizmus úgynevezett köz­gazdasági emelői ebben az irányban hatnak. Ha úgy tennék fel a kér­dést: az első negyedév után a gazdasági mechanizmus előírásaiban valami jelentős változást kell-e végrehajtani, határozottan azt mondanám: (Folytatás s 2. oldalon.) Budapestre érkezett Mahmud Riad Megkezdődtek a tárgyalások Péter János külügyminisz­ter meghívására kedd dél­után Budapestre érkezett Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­nisztere, aki előzőleg Moszk­vában, illetőleg Prágában tett látogatást. Társaságában van Mohamed Shoukry rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, a kül­ügyminiszter kabinetfőnöke, Mohamed Riad, rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminiszter titkárságának tagja, vala­mint Abdel Fattah Fouad, az EAK magyarországi nagykövete. A vendégek fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Péter János külügy­miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Rácz Pál, kairól magyar nagykövet, valamint a Kül­ügyminisztérium több mun­katársa. Megjelent F. J. Tyi­tov szovjet nagykövet, Josef Pucsik csehszlovák nagykö­vet és Khasraw R. Javadat, az Iraki Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Péter János üdvözletként szavait így intézte Mahmud Riadhoz: — Köszönetet mondok ön­nek, hogy elfogadta meghí­vásunkat és szívélyes üdvöz­letemet fejezem ld kormá­nyom nevében. Biztosak va­gyunk abban, hogy tárgya­lásaink a leghasznosabbak lesznek együttműködésünk erősítésére. Mahmud Riad Mahmud Riadnak Péter Jánoshoz intézett válasza a következőként hangzott: — Nagy örömömre szol­gál, hogy elfogadhattam bu­dapesti látogatásra szóló meghívásukat, mert ezzel a találkozással is felújíthatjuk barátságunkat. Megragadom az alkalmat, hogy köszöne­tet mondjak a magyar kor­mánynak, a magyar népnek és vezetőinek azért a nagy segítségért, amelyet a közel­keleti válság idején nyújtot­tak nekünk. A Külügyminisztérium­ban kedd délután megkez­dődtek Magyarország és az EAK külügyminiszteri tár­gyalásai. Hz ENSZ közgyűlése folytatja munkáját Csatorday Károly az atomsorompó-szerződésről Ma. szerdán délután, ma­gyar idő szerint az esti órák­ban New Yorkban megkezdi munkáját az ENSZ közgyű­lése. A közgyűlés XXIX. ülésszakát a múlt év decem­berében napolták el. Az ülésszak folytatásával kapcsolatban Csatorday Ká­roly nagykövet, hazánk ENSZ-képviseletének veze­tője nyilatkozatt az MTI tu­dósítójának. — A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zására szolgáló szerződés gondolatát az ENSZ-közgyű­lés még 1961-ben vetette fel. A Szovjetunió javasla­tára a közgyűlés 1965-ben hozott határozatot, s ezt kö­vetően kezdődött meg az in­tenzív munka a genfi lesze­relési értekezleten a szerző­dés tervezetének kidolgozá­sára. — A tervezet kompromi SE­szum eredménye, s így tere mészetesen nem minden vo­natkozásában ideális. Két­ségkívül, előrehaladást jelent Zsivkov Prágába érkezett Kedden délelőtt különre­pülőgépen Prágába érkezett Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Mi­nisztertanács elnökének ve­zetésével a Bolgár Népköz­társaság párt és kormány­küldöttsége. A küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldrich Cernik miniszterel­nök, valamint más párt- és állami vezetők fogadták. (MTI) azonban az általános és tel­jes leszerelés felé, ebben az összefüggésben az atomso­rompó-szerződés. mint azt a szocialista országok képvi­selőinek szófiai tanácskozása is leszögezte, nagyfontosságú és megfelel nemzeti és nem­zetközi érdekeinknek. Bí­zunk abban, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége elfogadja a meg­állapodást. — Az atomsorompó-szere ződés fontosságát mutatja, hogy jelenleg már mintegy 15—20 olyan ország van, amelynek technikailag mód­jában áll nukleáris fegyve­rek előállítása. Ezek sorában olyan országok is találhatók, amelyek nukleáris fegyverek birtokában komolyan veszé­lyeztethetik a világ békéjét. A Német Szövetségi Köztársa­ságban például a revansis­ta-militarista körök nyíltan expanzív célok szolgálatába akarják állitani a nukleáris fegyvereket. Jelenleg képes nukleáris fegyverek előállí­tására többek között Izrael^ s a Dél-afrikai Köztársa­ság is. — Ebben a helyzetben a szerződés elfogadása sürgős és szükséges. A közgyűlésen részvevő magyar küldöttség munkájával elő akarja segí­teni ennek a nagyfontosságú kérdésnek gyors és haté­kony megoldását — fejezte be nyilatkozatát Csatorday Károly. Sajtóértesülések szerint a közgyűlésen a megnyitás he­tében még nem várható ér­demi vita az atomsorompó­szerződés tervezetéről, ame­lyet esetleg a közgyűlés po­litikai bizottsága tárgyal meg. 9 Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! ÍAx MS4MF Központi Bizottsága május 1-i jelszavaiból)

Next

/
Thumbnails
Contents