Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
f vilAg proletarjai, EGYESÜLJETEKl Losonczi Pál Baranyában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn és kedden látogatást tett Baranyában. A megyei pártbizottság pécsi székházában Baranya életéről, helyzetéről tanácskozott a megye és Pécs város vezetőivel, majd a mecseki szénmedence helyzetéről tájékozódott Kedden a megye és a város vezetőinek társaságában Losonczi Pál megtekintette az új pécsi egyetemi városrészt Ezt követően a Pécsi Bőrgyár munkájával ismerkedett, majd délután a véméndi Lenin Termelőszövetkezetet kereste fel. PártkliVdöttek érkezése Kedden újabb küldöttségek érkeztek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság ma kezdődő ülésére. Megérkezett a Belga Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, a Chilei, a Francia, a Görög, a Guatemalai, az Iraki Kommunista Párt, az Iráni Néppárt, az Izraeli, a Kanadai, a Kolumbiai, a Mexikói, Nagy-Britannia, a Német Kommunista Párt, a NyugatBerlini Német Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt, a Panamai Néppárt, a Portugál, a Puerto Rico-i, a Spanyol, a Sziriai Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Török Kommunista Párt küldöttsége DÉL-MAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden kétnapos látogatásra Heves megyébe érkezett. Ütjára elkísérte Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, és Háry Béla, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Kádár Jánost Heves megye határában. Kerekharaszt községnél Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Bíró József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Pálinkás Ferenc, megyei rendőrfőkapitány köszöntötte. Eger a látogatás alkalmából zászlódíszbe öltözött, s a megyei pártbizottság székháza előtt sok százan várakoztak, hogy az elsők között üdvözölhessék a vendégeket. Úttörők, óvodások virággal kedveskedtek az érkezőknek. A pártbizottság tanácstermében Oláh György adott tájékoztatást a több mint 300 000 lakosú megye életéről, gyorsan fejlődő iparáról. a mezőgazdaság helyzetéről és a kulturális élet alakulásáróL (MTI) 58. évfolyam, 95. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1968. április 24. Fock lenö nyilatkozata időszerű kérdésekről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden a rádióban és a televízióban beszélgetést folytatott a televízió riporterével időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az alábbiakban rövidítve ismertetjük a kérdéseket és Fock elvtárs válaszait. RIPORTER: Szeretettel köszöntöm Fock elvtársat stúdiónkban. Szeretnék tájékoztatást kapni öntől, többek között franciaországi látogtásának eredményeiről, tapasztalatairól, hiszen éppen Fock elvtárstól származik az a megállapítás, hogy e látogatás fordulópontot jelent a magyar —francia kapcsolatok történetében. VÁLASZ: A megállapítás ugyan nem tőlem származik, de emlékezetem szerint én is használtam ezt a kifejezést. A látogatásról a sajtó, a rádió, a televízió úgy tett említést, hogy az mérföldkövet jelent a két ország kapcsolatában, s vendéglátó házigazdáink szintén szívesen használták ezt a kifejezést. S bennem is kialakult ez a meggyőződés — amit egyébként maga a meghívás ténye, hogy tudniillik személyemben először járt magyar miniszterelnök hivatalosan Párizsban —, s a tárgyalások őszinte légköre is alátámasztott. A nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben — várakozásunknak megfelelően — egyetértünk a francia kormánnyal: például a vietnami agresszió, a közel-keleti helyzet megítélésében azonos a két kormány álláspontja. RIPORTER: A tárgyalások őszinte légköre nyilván megkönnyítette az eszmecserét olyan kérdésekről is, amelyekben nem jött létre egyetértés? VÁLASZ: Igen. Ezek közül az európai béke és biztonság kérdését emelhetném ki. Egyetértve a lényeggel, már mint az európai béke és biztonság megerősítésével, azon belül azonban a problémák megítélésében nem azonos a két kormány álláspontja. Például a német problémát illetően elég jelentős az eltérés közöttünk. Mi a saját véleményünket de Gaulle elnöknél éppúgy, mint Pompidou miniszterelnöknél, vagy Couve de Murville-nél tett látogatásunk alkalmával kifejtettük és n francia fél is megmagyarázta a maga álláspontját. RIPORTER: Hogyan értékeli Fock elvtárs látogatásának eredményeit? Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a kapcsolatok továbbfejlesztésére? VÁLASZ: Politikai kapcsolataink igen élénkek és őszinték a francia kormánynyal, s a mostani tárgyalás ezt tovább szélesítette, bővítette, „mélyítette. Az utóbbi években igen sok egyezményt kötöttünk egymással és néhány egyezmény megkötésére a közeljövőben is sor kerül majd. Igen jó az együttműködésünk az ENSZben, az ENSZ szakosított szerveiben, valamint más nemzetközi szervezetekben és mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy ezt az együttműködést a továbbiakban még erősíteni kelL RIPORTER: Az ország közvéleményét élénken foglalkoztatják a gazdasági mechanizmus bevezetésének első tapasztalatai. Hogyan értékeli a gazdasági reform indulását? VALASZ: Az első negyedév tapasztalatai jók. De meg kell néznünk, hogy miért. Szerintem azért, mert helyes módszerekkel, nagy türelemmel és a dolgozók iránti nagy bizalommal dolgoztuk ki a reformot. Nálunk hiába kérdezi valaki, hogy ki a reform atyja, vagy ki a reform anyja. Szerencsére erre senki nem tud — ha tisztességesen akar válaszolni — úgy felelni, hogy egy nevet megjelöl. A reform úgy készült, hogy az előző hét-nyolc év magyar tapasztalatait figyelembe vettük, elemeztük, mellé tettük a nemzetközi tapasztalatokat, s ezek tükrében vizsgáltuk meg, mit kell a továbbiakban tennünk. És így háromévi türelmes munkával, sok vitával — nyíltszíni vitával —, s ezekben sok ellentét összecsapása útján dolgoztuk ki a reformot. Mindvégig igényt tartottunk arra, hogy a bevezetéskor már tíz- és százezrek legyenek, akik támogatni akarják ezt a reformot; igényt tartottunk arra, hogy a közvetlenül érintett vezetők és szakemberek értsék a reformot, annak minden összefüggését; igényt tartottunk arra, hogy a széles közvélemény, ha lehet, a legteljesebb nyugalommal és bizalommal várja a reform bevezetését. örülünk annak, hogy ez így történt, s ennek eredményeként mondhatjuk az első negyedévben, hogy a gazdasági élet egyetlen területén sem volt visszaesés, sőt, minden jelentős iparág többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész magyar ipar kereken 5 százalékkal többet termelt. Az értékesítés a termeléshez viszonyítva, ha nem is jelentősen, de kedvezőbb volt, mint tavaly ilyenkor, a lakosság pénzjövedelme körülbelül 9 százalékkal nőtt, ha figyelembe vesszük a kétszázalékos árszínvonal-csökkenést — kereken 6 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint tavaly az első ncgyedesztendöben. A lakosságnak a gazdasági mechanizmus rendszere iránti, de főleg a mi szocialista rendszerünkbe vetett bizalmát mutatja, hogy a takarékbetét-állomány jobban nőtt, mint tavaly — több mint két és fél milliárd forinttal emelkedett — és jelenleg meghaladja a 27 milliárd forintot. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a közvélemény előtt teljesen világos: a gazdasági mechanizmus reformja nem jelent eltérést a szocialista gazdálkodástól, hanem a tudományosabb, a megalapozottabb, a mai kornak jobban megfelelő tervgazdálkodást jelenti Magyarországon. A teljesebb értékeléshez persze még legalább fél esztendő, vagy inkább egy kerek esztendő szükséges. És ha a kérdést úgy teszem fel, hogy már az első negyedévben a reform teljes hatékonysággal érvényesült-e, akkor a leghatározottabb nemmel tudok válaszolni. A reform hatékonysága még csak nagyon kis mértékben érvényesül. Talán egyesek hibának tartják, hogy mi a múlt évben igen sokat beszéltünk arról, hogy nem lesz munkanélküliség és nem lesz jelentős áremelkedés a reform hatására és főleg nem lesz infláció. Én azt hiszem, helyes volt, hogy ezt hangsúlyoztuk, hogy ezt a fontos politikai szempontot tekintettük elsődlegesnek. Ugyanakkor az a véleményem, hogy magukat a vállalatokat túlzottan „megnyugtattuk". Helyes volt, hogy különféle biztonsági szelepeket építettünk be a reformba, az előbb említett két politikai cél alátámasztására is. De a tapasztalatok szerint a vállalatoknál nincs elég mozgás annak érdekében, hogy megfelelő munkaerő-áramlás legyen. Én azt várom, hogy egészséges munkaerőáramlás indul meg olyan termékek gyártásának növelésére, amelyek gazdaságosak, hazai és exportpiacon kitűnően elhelyezhetők. Várom, megindul egy olyan folyamat az üzemekben, iparágakban, hogy azoknak a gyártmányoknak az előállítását, ahol nyilvánvalóan nem vagyunk versenyképesek, abbahagyják, s helyettük a gazdaságosabb termékeket futtatják fel. Ez a folyamat még nem indult meg, vagy csak alig lehet ilyet tapasztalni. Természetesen magamat is nyugtatom és másoknak is azt mondom, hogy legyünk egy kis türelemmel, mert meggyőződésem, hogy a gazdasági mechanizmus úgynevezett közgazdasági emelői ebben az irányban hatnak. Ha úgy tennék fel a kérdést: az első negyedév után a gazdasági mechanizmus előírásaiban valami jelentős változást kell-e végrehajtani, határozottan azt mondanám: (Folytatás s 2. oldalon.) Budapestre érkezett Mahmud Riad Megkezdődtek a tárgyalások Péter János külügyminiszter meghívására kedd délután Budapestre érkezett Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere, aki előzőleg Moszkvában, illetőleg Prágában tett látogatást. Társaságában van Mohamed Shoukry rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Mohamed Riad, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter titkárságának tagja, valamint Abdel Fattah Fouad, az EAK magyarországi nagykövete. A vendégek fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Rácz Pál, kairól magyar nagykövet, valamint a Külügyminisztérium több munkatársa. Megjelent F. J. Tyitov szovjet nagykövet, Josef Pucsik csehszlovák nagykövet és Khasraw R. Javadat, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Péter János üdvözletként szavait így intézte Mahmud Riadhoz: — Köszönetet mondok önnek, hogy elfogadta meghívásunkat és szívélyes üdvözletemet fejezem ld kormányom nevében. Biztosak vagyunk abban, hogy tárgyalásaink a leghasznosabbak lesznek együttműködésünk erősítésére. Mahmud Riad Mahmud Riadnak Péter Jánoshoz intézett válasza a következőként hangzott: — Nagy örömömre szolgál, hogy elfogadhattam budapesti látogatásra szóló meghívásukat, mert ezzel a találkozással is felújíthatjuk barátságunkat. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a magyar kormánynak, a magyar népnek és vezetőinek azért a nagy segítségért, amelyet a közelkeleti válság idején nyújtottak nekünk. A Külügyminisztériumban kedd délután megkezdődtek Magyarország és az EAK külügyminiszteri tárgyalásai. Hz ENSZ közgyűlése folytatja munkáját Csatorday Károly az atomsorompó-szerződésről Ma. szerdán délután, magyar idő szerint az esti órákban New Yorkban megkezdi munkáját az ENSZ közgyűlése. A közgyűlés XXIX. ülésszakát a múlt év decemberében napolták el. Az ülésszak folytatásával kapcsolatban Csatorday Károly nagykövet, hazánk ENSZ-képviseletének vezetője nyilatkozatt az MTI tudósítójának. — A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló szerződés gondolatát az ENSZ-közgyűlés még 1961-ben vetette fel. A Szovjetunió javaslatára a közgyűlés 1965-ben hozott határozatot, s ezt követően kezdődött meg az intenzív munka a genfi leszerelési értekezleten a szerződés tervezetének kidolgozására. — A tervezet kompromi SEszum eredménye, s így tere mészetesen nem minden vonatkozásában ideális. Kétségkívül, előrehaladást jelent Zsivkov Prágába érkezett Kedden délelőtt különrepülőgépen Prágába érkezett Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével a Bolgár Népköztársaság párt és kormányküldöttsége. A küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldrich Cernik miniszterelnök, valamint más párt- és állami vezetők fogadták. (MTI) azonban az általános és teljes leszerelés felé, ebben az összefüggésben az atomsorompó-szerződés. mint azt a szocialista országok képviselőinek szófiai tanácskozása is leszögezte, nagyfontosságú és megfelel nemzeti és nemzetközi érdekeinknek. Bízunk abban, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége elfogadja a megállapodást. — Az atomsorompó-szere ződés fontosságát mutatja, hogy jelenleg már mintegy 15—20 olyan ország van, amelynek technikailag módjában áll nukleáris fegyverek előállítása. Ezek sorában olyan országok is találhatók, amelyek nukleáris fegyverek birtokában komolyan veszélyeztethetik a világ békéjét. A Német Szövetségi Köztársaságban például a revansista-militarista körök nyíltan expanzív célok szolgálatába akarják állitani a nukleáris fegyvereket. Jelenleg képes nukleáris fegyverek előállítására többek között Izrael^ s a Dél-afrikai Köztársaság is. — Ebben a helyzetben a szerződés elfogadása sürgős és szükséges. A közgyűlésen részvevő magyar küldöttség munkájával elő akarja segíteni ennek a nagyfontosságú kérdésnek gyors és hatékony megoldását — fejezte be nyilatkozatát Csatorday Károly. Sajtóértesülések szerint a közgyűlésen a megnyitás hetében még nem várható érdemi vita az atomsorompószerződés tervezetéről, amelyet esetleg a közgyűlés politikai bizottsága tárgyal meg. 9 Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! ÍAx MS4MF Központi Bizottsága május 1-i jelszavaiból)