Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-22 / 94. szám

tí*SKJ5W33«S«l Bekanyarodni áVc tilos! A közúti baleseti statisztdka bizonyítja, hogy a balesetek jelentős része útkeresztező­désben történik, mégpedig elsősorban abból eredően, hogy a járművek rendszere­sen jobbra vagy balra ka­nyarodnak. önmagában a kanyarodás még nem vezet­ne balesethez, ha a szabá­lyokat mindenki betartaná. Egy dolgot azonban nem le­het figyelmen kívül hagyni: az olyan útkereszteződésben, ahol minden irányban meg­engedett a kanyarodás, a balra nagy ívben bekanya­rodó jármű mind a négy irányból közeledő járművek útvonalát keresztezi ós ez igen balesetveszélyes. Ha rá­adásul a bekanyarodó jármű szabálytalanul közlekedik, pl. balra kis ívben kanyarodik vagy irányjelzést nem hasz­nál (ami kerékpárosoknál nagyon gyakori), esetleg ka­nyarodás előtt nem ad el­sőbbséget az egyenes irány­ban haladó jármű részérc, vagy kanyarodás előtt nem győződik meg arról, hogy a járművet egy másik jármű már előzi — akkor szinte elkerülhetetlen a baleset. Éppen azért, mert a kanya­rodás minden esetben bal­esetveszélyes, rendelnek el a hatóságok helyenként kanya­rodási tilalmat. Kétségtelen, hogy a kanyarodási tilalom bizonyos értelemben nehéz­séget is jelent, ezért nagyon körültekintően kell alkal­mazni, elrendelését alapos felmérés előzi meg. A nagy baleseti veszély miatt kellelt pl. Szegeden a Széchenyi tér és a Kállai Ödön utca kereszteződésében egyes irá­nyokból a balra kanyarodást megtiltani. Jobbra (balra) bekanya­rodni tilos! (1. és 2. ábra) tábla azt Jelenti, hogy a kő­vetkező útkereszteződésben — mert rendszerint Ilyen he­lyeken teszik kl — tilos a jelzett irányú bekanyarodás. és így egyértelműen tilos a megfordulás is. A tábla el­helyezhető egyenes útszaka­szon is, ahol a megfordulási tilalom elrendelése teszi rendszerint szükségessé. Ha a jelzőtábla útkeresz­teződés után, azaz nyílt út­swil'-.aszan van elhelyezve, a tilalom térbeli vagy időbeni hatályát korlátozó kiegészítő tábla vagy felirat (ugyanis erre a jelzőtáblára is lehet kiegészítő jelzéseket, felira­tokat tenni), az ellentétes 1.ÁBRA 2. ÁBRA értelmű jelzőtábla (pl. az előírt kötelező haladási irány) és a következő útke­reszteződés oldja fel hatá­lyát. A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek ezt a jelzőtáblát is figyelmen kí­vül hagyhajtáik — kellő óvatosság mellett — kivéve azt az egyetlen esetet, ami­kor a bekanyarodást tiltó tábla az egyirányú utca tilos vége előtt van kihelyezve. Csáki László rendőr százados Korszerűsítik a Keleti pályaudvart Készül a Baross térI aluljáró A vidékről felutazó embe­rek első pillanatban meghök­kennek a Keleti pályaudvar előtti látványtól. Valóságos „hadiállapotok" uralkodnak itt. Húszezer négyzetméter területen folynak az „ásatá­sok". Minden az előre meg­határozott menetrendszerint történik. Eddig 26 ezer köb­méter földet termeltek ki, és még hátra van 14 ezer köbméter. — A kétszázad ik naphoz közeledik az építkezés — mondja Drávucz László fő­építésvezető. — 434 személy dolgozik az építkezésen. Lassan az egyszerű szem­lélő előtt is kialakul a vég­leges forma. Már látható az aluljárórendszer vonala, sőt, több helyen elkészült az ol­dalfal és az aljzat védő­betonozása. Az aluljárórendszer köz­pontjában készül a földalat­ti Baross téri állomása. A ferde alagútban már beépí­tették a szovjet gyártmányú mozgólépcső-sorokat és a kö­Diagnózis — Nem esett ön mostanában születésnapi tortát? I. KERÜLET Hazafiét;: Pálffv László és GiUió Mária. Rolschadl Péter és Kovács lngcborg Mária. Ancsa­nyl Mihály es Gábor Ilona. Né­meth László és Jenel Julianna Emma, György József eg Kor­dás Mária. Vadász József Pé­ter és Szabó Mária Magdolna. Vékony János és Garas Ilona, néger Zoltán István és Landler Joliin Julianna, Mátay Gábor Andor es Maday Emese Csilla, Jánkj László és Tomity Rozália. Galambos László és Ábrahám Mária. Csizmás Sándor Zoltán és Csiszár Irén házasságot kö­töttek. Születés: Zákány Lajosnak és Hegedűs Matildnak Lajos. Far­kas Istvánnak és Zádorl Erzsé­betnek György. Kovács Jenőnek és Kasza Murgltnak Gabriella. Hődör Ferencnek es Szurcslk Emíliának Anikó. Zödl Ferenc­nek és Miklós Magdolnának Er­vin Csaba. Kristóf Árpádnak és Deák Eszternek Beáta. Török Imrének és Imro Évának Éva F.dlt. Molnár Gábornak és Tö­rölt Editnek Mónika Edit. Mély­kúti Antalnak és Boldizsár Ro­záliának Éva Rozália, l,a)kó Kál­mánnak és Veres Margitnak Maria. Hös Jánosnak és Molnár Jusztinának Gyöngyi. Cscrnák Árpádnak és Gera Katalinnak Málé, Varga Jánosnak és Rácz Eszternek Éva. Kőröst István­nak és Kecskeméti Eszternek Zoltán István. Süli Jánosnak és Bus Máriának Tibor. Szekeres Istvánnak és Horváth Máriának Mária. Kökény Ferencnek és Wenner Katalinnak Ferenc. Nagv Ferencnek és Eperjésl Klárának Róbrrl Ferenc. Márta Jánosnak és Nyári Irénnek Já­nos. Szabó Imi-értek és Bak Er­zsébetnek Ildikó, Lucza József­11 rk és Tóth Magdolnának And­rea, Garamvőlgy! Józsefnek és Krizsán Máriának József. Tuli­pán MlklósnBk é« Albi Mártá­nak Mária Olga. Ros'ás József­nek és Györgye Rozáliának Jó­zsef, Szegedi Istvánnak én Ko­vára Katalinnak Erika. Hörcsök Józsefnek és Tanács Valériának Edit, Koppendorfcr Istvánnak és Ae.sal Irénnek Noeml. Szarnpka Jenőnek é« Mikolovics Erzsé­betnek Ágnes, Kálmán József­nek és Farkas Rozáliának Gá­bor. Tar! Sándornak és Szalal Irénnek Erika Kiss Sándornak és Marót! Erzsébetnek Sándor. anyakönyvi hírek Lehőcz Gyulának és Nagy Ju­liannának UdLko. Sípos József­nek és Sípos Mariának József, Varady Zoltánnak és dr. Fodor Katalinnak András István. Ke­rekes Károlynak és Lőrlncz Editnek Károly Csaba. Kiss Já­nosnak és Herczeg Erzsébetnek Ibolya, dr. Bogáts Lászlónak és dr. Csepregl Erzsébetnek Ágnes. Csótl Mátyásnak és Gyenes Irén­nek Miklós Mátyás. Bálint Lász­lónak és Kovács Annának Tí­mea Katalin. Zentai Lászlónak és Ónozó Katalinnak Katalin. Asztalos Istvánnak és Tóth Er­zsébetnek Erzsébet. Ignácz Mik­lósnak és Török Margitnak Mik­lós, Prágai Györgynek és Ne­kltner Évának Csaba Imre. Papp Gyulának és ördög Máriának Gyula, Papp Gyulának és Ördög Máriának Ildikó, Vas Lászlónak és Tihanyi Katalinnak Gabri­ella, Surányi Róbertnek és Bf­ró Erzsébetnek Akos Róbert, Olasz Imrének és Kovács Mar­gitnak Petra. dr. Vetró István­nak és Téglás Zsuzsannának Gábor nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás: Tamás Pálné Varga Piroska. Tóth András. Feketű Hona. Mlnorlcs Györgyné Német Magdolna. Pataki István. Bob­szó Imréné Pakal Rozália. Tóth Jenő. Vakulya János. Miklós Mihály, Molnár Lajosné Nagy Mária. Balog Sándorné Dominik Márta. Hegedűs Jánosné Laskay Klára. Vas József. Mák Kálmán­né Ball Piroska. Máday Lászlóné Váradl Mária. Lová6z István, Póplty András. Bálint István­né Molnár Eszter. Zavlza Zol­tán, Vékony Márta. Kovács Jó­zsefné Acs Terézia. Sípos Jó. zsef, Iíódl Lajos, Surényl Akos. Török Károlyné Sövényházi Vik­tória elhunytak. Bél-MMRSM KEDD, 1968. ÁPRILIS 23. U. KERÜLET Házasság: Tóth István és Don­ka Ilona Piroska. Deák Antal es Ignácz Mária. Majláth Albert és Jankovles Piroska, Sipos Jó­zsef László és Botos Teréz há­zasságot kötöttek. Halálozás: Temesvári Ferenc. Bodonyi Sándorné Kovács Etel­ka. Farkas-Csamangó János. Gábor Imréné Molnár Julianna elhunytak. m. KERÜLET Házasság: Makra János és Sánta Zsófia házasságot kötöt­tek. Születés: Püskí Mihálynak és Ézslás Gizellának Gyula. Sza­bó Tibornak és Masa Irénnek Tibor Zsolt. Borsos Szilveszter­nek és Dudás Margitnak Gabri­ella. dr. Kiss Sándornak és Er­dei Saroltának Attila. Gyuris Istvánnak és Kocsis Gizella Ro­záliának Mária Judit, Tuzai And­rásnak és Kondász Erzsébetnek István András, dr. Gál Gyulá­nak és Szabó Juliannának Csa­ba. Berkó Andrásnak és Hódi Rozáliának Tibor Jenő, Vass András Jánosnak és Börcsök Rozália Máriának Zoltán. Fődl Gézának és Borsos Juliannának Anikó, Geretovszky Lászlónak és Gavodl Éva Máriának Zsolt, Kolompár ÖFbánnak és Kolom­pár Erzsébetnek Edit. Marosvöl­gyl Sándornak és Csányi Rozá­liának Ibolya. Réti Andrásnak és Komlósl Klárának Dome­nlka Erzsébet, Szalat Imrének és Kormos Magdolnának Zsu­zsanna, Börcsök Imrének és Dicső Irénnek Éva, Örhegyi Já­nosnak es Szabó Etelkának Já­nos Imre, Somod! Imrének és Pusztai Mária Margitnak Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Terhes Tamás, Ro­zst István, Csanádi Antalné Szí­na Rozália, Mezei Antal, Császár József, Kise Jozefa. Bodor Ká­roly, Kókai János István, Tas­nádi István. Ferencz Lászlóné Máté Ilona. Vadászi Julianna, Krébesz Lajos, Rácz Imre, Csí­kos Illés, Zsótér Sándorné Csef­»ák Borbála elhunytak. zeljövőben megindul az első próbajárat. Ezrei a földalatti építkezése jelentős határ­kőhöz érkezett. Megváltozik a pályaudvar képe: 40 méteres szakaszt bontottak le a Keleti indulá­si oldalának csarnokából. 4 méter mélységben teljesen kitermelték mér a földet, le­bontották a pályaudvar er­kélyeit is. Ezen a területen építik föl a hipermodern in­dulási oldal váró- és jegyki­adó csarnokát. Az esztétikai­lag is impozáns építmény helyet ad majd az Utasellátó egységeinek, hírlap- és könyv­árusoknak, általában minden olyan üzletnek, amely uta­záshoz szükséges cikkeket árusít — Az építkezés két mű­szakban hajnalló éjfélig tart Szükség lenne több száz munkáskézre az ütem meg­gyorsítása érdekében. Az építkezés 1970 júliusára feje­ződik be. Mellette az eddigi ululjárók valóságos „gyerme­keknek" tűnnek. Érdekes összehasonlítani, hogy az EMKE-aluljáró 62 millió fo­ritba keiült, s a Baross téri aluljárórendszer 250 mil­lióba. Az exkavátorok, dóze­rek megszakítás nélkül dol­goznak, miközben a forga­lomnak is helyet biztosíta­nak. A Rákóczi úti szakasz építkezését is meggyorsítják, s ezt szeptember helyett — ez volt az eredeti határidő — a közművek gyors átépí­tése miatt már júliusban átadhatják a forgalomnak. Ez az útszakasz elsősorban azokat érinti, akiknek a vo­nata a Keleti pályaudvarra érkezik. A közönség az épí­tőmunkásoktól gyors munkát vár, a vállalat pedig az épít­kezés ideje alatt megértést és türelmet kér a közönség­től. R. L Tormareszelő és csúcseszterga E gyik-másik tsz-re rájött az iparláz. Búza-, kukorica­termés átlagaik még elég alacsonyak, kevés a hús is, földjük kultúrállapota enyhén szólva nem a leg­jobb, mégis, többen azt szajkózták, hogy nekik is ipart kell teremteniök. Egyik tsz-ünk nagy buzgalmában mostanában kiürítette az állami segítséggel alig pár éve épített tehénistállóját lakatos üzem céljaira. Tehenek helyett ezután a satupa­dokat állítottak be. Sz—100-as lánctalpas gépet kellett vol­na vásárolniok, mert enélkül lehetetlenség a boldogulás a kötött agyagon. Most megmásították a tervet, s a pénzen csúcsesztergapadot vásároltak. Ezelőtt régen ha a paraszt­ember szakmája iránt érdeklődtek, keserű Iróniával ejtette ki: „földesztergályos" vagyok. Lám, milyen furcsa az élet, még azt is megérhetjük, hogy fotocellákkal működő elek­tronikus másoló esztergapadokon formálják szép simára a rögöket, alakítják a búzaszemeket. Csak bele ne törjön a foguk ebbe a jó „acélos" búzába. A minap, amikor ez a téma napirendre került egy ér­tekezleten, az „iparosított tsz-eket akarunk" szellemi irány­vonal képviselői közül többen is felszólaltak. Objektív „tényekkel" érveltek. Pénzre van szükségünk és igazán pénzt csak az ipar hoz. Különben is kinek fáj ez, rendelet van, amely lehetővé teszi. Itt csípte meg az orrom a már el is felejtett húsvéti ecetes torma szaga. Négy forint húsz fillérért a 8-as cse­megében vettem. A fólia tasakban kis fehér cédulát talál­tam: gyártja és forgalomba hozza az érsekcsanádi Búza­kalász Tsz. Nahát: ehhez csak reszelő kell, a csúcseszterga­pad el is maradhat. Csikós Ferenc, az ÉLIKER áruforgal­mi osztályának vezetője elmondta, hogy pénteken estéi* minden torma elfogyott Szegeden. Éjfélkor indított egy autót Érsekcsanádra, szerencséjükre kaptak valami nyolc mázsát. Nyolc mázsa ecetes torma ára a 15 százalékos ke­reskedelmi hasznot is leszámítva kb. 28 ezer forint. A töb­bit számítsa ki a kedves olvasó, aki régi, régi fogyasztója az érsekcsanádi reszelt ecetes tormának. Ám az ecetes torma „esztergálásához" nem kell mérnök, lakatos, csak néhány ügyes háziasszony, meg torma, ami a fal mellett ak­kor is megterem, ha minden évben kikapálják. Szegeden a torma azt hiszem előbb termett annál, amint a várost megalapították. Mindig fejet csóválok, amikor a szegedi üzletekben sok egyéb között a drégelypalánki tsz nevét olvasom a málnás üvegeken. Ne vegyék sértésnek a drégelypalánkiak, de ők még talán nem is láttak málnát, amikor Szegeden minden kertben kiírthatatlanul, elpusztíthatatlanul díszlett. Csikó* elvtárs megkért: azért hallgassunk erről a málna-ügyrőL Legutóbb is csak egy fél vagon szörpöt kaptak a drégely­palánki tsz-ből. Még nem tudja, hogy lesz a város mosta­nában málna dolgában. Az előrelátó kereskedő nyilván a málnafelvásárlási láztól fél. Ha én szót kaptam volna az értekezleten, ezeket a dolgokat elmondtam volna. El, hogy emberek: akár hiszik, akár nem, ilyen termelőszövetkezeti segédüzemek is van­nak. Csépi József Mikor fizethető ki a jubileumi jutalom? A. S. szegedi olvasónk 28 évi munkaviszonnyal rendel­kezik. 1967-ben jubileumi ju­talmat kért a vállalatától. Kérelmére a vállalat veze­tője közölte: mivel 1965. ja­nuár 1-én csak 10 éves fo­lyamatos munkaviszonya volt, a jubileumi jutalmat 1969-ben fizetik ki részére. Olvasónk írja, hogy az új Munka Törvénykönyve meg­jelenése után ismét kérte vállalatától — most már az új rendelkezésre hivatkozva — a jubileumi jutalom ki­fizetését. A vállalat vezetője ismételten az előbbi választ adta. Ügy tudja A. S., hogy az új Munka Törvénykönyve szerint, akinek megvan a 25 éves munkaviszonya, annak a jubileumi jutalmat ez év­ben kell kifizetni. Kérdezi: helyesen járt-e el vele kap­csolatban a vállalat, amikor az új Munka Törvénykönyve alapján ismét kérte a jubi­leumi jutalom kifizetését és kérelmét egyelőre elutasítot­ták? Jelenleg a jubileumi juta­lom kifizetésével kapcsolat­ban két rendelkezés van ér­vényben. Egyik azokra vo­natkozik, akik 1968. január 1. előtt kérték a jubileumi jutalom kifizetéséhez a munkaviszonyuk beszámítá­sát Ebben az esetben, mint ismeretes, az 1963. január 1. előtti rendelkezés a jubile­umi jutalom kifizetését lép­csőzetesen rendelte el, a je­lentkező nagy összegű kifi­zetésekre való tekintettel (33/1964. (XII. 18.] Korm. sz. rendelet 18. §. [3] bekezdés). Ezen jogszabályi előfelté­telek szerint a jubileumi ju­talom a beszámítási idő alap­ján attól függően fizethető ki, hogy a dolgozó 1965. ja­nuár 1-én a régi folyamatos­sági szabályok (régi Mt.. V. 93. $.) alapján összesen mennyi folyamatos munka­viszonnyal rendelkezik. Tehát, ha legalább 20 év­vel, akkor legkorábban 1967­ben; ha legalább 15 évvel, akkor legkorábban 1968-ban; ha legalább 10 évvel, akkor legkorábban 1969-ben; s ha 10 évnél kevesebb, úgy leg­korábban 1970-ben fizethető ki részére a jubileumi juta­lom. Olvasónk 1967-ben az is­mertetett jogszabály alapján kérte a jubileumi jutalmat. Az akkor érvényben volt jogszabályok értelmében — mivel 1965. január 1-én csak 10 évi folyamatos munkavi­szonya volt — a 25 éves ju­bileumi jutalom felvételére 1969-ben lesz jogosult. A vállalat törvényesen járt el, mert olvasónk a jubile­umi jutalomhoz a munkavi­szony beszámítását 1968. ja­nuár 1. előtt kérte. A má­sik rendelkezés szerint, akik 1968. január 1. előtt még nem kérték munkaviszonyuk alapján a jublieumi jutalom beszámítását és jubileumi jutalmat sem kaptak, azok, ha azt 1968. január í. után kérik, minden korlátozás nél­kül megkaphatják. A Mun­ka Törvénykönyve végrehaj­tásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 130. §-a, a 33/1964. (XII.18.) Korm. sz. rendelet 18. §. (3) bekezdés­ben előírt szabályt nem he­lyezte hatályon kívül. A vállalat azonban a 33/ 1064. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet 18. §. (3) bekezdésé­ben előírt szabályt szűk kör­ben még alkalmazhatja. Meg­jegyzendő azonban, hogy e rendelkezésben foglaltaktól a vállalat a dolgozó javára el­tekinthet, vagyis a jubileumi jutalmat előbb is kifizetheti. Dr. V. M. neont el iratok Nemcsak az újszegedi ABC kisáruház neonfeliratának kivilágítása maradt el az utóbbi időben, még jónéhány más szegcdi transzparens, üz­leti reklám burkolózik sötét­be esténként. Például a sza­lámigyár tetején levő, mely legutóbb tan tavaly nyáron, a szabadtéri játékok idején hirdette a márka dicsőségét A Klauzál téren gyakran csak a Magyar Beruházási Bank felirata világít, s a Kárász utcai üzletek közül is csak alig néhány veszi magának a fáradságot, hogy bekapcsoltassa esténként a neon betűket. Vagy hogy ez pénzbe ke­rül? Akkor miért csínáltat­ták? Ámbár helyes, hogy csináltatták, az üzleti rek­lám, a városkép elengedhe­tetlen kelléke már manapság a neonfelirat, melynek mű­ködtetését be kell építeni az üzlet, a vállalat rezsiköltsé­geibe. S akkor kiderül, hogy nem is olyan drága! F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents