Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-22 / 94. szám

Négyszázan a VIT-re Hétfőn ölést tartott a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett és felszólalt a tanács­kozáson Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára beszámolt a IX. Világ­ifjúsági Találkozó nemzet­közi előkészületeiről, majd — az intéző bizottság nevé­ben — javaslatot terjesztett elő a hazai tennivalókra és a Szófiába utazó magyar de­legáció feladataira. Egyebek között elmondta, hogy a jú­lius 28 és augusztus 6 kö­zött sorra kerülő seregszem­lén gazdag program várja a bolgár fővárosba érkező fia­talokat. Nádasdi József ezután az Intéző bizottság nevében in­dítványozta, hogy 400 tagú küldöttség képviselje hazán­kát a IX. Világifjúsági Ta­lálkozón. Ebből 110-en a kulturális, 35-en pedig a sportdelegáció tagjaiként titazzanak Szófiába. A dele­gáció együttesen és minden tagja külön-külön is repre­zentálja hazánkat, ifjúsági szövetségünket, a magyar if­júságot, eszméinket és poli­tikai elveinket — hangsú­lyozta, majd elmondta, hogy a magyar küldöttség a ter­vek szerint Jugoszlávián ke­resztül autóbusszal utazik Szófiába. A hivatalos dele­gáción kívül hatszáz tagú turistacsoport látogat a bol­gár fővárosba, a IX. Világ­ifjúsági Találkozó időszaká­ban. A KISZ Központi Bizott­sága egyhangúlag elfogadta Nádasdi József referátumát, az abban foglalt javaslato­kat, illetve a IX. Világifjú­sági Találkozóval foglalkozó határozatot hozott Az ülés résztvevői máso­dik napirendi pontként Sza­bó Jánosnak, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának előterjesztése alapján meg­tárgyalták és határozatba foglalták a KISZ tömegpro­pagandájának feladatait és rendszerét Újabb élüzemek Szegedi Postaigazgatóság A Szegedi Postaigazgatóság Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye területén mű­ködő hivatalai és üzemei — melyekben mindegy 5 és fél ezren dolgoznak — a tavalyi jó munkájuk eredményeként megkapták a kitüntető él­üzem címet. Az érte .járó ok­levelet tegnap, hétfőn dél­után a szegedi Hungáriában rendezett ünnepségen adta át dr. Buják Konstantin, a Magyar Posta vezérigazgató­helyettese Fodor Istvánnak, a szegedi igazgatóság vezető­jének. Az ünnepségen az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának képviseletében Kiss Károly, a városi párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának vezető­je vett részt. A három megyéből össze­gyűlt dolgozóknak Buják Konstantin vezérigazgató­helyettes tolmácsolta a vég­zett jó munkáért járó elis­merést, elemezte az igazga­tóság és a posta operatív egységeinek munkáját és az új gazdasági méchanizmus­ban rájuk váró feladatokat. Utána Csáki László, a pos­tás szakszervezet központjá­nak nevében üdvözölte a ki­tüntetett dolgozókat. Meg­emlékezett a társadalmi munkásokról, akik jó párt- és szakszervezeti munkájukkal részesei voltak a siker kiví­vásának. Ezután a Zrínyi Ilona ál­talános iskola úttörőcsapata üdvözölte az ünnepség részt­vevőit, majd az igazgatóság dolgozói nevében Fodor Ist­ván igazgató köszönte meg az élüzem címet. Ezután vet­ték át dr. Buják Konstantint­tói kitüntetésüket es jutal­mukat azok a dolgozók,-akik a három megyéből résztvet­tek az ünnepségen. A jutal­mak együttes összege 133 ezer forint. Szeged és a szegedi járás területéről a következők jó munkáját jutalmazták: a Posta kiváló dolgozója ki­tüntetést és pénzjutalmat kapott Csizmadia Béla, a táv­beszélő főközpont vezetője, Bálint Antal postaigazgató­sági előadó. Vezérigazgatói elismerésben és pénzjutalom­ban részesültek a postaigaz­gatóságról: Fodor István igazgató, dr. Hódi István igaz­gatóhelyettes, Török József igazgatóhelyettes, Fikert Gé­za főkönyvelő, Prágai György szakszervezeti területi titkár, Szantner György szakszerve­zeti titkár. Tövisháti Lajos szakszervezeti tisztségviselő, Keresztes Mihály szakszerve­zeti tisztségviselő. Kiváló dolgozó kitüntetést és a pénzjutalmat kapott: Barna Károly előadó, dr. Bonomi Zoltánné előadó, Dávid László kézbesítő, László Kor­nélné előadó, Nagy Mária fő­pénztáros, Jójárt Imre zárlat­kézbesítő. Tóth József cso­portvezető, Rácz József mű­szerész, Kovács Mihály sze­relő, Simon Géza gépkocsi­vezető, Bercnyi Józsefné számadásfelülvizsgáló, dr. Hajdú József műszaki terü­leti biztos, dr. Hangai Emil csoportvezető, Kertész József beruházási előadó, Molnár Lászlóné gazdasági hivatal helyettes vezetője, Tóth Ilo­na személyzeti előadó, Víz­hányó Ferencné előadó. Soron kívüli kinevezést kaptak ifj. Fábián Pál, a posta területi tervező iroda vezetője, Kiss Béláné könyvelő, Busa Dezső munkavezető, Bernáth Imre kézbesítő. A szocialista brigádok kö­zül arany fokozatot nyert a Biztosi, a Hírlap (mindkettő a postaigazgatóságról), a Béke, a Szabadság és a Voszhod (mindhárom a sze­gedi távközlési üzemtől). Ezüst fokozatot kapott a bér­elszámoló (postaigazgatóság), a Ceglédi (Szeged 1. postahi­vatal). Bronz fokozatot: a Rózso Ferenc, a Zrínyi Ilona (Szeged 1. postahivatal), Esze Tamás (Szeged hálózat­építő üzem) brigád. A szegedi járásból Kiváló dolgozó kitüntetést és pénz­jutalmat kapott: Samu Ist­vánné segédellenőr (Asottha­lom), Pintér József postake­zelő (Baks). Németh Antal (Öttömös), Varga Lajos szak­kezelő (Sövényháza) és Páll Béláné főellenőr (Szőreg). Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat — és ennek szegedi üzeme — ki­tűnően dolgozott az elmúlt évben, eredményei alapján elnyerte az élüzem címet. A múlt évi sikeres munkáról tegnap a Kőolaj termelő Vál­lalat szegedi telepén Jurato­vics Aladár üzemvezető tar­tott tájékoztatót. A vállalat szegedi üzemét 1966 auguszusábant szervez­ték meg. A kutató vállalat ál­tal megkeresett lelőhelyeken megkezdődött a kísérleti ter­melés, ezzel többmilliós beru­házást is el kellett végezni. Az állandóan fejlődő termelő üzem a kettős feladatot jól oldotta meg: tavaly mintegy 272 ezer tonna olajat termelt; a szegedi medence kísérőgá­zaiból 27 millió köbméter gázt adott a fogyasztóknak. Üj tankállomásokat, csőveze­tékeket készítettek, hozzálát­tak a közponi létesítmények építéséhez is. A több mint 3 milliárd forintos olajprog­ram keretében 1967-ben 250 millió forint értékű berende­zést adtak át rendeltetésé­nek; ebből 50 millió forint értékű munkát a vállalat sze gedi üzemének munkásai vé­geztek el. Ez azt jelenti, hogy a szegedi olajbányászat leg­fontosabb termelőberendezé­sei a helyükre kerültek, így sikerülhetett, hogy a vállalat egész évi olajtermelésének több mint a felét a szegedi medence adta. Eredményes munkájuk nyomán a szegedi olajbányászok 18.5 napi bé­rüknek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak. A kőolajtermelő vállalat megfelelően felkészült idei feladatára. 1968-ban ugyanis több mint félmillió tonna kő­olajat és csaknem 130 millió köbméter földgázt kell fel­színre hozni a szegedi meden­cében. Magyar sikerek a Zágrábi Vásáron Jelentős magyar sikereket A magyar áruk közül a hozott a vasárnap véget ért slágerek közé lépett a Győri idei Zágrábi Tavaszi Vásár. Pamutszövő és Műbőrgyár Graboblan nevű raktársátra, amelyet tavaly mutattak be először a Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A Hungaro­tex sátrakat, egyéb kem­pingfelszereléseket állított ki. A Zágrábban folytatott tár­gyalások alapján a magyar külkereskedelmi vállalat ezekből a cikkekből 1969­ben előreláthatólag megkét­szerezi Jugoszláviába irá­nyuló eladásait 1968-hoz ké­pest. (MTI) Látszólagos ellentmondás S zeged kereskedelmi ellátottságának hiányai egyrészt örökségből, másrészt a gyors fejlődésből szármáz­nák. Előbbire talán elég példának, hogy az államo­sítások idején hatvan olyan üzletet zártak be a városban, melyek helyiségei azóta is más célt szolgálnak. Az utób­bira is megfelelhet egyetlen adat: a lakosság száma 1960 óta körülbelül 25 ezerrel növekedett. A hibák másik oka a „keretekből" és a „terítésből" ered. Mindkettő a régi gazdasági mechanizmus velejárója volt, az elosztást szolgálta. Nyilvánvaló: évek kellenek hozzá, hogy tisztán a kereslet-kínálat viszonyai, tehát ke­reskedelmi eszközök váltsák fel őket. Ezekben a hónapok­ban érzékeny figyelemmel követjük, miként próbálja a vá­ros kereskedelme kihasználni az új lehetőségeket. S mi­vel még élnek a régi beidegződések, sőt szabályok is. lát­juk, hogy a fejlődés olykor valódi, máskor mondvacsinált ellentmondásokra is vezet. Tavaly ismerkedtünk meg újra a többszektorú keres­kedelem fogalmával, ami annyit tesz, hogy bárki legyen egy-egy üzlet tulajdonosa — a tanács, a termelőszövetke­zet, a fogyasztási szövetkezet, a nagykereskedelem, a gyár vagy esetleg a „maszek" —, helyet kaphat a város keres­kedelmében, ha az eddiginél, a meglevőknél jobban tud alkalmazkodni a fogyasztók igényeihez. Üzletek, vendég­lők sora nyílt meg ennek alapján már 1967-ben is, s úgy látszik, hogy a lakosság és az új cégek egyaránt megta­lálták velük a számítást. Ismét égy példa: évekig kevés volt a bútor Szegeden, gyér volt a választék is, de miután megnyílt a BÚTORÉRT demigross áruháza, tavaly ötven százalékkal nőtt a bútorforgalom a városban. Ugyanilyen jót tett a RAVILL és a Hanglemezgyártó Vállalat, vala­mint a városellátó szövetkezet új üzlete a város áruellá­tásának. S még lehetne tovább folytatni a sort. A többszektorúság elvét lényegében minden szakember érti, mégis előfordul, hogy a „régi" szektorok egynémelyi­ke, különösképpen a tanácsi kiskereskedelem olykor fenn­tartással fogadja az új szektorok betörését a piacra. Elő­fordulnak még egyelőre esetek, mint például a húsellá­tásban, amikor eleve nem egyformák az esélyek, mert az új cégek nem azokból a „keretekből" részesülnek, amiből ők. tehát nagyobb lehetőségük van a vásárlók jó kiszol­gálására. megnyerésére. Nehéz lenne Ilyenkor eldönteni, hogy miről is van szó: az egyenlőtlen verseny egy for­májáról vagy csupán a versenytől való félelemről. De az bizonyos, hogy félnivalója egyetlen szektornak sincs. A látszólagos ellentmondás a következő: a nagyobb választékot, az új árualapokat biztosító szövetkezetek, nagykereskedelmi vállalatok, stb. részvételére a város ke­reskedelmi ellátásában éppen azért van szükség, mert a tanácsi kiskereskedelem egyelőre még nem mindenben ké­pes lépést tartani az igényekkel. Erről leginkább nem is tehetnek. Nem szabad tehát feltételezni róluk, hogy a vál­lalati érdekeket a vásárlók érdekei elé helyezik, amikor szót emelnek az egyenlőtlen esélyek miatt. Az az elv, mely sze­rint „inkább ne kapjon a vásárló több és jobb árut, ha nem mi adjuk neki", nem a szocialista, hanem a tőkés keres­kedelem jellegzetes elve. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatokra is a kezdemé­nyezések. a versenv bátor felvétele jellemző. Maguk is igyekeznek új árualapokat előteremteni, vagy ha előnyö­sebbnek ígérkezik, társulnak a termelő gazdaságokkal, iparvállalatokkal, llv módon segített a város húsáru­ellátását kiegészíteni az állami gazdaságok termékeinek boltja. Vagy a legutóbbi eset: amikor híre ment, hogy a Minőségi Cipőgyár saját boltot nyit Szegeden — melles­leg egy üzletté visszalakított helyiségben —, hamarosan két régi cipőüzlet is profilt változtatott. A Lenin körúton a Tisza, a Kárász utcában pedig a Duna Cipőgyárnak ren­deztek be mintaboltot. Alapos reményünk lehet tehát arra, hogy a bútorhiány megszűnése után a közeljövőben le­küzdik az évek óta tartó cipőmizériát is Szegeden. Szintén a ruházati kiskereskedelmi vállalat szándékozik közös bol­tot nyitni a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalattal, s az ő érdemük többek között az is, hogy Szegedre „szoktatják" a gyapjú- és terliszter szöveteket gyártó Hazai Fésűsfonói, melynek termékei — a kereskedők n vei vén szólva — olya­nok, mint a cukor. A többszektorú kereskedelem mindegyik szektora jó­tékonyan hat vissza. Mivel a verseny mindegyiket újabb s újabb erőkifejtésre készteti, végső soron nagyobb jöve­delmet hoz számukra Legjobban persze a vásárló jár vele, aki szívesen ad ki pénzt, ha több. nagyobb választékú és jobb minőségű áru között találja meg, amit keres. Ami pedig azelőtt sokáig szinte ismeretlen volt: a különböző vállalatok most egymással versengve igyekeznek szolgál­tatásokat is nyújtani a vevőknek. A vásárlót az érdekli elsősorhan. hogy megtalálja-e az üzletben, amit keres. A tulajdonos, a bolt nevét csak akkor jegyzi meg. ha ezek után érdemesnek tartja A bolt neve márka is lehet, ha azzá teszi a benne kapható áru és a kiszolgálás. Érdemes tehát harcba in­dulni a vásárló „kegyeiért", észre venni, hogy a „keret", a „terítés" fogalma egyre inkább a múlté. A gyors iram­ban fejlődő Szeged lakosságának ellátásához mindenkire szükség van, aki ebben akar és tud többet nyújtani. A különböző kereskedelmi vállalatok értékét nem előítéle­tek, hanem az eredmények döntik el. Fehér Kálmán Gammabesugárzó A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp _ Intézetében, Csillebércen üzembe helyez­tek az ország legnagyobb akthitású gammabesugárzó berendezését. Képünkön a be­sujaxáohelyiségbejn az aktivitast ellenőrzik HazánK legnagyobb spár­gatermő vidékén, Csongrád és Bács megye gyorsan fel­melegedő Duna—Tisza-közi homokföldjein megkezdődött a szedés. Megyénkben főleg Bordány és öttömös környé­kén terjedt el ez a növény­j féleség, amely az idén — a korai kitavaszodás folytán — korábban kerül piacra mint más években. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja eddig már több mint száz mázsál vásárolt fel kisebb tételekben, a nagy idény most kezdődik, s összesen nyolc-tíz vagon átvételére számítanak. Ezt a zöldség­féleséget főként külföldön kedvelik s nyolcvan száza­szüret tiport tékát exportálják. A magyar spárga a nyugati országokban keresett árucikk s a legna­gyobb fogyasztója a Német Szövetségi Köztársaság, de ezenkívül még legalább öt országban ismerik, rendsze­resen. évről évre vásárolják A Csongrád megyei termést feldolgozásra a kecskeméti hűtőházba küldik. Az elő­írt méretnek megfelelő hosz­szúságú spárgasípokból fél­kilós kötegeket készítenek, s így árusítják a nyugati ál­lamok zöldséges és csemege önkiszolgáló boltjaiban Cseterki Lajos látogatása Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tit­kára hétfőn Szolnokra láto­gatott. A város kulturális intézményeiben tett látoga­tás után a megyei pártbi­zottság székházának nagy­termében kommunista értel­miségi aktívaülést rendeztek, amelyen Cseterki Lajos tar­tott előadást az aktuális kül­politikai kérdésekről. KEDD. 1968. ÁPRILIS 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents