Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-19 / 91. szám

Eltemették Bodor Károly elvtársat Egy sírral több lett a do­rozsmai temetőben. Koszo­rúk, virágok bontják. Elment közülünk Bodor Károly, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának tagja, a Csong­rád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nyu­galmazott igazgatóhelyettese. Sokan szerették, sokan gyá­szolják, végtisztességként le­hajtott fejjel sokan álltak tegnap délután koporsójánál a dorozsmai temetőben. Eljöttek a hozzátartozók, az elvtársak, rokonok, bará­tok, a munkatársak. A régi idők őszülő harcostársai is, a veteránok, mellükön a ki­tüntetésekkel. A gyászszer­tartáson, a végső búcsún részt vett Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára és Császár Balázs, a Gabonatröszt kereskedelmi igazgatója. Gyászoltak a munkásőrök is, hiszen Bodor Károly 1956­ban fegyvert fogott a népi hatalom védelmében a mun­kásőrség tagjaként. Ambruzs Péter, a községi pártbizottság titkára, a já­rási és a községi pártbizott­ság nevében emlékezett meg az elhunyt érdemeiről. Du­dás Béla, a község párttag­jai és a veteránok nevében búcsúzott, a Csongrád me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozói­nak képviseletében Sipos Já­nos igazgatóhelyettes. Hozzátartozók, rokonok, elvtársak és barátok koszorúi borítanák most egy új sírt a dorozsmai temetőben. Fórumon: Hz ifjúság szabad ideje Tovább­képzés Csütörtökön a pallagi fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikumban megnyílt a tech­nikumot végzett termelőszö­vetkezeti vezetők továbbkép­ző tanfolyama. Az idei tan­évben már a harmadik nyolchetes tanfolyamot ren­dezték meg. Ezúttal 36 tsz­elnök és agronómus kap nö­vénytermesztési szakterüle­ten továbbképzést Közel négy esztendő telt el azóta, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottsága határozatot hozott az ifjúság szabad ide­jének célszerű eltöltéséről, megszervezéséről. Azóta a művelődéspolitikánkban vál­tozott formák, a népművelés új lehetőségei felvetették an­nak szükségességét hogy a határozat tapasztalatait mó­dosításának javaslatait ifjúsági kulturális fórum keretében tárgyalják meg. Ebből a célból hívta össze kétnapos tanácskozásra a KISZ Szeged városi bizott­sága szegedi iskolák, üze­mek, vállalatok ifjúsági ve­zetőit, népművelési szakem­bereket iskolaigazgatókat az Ifjúsági Házba, ahol tegnap délelőtt két referátum hang­zott el. A KISZ KB szabad­idős határozata végrehajtá­sának tapasztalatairól dr. Földi Gábor, a városi KISZ­bizottság titkára, a Zene, ének, tánc szerepe az ifjú­ság nevelésében címmel Joó Ete énektanár tartott elő­adást Szegeden 40 ezerre tehető a 14—26 évesek száma, akiknél a szabad idő terv­szerű kihasználásának lehe­tősége az utóbbi években szinte semmit sem javult Az iskolai túlterhelés válto­zatlan, a bejáró tanulók el­foglaltsága sok, fiatal háza­soknál a nőkre aránytalanul több háruL Módosulást mindössze a munkásfiata­loknak hozott a szabad szom­batok bevezetése. A szabad idő célszerű felhasználásá­nak lehetőségeire alig egy­két klub létesült a középis­kolások táncos rendezvényei­től a vendéglátó vállalat me­reven elzárkózott az Ifjúsági Ház alagsorában és a Liliom utcai egyetemi klubban csu­pán 300 fiatal számára akad hely. Nyolc-tíz klub áll mun­kásfiatalok rendelkezésére, de igazi klubélet csak a sze­gedi kenderfonógyárban ta­lálható. Legfőbb problémát változatlanul a helyiséghiány jelent de nem ártana az If­júsági Ház égisze alatt meg­szervezni a klubvezetők klubját sem. (Hamarosan sor kerül rá!) A 14—18 éves korosztály szabad idejét jórészt a beat­zenével jegyezte el. Üzemek­ben, ipari tanulóknál épp­úgy kialakult a közös érdek­lődés meghatározott területe, mint a főiskolai, egyetemi ; hallgatóknál — de valamennyien megmozdul­tak a világ politikai ese­ményeinek híreire, szabad idejükből áldoztak a vietnami agresszió demonst­ratív elítélésére, felajánlá­saik rendre befutottak a szo­lidaritási csekkszámlára. Le­becsülhetetlen az olvasás ér­téke is: a város könyvtárai­ban fellelhető mintegy egy­milliónyi kötetnek forgalma évente másfél milliós köl­csönzés, a könyvtárak láto­gatói fele részben fiatalok. A középiskolákon kívül 12 irodalmi színpad műkö­dik a városban, belőle 8 kifejezetten ifjúsági. Kiemelkedő színvonalú nincs köztük, a Móra Ferenc mű­velődési otthonban játszó Fiatalok Irodalmi Színpada régi babérokra emlékszik, a KISZÖV színpada az orszá­gos szövetkezeti fesztiválon mutatta meg képességeit — azóta sem, a Balázs Béla színpad szép — és közeli — múlt után stagnál, ugyan­így az Egyetemi Színpad is. Dr. Földi Gábor referátu­mában szólt még a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat műsorpolitikájának hiányos­ságairól, Joó Ete részletesen elemezte az ifjúság zenei ér­deklődésének alakulását, éne­kes, kórusbeli és hangszeres zenei gyakorlatát. A két előadást délután szekcióviták követték, este pedig a tanácskozás résztvevői megtekintették a szabadkai Mladost néptánc­együttes műsorát a Kamara­színházban. Az Ifjúsági Kul­turális Fórum ma délelőtt a viták tapasztalatainak ösz­szegezésével, javaslatokkal fejezi be munkáját Mesterségem címere Moziavató Szegeden Tegnap este ünnepi dísz­bemutatón avatták fel Sze­geden, az ország második, a vidék első 70 mm-es pano­rama szélesvásznú filmszín­házát. A hatalmas vetítőer­nyőt és a Todd AO vetítésre alkalmas NDK gyártmányú Pirkon típusú gépeket a Sza­badság filmszníházban sze­relték fel, ahol a tegnapi premieren dr. Gulya Ká­roly, a Csongrád megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője kívánt sok sikert az új mozinak. Meg­nyitó szavai után levetítet­ték Bondarcsuk monumen­tális tetralógiájának, a Há­ború és békének második részét, Natasa Rosztova cím­mel. (A film értékelésére legközelebbi számunkban térünk vissza.) Képernyő FÁKLYA Több és kevesebb — ter­mészetszerűleg — a televízió szerda este bemutatkozott Fáklya című új sorozata, az irodalmi folyóiratnál. Több, miként az előadott, színpad­ra vitt dráma is több a pa­pírra vetettnél, s kevesebb, mert az újság, vagy fűzött példányban kiadott, több ol­dalas folyóirat olyan behoz­hatatlan előnyökkel rendel­kezik, hogy bárki, bármikor, bárhol kinyithatja, fellapoz­hatja, olvashatja — tetszé­se, hangulata, érdeklődése szerint Leghelyesebb te­hát, ha elszakítjuk összeha­sonlítgató kedvünket a tele­vízió magyar irodalmi fo­lyóirata és a betűerejű folyó­irat között: más a Fáklya és más a Kortárs, Élet és Iro­dalom, az Üj Írás, mások szerkesztési szempontjai, na­ponta változó irodalmunkra tekintő nézőpontját Ám a megkülönböztetés evidenciájának tisztázása mellett nem szabad mellőzni az azonosság, hasonlóság szempontjait sem. Nevezete­sen, hogy mind a televízió, mind az írott szó formája ez esetben azonos funkciót szolgál, a mai hazai irodal­mának népszerűsítő, értéke­lő, érdeklődést keltő propa­igálását S ha így tekintjük akár összehasonlítóan, akár a maga sajátos önállóságú­Cl (fteco ÚJ FILMEK Ennek az olasz-francia filmnek legalább három ele­me feltétlenül és vitathatat­lanul csodalatos: El Greco festményei, Toledó palotái, templomai, s a nöi főszerepet játszó Rosanna Schiaffino szépsége. Maga a film azon­ban egyáltalán nem csodála­tos. Mi tette tönkre ennek a sok szépségnek varázsla­tosságát? Mindenekelőtt és elsősor­ban a rendező Luciano Salce törekvéseinek többszörös el­hibázoltsága. Ha a rendező egyszerű ismeretterjesztő fil­met csinált volna Greco cso­dálatos művészetéről, vala­miféle szimpla cselekmény­keretben, többet ad, mint amit ez az ilyen szempont­ból is szegényes film nyújt. Salce ugyanis Greco képei helyett az inkvizíció módsze­reit mutatja be, valóságo0 ismeretterjesztő részletesség­gel és felesleges bőbeszédű­séggel, ráadásul egy érzel­mes szerelmi melodráma visszatetszést keltőén hatás­vadászó anyagaval felhígítva. Éttől az egész film vizenyős­sé válik, s a benne levó sok törékeny szépség elveszti va­rázsosságát, elbűvölő, magá­val ragadó erejét. A film eszközei önmaguk ellen for­dulnak, s a vetítés végén a néző kielégítetlenül, rossz hiányérzetekkel kel fel a he­lyéről. A címszerepet Mel Ferrer játszotta. Amennyire lehetett, hitelesen és rokonszenvesen. A gyönyörű Schiaffinon kí­vül azonban a film egyetlen más szereplője sem nyújtott hoz­zá hasonló szín­vonalú alakítást. ö. u ban a Fáklya premierjét — a mérleg mindkét serpenyő­jében akad megjegyezni va­ló. Tetszett a filmmel kínált életszerűség gazdag felhasz­nálása a Váci Mihállyal, Veres Péterrel és legutóbbi József Attila-díjasainkkal készített riportokban — ez utóbbinál nem hatott volna színvonalrombolóan, ha több konkrétum hangzik el a ki­tüntetettekről —, Gelléri Ador Endre Temettünk cí­mű novellája tv-változatá­nak és Hubay Miklós egyfel­vonásosának (A bál után) közös műsorba szerkesztése, Bárányi Ferenc, a költő, ér­tő-okos műsorkalauzolása. Röviden: szinte minden, ami volt Hiányérzetet keltett vi­szont ami lehetett volna még, ami kimaradt. így a kritika, a műelemzés; egy­egy frissen kiadott, visszhan­got keltő kötet, bemutatott dráma értékelő odahelyezé­se, szerepének megjelölése irodalmunk vérkeringésé­ben — egyszóval ami az iro­dalmi folyóirat sajátja. De ne legyünk telhetetlenek. Az újszülöttel úgyis annyi gond, baj akad, s egyébként is a szülőszobát alig elhagyott pólyában mindig olyan szé­pek, olyan aranyosak. N. L A vasesztergályos Melyik a legszebb szak­ma? — meddő kérdés. Bi­zonyos, hogy minden szak­ember elfogult a saját mes­terségével szemben, s bizo­nyos, hogy ez az elfogult­ság, szakmaszeretet egy nagyon nemes, mélyen em­beri és igen szükséges ér­zés. Ebből nyer új erőt, fel­frissülést a hétköznapok sokszáz-, sőt sokezerfele művészete; az a munka „ki­től jövendő győzelmünk ered". Mint sorozatunkban már jónéhányan, így, ezzel az elfogultsággal beszél a vá­lasztott szakmáról Nagy József is, a fiatal vasesz­tergályos. A Vas- és Fém­ipari Ktsz új üzemházá­ban, a kívül-belül gyárat mutató, korszerű műhely­csarnokban mindenféle gé­pek zajonganak. Sok itt az eszterga és sok az eszter­gályos; a 400 dolgozó kö­zül 60. A szakmának egyik szegedi fellegvára a szövet­kezet. S hogy éppen ez a 25 éves, keskenyarcú, bar­na fiatalember lett riport­alany, az annak tudható be, hogy szakértelmével, szor­galmával, ügyességével megbecsülést, tekintélyt ví­vott ki magának a közös­műhelyiek között. — Tudja, az ember kéa­bevesz egy alaktalan vas­darabot, és aztán egy szép formájú, pontos alkatrészt formál belőle. Olyat, ami aztán precízen illeszkedik a maga helyére a szerke­zetbe. — így mondja, az alkotásnak ezt a folyamatát tartja legszebbnek a fia­talember. Hogy nehéz-e? Nem, azt sem lehetne állí­tani; hiszen a gép, ez a de­rék, engedelmes masina végzi a nehezét, a munka dandárját Az esztergakés élesen belemetsz a forgó munkadarabba, sivítva há­mozza a fényes fémforgá­csokat, szórja a vasreszelé­ket. Az ágy, a szegnyereg, az orsók, no meg a pontos mérőeszközök — a tolómé­ter, a mikrométer — enge­delmesen szolgálják a célt; a milliméternyi pontosságú termelést Huszár pacskolta meg valaha így a lova lapocká­ját, ahogyan Nagy József rácsap olajos-fekete tenye­rével a csúcsesztergagép há­tára. — összeszoktunk, alapo­san kiismertem már. Any­nyi idő után az ember a hangjáról is tudja, hol tart a munkában, mikor ér a végére. S hogy mit ér az ilyen megszokottság, akkor érzem igazán, ha valami­lyen okból mégis másik gé­pen kell dolgoznom. Mivel az eszterga nélkü­lözhetetlen szerszámgé­pünk, hazai gyártása is je­lentős. A nagy szerszámgép­gyárak mellé tavaly óta fel­sorakozott a szegedi szövet­kezet is; így most ezen a csűcsesztergán is másik, ki­sebb csúcseszterga alkatré­szét, a fogaskereket eszter­gálja Nagy József. A mikrométer azt mu­tatja, hogy most már nem sok anyagot kell eltávolí­tani a késnek. Az úgyne­vezett simítófogás következ­het hát Üjra megindul az El—215-ös. Finoman, ép­pen csak hozzáérve súrolja le a fölösleget a kés. Míg az imént csak úgy röppen­tek szerte a szürke vas­szilánkok, most csak alig­alig „porzik" az anyag. A reszelék lehull a gép alatti fémládikóba; a kékesfényű forgácsok, szilánkok, szem­csék közé. Érettségizett szakmunkás Nagy József. Nem készült tudatosan egyetemre, vagy valamiféle szakmára a gimnázium padjaiban. Mi­kor körülnézett a nagybe­tűs Életben, olyan mester­séget keresett, ami rövid időn belül kenyeret ad. Ide szerződött hát 1962-ben, mert csak másfél év volt érettségi után a tanulóidő. S megszerette a szakmát; ahogyan más érettségizett társai is. Minden évben, idén is vannak gimnáziumot vég­zett ipari tanulói a vasas szövetkezetnek. Ezek a fia­talok saját személyükben, elért eredményeikkel pél­dázzák; az érettségi bizo­nyítvány és a szakmunkás oklevél minden ellenkező híreszteléssel szemben igen­is szerencsésen találkozhat egymással az üzemekben. S ez a találkozás a közös­ségnek is, az egyénnek is hasznára válik. Simái Mihály Időközi fanocstag­uálasztás a járásban A szegedi járásban ápri­lis 21-én, vasárnap tartják meg a községekben az idő­közi tanácstag választáso­kat Ügyanis elköltözés, el­halálozás és lemondás kö­vetkeztében több választó­kerületben vált szükséges­sé űj tanácstagok választása. A megüresedett tanácstagi választókerületekben a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága szervezésébon a jelölő­gyűléseket még április 5. és 10 közöli megtartották. Ezeken a jelölögyűléseken a megjelent választók az aláb­bi személyeket jelölték: Sövényházán az 56-os já­rási választókerület jelöltje If). Varga József termelő­szövetkezeti üzemegységve­zetö. Ugyancsak Sövényhá­zán a 33-as községi válasz­tókerület jelöltje Váradi Jó­zsef iskolaigazgató. Baks község 4-es községi választókerület jelöltje Vol­ford József művezető. Az Ugyancsak baksi 12-es vá­lasztókerület jelöltje Balázs Béláné fogyasztási szövetke­zeti felvásárló. Bordány köz­ség 31-es választókerületé­nek jelöltje Simon Mihály tszcs-tag. Dóc község 3-as számú választókerületének jelöltje D rinoczki Béláné szobafestő kisiparos. Kübek­háza 4-es számú választóke­rületének jelöltje Szűcs Mi­hály tsz brigádvezető. Mó­rahalom 24-es választókerü­letének jelöltje Ábrahám István állatiéi1vásárid Rö&> ke 8-as községi választóke­rület jelöltje Kothencz Jó­zsef tsz-tag. Saatymaz 13-as választókerületének jelöltje Börcsök József párttitkár. Szőreg község 8-as válasz­tókerületének jelöltje Sebők Mátyás konzervgyárt műve­zető, míg az ugyancsak sző­regi 31-es választókerület jelöltje Terecskei Tibor fo­gyasztási szövetkezeti felvá­sárló. ÜUés község IO-es vá­lasztókerületének jelöltje pedig dr. Czékus Frigyes ál­latorvos. Műemlék­védelem Az Országos Műemlék Fel­ügyelőség az idén tovább folytatja a Balaton-felvidéki és a bakonyi építészeti mű­emlékek helyreállítását. Ta­valy fejezték be a vörösbe­rényi XVIII. századi barokk templom restaurálását. Áz idén a templomfalakon ta­lált Dorímeister-freskókat állítják helyre. Ugyancsak Vörösberényben tártak föl kétéves kutatómunkával egy erődfalakkal körülvett kö­zépkori templomot. Még a tavasszal hozzákezdenek az Alsódörgicsén tavaly fel­tárt Árpád-kori templom konzerválásához. PÉNTEK, 1968. ÁPRILIS 19. DEL-MAGYARORSIAG

Next

/
Thumbnails
Contents