Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

Márciusi koszorúk A szabadság, a függetlenség, a társadalmi nemes eszméinek jegyében emlékezett pénteken a főa főváros KlSZ-szervezeteihaladás nek- valamint úttörőcsapatainak küldöttei járultak csokraikkal a Petőfi-szoborhoz. Az ünnepség az Interváros ifjúsága az 1848. már- nacionálé hangjaival ért vécius 15-i forradalom hősei- get re. Diákok, ifjúmunkások és A jubileum alkalmából a az új nemzedék más rétegei- Múzeum-kertben, a Kossuth nek képviselői erősítették meg: életükben, tetteikben elválaszthatatlanul összefonódik a 120 évvel ezelőtti történelmi napok hagyománya és szocialista hazánk Szegeden is7 A Klauzál téri mai szolgálata. Kossuth-szobornál a városi , „ „ -T, , . , KISZ-bizottság képviseletéig Hazafias Népfront és a ^ dr Földi Gábo KISZ KISZ meghivasara fiatalok szeí,edi yárosi bizottságának Lajos téren, a II. kerületi Bem-szobornál is lerótták kegyeletüket a fiatalok. Március 15. alkalmából pénteken délelőtt koszorúzási ünnepségeket rendeztek ezrei sorakoztak fel a budapesti Petőfi-szobornál. Népes csoport képviselte az idősebb korosztályokat, s ott titkára, a Hazafias szegedi városi bizottsága nevében dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a népfrontbivolt az 1942 március. 15-i ^ eTnö^, £ üzemi antifasiszta tuntetes számos KISZ-szervezetek nevében a résztvevője is. A diszemelvé- Ruhagyár KlSZ-szervezetéSEL'08S nek kéoviselői helyezték el Miklós az MSZMP Kozponti koszorúikat A Kossuth-szoBizotteágának tagja, a sza- bornál rendezett koszorúzásí bad, független demokratikus ünnepségen a Radnóti Gim_ Magyarorczágért zászlót bon- názium kórusa énekelt joó tott Történelmi Emlékbizottság egykori tagja is. Az ünnepségen Harmati Ete vezényletével. A Dóm téri Pantheon FeSándor, a Hazafias Népfront tőfi-szobránál a felsőfokú Országos Tanácsának titkára oktatási intézmények nevémondott beszédet. ben Hever László, a József A Hazafias Népfront Or- Attila Tudományegyetem szágos Tanácsa és budapesti KISZ-bizottságának -titkára bizottsága képviseletében koszorúzott. Énekszámokkal Harmati Sándor és dr. Pesta . . .. ....... _.. .. , , László, a budapesti népfront- közreműködött a Tömörkény bizottság alelnöke, a KISZ gimnázium kórusa. Az AraKözponti Bizottsága és bu- di vértanúk terén levő Szőregi csata-emlékműnél a gimnázium tanulói helyezték el koszorúiKülkereskedelmi miniszterek találkozója A Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterei, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettesei dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására március 14-én és 15-én Budapesten megbeszéléseket folytattak a kölcsönös áruforgalom időszerű kérdéseiről és véleményt cseréltek az ENSZ második keTanácskozás a tsz-ek gondjairól Dr. Sághy Vilmos a szegedi konzultáción ferenciájának menetéről. dapesti bizottsága nevében Vajó Péter, a Központi Bi- _ zottság titkára és Főcze La- Ságvári Endre jos, a budapesti KISZ-bizottság titkára koszorúzott, majd kat. Van jövője a termálvíznek Tegnap igen hasznos ta- kelt területek szakemberei nácskozást rendezett a Sze- elmondták tapasztalataikat, gedi Járási-Városi Termelő- véleményüket az elmúlt évek szövetkezetek és Termelő- munkájáról, szövetkezeti Csoportok Te- Mihálytelekről a vendérületi Szövetsége a szegedi gek a szegedi Haladás és közös gazdaságok közremű- Felszabadulás Termelőszöködésével. Mihályteleken a vetkezet területére, majd a Móricz Zsigmond Művelődé- Móra Ferenc Termelőszövetsi Házban tartották meg a kezetbe látogattak. A tapaszvitaindító előadást, amelyre talatok kicserélésére, s a viBalogh Jenőt, a Mélyépítő és ta folytatására ugyancsak Tervező Vállalat osztályveze- ebben a közös gazdaságban tő főmérnökét kérték fel. A rendezvényen, s üzemlátogatásokon az érdekerült sor. Megállapodtak az abban, hogy a termálvízhasznosítás akkor is kifizebizottság titkára, Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára, Csizmás Sánreskedelmi és fejlesztésikon- dor, a járási pártbizottság titkára, dr. Fazekas Lajos, a megyei tanács vb mezőgazA megbeszélésen részt ve- dasági és élelmezésügyi oszvő minisztereket és minisz- ^etLr, Tfá^i terhelyetteseket pénteken vb elnökhelyettese, Gruber szívélyes légkörben lezajlott ^azdaLT és Ifetoezt találkozón fogadta Fock Je- ügyi osztályának vezetője, nő, a Minisztertanács elnöke, g*^f^Vz-K Az MSZMP szeged járási vetségének titkára, s más vevégrehajtó bizottsága meghí- zető mezőgazdasági szakemvásának eleget téve, tegnap be7ek- .... . . ,, . aa J o- u Szamos elvi allasfoglalas Szegedre látogatott dr. Saghy született a gyenge és mérlegVilmos, a mezogazdasagi es hiányos termelöszövetkezeélelmezésügyi miniszter első tek megerősítésének ügyéhelyettese s konzultatív jel- ben Szó yolt a trlticalenak, legu tanácskozást folytatott a homok üj gabonanövényéa megye és a járás vezetői- nek sorsáról is. Sok vitatott vei az uj gazdasagiranyitasi kérdés tisztázódott a homoki rendszerből. eredő időszerű zöldség, sz61ő_ ^ gyümölcsmezogazdasagi termelesfej- termesztés fejlesztését illelesztesi kerdesekrol. A ta- tően Hasonlóképpen kiemelnacskozason az MSZMP ten szerepelt a tanácskozá- - t Csongrád megyei bizottságé- son a termelőszövetkezeti se-, órákban visszautazott a fonák képviseletében részt vett gédüzemek SOrsa, jövője. városba. Rozsa István, a megyei partApró Arfal Baranyában Apró Antal, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, pénteken Baranya megyébe látogatott. Pécsett a megyei pártbizottság vezetőivel találkozott, majd Rapai Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának kiséreteben Siklóson a járási pártbizottság székházában tartott aktivista értekezleten tájékoztatta a megye párt-, állami és társadalmi életének vezetőit az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Ezután az idegenforgalmáról nevezetes siklós-harkány-villányi tájegységgel, annak életével ismerkedett. Apró Antal a késő délutáni (MTI) Tsz-Csoportok Területi SzöOrszágos verseny A Magyar Nők Országos értékesítő és fogyasztói szöTanácsa, a Mezőgazdasági és vetkezetek a községekben, Élelmezésügyi Minisztérium, illetve működési területükön a Termelőszövetkezetek Or- saját hatáskörükben tárgyszágos Tanácsa, valamint a jutalmat tűznek ki. kelt termelőszövetkezetek tődő, ha a hajtatás kisebb vezetői az intenzívebb ker- jövedelmet hoz. Nagyobb voészeti termeléssel foglalkozó lumenű termeléssel, nagyobb gazdaságok képviselői és termékmennyiséggel nemhorgosi jugoszláv szakembe- csak a belföldi, de a külfölrek vettek részt. Hazánkban di piacokat is meghódíthata Dél-Alföldön, a Kis-Alföl- ják. Szó esett az üvegházak dön és Pest környékén fog- gazdaságosabb üzemeltetésélalkoznak leginkább termálvíz-hasznosítással. Az érdéről és építésének bővítési lehetőségeiről. Szövetkezetek Országos Szövetsége a hagyományokhoz híven és az elmúlt évi jó eredmények alapján az 1968. évre is meghirdeti a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéni baromfitenyésztéssel és -tartással foglalkozók közötti versenyt. Az 1968. évre meghirdetett verseny feltételei lényegében azonosak az elmúlt évivel. Közöttük legfontosabbak: minél több jó minőségű baromfihús és tojás termelése, különösen a hízott liba és a tojás értékesítése, az export szempontjából igen jelentős libamáj termelés segítése stb. A verseny során legjobb eredményt elérő baromfitenyésztő munkáját járásonként díjazzák az alábbiak szerint: első díj 1500 forintos, második díj 1200 forintos, harmadik díj 900 forintos vásárlási utalvány. Emellett — mint a felhívás megállapítja — célszerű, ha az Alagűtfűró pajzs Péntekre virradó éjjel megérkezett a Kossuth Lajos téri metróállomásra a szovjet alagútfúró mechanikus pajzs. Eleinte nehézségeket kellett legyűrnie, mert a Deák tértől több száz méter hosszan meglehetősen zavart geológiai viszonyok kö zött kellett haladnia, a felszín alatt mintegy 35—10 méternyire. Később azonban már gyorsabb volt az előrehaladás, s így pénteken éjjel fogadhatták az alagútfúró szerelvényt a Kossuth Lajos téren etőre kialakított föld alatti kamrában. gfti, hol szégyellenék a polgár bírája előtt állni, hol mindent elkövetnek a polgári jogok összeszőrítá-sára, s ez által behízelkedik magokat a hatalmasoknál. kiknek segítségével megfosztják kenyerétől a becsületes polgár-tisztviselőt; hol ilyen és hasonló nemesek találkoznak, ezek irányában nincs rokonszenv. De nézetem szerint ez nem ok a fori privilégium fenntartására, hanem ok annak valahára leendő eltörlésére.. Rengey választókerületének. Szegled városának utasításai szerint és azok szellemében harcolt a diétán. A március 17-én megjelent Pesti Hírlap, amely fejléce alatt vastag betűkkel hirdeti, hogy ,,A' sajtó szabad!", és első oldalán közli a márciusi ifjúság 12 pontját, valamint Petőfi Nemzeti dalát, továbbá a lelkes, részletes beszámolót a magyar forradalom eseményeiről, „Törvényhatósági dolgok" című rovatában szegedi tudósítója beszámolóját is közli a városi tanács és a választott polgárság március 10én. tehát öt nappal március idusa előtt tartott „elegyes üléséről", amelyről egyhangúlag hozott határozat alapján utasítás ment a város diétái követeihez, hogv a már beterjesztett reformjavaslatokon felül követeljék a törvény előtti egyenlőség, a teljes vallás- és sajtószabadság törvénybeiktatását is, miután Rengey Nándor egyik korábbi felszólalásában a papi, szerzetesi és alapítványi vagyonok áV"mi felügyelet alá vételét is követelte. Jól esik a tanács ós a választópolgárság részéről, kivált a jelen viszonyok között — fűzi jelentéséhez a szegedi tudósító — az alkotmányos, szabad érzelemnek olly manifestátióját látni, melly 55 000 főnyi népességünk keblében lelkes visszhangra talál. S a legjellemzőbb az: hogy ama manifestátio azon tanács és választópolgárságtól származik, mellyről a legközelebb múlt tisztújítás befejeztével az akkori kr. biztos B. A. h. tanácsos ós Csongrád megyei követ imigy nyilatkozott: »És így e tanács és választópolgárság lenagyobb örömömre — c o n s e r v a t i v szellemben töltetett be«." Lexikonok és monográfiák nyújtottak segítséget az idézett B. A. kilétének megállapításához. A szegedi tudósító Babarczy Antalra célzott, aki 1848-ban az országgyűlés konzervatív pártjának egyik vezére volt, 1847-ben a választások alatt szerzett „érdemeiért" a császár helytartósági tanácsossá nevezte ki. Különös egyéniség lehetett, saját pártjában is népszerűtlen, az ellenzék előtt pedig mérhetetlenül ellenszenves. Széchenyi István egyik levelében „exosus"-nak, gyűlöletesnek nevezte. A szabadságharc idején Windischgratz seregének élelmezési biztosa volt, a Bach-kormány a dunántúli úrbéri törvényszék elnöki stallumával jutalmazta meg szolgálatait, ráadásul Imre öccsével, a császári generálissal együtt — aki a szabadságharc alatt kijelentette, hogy szégyenli, amiért magyarnak született — báróságot kapott a császártól. Az igazi szegedi gondolatot tehát a városi tanács és választott polgárság egyhangúlag hozott március 10-i határozata, valamint Rengey Nándor országgyűlési beszédei fejezték ki, éppen úgy. mint ahogyan kerek hatvan esztendővel később, 1918. november 2-án, az októberi forradalom harmadnapján Szeged város törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen, Móra Ferenc javaslatára egyhangú lelkesedéssel hozott határozat alapján sürgős fölterjesztést intézett a Nemzeti Tanácshoz, követelve a népköztársaság kikiáltását. Szeged törvényhatóságának és népének az a kívánsága — mondja a határozat — hogy „Magyarország új államrendjéül a népköztársaság proklamáltassék, mint az egyedül lehetséges államforma, mely a kor szellemének megfelel és amelyben a körülöttünk alakuló szabad népköztársaságok közt békésén maradhassunk". Szeged most nem öt nappal, mint 1848. márciusában, hanem két héttel előzte meg az eseményeket. A népköztársaságot ugyanis november 16-án proklamálta a forradalmi kormány Budapesten. A való történelem tehát ezekben a dolgokban látta és mutatja az igazi szegedi gondolat megnyilatkozását, nem pedig abban, amivel a pulykatollas, monoklis „gyüttmónt" kalandorok csúfolták meg Kossuth nemzetének büszkeségét, Szegednek népét, MAGYAR LÁSZLÓ Vágyak és lehetőségek A

társadalmi szükségleteik és az egyéni érdekek össahangja a helyes pályaválasztás egyik alapvető ismertető jegye. Az egyén és a társadalom érdekeinek összehangolása céljából hazánkban is egyre fejlődő tanácsadói munka folyik. Családlátogatások alkalmával a pedagógusok meghallgatják a szülők elképzeléseit, az osztályfőnöki órákon pedig a tanulók számára körvonalazzák a pályaválasztási lehetőségeket. Az úgynevezett beiskolázási lapok azonban sajnos azt mutatják, hogy sok szülő és tanuló nem számol eléggé a lehetőségekkel. Különösen vonatkozik ez a középiskolai továbbtanulásra, a perspektivikus pályaválasztásra. Az illuzórikus pályaválasztás részben annak tulajdonítható, hogy a szülők nem vesznek tudomást a reális lehetőségekről, a jelenlegi és a várható munkaerő-szüksegletről, a középiskola és a felsőoktatás szükségszerű korlátairól, bizonyos demográfiai tényezőkről, amelyek szintén befolyásolják a továbbtanulási lehetőségeket. A tanulóifjúsági egyenlőtlen kormegoszlása, az egyes korosztályok létszámváltozása más következményekkel jár az általános iskolában, amely kötelező iskolatípus, mint a középiskolában, vagy a felsőoktatásban, ahol a továbbtanulás lehetőségeit már társadalmi szükségletek szabályozzák és anyagi lehetőségeink is kötöttebbé teszik. Szegeden ebben a tanévben az általános iskolát végzők száma körülbelül 1950, mintegy 330 tanulóval több az előző évben végzettek számánál. Maximális körültekintéssel sem könnyű a végzősök továbbtanulásáról gondoskodni. Az elmúlt évben még VII. osztályos tanulók köréber. végzett szegedi felmérés adatai szerint a tanulók döntő többsége — 65 százalék — elsősorban gimnáziumokban, szakközépiskolákban vagy technikumokban kívánja tanulmányait folytatni. A különböző szubjektív hatásokból adódó helvtelen orientáció elkerülés céljából szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a középiskolába jelentkezetteknek számolniok kell azzal a ténnyel, hogy 1972-ben, a statisztikai előrejelzés szerint, országos viszonylatban az érettségizetteknek mintegy 29 százaléka tanulhat tovább felsőfokú intézményekben. Mindez nem je'enti azt, hogy valaki megfelelő képességek és más pozitív tulajdonságok birtokában ne tanuljon tovább. Erről szó sincs! Azt azonban világosan keli látni, hogy társadalmunk reális szükségletei, valamint társadalmi és gazdasági fejlődésünk lehetőségei csak azok számára teszik lehetővé a felsőfokú intézményekben történő továbbtanulást, akik a társadalmi követelmények egyre magasabb szintjét elérik. A

végzős fiataloknak nem lesznek elhelyezkedési problémáik, ha nem tűznek ki irreális célokat maguk elé. A szakmunkás szükséglet évről évre növekszik. A gyorsan fejlődő technikai színvonal mellett, népgazdaságunk munkaigényének egyre kevésbé felelnek meg a szakképzetlen dolgozók. Szegedi viszonylatban jelenleg 130 szakma között választhatnak azok, akik tanulmányaikat nem középiskolában vagy egyetemen akarják folytatni. A fizikai és a szellemi munka vonatkozásában a reális szükségletek azt igénylik, hogy minél több szakmunkást képezzünk. A továbbtanulási tendenciák ezzel ellentétes irányúak. A beiskolázási munka során a szülőkké1 és a tanulókkal folytatott beszélgetésekből sajnos az tűnik ki, hogy a tanulók zöme a fizikai munkát bármely szellemi munkánál alacsonyabb rendűnek tekinti. Joggal kérdezhetjük ki a felelős ezért a szemléletért. Államunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a fizikai munka megbecsülése anyagiakban ls kifejezésre jusson. Egy fiatal szakmunkás keresete gvakran jóval magasabb, mint a diplomát szerzett fiataíé vagy adminisztrációs munkakörben dolgozó idősebb tisztviselőé. A szakmunkás megbecsülése nemcsak anyagiakban jut kifejezésre, hanem számtalan más formában, többek között abban is, hogy elősegítik és igénylik magasabb szintű szakmai fejlődésüket, továbbtanulásra ösztönzik a szakmunkás fiatalokat. A

rosszul értelmezett szülői szeretet, amely gyakran a gyermek reális elképzeléseit húzza keresztül, a legtöbb esetben ellentétes hatást vált ki. Azok a szülők, akik a fizikai munka helytelen felfogásából adódóan „mindenáron" szellemi pályára akarják irányítani gyermeküket és figyelmen kívül hagyják az iskola tanácsait, a legjobb indulattal is saját gyermeküket sútják. Az iskola és a szülői ház akkor tesz meg mindent a gyermek érdekében, ha hosszú évek során a tanulót sokoldalúan megismerve fejleszti és bontakoztatja ki meglévő adottságait, képessé teszi arra hogy bárhol megállja helyét még akkor is, ha magasabb követelményekkel kerüi szembe, önállóságra neveli a tanulót, önmagával szembei is igényes munkára szoktatta, tiszte'etet és megbecsülést aiakít ki a tanulóban a munka és annak értéke iránt R. B. SZOMBAT, 1968. MÁRCIUS 16. DÉL-MAGYARORSZÁG * 3