Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

VTT AC PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK' és egység A

ligha volt az utóbbi időben nemzetközi kommunista mozgalomnak még egy olyan eseménye, ameiy annyira az általános és széles körű érdeklődés reflektorfényébe került, mint a budapesti konzultatív találkozó. Már hetekkel a találkozó előtt megkezdődtek a találgatások a nyugati sajtóban: sikerül-e a magyar fővárosban tanácskozó pártoknak megegyezniük a kommunista világmozgalom értekezletének témájáról és időpontjáról? Az általános vélemény az volt, hogy nem sikerülhet, a konzultatív találkozó legfeljebb valamiféle elvi jeentőságű megállapodást rögzít majd ebben a kérdésben. Mint ismeretes, nem így történt. A konzultatív találkozó résztvevői állást foglaltak amellett, hogy 1968 november-decemberre hívják össze a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozását Moszkvába. A sorra kerülő tanácskozásra vonatkozóan olyan döntés született, hogy ott egyetlen kérdést kell napirendre tűzni: „Az imperializmus elleni harc féladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége". A megállapodás értelmében előkészítő bizottságot is létrehoztak, mindazoknak a pártoknak képviselőiből, amelyek részt kívánnak venni az előkészítés munkájában. Április 24-ére összehívták az előkészítő bizottságot Budapestre. A nyugati polgári sajtó, a politikai megfigyelők túlnyomó nagy többsége tehát elhamarkodottan mérte fel a helyzetet, amikor a konzultatív találkozó balsikerére — vagy íélsikerére — spekulált. Kiindulási pontjuk az volt, hogy a kommunista mozgalom soraiban viták folynak több kérdésről, s ha egyszer ilyen disputák vannak, akkor lehetetlen a megegyezés. Valóban számos olyan probléma van a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelyről volt, van s — minden valószínűség szerint — lesz is még vita. Maga az a tény, hogy 67 párt találkozott Budapesten, már önmagában is bizonyítja az egységtörekvéseket. Az, hogy számos kérdésben ma eltérő nézetek találhatók a kommunista mozgalom soraiban, semmiesetre sem természete1 lenes — ellenkezőleg: a mozgalom sorainak gyors ütemű és dinamikus növekedésével függnek össze. Ma már alig van olyan ország, ahol ne működnének kommunista pártok. E pártok egy része a gyarmati uralom, a neokolonializmus ellen küzd, a nemzeti függetlenség, s az önálló fejlődés alapjainak kivívásáért. Más pártok a monopóliumok hatalmának korlátozásáért harcolnak, a társada'om demokratizálásáért, a szocialista forradalom, a társadalmi fordulat feltételeinek megteremtéséért. A tőkés világban vannak olyan pártok, amelyek jelentős legális pozíciókat vívtak ki, erős parlamenti frakciókkal rendelkeznek- Megint mások súlyos és brutális rendőri elnyomás, az illegalitás nehéz körülményei között harcolnak. A testvérpártok egy része szocialista országokban működik, s e pártok 9 hatalom gyakorlásáért, az új társadalom építéséért felelősek, s társadalmi, gazdasági adottságainak megfelelően bizonyos kérdésekről eltérően vélekednek. A mozgalmon belüli nézeteltérések, azok megviiuukaö. csuk elősegítheti az egység további megszilárdítását. Kádár János ezt a budapesti konzultatív találkozó megnyitó beszédében így fogalmazta: „Ez a sokféleság természetes és a világ jelenlegi állapotát, a nemzetközi he'yzet egészének sokrétűségét és bonyolultságát tükrözi." A budapesti konzultatív találkozó teljes mértékben azokat igazolta, akik meggyőződéssel állították: a kommunista mozgalom soraiban az egység igénye aZ elmúlt esztendőkben nem tapasztalt erővel jelentkezett, az egységtörekvések ereje növekszik és van lehetőség az imperializmus elleni közös akcióra. Ez lehetővé tette az eredményes munkát. A budapesti találkozón meghatározónak bizonyult az, ami a kommunista és munkáspártokat összefűzi. Abban, hogy a találkozó lépést tehetett előre, az egység felé, nagy szerepe volt az előkészítés, s Budapesten folyó munka messzemenően demokratikus jellegének. Itt nem voltak „kis" és „nagy" pártok, mindenki szabadon fejthette ki álláspontját. (Ez jellemezte azt a türelmes vitát is, amely a román delegációval folyt, mielőtt a küldöttség e'hagyta a találkozót.) A találkozó légkörére a nyugcdt, higgadt érvelés volt jellemző, tiszteletben tartva a többi testvérpárt véleményét. A Gellért-szálló tárgyalótermének hangvételét alapjában a mélységes internacionalista felelősségérzet határozta meg. E

' bői a szellemből következik, hogy nem húztak semmiféle határvonalat a jelenlevő és a jelen nem levő nártok között. Ellenkezői-g: szélesre tárták az év régi moszkvai tanácskozás kapuit minden testvérpárt előtt. Nem kétséges, hogy a budapesti konzultatív találkozó mélységes demokratizmusával, nyílt, szabad alkotó légkörével növeli majd a moszkvai tanácskozáson történő részvétel vonzóerejét minden testvérpárt számára. VAJDA PÉTER DEL-MJUMRORSZÁB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁ RT LAPJA 5*. évfolvam. 64. stám Ara: 70 fillé' Szombat, 196* mtor'os 16. Losonczi Fái látogatása Somogyban Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke március 14—15-én kétnapos látogatást tett Somogy megyében. Csütörtökön délelőtt a Hazafias Népfront Somogy megyei küldöttértekezletén vett részt, majd a délutáni órákban a megye egyik leghíresebb állattenyésztő faluját, Göllét kereste fel. Itt Szijjártó János, a helybeli Béke Termelőszövetkezet elnöke ismertette a falu és a közös gazdaság életét, munkájának eredményeit és a terveket. Ezután Losonczi Pál megtekintette a tsz majorját. Este a pártszékházban a község, valamint a termelőszövetkezet vezetőivel és tagjaival folytatott baráti beszélgetést. Losonczi Pál pénteken a Np.gvat"di Konzervgyárat kereste fel. Kulturális és egészségügyi egyezmények A magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság ez év március 1*2 és 15 között Budapesten tartotta 9. ülését. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, a csehszlovák küldöttséget pedig Bohus Chnoupek művelődés- és tájékoztatásügyi miniszterhelyettes vezette. Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetének székhátában dr. Pesta László, a KKI alelnöke és AbdelGhani Kesri, az Algériai Külügyminisztérium kulturális főigazgatóhelyettese aláírta a magyar—algériai kulturális és tudományos együttműködési egyezmeny 1968—1969-re szóló munkatervét. Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes és An Min Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője aláírta a magyarkoreai egészségügyi egviűtrrv'Vödési egyezmény 1 — 69. évi munkatervét. (MTI) Kedvezők reform eddigi tapasztalatai IS SZOT megállapításai Pénteken az Építők Székházában ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként dr. Backl Sándor, a SZOT titkára beszámolt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatairól és az 1968-as gazdasági év indulásáról. Elmondotta, hogy az átmenet nyugodt légkörben történt, a lakosság kedvezően fogadta a reformot. A vállalatok között sem fordultak elő különösebb konfliktusok, jóllehet ezekkel állandóan számolnunk kell. Ez év januárjában ' a főbb népgazdasági ágazatok jobb eredményeket értek el, mint tavaly ilyenkor. Az év eleje óta eltelt időszakban a piaci egyensúly kielégítő volt, a januári fogyasztói árindex pedig 1,4 százalékkal a tavaly januári alá csökkent. Az árak eddigi alakulásáról azonban még semmiféle következetetést nem lehet levonni, a jövőben intenzívebb ármozgással kell és helyes is számolni. Az előadó ezután a kollektív szerződések tapasztalataival foglalkozott, hangsúlyozva, hogy mindenütt napirendre kell tűzni a vitákban elhangzott javaslatokat. Az előadó utalt arra, hogy a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom fontos része, lendítője népgazdaságunk fejlődésének. A verseny formális vonásai egyre inkább háttérbe szorulnak, de a verseny értékel sét illetően még sok vállalat nem tudott megszabadulni a régi sablonoktól. Jutalmazni, kitüntetni akkor kell, amikor a kitűzött célt elérték. Az újítási rendeletről is szólt, majd a szakmunkásképzést érintve kifejtette, hogy szükséges a szakmunkásképzési reform kidolgozása, amelyhez a szakszervezetek tapasztalatait is fel kell használni. Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára javaslatot terjesztett elő a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az elnökség és a titkárság főbb feladatairól és munkamódszereiről, továbbá a SZOT 1968. évi költségvetéséről. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára az elnökség beszámolóját ismertette a két ülés között végzett munkáról. A referátumok felett vita alakult ki. A beszámolók és a vita alapján a Szakszervez;tek Országos Tanácsa a következőket állapította meg: Az 1967-es gazdasági év előirányzatainkat meghaladva eredményesen fejeződött be. A termelésben és a fogyasztásban a harmadik ötéves terv időarányos részénél magasabb színvonalat értünk el. A tervezettnél kedvezőbben fejlődött az életszínvonal is. Kedvező alapot teremtettünk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez. Társadalmi, gazdasági céljainkkal összefüggésben a szakszervezeteknek továbbra is fontos szerepük van az anyagi javak termelésének hatékony előmozdításában, a szocialista elosztás elveinek érvényesítésében, a dolgozók, a társadalom érdekeinek védelmében. A szakszervezetek termelést segítő tevékenységében, a do'gozók mozgósításában továbbra is a szocialista mvnkaverseny és az újítómozgalom fejlesztése áll előtérben, amelynek szerepe a gazdálkodás új viszonyai között jelentősen növekszik. Most különösen kedvezők a feltételek ahhoz, hogy becsületesen, tisztességesen, pontosan végzett munkával, az önköltség csökkentésével jó, kiváló minőségű terméket állítsunk elő és kedvezőbbek a körülmények ahhoz is, hogy az ilyen módon végzett munkát anyagilag és erkölcsileg jobban elismerjék. A fogyasztói árreform életbelépésével a gazdaságirányítás új rendszerére történt áttérés szükségessé teszi, hogy a fogyasztási cikkek minőségének és árának társadalmi ellenőrzése az új követelményekhez igazodjék. Társadalmi úton is fel kell lépni az össztársadalmi, ezen belül a fogyasztói érdek érvényesüléséért. Fontos politikai és társadalmi érdek annak elősegítése, hogy az életszínvonal emelésével kapcsolatos célok az ár oldaláról is megvalósuljanak. A szakszervezetek eddig csak a kereskedelemnél végeztek társadalmi ellenőrzést. Erre a jövőben is nagy szükség lesz. Figyelemmel arra, hogy az ár és a minőség alakulása, az ellátás alapvetően a termelő üzemektől függ, indokolt, hogy a szakszervezetek áruellenőrző tevékenysége a fogyasztási cikkeket, gyártó és szolgáltató üzemekre is kiterjedjen. Próbaút A téli munkák befejezéseként tegnap adták át a Délibábot a tápéi hajójavító üzem munkásai. Az elmúlt hónapokban teljesen kijavították, átvizsgálták gépeit; festéssel új ruhába öltöztették. A PíiNb t«m»ii megtette el só próbaútját a Tiszán, Űj szobor Újszegeim A barna asszonytest a levegőbe emelkedik. Lebeg egy ideig a föld felett, majd lassan elnyúlik kőtalapzatán. Ott fekszik aztán — sötét folt az ég világos mezejében — megnyugodva. A barna asszonytest tegnap délelőtt emelkedett a levegőbe, és foglalta el örökös szállását Újszegeden, az Odessza városrész két Tiszára néző épülete között: Tar István szobrászművész „Tisza" című szobrát a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat munkásai emelték a helyére. — Hogyan került a „Tisza" a Tisza-partra? — A városi tanács pályázatára készítettem el ezt a munkámat — mondja a művész, míg szaporán fényké • pezi a húszmázsás bronzasszony ineását., lebegését —. kis formátumú ma'-ettiét a X. Magyar Kéntárrtovtázeti Kiállításon mutattam be. A kis makett azóta hoszszú utat tett meg — legutóbb Ankarában, Isztambulban állították ki —. egy változata pedig megnőtt, s bronzba öntve most otthonra talált a szegedi Tiszaparton. — Mit érez a művész, ahogy műve — már eddig is sikeres, számon tartott műve — végre végső helyére kerül? — Azt nézem, azt figyelem, jól dolgoztam-e, hogy tényleg ide illik-e a munkám, hogy jól illeszkedik-e környezetébe. Ügy látom, jól választottuk ki a helyet: A fekvő nőalak játékos sziluettje számára igen alkalmas hátterül szolgál az ég. Különösen akkor mutat majd szépen a szobor, ha a töltés mögül eltűnnek a ládagyár énületei, farakásai. Mert ezek még a szobrot is zavarják... A. L