Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

Állattenyésztési napok Tegnap kezdődtek meg az immár országos méretű hód­mezővásárhelyi állattenyész­tési napok idei tanácskozá­sai. Az 5 évvel ezelőtt kez­deményezett, kétnapos vita­fórumra a Csongrád megyei mezőgazdasági üzemek szak­emberei mellett más megyék állattenyésztési szakemberei közül is sokan eljöttek. Ró­zsa István, a Csongrád me­gyei pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet, amelyben a táj állattenyész­tésének néhány időszerű kér­dését érintette. A szakmai előadások és hozzászólások sorát dr. Németh Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettesének vitain­dítója vezette be: „A ma­gyar állattenyésztés fejlesz­tésének célkitűzései" címmel. „Szaktudás és szakemberek szerepe a termelőszövetkezeti gazdálkodásban" — címmel dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője tartott elő­adást Tárcsái Rezsőné, a MÉM közgazdásza az Élő­állat és az állati termék ex­portlehetőségekről adott tá­jékoztatót A tanácskozás további ré­szében tudományos és gya­korlati szakemberek, állami és gazdasági vezetők hozzá­szólásai következtek. Az Ag­rártudományi Egyesület a hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, a Csongrád megyei Tanács V. B Mezőgazdasági Osztálya, a TIT megyei szervezete, va­lamint az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség sze­gedi, területi kirendeltsége rendezésében megtartott ta­nácskozás ma folytatja mun­káját ÜJ FILMEK i Csend és 13 Jancsó Miklós művészeté­re A harangok Rómába mentek és a Három csillag után tulajdonképpen csak az Oldás és a kötés meg­alkotásakor figyeltünk fel. A világ néhány évvel ké­sőbb, a Szegénylegények után; kötetnyi cikk, mélta­tás, elemzés jelent meg ró­la külföldön és természete­sen itthon is. E dolgozatok majdnem kivétel nélkül az elismerés hangján beszéltek Jancsó művészetéről, elő­adásmódjának, mondaniva­lójának eredetiségéről, új­donságáról. A modern film­művészet nagy alkotóival, Antoniónival, Felünivel, Bergmannal mérték össze, méghozzá teljes joggal: Jan­lagosok-ban már találkoz­tunk egy másikkal is, a fel­szabadító, népért való hata­lommal. Az új filmben, a Csend és kiáltásban viszont megint egyféle hatalmat lá­tunk, a torzító, tönkretevő, pusztító hatalmat, a csend­őri erőszakot a Tanácsköz­társaság bukása után. Másodszor azt emelnénk ki, hogy Jancsó új filmjé­ben tovább folytatja sőt ki­szélesiti sajátos stílusát, elő­adásmódját. Mint közismert, ban is. Itt a megértés leg­főbb nehézsége ennek a szóbeli ismétlésnek hiánya. De bármennyire nehéz, bo­nyolult is ez a film, elő­adásmódja semmiképpen sem elvetendő. Ennek ellenére sem ta­gadhatjuk viszont, hogy számunkra úgy tűnik, a Csend és kiáltás erőtlenebb, mint a másik két Jancsó­film. Az egyazon témakör­ben mozgó három film kö­zül ez a legkevésbé ere­erre a stílusra erőteljes el- deti> s ezért minősítésünk, vontság a jellemző. Jancsó szavakkal nagyon keveset közöl filmje anyagáról. Ar­ról például, hogy ez a film a Tanácsköztársaság bukása után játszódik, hogy bújká­csó valóban sajátos vilá- ló hősei kommunisták, di­gú, nagy hatású művet te­remtett rekt információként egyetlen és nem is kiemelt utalás Aztán tavaly megismertük hangzik el. Ugyanilyen a második nagy Jancsó-fil­met, a Csillagosok, kato­nákat. A külföldi visszhang változatlanul az ünneplés maradt, itthon viszont meg­oszlottak a vélemények. Többen az önismétlés vád­ját vetették a rendező sze­módszerrel kezeli Jancsó az emberi viszonyokat is; sza­vakban alig mond róluk va­lamit. Mindez kétségkívül no­gyon megnehezíti a néző dolgát A közönség ahhoz szokott, hogy amit a ké­mére. Valóban sok rokon- pen lát, megkapja szavak­ságot találhatunk a két * | nagy Jancsó-film között A lényeget, a mondanivalót te­kintve azonban a Szegény­legényekhez képest vitatha­tatlanul eredeti szellemű mű a Csillagosok, katonák. S most itt az új Jancsó­film, a Csend és kiáltás, a trilógia harmadik része. Mi­lyen film ez? Hogyan kap­csolódik a másik kettőhöz? amelyet most vezetünk be első alkalommal a filmek értékelésében, nem a leg­jobb: a maximális hat he­lyett csak öű pont. A szereplőgárda — Kozák András, Madaras József, Drahota Andrea, Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán — mint a felsorolásból is lát­ható, majdnem azonos a másik két film színészbri­gádjával. Hogy jól megér­tették a rendező törekvéseit, szándékait, nyilvánvalóan ennek a korábbi közös munkának is köszönhető. ö. L. (4 csapd*i Cooper történeteire emlé' keztet legvonzóbb hangulat­.. . „ ... . ,,,„„„„ . társítással ez a színes, szé­^°Rd;e,:V?Íanu lényüges és lesvásznú angol-kanadai fontos újat? Mindenekelőtt: nem vélet­lenül beszéltünk trilógiáról. A Szegénylegényeknek, a Csillagosok, katonák-nak és kápráztató színek orgiájába Talán Jack London, vagy civilizáció szélére sodort társtalan férfiak válságdí­jára. Valahol az emberkö­zelség peremén pedig ma­gányos vadászlak, Jean La Bete pár négyzetméternyi birodalma, több pap járás­nyi rezervátuma dacol a film. Ugyanazok a hőbe fújta vadregényes fennsíkok, komoran ágaskodó faóriások töltik be a vásznat; a szem. kényelemért alkudott élet 1- 'irM„l '/ff/A em irtnlr AHn'iní Akri 4 „1 A 1 1 — — .TI _ _ T _ : .. J: 't az új filmnek, a Csend és kiáltásnak ugyanis azonos a problematikája: a tel. A telepről neki adják el Evet, az árva, riadt pil­lantású szolgálólányt, aki néma — egykor indiánok sebes folyású víz kavarog át. Múlt századi telepes­hatalom, közösség pipiskedik zűrza­az erőszak. A Szegénylegé- varos szertartásossággal az mészárolták le szüleit, s a nyekben egyféle erőszakot évenként idepöfögő hajó látvány megcsonkította. eleven rakománya elé: el­itélt asszonyokat hoznak a láttunk, a rosszat, az el­nyomót, a pusztítót. A Csil­Ismét a viteldíj Az öthalmi gazdaság és a fehértói halgazdaság dolgo­zói közül többen aláírták azt a levelet, amelyet szer­ré, váltott rendszerű osz­tályban tanuló gyerek. Szeptemberben az új bérle­tek megváltásánál kérték a kesztöségünknek juttattak eL szülők, hogy a gyerekek bér­Furcsa udvariasság „A napokban egy kisven­déglőben ebédeltem — ír­ja Szabó Zsigmond (Jósika utca 14.) — s utána feketét kaptam, holott azt nem kér­tem. A felszolgáló megnyug­tatott, hogy a kávét tiszte­letből és térítés nélkül ka­pom, mert aznap én voltam az első vendég, aki a belé­péskor köszöntem. Aztán megtudtam, hogy a kedves vendégeket így akarják rá­szoktatni a kölcsönös tiszte­let megadására. Az ingyen felszolgált fekete pedig idő­vel meghozza a kívánt ered­ményt. Másnap hasznosíta­ni akartam tapasztalatomat es betértem egy üzletbe, hogy nadrágtartót vegyek. Mosolyogva gondoltam arra, hogy netán az első köszöné­sért eziMtal a nadrágtartó egyik szárát majd díjmente­sen kapom. Jó hangosan kö­szöntem, de feleletet nem kaptam rá. A hosszan tartó csendbenn azután becsuk­tam magam mögött az aj­tót, s az üzletből ezúttal köszönés nélkül távoztam. Ügy gondolom, ebbe az üz­letbe meg nem érkezett meg az új mechanizmus sze­le, vagy a régi ellenszél visszalújja " Azt írjak a szülők, hogy gyermekeik Szegedre járnak iskolába, tanulóbérlettel Me a távolsági járatokra is érvényes legyen. Akkor azt a váiaszt kapták, hogy a utaznak autóbuszon, de már- díjszabás teljesen egyforma cius 7-e óta a hazafelé tar­tó gyerekek nem érik el a két helyi járatot. Egyik dél­után 2-kor indul. A távol­és mindegy, melyik buszon mennek haza a tanulók. Most viszont olyan helyzet előtt állnak, hogy az úti­sági járaton közlekedő autó- költség a buszbérlet árának buszon pedig a tanulóbérlet kétszeresét is eléri, vagy a mellett még 2 forint vitel- gyerekek a nyílt országúton díjat kérnek tőlük. A ke- hérletek knnmé­sóbb, a 15.45-kor induló au- a bfrlet®k m , , 10 , tóbuszt sem éri el sok kö- tereket kenytelenek gyalo­zepiskolás, gyógytornára já- golni. Jó hely építkezésre Horváth Sándor (Petőfi telep) levelében hivatkozik egy korábban írott cikkünkre, amelyben azt a témát tárgyaltuk, hogy hol lehet még építkezni Szegeden. Elismeréssel szól arról a d öntésről, hogy a város ve­zetői Tarjántelepet válasz tották az újabb nagyszabá­sú szegedi építkezés színhelyéül. Olvasónk ezt a dön­tést úgy tekinti, mint amel y alkalmat ad arra, hogy a külső területek is kisebb vá rosközpontot alkotnak majd a jövőben. Kihagyott útszakasz Egyszóval minden együtt van az édes-bús romantiká­hoz, belőle kerekített Dávid Osborn látványra törő, kis­sé szentimentális történetet. Általa célozva az emberi sorsközösség, egymásra szo­rultság legendás erejére is. Ami különös értéke a Sid­ney Hayers rendezte film­nek: két főszereplőjének, Rita Tushingham-nek és Olivér Reed-nek pazar já­téka, egy Jókai-reminiszten­ciákat keltő farkaskaland parádés felvétele és Ron Goodwin bő vérű zenéje. Játsszunk ezúttal — mint már mondottuk: először — mi is tanárosdit, osztályza­tunk érte: négyes. N. I. Képernyő A hallgatás Szinte minapi tragédia a XX. század közepén — elevenedett meg a képér- horribile dictu: szocialista nyőn szerda este. Alig né- társadalomban — nem lehet hány hónapja — az újságok egyetlen parittyával sakkban is megírták — két garázda tartani egész városnegyedet, huligán agyonverte a 64 Dehát hajlamosak vagyunk éves Loós Edét egy budar megfeledkezni róla: ezért pesti italbolt előtt — fél- olykor-olykor tenni is kell száz ember vétkesen-passzív valamit. Loós Ede tragédiá­szemeláttára. A tettesek még jának a rendőrség szolgáltat napokig szabadon jártak- elégtételt, a tetteseket bí­keltek munkahelyükre ró6ág vonja felelősségre, ugyanúgy, mint a kocsma ítéli el — most. A hallgatás elé — az ivóból ugyanis ko- című filmriport pedig (Szal­rábban kitiltották őket kö- kai Sándor írta-rendezte) tözködő, összeférhetetlen vi- általános érvénnyel figyel­selkedésükért (így aztán meztet: holnap te is szenve­rendszerint megfélemlített, dő részese lehetsz annak, ha inzultussal fenyegetett, meg- nem hiszed kötelezőnek ma­környékezett emberekkel gadra a közösségi élet elemi­hordatták ki maguknak fröccsöket). Maga az esemény aligha haladná meg egy — sajnos szokványos — bűnügyi tör­ténet dosszié-vastagságát, sőt a tettesek szándékos em­berölési kísérlettel sem igen vádolhatók. Pusztán rá akartak ijeszteni az idős férfira, akinek „bűne" mind­össze annyi, hogy valami­lyen szénlopás véletlen ta­núja volt A tett körülmé­nyeinek tisztázása, felderí­tése, nyomozása rendőrségi ügy. Ami ezen túlmenően mostmár morális síkon fi­gyelmeztet: az eset szokat­lanul tragikus nyilvánossá­ga. Ez érdekelte elsősorban a filmriportert (Kovalik Károlyt). Miért éreztem ezt az esz­köztelen, monoton riporter­szemtanú dialógusokra épí­tett tv-filmet kitűnőnek? Mert szembesített valaimeny­nyiünket gyávaságra, önös­ségre hajlamos sajátma­gunkkal. A megkérdezettek olyan válaszokat adtak, me­lyek eléggé lesújtók: a „nem az én asztalom", „mi közöm hozzá", sőt, tovább-ködösítve ,„semmit se láttam, semmit se hallotta m"-replikákból va­lami elszomorító, farizeus konokság, velejéig kifásult, értelmetlen dac sűrűsödött össze a közösségért érzett felelősségből. Ezt a fajta kispolgári szemléletmódot már nem menti a beavatko­zás esetleges következmé­nyeitől tartó jogos félelem, hiszen a közösség fellépése mindenkor erősebb az egyéni bűnnél. Mert jóllehet vé­letlen, hogy akkor, ott, a Rudas László utcai kocsma előtt Loós Ede viszonylag csekély inzultustól halálos sérüléseket szenvedett, de törvényszerű, hogy az embe­rek passzivitása tragédiához vezet. Egyébiránt is régóta belehangolódtunk már, hogy erkölcsi normáit Nikolényi István A Dorozsmai üti lakosok nevében írt levelet szerkesz­tőségünknek Szabó András (Dorozsmai út 113.) azzal kapcsolatban, hogy a do­rozsmai vasúti átjárótól, a zsilipig meglehetősen sötét az útszakasz. Félő, hogy emiatt könnyen adódhat baleset az esti órákban: „Valószínűleg ezt a szakaszt valahogy kifelejtették a kor­szerűbb közvilágításból, VÁLLALATOK, FIGYELEM! Csongrád megye területén ipari termelés céljára alkalmas helyiségekkel rendelkező vállalat profil átvételt keres vagy hasznosításra, együttműködésre ajánlkozik Megkeresést: Hódmezővásárhely, postafiók 51. sz. alatt kérünk, folyó hó 31-ig. minden második villanyosz­lopon van ugyan égő. Sok oszlopon ott a tartóvas, csak lámpára vár. Ilyenformán a sötét foltokat ki lehetne töl­teni fénnyel." A szappan két ára Csányi Mihályné (Béke­telep, Zsámbokréti sor 6.) levelében szóvá teszi, hogy telepük íűszerüzletében olykor többet számoltak ne­ki a kelleténél bizonyos árukért. Március 4-én a Csongrádi sugárúti vámház­hoz közeli boltba ment vá­sárolni. A Flóra mosószap­pant itt 5 forintért kapta, a Figaró borotvapengét 1,20­ert. „A mi boltunkban — írja — ugyanaz a szappan 5,60 forint, a borotvapenge pedig 1,30 forint. Hogy le­het ugyanannak az árunak kétféle ára?" Magyar nők ajándéka Vietnamnak A Magyar Nők Országos szerint 11 megyében 300 000 Tanácsánál most összegezik forintot gyűjtöttek össze a az idei Nemzetközi Nőnap vietnami szolidaritási alapra. akcióprogramjának eredmé- Dávod községben 600 tsz­nyeit. Az ország minden re- asszony munkacsapatai a ju­széből érkező hírek kieme- talomra szánt 200 forintot lifc, hogy a nőnapi ünnepsé- adományozták, Drávafokon a gek mindenütt nagyszabasú műsoros est bevételét, a Ko­politikai demonstrációk vol- márom megyei asszonyok az tak az igazságért küzdő vi- eladott díszes zsebkendők el­etnami nép mellett. lenértékét ajánlották fel. A A vietnami nép anyagi tá- nyiregyházi postásnók több mogatasara gyűjtési akció " r bontakozott ki a magyar nők tranzisztoros radtot adoma­körében. Előzetes adatok nyoztak Vietnamnak. Francia postás filmnapok A tavaly megkötött fran­cia—magyar műszaki tudo­mányos együttműködési meg­állapodás alapján sorra ke­rülő francia postás filmna­pot csütörtökön a Technika Házában Horn Dezső, a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter első helyetlese, a posta vezérigazgatója, valamint Raymond Gastambide, a , , , Francia Köztársaság magyar- PÉNTEK, országi nagykövete ünnepé- 196g. MÁRCIUS 15. lyesen nyitotta meg. A pos­tai szakemberek tíz szakmai filmből ismerkedhettek meg a francia postások munkájá­val. A filmeket később be­mutatják a szegedi, a sop­roni és a pécsi postaigazga­tóság területén dolgozó pos­tásoknak is. Az írószövetség taggyűlése Csütörtökön a Fészek mű­vészklubban össz-taggyűlést tartott a Magyar Írók Szö­vetsége. Dobozy Imre főtit­kár megnyitója után Darvas József elnök vont mérleget az írószövetségnek az elmúlt két évben — a legutóbbi köz­gyűlés óta — végzett mun­kájáról, elemezte mai iro­dalmunk helyzetét, az írók testületének külföldi kapcso­latait, s felvázolta a követke­ző — két év múlva össze­ülő — közgyűlésig esedékes feladatokat. Zongoraest A fiatal művész, Baranyai László már most is azok kö­zé tartozik, aki minden pro­dukciójával feltámasztja bennünk az igényt, hogy ugyanazt a művet akár köz­vetlenül mégegyszer meghall­gassuk az ő tolmácsolásában. Nem véletlen, hogy a múlt év szeptemberében rendezett bukaresti zenei versenyen oklevelet nyert, holott több beérkezett művészünk már az első fordulóban kiesett. Baranyai játékától távol áll minden póz, különcködés, hatásvadászat. Természete­sen és bensőségesen muzsi­kál; kiváló értelmi és tech­nikai képességekkei rendel­kezik. A magas billentéskultúrá­val előadott Mozart h-moll Adagio-ja után azt hittük, hogy Beethoven késői A-dúr szonátájának megrázó tol­mácsolásával az est tető­pontjához érkeztünk. Pro­kofjev VII. szonátája és a szünet utáni Schumann Da­vidsbündler-táncok annyi­ban jelentettek még fokozást, hogy Baranyai előadói mű­vészetének szellemes és vir­tuóz oldalát is megmutatták. Dr. Nagy István KISZ-védnökség A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — a KISZ VII. kongresszusának határo­zata alapján — védnökséget vállalt a harmadik ötéves terv legnagyobb gépipari be­ruházása, a közúti járműipar fejlesztésének programja fö­lött Az erről szóló alapok­mányt csütörtökön írták alá az ifjúsági szállóban. A védnökségen belül a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok mozgósításával tá­mogatja a Kohó- és Gépipa­ri Minisztériumot, valamint a munkálatokban részt vevő vállalatok vezetőit a prog­ram megvalósításában. DEL-MAGYARORSZAG

Next

/
Thumbnails
Contents