Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

Istenverés - Hát kellett neki a fentieket kritizálni? Hol 6g, hol nem Petőfitelepről a Duda, a Virág utca, a Fenyveslejtő sor és a közbeeső keresztutcáik lakói közül többen levelet küldtek szerkesztőségünknek, Panaszkodnak a közvilágításra. Mint írják, néha napokra sötétség borul ezekre az utcákra. Sokszor telefonálgatnak a DÁV-nak a rossz közvilágítás miatt A IL kerületi tanács építési és közlekedési csoportján kapott információ szerint a kerületből bárhonnét is jeleznek panaszt a közvilágítással kapcsolatban, a bejelentésnek a DAV eleget tesz. Arra kaptunk ígéretet, hogy a Petőfitelep végén lakók panaszát sürgősen kivizsgáltatják a DÁV-vaL Tó az utcán Az Etelka sor lakói többször fordultak a II. kerületi tanácshoz és lapunkhoz is, hogy problémájuk megoldásához segítséget kapjanak. Korábban a környéken terepfeltörést végeztek, s ahhoz a földet a Kereszt utca sarkától az Etelka sor 23. számú házig terjedő szakaszból termelték ki. Ennek következtében valóságos tó keletkezett. Időközben ástak egy nyílt szelvényű árkot, hogy a vizet elvezessék a csatornába, csakhogy a környék egyes lakói a szemetet nem a tóba, hanem a vízlevezető árokba és annak partjára hordják. A környék valóságos szemétdombbá változott. Nemes József, a n. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője az üggyel kapcsolatban gyors intézkedést ígért Zárt csatorna létesítéséről itt egyelőre nincs szó, arról azonban gondoskodnak, hogy a kommunális őrök tettenérjék azokat, akik az árokba hordják a háziszemetet Hideg víz Hegedűs István (Francia ntca 15/b) olvasónk arról tájékoztat, hogy március 5-én 10 óra tájban az újszegedi uszoda medencéjében mindössze 20—25 fokos volt a meleg víz és szemetes is, amelyen a vendégek megbotránkoztak. Azt is panaszolja, hogy táblán jelzik a vízben való tartózkodás időtartamát, óra azonban nincs, hogy az ajánlatos előírást a vendégek be is tarthassák. Nagy Mihály, a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat műszaki vezetője a panaszszal kapcsolatban elmondta, hogy a kérdéses napon a DÉGAZ csővezetéket szerelt az uszodában, s emiatt volt a rövid ideig tartó átmeneti zavar az ülőmedencénél. A nagy medence vize egyébként 25—28 Celsius-fok között szokott ingadozni. Az ülőmedencéé maximálisan 36 fokos szokott lenni. Intézkednek, hogy a másik oldalról az ülőmedencéhez helyezzék át a hajóórát. Vágják a fákat Sok szegedi háborog miatta, jó néhányan levélben is szóvá tették, hogy irtják, vágják a fákat, főképpen a Belvárosban. Való igaz: nemrég a Kossuth Lajos sugárúton döntötték ki az egyik fasort, azután a Tolbuhin sugárút belső szakasza maradt csupaszon, mostanában pedig a Lenin körút szép nagy fáit vagdossák. S még lehetne sorolni a példákat. — Hozzáértő emberek minden esztendőben végigjárják a várost, s piros míniumfestékkel jelölik meg az elöregedett, kiszáradt fákat Ezeket azután ilyen tájban, tavasz előtt rendre kivágatjuk. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetért — mondotta dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke, akinél a faügyben „interpelláltunk" —, hiszen az elkorhadt fák csúfítják a várost sőt kidőlve balesetet is okozhatnak. Ez eddig valóban rendjén is van. Csak egyetlen példa: a Tanácsköztársaság emlékmüve előtt semmi szükség nem volt már arra a bagolyfészeknek se jó, halott faóriásra. — Egyébként csak útfelújítás, parképítés alkalmával engedünk fákat kivágatni. Ez az valószínűleg, amit nem ért meg mindenki, pedig feltétlenül szükség van rá. A város utcáira, köztereire többnyire 70—80 évvel ezelőtt ültették ki a fákat. Az akkori forgalmat a mostanival szinte összevetni sem lehet. Ma alapkövetelmény, hogy az úttesten egy keréknyom 3—3,5 méter legyen. Az úttest szélesítése csak a járda rovására lehetséges, ahol a fák állnak. Szerintem inkább a fákat kell kivágni, mintsem a közlekedési balesetek szaporodjanak. Az emberélet többet ér! — De nemcsak a közlekedés biztonsága miatt van szükség a fák kivágására. Az erős gyökérzetű öreg fák szétdúrják a járdát S ez még hagyján, de felnyomják, tönkreteszik az útburkolat alatt húzódó elektromos és postai kábeleket is, a vezetékeket, a csatornát. Ami felülről persze nem látható, de annál több gondot okoz a szolgáltató vállalatoknak. Végül pedig olykor esztétikai okokból is szükséges a fák kivágása ott, ahol a kivénhedt, férges fák már nem üdítik, hanem rontják a környezetet — A kivágott fák helyére, ha csak egy mód van rá, újakat ültetünk. A városnak \Nent luxus A posta szegedi telefonközpontja nem bír el több megterhelést — írtuk lapunk március 9-i számában, Nincs telefon című cikkünkben. Gyakorlatilag tehát szünetel újabb telefonok bekapcsolása, felszerelése a lakásokban, pedig mintegy Még mindig kapható kiváló, étkezésre alkalmas Gülbaha és tíintje vetőburgonya Gülbaba fajta Bintje fajta 280,— Ft/q egységáron. 325,— Fty'q egységáron. Megvásárolható a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat délmagyarországi alközpontjánál Orosháza, Huba u. 34. sz. HL. 24. 1400-an, köztük régebbi jelentkezők várnak, hogy telefonhoz jussanak. Cikkünk megjelenése után mondogatták is a türelmetlenebbek: a postának nem az utolsó „pillanatban" kellett volna észrevennie Szeged rohamos fejlődését, amelyből következik, hogy a telefonhálózat és központ fejlesztésének is ezzel a gyorsulással illenék lépést tartani. A még türelmetlenebbek viszont javasolják, hogv a I>osta vizsgálja felül előfizetőinek hálózatát, s ahol nincs kihasználva a készülék, minimális a beszélgetések száma, s inkább csak a lakás tartozéka a telefon, semmint az élethez tartozó fontos eszköz —, azt adják át azoknak, akiknek arra valóban szükségük van. Ez a javaslat inkorrekt, hiszen a posta nem tehet ilyen különbségét előfizetői között A posta nem lenne jó szolgáltató, ha bármely előfizetőjének meghatározná, hogy havonta ennyit vagy annyit köteles beszélgetni, máskülönben leszereli készülékét. Minden előfizetőnek szuverén joga, hogy napjában mikor és hányszor telefonál. Az viszont a posta gondja volt és lesz, hogy a szegedi telefonközpontot és hálózatát bővítse az igényeknek megfelelően. l. f. erre a célra külön erdeje van, ahonnan mostanában már 10—15 éves fák kerülnek az utcákra. Csemetéket nem érdemes kiültetni, mert mint a Bolyai János utcában is, tönkreteszik, kitörik őket. A Takaréktár utcában, ahova már idősebb fák kerültek, jól sikerült a kiülte tés. A felháborodás újabb hulláma most a Lenin körúti fairtás miatt gyűrűzik. Erre is feltétlenül szükség van? — A Lenin körút átlagos szélessége házfaltól házfalig körülbelül 30 méter. A jelenlegi úttestet azonban 18 méter szélesre kell átépíteni, hogy elférjen rajta a középre tervezett kettős villamospálya, s még kétszer két keréknyomtáv a közúti közlekedés számára. Az egykor piacul szolgáló széles járdát hatméteresre csökkentjük. Ez még mindig elég újabb fasorok betelepítéséhez. A kiskörúton, melynek átépítését most a Tiszától a rendelőintézetig terjedő szakasszal kezdtük el, teljes elkészülése után sokkal szebb lesz, mint eddig volt — De útépítéskor sem mindig vágunk ki fákat Bizonyíték erre a Csongrádi sugárút belső szakasza, ahol még nem olyan nagy a forgalom, hogy a kilencméteres úttest ne bírná eL A fák helyükön maradnak. A Dugonics tér átalakításakor pedig éppenséggel szaporítottuk a fák számát Egy-egy szép fában, fasorban mindig van egy kis romantika, mindig fűződik hozzá emlék, szóval hozzanő a környék lakóinak szívéhez. Érthető, hogy féltik őket vigyáznak rájuk. Olyannyira, hogy néha megfeledkeznek róla: az élet változik. Ami tegnap szép és jó volt ma már nem biztos, hogy az. Üj házak, házsorok épülnek, egyre több jármű szalad az utcákon. Mások az igények. S a város külső képét éppúgy, mint tartalmát hozzá kell igazítani az új igényekhez. Ezt tették apáink, nagyapáink a „nagyvíz" után, ezt kell nekünk is tenni a város lakóinak, önmagunknak az érdekében. Fehér Kálmán 99 Siet" a tavasz Az esztendő 80. napján, március 20-án, szerdán délután 2 óra 22 percben állapította meg a csillagászat az idei tavasz kezdetét Ezen a napon pontosan egyforma hosszú lesz a nappal és az éjszaka — de csak elvileg. Gyakorlatilag — vagy inkább látszólag — azonban a helyzet némileg más, mert közbelép érdekünkben a körülöttünk levő levegőtenger. A légkör ugyanis megtöri, mintegy a Föld felé görbíti a Nap sugarait s így a napkeltét korábban, a napnyugtát későbben látjuk, mint amikor a valóságban lejátszódik. Ennek a következménye, hogy a nappal a mi szemünk számára a nap-éj egyenlőség napján már 16 perccel hosszabb az éjszakánál, mert a Nap reggel 5 óra 48 perckor kel és délután 5 óra 56 perckor nyugszik. Filmofágia Hallatlanul érdekes: fölfedezték a filmofágia, vagy filmmánia jelenségét! Egy derék párizsi ideggyógyásznakiköszönhetjük ezt a legújabb korszakalkotást. A filmofágia, ha jól ferdítem, filmfalást jelent méghozzá beteges filmfalást A pszichopatológia előtt ezen felfedezéssel bizonyára új utak nyíltak meg — mert ugye eszerint vannak filmbetegek meg film-nagybetegek is, nemcsak beteg és nagybeteg filmalkotások. Nem foszthatom meg a tudományt néhány olyan gondolattól, amelyek a felfedezés fényében világosodnak meg bennem. Például: az én esetemben az „eszi, nem eszi, nem kap mást" megelőző terápia fényesen bevált Nem lettem filmfalánk. Halistennek! A televízió elpuskázhatta volna a dolgot de nem tette; lelkiismeretesen kimélgetelt-óvogatott éveken át Filmkétszersültjeivel vs ki tudja hányszorsültjeivel) inkább a diéta irányába terelgetett. Nagyon helyesen. Amúgy is hajlok a hipochondriára, most jól néznék ki, ha egy fejlett filmofágia jegyei jelentkeznének rajtam. Ezekkel az unalombántalmakkal viszont száz évig úgy kihúzom, miht a pinty! Nem is tudom, hogyan, s MOKÉP rebegjek hálát s* bf« Olcsón adott becsület — Miért lopott? — A négylábú is megbotlik. —• Szüksége volt rá? — Nem. De ha kellett volna, volt nálam pénz. — Mit vásárolt a boltban? — Kenyeret lisztet, szódavizet, kristálycukrot. — S pont a zacskó cukorka árát akarta megspórolni? — Megszédültem. — Miért diktált hamis adatokat a jegyzőkönyvbe? — Azt hittem, nem néznek utána. — A jegyzőkönyv alá is hamis nevet írt — Szégyelltem magam. — A lakónyilvántartónál derült ki, hogy hívják, hol lakik: így tehát még többen tudnak a tettéről. — Többé nem fordul elő. Csak az újságba ki ne írják a nevem. — Hány éves is? — Hatvannyolc. Azóta nem merek a boltba menni, a férjem vásárol be. A szabálysértési előadó 200 forintra bírságolja F. A.né petőfitelepi lakost, mert az önkiszolgáló boltban cukorkalopáson tetten érték. Telefonkagyló a zsebben — Mennyi a keresete az olajfúróknál? — Kettőezerháromszáz forint havonta. — Hány éves, mióta dolgozik? — Tizennyolc múltam, nyolc hónupja vagyok Szegeden. Anyám Dunántúlon lakik, apám külön él tőlünk. — Hogyan történt? — A Jégkunyhóban voltam társasággal. Berúgtam. Reggel munkába kellett volna mennem. Ezért telefonálni akartam a fúrómesternek, hogy beteg vagyok. — Mikor és honnan akart telefonálni? — Éjjel kettőkor a Széchenyi téri nyilvános telefonfülkéből. — Na és...? — Nem sikerült a telefonálás. — Aztán? — Másra nem emlékszem pontosan. — Majd emlékeztetem. Leszakította a telefonkagylót láncostól, zsebrevágta, s elindult a dorozsmai munkásszállásra. Űtközben a rendőrjárőrök igazoltatták, ekkor vették észre a zsebéből kilógó telefonkagylót — Igen, aztán már visszaemlékeztem. — Miért tette? — Részeg voltam. Nagyon szégyellem, megbántam. — Mennyi pénzt szokott hazaküldeni? — Ezer-ezerháromszáz forintot havonta. Amennyit kér anyám. A társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésén felül 400 forintra bírságolják 2. Cs. olajbányászt Egy tagadás, két állítás — A jegyzőkönyvben elismerte, hogy vajat, sajtot, csokoládét lopott az önkiszolgáló boltban, csaknem 100 forint értékben. — Nem vállalom. — Miért ismerte el, amikor tetten érték? — Zavarban voltam. — Előző napon a vevők figyelmeztették a bolti alkalmazottakat a lopásaira, ezért figyelték. — Akkor is tagadom. Én kifizettem, csak a blokkot eldobtam. — Hányan voltak az üzletben? — Negyvenen lehettek. — Senki nem látta, hogy fizetett? — Senki. — Mikor a jegyzőkönyvet felvették, olyan kijelentést tett, majd elintézteti valakivel a dolgot — Ilyesmit nem mondtam. — Mikor a raktárba kísérték, miért dobott ki a táskájából egy csomag kávét? — Nem tudom. — Hány éves, mi a foglalkozása? — Negyven, varrni szoktam. — Férje? — Konzervgyári dolgozó. — A jegyzőkönyvben két tanú igazolja a tettenérést Miért tagad? — Mit tehetek? M. J.-nét február 22-én tetten érték, amikor az önkiszolgáló boltban többféle árut táskájába rakott, s a fizetést nem tudta igazolni. Ezért a szabálysértési' eljárás során 800 forintra bírságolták. A tárgyalás színhelye: a szegedi II. kerületi tanács igazgatási osztálya; időpontja: 1968. március 4.; szabálysértési előadó: Tóth Tiborné dr., társadalmi ülnökök: Csendes Pál és Schlézinger Alajos. Kondoros! János CSÜTÖRTÖK, 1968. MÁRCIUS 14. M-MAGYARORSZÁG 5