Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-13 / 61. szám

A magatartás dramaturgiája Beszélgetés Oláh Gáborral Három kisfilm, egy játék­film (A múmia közbeszól) ts harminc esztendő — íme Oláh Gábor pályafutásának pillanatnyilag legfontosabb dokumentumai. A fiatal ren­dező minap Szegeden járt, s > November 7. Művelődési Otthonban tartott ankétra elhozta filmjeit is. A Ketten rövid helyzettanulmány, A ház egy lebontásra íélt, ki­vénhedt épület utolsó lakói­nak memoárja — ezek a főiskolai évek termései. A Kíváncsiság pedig kilépés a nagyközönség elé, az a bizo­nyos opus 1., melyet koráb­ban Szegeden is vetítettek kísérőműsorban, s ahol az emberi magatartás egyfajta ösztönös természetrajza kap szellemes kamera-látószö­get A repertoár még sze­gényes, de bizonyos szemlé­letmód azért máris közös ne­vezőre utal Oláh Gábor ed­digi filmtekercsein. — Tavaly nyáron Svédor­szágban találkoztam Bo Wi­derberg-jel, a nálunk is be­mutatott Gyermekkocsi ren­dezőjével, s rendkívül meg­lepett hogy filmjében szin­te komplett formában is­mertem rá első forgatóköny­vem egyik jelenetére. Mi­kor hosszasan társalogtunk, kiderült nem véletlen az íz­lésazonosság. Számomra el­sősorban az élet és viselke­dés mikrogesztusai iránti érzékeny figyelem a lénye­ges, a magatartás dramatur­giája, s nem a cselekmé­nyé. — Fiatal filmesek mek­kája a Balázs Béla Stúdió, amely az első szólásjogot biztosította Oláh Gábornak is. — A Balázs Béla Stúdió a főiskola végzős rendezőinek, operatőreinek, friss diplo­másoknak nyújt lehetőséget elképzeléseik szabadabb ki­mozgatásához, az a fórum, ahol már nem kőtelező az is­kolás fegyelem. Igaz, jóval szerényebb anyagi eszközök­kel rendelkezik A Kíváncsi­ság például 400 ezerbe ke­rült — Oláh Gábor filmjében a múmia volt, a magyar filmgyártásban az új mecha­nizmus, ami legutóbb „köz­beszólt". Sőt, a szópárhuzam nem esetleges, hiszen éppen a Múmia-film a gazdasági reform első szülötte. Hogyan jut el most már az új csa­tornákon egy film a forga­tásig? — Ha a forgatókönyv el­készült, s valamelyik stúdió elfogadta, akkor a MAFILM, a HUNGAROFILM, a MO­KÉP és a minisztérium film­főosztálya közösen dönt sor­sáról. Amennyiben jónak találják, a filmtröszt alap­jából 2 millió forint dotációt adnak, s a többit a HUN­GAROFILM és a MOKÉP nyújtja aszerint, ahogyan nekik majd megtérülhet. A különféle licitálások után elkészül egy hozzávetőleges költségvetés, a limit-összeg, mely a produkcióval járó ki­adásoknak felső határa. Ha mindez együtt van, kezdőd­het a forgatás. — Mennyiben módosult előnyére a főiskolán folyó filmrendezőképzés ? — A régi felvételi és ok­tatási szisztéma elsősorban filmírást követelt a leendő és bekerült hallgatóktól. így a gyakorlati rendezés során nagy százalékban derült ki a filmesek alkalmatlansága, hiszen nem rendezői, inkább írói képességeik alapján, né­hány perces munkákkal ju­tottak el a diplomáig. Az új felvételi vizsgákon már ön­álló produkcióval jelentkez­nek, s a későbbiekben sem írniok, inkább rendezniük kell a hallgatóknak. A dip­lomáig most általában 40 perces, saját filmanyaggal érkeznek, s csupán egy for­gatókönyvet nyújtanak be; N. L Állattenyésztési napok Vásárhelyen Hagyományossá vált már, hogy évente megrendezik az állattenyésztési napokat Hódmezővásárhelyen. Csü­törtökön és pénteken ismét nagyszámú érdeklődőt vár­nak a városba. Az Agrártu­dományi Egyesület, a hód­mezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, a TIT, a Csongrád megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya és az Or­szágos Állattenyésztési Fel­ügyelőség rendezésében a Petőfi Művelődési Házban 14 szakmai előadást tartanak. Az előadások magukba foglalják a magyar állat­tenyésztés fejlesztésének cél­kitűzéseit, a szakemberek szerepét a nagyüzemi gaz­dálkodásban, az exportlehe­tőségeket, a táj adottsagal­nak fontosságát, az okszerű takarmányozást, a szarvas­marha-tenyésztés gépesítésé­nek lehetőségeit, fajta és takarmányozási kérdéseket. A vitaindító előadások meg­tartására neves szakembere­ket kértek feL Visszavont lakáskijelölés „Meddő harc" után albérlők költöztek a szövetkezeti lakásba Ingerült hangú bejelentés csok vb lakás- és helyiség- kasban. Es az űj lakással mi érkezett szerkesztőségünkbe gazdálkodási osztálya azon- történt? arról, hogy Lengyel Zoltán, nali vizsgálatot rendelt el. Kiadtam albérlőknek, a Szegedi Paprikafeldolgozó Bebizonyosodott, hogy a be- havi 300-ért fejenként Je­Vállalat vegyészmérnöke jelentés igaz. nemrég felépült szövetkezeti lakásában „panziót" nyitott, hároman laknak miközben maga és családja & legClsŐ helyCfí Pedagógiai hősköltemény A nevelés történetében keveseknek adatott meg, hogy olyan tüneményesen rövid idő alatt a klasszikusok sorába emelkedjenek mint Makarenko. 80 évvel ezelőtt, 1888. március 13-án született Anton Szemjonovics Makarenko az egykori harkovi kormányzóság kisvárosá­ban, Belopoléban. Mint ifjú tanító az éppen kialakuló szovjet társadalmi élet problémáinak forgatagába került, s nevelési rendsze­rét sem az íróasztalon szerkesztette, hanem a gyakorlat­ban alakította ki. 1920-ban azzal a feladattal bízták meg, hogy egy csoport csavargó, züllésnek kitett fiatalkorút te­lepesnek szervezzen. Poltava mellett, néhány düledező épületben fogott munkához. Külső és belső háború tette otthontalanná, eldurvult lelkűvé ezeket a serdülőket, be­lőlük nevelt helyüket megálló, elvekkel bíró embereket 1927-ben a Dzerzsinszkij emlékének megörökítésével fog­lalkozó ukrajnai bizottság elhatározta, hogy gyermekott­hont épít — A kommuna nevelőjének Makarenkót nevez­te ki. aki magával vitte a Gorkijtelep 60 tagját — és ta­pasztalatait. A kommunában munkatársaival együtt a ne­velőmunka harmonikus, jól átgondolt rendszerét terem­tette meg és értékes pedagógiai felfedezésekhez jutott Módszereiről, nehézségeiről és eredményeiről pontos ada­tokat tudunk, hiszen Makarenko nemcsak pedagógus volt, hanem író is. Irodalmi alkotásaiban rendkívül rövid idő alatt elvenen és érdekesen írta le munkájának rendszerét, a rendszer megteremtését (Pedagógiai hősköltemény), működésének eredményeit (Zászlók a tornyokon). Mi volt Makarenko pedagógiájának titka? Optimista feltevéssel közeledett mindenkihez. Feltételezte az erköl­csöt, az emberi méltóság érzését, hitte, hogy minden em­berben van értékes mag, melyet megtalálva meg az er­kölcsileg megtört embert is újjáalakíthatjuk. Pedagógiá­jának középpontjában a közösségi nevelés gondolata állt, mely a marxizmusnak abból a tanításából indul ki, hogy kommunista embert csak közösségben, a közösség által lehet nevelni. Nevelésének nem célja az embert megfosz­tani egyéniségétől, ellenkezőleg, biztosítani a növendék egyéni alkotókedvének érvényesülését. Kétségtelen, hogy az idő bizonyos korrekciókat hajtott végre Makarenko eredményein, lehetséges, hogy ma már ő is másként oldana meg egyes kérdéseket. Mégis ismerni kell egész rendszerét annak, aki akár csak egyes elemeket is alkalmazni akar belőle. Forradalmat hozott a pedagó­giában. Azok számára Is tanulságos, akik már másfajta társadalomban élnek, könnyebb és rendezettebb körülmé­nyek között folytatják nevelői munkásságukat. Laczo Katalin lenleg benne. — Es mennyit fizet a la­kásért? egy másik, tanácsi rendelke- ° ' _ Havi 630-at, de annak zésű lakásban lakik. A beje- A paprikafeldolgozó válla- idején befizettem 14 ezer 350 lentő szerint tehát lengyel jat 1967 márciusában írás- forintot az építési alapra. Zoltán állami segítséggel la- ban megkiildte a lakásügyi Az eljárás viszont enyhén kashoz jutott, amit haszon- hatóságnak azok névsorát, szólva mégis különös. Múlt szerzésre hasznáL Kérésünk- akiket szövetkezeti lakás év október óta tudják, hogy re a szegedi kerületi taná- juttatására jogosultnak tart az új lakás a negyedik eme­A vállalati szb-nek a javas- léten van. Nincs igazolás ar­másolatan ról, hogy bármikor is cse-latra vonatkozó _ 21 igénylő neve szerepel, rélni akartak volna valaki­Ennyien lettek volna hajlan- vei. Hirdetést sem adtak fel. dók anyagi áldozatot is vál- A vállalaton belül sem pró­lalni, csakhogy lakáshoz jus- báltak segítséget kérni. Sőt sanak. A vállalat vezetői a vállalat vezetősége csak Lengyel Zoltánt a legelső most lapunk munkatársától helyre sorolták, mert elmon- szerzett tudomást arról, hogy dásából twdták hogy régóta Lengyel Zoltán lakást ka­kéri a lakást, három gyer- pott Arról sem tudtak, hogy meke van. Lengyel Zoltán nem fogadta el, hanem bér­a lakáshivatal címére írt be adta a lakást, ha nem is korábbi kérelme szerint busás, minden esetre némi „... tíz év óta meddő har- haszonért. Ez az eljárás ak­cot" ... folytat lakásért, kor sem fogadható el, ha pedig igényjogosult, főbérleti Lengyel Zoltánnak, amint lakása nincs, háromgyer- mondotta, vannak anyagi mékes, ráadásul öreg édes- gondjai, anyjáról is gondoskodni sze­A 10 évi „meddő harc" és Rászorulóké a vállalati javaslat alapján az illetékesek 1967. október 27-én kijelöltek a Lengye! családnak egy két és fél szo- Lengyel Zoltánt rendes, bás, összkomfortos szövetke- becsületes dolgozónak isme­zeti lakást a Tolbuhin sugár- „k a vállalatnál. Polák Zol­út 53—55. számú új lakóház fon igazgató, valamint Danyi negyedik emeletén. Gondol- Ferenc és Szabó Sándor, az hatnánk, hogy ha valaki 10 vezetői most is tartják évi „meddő harc" után la- ezt a véleményüket, noha a kást kap, nyomban beköltö- lakással kapcsolatos eljárá­zik. Amint erről tájékozód- sat elítélik. Egyben azt is tunk, Szegeden jelenleg beismerik, hogy annak ide­mintegy 3800 szövetkezeti la- jén a lakás kijelölésekor, kásigénylő, a paprikafeldol- amikor a vegyészmérnök ai gozóban pedig a lista sze- lisfo első helyére került, rint vagy 20 család lenné meg kellett volna vizsgál­legyen ezt bármelyik ha tehetné. pillanatban, niok a helyszínen: valóban rászorulókról van-e szó? r • A tanács lakásügyi osztá­Albérlők lya intézkedett: határozati­, iag visszavonta a lakáski­otthona jelölést és megkereste a la­kásszövetkezet elnökét: tö­— Mi nem költöztünk a röljék Lengyel Zoltánt a ta­lakásba, mert a feleségem gok sorából. A határozat he­szívbetegsége miatt nem bír- lyességét mi sem bizonyítja ja az emeletet — mondja inkább, mint az a tény, amit Lengyel Zoltán. Lengyel Zoltán előttünk is — Nem is akarnak beköl- elismert, hogy nem foglalta tözni? — tesszük fel a kér- el a lakást és nem is költöz­dést. nek bele. Egyetértünk azzal, — Nem. Földszintesre sze- h°.gy a lakosság érdekeit retném elcserélni. Lehet, képviselő lakásügyi hatóság hogy a tanácshoz fordulok. elősegítse a „csere" mielőbbi Eddig tehát nem tettek lebonyolítását. Kapja meg a lépést ebben az ügyben. Je- lakást egy olyan család, lenleg a feleség szüleinél amelynek valóban szüksége laknak, összesen heten, há- van tú­rom szoba összkomfortos la- Kaczúr István Mesterségem címere Kábelkészítő Kábel itt, kábel ott, ká­bel mindenütt; szinte nincs is életünknek olyan terü­lete — gondoljunk akár a telefon-, vagy antennazsi­nórra, akár a bányászat­ban használt robbantó ve­zetékekre, vagy éppen a kábelhidak királynőjére, az új Erzsébet-hidra —, ahol ilyén vagy olyan formá­ban ne lennének jelen en­nek az iparnak a készít­mények Behálóznak váro­sokat, országokat, konti­nenseket. Ha sok kell valamiből, hát a kábelből — erős- és gyengeáramúból egyaránt — sok kelL Ezért fejlődik, építkezik a Magyar Kábel­művek szegedi gyára, ezért sürögnek ipari tanulók az üzemrészekben. 1964-ben, amikor Hegedűs János ide­került az óriás csarnokba, még nem volt intézményes ez a szakmunkásképzés. De ő, a betanított munkás azóta olyan kiváló mestere lett a kábeles szakmának, hogy most már jó pedagó­gusként oktathatja, szok­tathatja a mellé beosztott fiatalokat Maga is fiatalember még; harmincas, fekete hajú, markánsarcú. A csuklóját nyújtja oda kézfogáskor olajos tenyere helyett Áll egy mellig érő, széles gép előtt, amiből fürgén szalad elő a szigetelt huzal, s egyenletesen tekeredik rá a dobra. Szerte a terem­ben hasonló kábeldobokra tekercselve kék, piros, bar­na vezetékek, sok tízezer méter. Az egész impozáns csarnok zajong, dübörög. A gépek mellett feltűnően sok a nő. — A tanulók kőzt is — mondja kérdésemre a ká­belkészítő. Nyurga, hullá­mos hajú fiúra mutat, Brutyó Mihályra, aki most az ő keze alatt tanul. — Az egyetlen legény a har­madévesek közül. De hát: jogos az egyenjogúság, szé­pen helytállnak a lányok­asszonyok is. Hegedűs János a jó szak­ember szeretetével kala­uzol körül a zörgő, csupa­gép birodalomban. Egész gépkomplexum tartozik a parancsnoksága alá. Ügy kezdődik, mint a malom­ban. Garatba kerül a PVC, aztán tovább vándorol a fehér szemcsék tömege. Már képlékeny, amikor a másik irányból odafutó alumíniumvezetékkel talál­kozik. Méret szerinti vas­tagságban fogja körül a drótot Ezután nyomódik rá a tovafutó érre az MKM szegedi gyáregysége 1968 felirat És még valami: a készítő jele, ez esetben a 140-es szám. Márka és „magánmárka". S amint­hogy nem túlzás azt mon­dani: a szegedi gyárban fémjelzett kábel hírneves, elismert termék, aranyfe­dezete van annak is, hogy a Hegedűs János gyártotta vezetékek öregbítik ezt a hírnevet Hosszú utat jár még kö­rül ezután a huzal. Megszerette, szépnek ér­zi ezt a nagy figyelmet, gondosságot igénylő mun­kát Az idő, mint a mérő­óra alatt a vezeték, hamar elrohan, s Hegedűs János indul haza a családjához; feleségéhez meg a kicsi Erikához. Jó két kilomé­ternyire laknak a körtöl­téstől, az algyői úton. Hát igen, messze van, de azért ő télvíz idején is kerék­párral jár, mert a busz­megálló sincs közel, meg így csak rajta múlik, mi­korra ér be. El nem ké­sett még egyszer sem. Eb­ben is precíz: még az el­lenszelet is belekalkulálja a menetidőbe. Elképzelem, ahogy csi­korgó hidegben, zúzos haj­nalon igyekszik be a gyár­ba, s ahogy ugyanilyen délután vagy éjszaka hajt hazafelé a hosszú úton. Érzem, nagy akarat lakik benne. Erősáramú akarat. Simal Mihály Májusban: műszaki seregszemle Idén májusban VIII. mű­szaki hónap néven, a Szak­szervezetek Csongrád me­gyei Tanácsával, s a KiSZ Csongrád megyei Bizottsá­gával együttműködve rende­zi meg a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szöveteégének Csongrád me­gyei szervezete a technikai seregszemlét. Ezúttal is szá­mos olyan központi rendez­vény lesz, ahol egy-egy szak­ma legjobb értői fejtik ki gondolataikat. Nagy szám­ban kerül sor speciális té­májú előadásokra, üzemi rendezvényekre is. A közel száz előadás kö­zül különösen nagy érdeklő­désre tarthat számot dr. Csonka Pál Kossuth-díjas professzornak a modern héj­szerkezetekkel foglalkozó epiteszeti előadása. Iparjog­védelmi, találmányi kérdé­sekről az Országos Találmá­nyi Hivatal vezetői adnak tá­jékoztatást. Ez a téma an­nál időszerűbb, mert Szege­den is alakulóban van egy iparjogvédelmi csoport. Fon­tosságához mért előkelő he­lyet kap a műszaki hónap során á minőség, s természe­tesen az új termelési eljá­rások ismertetése. szerda, 1968. MÁRCIUS 13. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents