Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-13 / 61. szám

Kiegészítő rendelet Mivel az új Munka Tör­vénykönyve a folyamatos munkaviszony fogalmát lé­nyegében törölte, a munka­ügyi miniszter most kiegé­szítő rendeletet adott ki ar­ról, hogy a gyermekgondozá­si segély szempontjából mit kell folyamatos munka vi­szonynak tekinteni. Folyamatos a munkavi­szony. ha abban megszakí­tás nincsen, vagy a megsza­kítás 30 napnál nem hosz­szabb. A 30 napba azonban nem számít bele a kereső­képtelenség. a rokkantsági nyugdíi folyósításának ideje, a csökkent munkaképessé­gűeknek nvújtott átmeneti segélv vagv rendszeres szo­ciális járadék folyósításának ideje, az ö"kAntes betegségi biztosítós ideje és meghatá­rozott feltételek esetén a mezőgazdasági dolgozóknál a december 31 és a március 31. közötti idő. A kiegészítő rendeletet 19"8. ianuár 1-től kell alkal­mazni. A Duna­bizottság közgyűlése Budapesten a Tudomá­nyos Akadémia dísztermében tartja huszadik jubiláris közgyűlését a Duna-bizott­ság. A jubiláris közgyűlést Bogdanov, Bulgária ma­gyarországi nagykövete, mint a Duna-bizottság soros elnöke nyitotta meg, majd a Magvar Népköztársaság kor­mányának nevében dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta a Duna-bizottság eddigi mun­káját Ezután dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taiigyi miniszter elemezte, milyen fontos tevékenységet fejtett ki a bizottság. Csökkenőben az influenza Az a hír terjedt el, hogy Szegeden most kezd csak iga­zán terjedni az A—2 nevet viselő influenza vírus, amely egyre-másra ágynak dönti az embereket Ezzel kapcso­latban dr. Vetró János, a sze­gedi KÖJÁL igazgató-főor­vosa arról tájékoztatott ben­nünket hogy nincs különö­sebb aggodalomra ok, sőt, éppen ellenkezőleg; Szegeden az influenza hatása csökkenő tendenciát mutat. Legalábbis erre engednek következtetni a rendelkezésre álló legfrissebb adatok. Március 4-én Szege­den 228-an betegedtek meg influenzában. Március 5-én 192-re, március 6-án 178-ra, a következő napon 167-re, majd azt követően 136-ra, il­letve 110-re csökkent a meg­betegedések száma. Az utóbbi napok adatait tekintve 17 esetben okozott komplikációt az influenza. A korábbi hetekhez viszo­nyítva ez a szám is csökke­nő A kórházak, klinikák és más gyógyintézetek továbbra is zárva a látogatók elől. Az általános- és középiskolák­ban a hiányzók létszáma az előző napokat tekintve 7,8, illetve 12,2 s ' zalék. A város központjából kifelé terjed az influenza Ságvári tel epre és Mihály telekre. Mint értesültünk róla. a szegedi Kö TÁL laboratóriu­mában sikerült kitenyészteni egy eddig Ismeretlen influen­za törzset. A vizsgálat eddig azt bizonyítja. hogv ez a törzs gyengíti az A—2 nevet viselő influenza törzset, vaev'c a megbetegedés enyhe lefolyású. Az új munkarend próbája a szegedi autójavító mun- sait, amelyekben az új rend- időben nem látni „lógó" em­kásai rövidített műszakban szer kidolgozásához is hasz- bért az udvaron. Senki sem év kezdete nos javaslatokat adtak. dolgoznak az új óta. A tavaly decemberi elő­zetes kísérlet után az üzem fél évig próbálja az új mun­karendet intézi magánügyeit hétköz­Az üzemben korszerűsítet- ben, mint a munkások em­lék a technológiát, alaposan lítették, erre legalkalmasabb megvizsgálták, miként lehet a szabad szombat kedvezőbben kihasználni a Jó jel, hogy a premier, az lehetőségeket Például a ka­első kritikus hónapok sike­rültek. Apró zökkenőktől el­tekintve minden kollektívája a nagyobb hez, a gyorsabb ütemhez. De fokozottabban napi­rendre kerültek a régi prob­rosszéria-műhelyben gondos lémák is. A dolgozók szinte szerszám- és alkatrész-előké- naponta panaszkodnak a műhely szítéssel sikerült jelentősen szűk helyre, a műhelyekben alkalmazkodott gyorsítani a szerelést követelmények- A művezetők, csoportveze­tők elmondották: nem kell Havonta ugyanis 5000 óra sürgetni egyetlen beosztott­feladatait kellett „beépíteni" a rövidített munkahetekbe. Az átalakulás előtt minden­jukat sem. A segédmunká­sok. szakmunkások saját ér­deküknek tartják, hogy jól ki tisztában volt azzal hogy sikerüljön a próbafélév, hogy csak gondos tervek alapián, minden dolgozó segítségéve] adósság nélkül dolgozzon az üzem. Megszilárdult a mun­lehet a nagyobb feladatot el- kafegvelem. Jellemző, hogy végezni. Az igazgatóhoz az utóbbi három hónanban maid minden műhely bri­gádja eljuttatta felajánlá­mindössze hárman késtek el műszakkezdéskor. Munka­kenyerrekord Évről évre új .„kenyérre­kord" születik. Több péksü­teményt és kenyeret vásá­roltak a szegediek, de sza­kadatlanul növekvő turista­forgalom is belesegített a ke­nyérfogyasztásba 1967-ben. A Szegedi Sütőipari Vállalat tavaly 26 millió péksüte­ményt, s 11 ezer 754 tonna kenyeret készített, péksüte­ményből egymillióval, ke­nyérből 122 tonnával többet, mint 1966-ban. Tizenhárom hónapos év Nem tévedés, a vállalatnál egy évben csaknem tizenhá­rom hónapra való munkát végeztek el. Az évekkel ez­előtti munkáslétszám ugyanis szinte alig változott, a roha­mosan növekvő igényekkel nem tartott lépést. Bizonyság erre, hogy a sütőipari szak­munkásoknak, segédmunká­soknak egy év alatt 31 ezer 800 túlórával kellett megtol­dani a nappali és éjszakai műszakokat! Külüs Sándor igazgató szerint az idén sincs kilátás különösebb javulás­ra: maradnak a hosszú na­pok a vállalatnál. Sajnos a legfőbb gond az, hogy nincs megfelelő utánpótlás, a vál­lalatnál jelenleg is mindössze 9 elsőéves iparitanuló tanul­ja a mesterséget, holott 25— 30-ra is szükség lenne. A helyzet javítására belső szaktanfolyamokat rendeztek. Ezek eredménnyel zárultak, a pékségben már van elég betanított munkás. Korszerűbb kemencék Nemrég kereskedelmi szak­emberekkel tanácskoztak a sütőipari vállalat vezetői. Az alkalmi közvéleményku­tatás is pozitív eredménnyel zárult; kiderült, hogy javult a kenyér minősége, alig-alig panaszkodnak a vásárlók. A jobb munkát mutatja az is, hogy minőségi hibákért nem fizetett kötbért a sütő­ipari vállalat 1967-ben. A szebb-jobb szegedi ke­nyerek, zsemlék elsősorban a rendszeres korszerűsítéseknek köszönhetők. Az elmúlt év­ben több üzemet fejlesztettek, korszerű kemencéket állítot­tak munkába. Az l-es szá­mú üzemben újítás alapján gázfűtésre alakították át a kemencéket. Az idén tovább folytatódik ez a munka, ugyancsak az l-es számú üzemben központi fűtést sze­relnek fel — mivel ez jobban meefelel a higiéniai követel­ményeknek is. A Szabadság téri sütőüzemben felújítják a víz- és csatornahálózatot, ielentős ráfordítással két ke­mencét átépítenek. Ahol nincs megfelelő gázvezeték — a kem-mcékpt széntüzelés­ről olajtüzelésűre alakítják át A vállalat hat sütőüzeme közül mindössze egy épült a közelmúltban. A többit örök­ségként vették át, évtizedek­kel ezelőtt maszek pékségek voltak. A régi berendezések — de az épületek is — na­gyon elavultak, a városnak feltétlenül szüksége van egy új nagyteljesítményű sütödé­re. Tervezik az új üzemet Külüs Sándor arról ls tá­jékoztatott, hogy a vállalat új üzemet épít A város fej­lődését is figyelembevéve az új üzem a most épülő tarján­telepi új lakónegyed igényeit elégíti ki: a jelenleg még dolgozó, 3-as számú üzem helyén, a Tavasz utcában mintegy 10 millió forintos beruházással készül majd. Az új sütöde naponta 10—15 tonnás termeléssel segíti az ellátást, különös figyelmet fordítanak a jó minőségre. A beruházás bankhitelből ké­szül, terveit már készíti az ÉVM Győri Tervező Vállala­ta, kivitelezését a Szegedi Építőipari Vállalat vállalta. Az igazgató elmondotta, hogy a munka még ebben az év­ben, ősszel megkezdődik és előreláthatólag jövő év vé­gére befejeződik. Az új üzemben megfelelő szociális körülményeket biztosítanak a dolgozóknak, sőt az el­képzelések szerint itt néhány személy elhelyezésére alkal­mas munkásszállást is kiké­peznek. Matkó István egyetlen megrekedt targon­ca miatt szinte az egész munka megáll. A panaszok is a nagyobb felelősségérze­tet bizonyítják, azt, hogy az autójavítóban mindenki leg­fontosabb ügyének tekinti a sikert Az eredmények értékét csak növeli, hogy az elsőkét hónap gondjait rövid idő alatt megszüntették. A gép­műhely nem győzte ellátni a szerelőket nem volt ki­fogástalan a gépkocsik fes­tése sem. De a géoműhely rövid idő alatt javított. n»a már eleget tesz a követel­ményednek. s a festők mun­ká'a is alaposan megválto­zott A XI-es Autójavító Válla­lat eddiei bizonyítványa ki­tűnően sikerült A tervezett 10 százalékkal szemben 11 százalékkal emelkedett a terme,é,'envség — ami a ré°i 48 órás munkahét mér­tékével mérve — havonta 10 —11-eve! több génkocsi ja­vítását jelenti. Amennyiben a következő hónaookban ha­sonló eredmény születik, tel­iesöihet a terv: a XI-e« Autójavító Vállait sen rövidített műszakokban dolgozhat majd. A számvitel gondjai P anaszkodnak a könyvelők, nehéz napok köszöntöttek rájuk. Annyi a tennivaló, ki se látszanak belőle, mégis nemhogy segítséget kapnának, egy-két dolog bosszantja őket. Mert jó, jó, előfordult, hogy többször át­dolgozták a zárszámadást, ám a java még hátra van. És hiába mennek segítségért, senkinek sincs módjában eny­híteni gondajikon. Év elejével a Pénzügyminisztérium átvette a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi minisztériumtól a termelőszö­vetkezetek könyvelési-pénzügyi dolgait Ezentúl a taná­csok mezőgazdasági osztályai helyett a pénzügyi osztályok adóztatják, támogatják a közös gazdaságokat, intézik a pénzügyi problémákat. Az átállás zavarokat okozott, s megtörtént olyan is, hogy amikor megjelent a zárszám­adási utasítás, újra kellett dolgozni a mérlegeket, majd két helyesbítést tettek közzé, dolgozhatták ismételten újra a korábban elkészített zárszámadásokat. Megnehezíti a helyzetet, hogy az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével csaknem valamennyi ipari válla­lat új árjegyzéket készít, új árakat diktál, amikhez a termelőszövetkezeteknek alkalmazkodniuk kell. No már most, készülnek a pénzügyi tervek, megjelentek az átér­tékeléssel kapcsolatos rendeletek is. Igen ám, csakhogy nincsenek formanyomtatványok. Központilag látják el ezekkel az érdekelt termelőszövetkezeteket, de sokáig csak ígéret érkezett. Április végéig kell rendezni a zárómérlegeket. Né­hány nyomtatvány, s az eddigi utasítások némi tájékoz­tatást adnak, de a lényeg változatlan, mintha ezekben a hónapokban megfeledkeztek volna a termelőszövetkezeti könyvelésről, a pénzügyi utasításokat is késve adták ki. Persze, a siránkozás nem sokat használ, ettől még nem halad a munka. Ha jó pár nyomtatvány, mint például a gyenge termelőszövetkezetek ártámogatási nyomtatványa és tervezési utasítása hiányzik is, változatlanul dolgozni kell. A helyi gyakorlat, tapasztalatok sokat segítenek. Lényegében tavasz van. A korai munkák már javá­ban tartanak. Az 1968-as évi könyvelést meg kell nemso­kára nyitni. Éppen ezért két dolgot kérhetünk: az ipari vállalatok végleges árajánlatokkal keressék meg a termelő gazdaságokat, természetesen minél hamarabb; a központi szervek pedig ne feledkezzenek meg az átértékelésekhez -.zükséges formanyomtatványokról, s ezzel egyidőben a különböző és szükséges utasításokról. sz. u l Méltó a „kísérleti" névhez Ötmilliós eredményjavulás a Dél-alföldi Mezőgazdaság! KísértetI Intézet gazdaságában Mily egyszerű ezt kimon- ta nemcsak abban rejlik, szőlőtermesztés kevésbé gaz­dani, ahogy most Pásztói La- hogy a gazdaság munkásai daságos voltát igyekeznek jos, a gazdaság vezetője tet- szeretnek többet keresni és bizonygatni mostanában, itt te: „1967-re 2,5 milliós ered- jobban élni, mint eddig. Kéz- 2,5 milliós eredményjavulást ményjavulást terveztünk, s zel foghatóan lemérhető itt könyvelhettek el ebben az valójában 5 milliónál is töb- a szocialista öntudat gyara- ágazatban is. Kimagasló si­bet teljesítettünk". E kije- podása is, mely nem mu- kerek születtek a szálas ta­lentő mondat mögött azon- tatható ki a könyvelés esz­ban a szocialista munka hő- közeivel, mégis mindennél sies erőfeszítései húzódnak értékesebb, meg. Dacolva egy különösen komisz esztendő összes kár- Az állam tavaly mmde­tevéseivel, továbbra is gyors nekelőtt több húst kért a mezőgazdaságtól. A legszebb forint. Ez mintegy a fele az példát e kérés teljesítésében ütemet diktálnak itt a me' zőgazdasági termelés fejlő­désének. ötvennégy millió forint értékű élelmiszert, a szegedl táJban éPPen a gyümölcsöt, bort. vetőmagot Dél-alföldi Mezőgazdasági és másféle terméket adtak Kísérleti Intézet gazdasága tavaly ebből az üzemből a mutatta. Az ötmillió forint­népgazdaságnak. ötmillióval nyi eredményjavulásnak többet, mint egy évvel ko- mintegy a felét éppen az ál­karmány, különösen pedig a lucernatermesztésben Értő emberek számára rendkívül sokat mond ez a szám: 1 mázsa első osztályú lucerna­széna termelési költsége 65 országosan elfogadott átlag­költségeknek. Mi a nyitja? Az, hogy kataszteri holdan­ként a fémzárolt lucernamag mennyisége 160 kiló fölé emelkedett. S tudvalevően a mag csupán melléktermeke a lucernatermesztésnek. A nagy összegű árbevétel, rábban. A siker magyaráza- lattenyésztés, hizlalás adta. amely a lucernamag export­Adatgyűjtés kezdődik A Központi Statisztikai Hivatal 1968 március máso­dik felében az egész lakos­ság, ezen belül a különböző társadalmi rétegek életkörül­ményeinek, jövedelmi hely­zetének felmérése céljából összeírást fog végrehajtani. Az e célra szolgáló kérdő­íveket — mind az időt, mind a költségeket tekintve — ter­mészetesen lehetetlen az or­szág valamennyi háztartására vonatkozóan kitölteni. Ezért az összeírás gondosan kidol­gozott mintavételi terv alap­ján, képviseleti adatgyűjtés keretében kerül végrehajtás­ra, amely országosan mintegy 16 ezer — megyénkben közel 800 — véletlenszerűen kivá­lasztott háztartást fog érin­teni. Az összeírást kérdő­biztosok segítségével bonyo­lítják le. Felvételi beszélgetések Az általános iskolák nyolcadik osztályában végző gyerekek továbbtanulásra jelentkező lapjait már eljuttat­ták a közép-, vagy a szakmunkástanuló iskolákba. A na­pokban megkezdődnek a felvételi beszélgetések, amelyeket április 10-ig bonyolítanak le. Ilyen beszélgetéseket azok­ban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban folytat­nak, amelyekben kétszeres, vagy ennél nagyobb arányú a túljelentkezéf A beszélgetés nem felvételi vizsga, feldata, hogy a tanulókról nyert benyomásokkal is segítse eldönteni az érdemességet a felvételre. Jelentősen javult a tejterme­lés önköltsége. A kiemelke­dően jó minőségű tejért át­lagosan 4 forint 17 fillért kapott literenként a gazda­ság, ugyanakkor 3 forint 23 , , ... fillérre csökkent az önkölt- a szárazság- A vesztesegeket jából keletkezett, alaposan leverte a termelési költsé­geket. A kukorica és a kenyérga­bona tervezett hozamait kis­sé megnyirbálta a belvíz és sége. Csupán a tehenészek nyeresége 1 millió forintot képviselt. A Laktin nevű új tejzsírpótló hatóanyag sike­res alkalmazásával a bur­jánként! átlagos havi súly­gyarapodás évi 26 kilogram­mig emelkedett. Januárban azonban sok oldalról sike­rült pótolni. így azután most nagyon is érthető, hogy a dolgozók 20 napi munkájuk értékét kapják nyereségré­szesedés címén. Nagy horderejű vállalko­zásba fogott most a gazda­ság. Mintegy 28 milliós be­pedig már a 29 kilós atlagot ruházással 1970-re elkészül a kiszombori üzemegységben az új, zártrendszerű, 4500 férőhelyes sertéshizlalda és a 360 kocaférőhelyes te­nyésztelep. Az új, fűthető épü'etek révén biztosra ve­hető itt a termelési költsé­gek további csökkenése. Üjabb milliókat szán a i§ megközelítették. A sertéstenyész-telep mai állapotában még messze áll a korszerűtől. (Most készül az új, 4 és fél ezer férő­helyes hizlalda tervdoku­mentációja.) Mégis egy-egy kilogramm sertéshús önkölt­sége — méghozzá százvago­nos tételekben — csak vala- gazdaság a következő évek­mivel több itt 15 forintnál, ben úthálózatának javítására Ez az üzem megyénk ieg- „ . „, .. .... nagyobb szőlőtermesztő gaz- eS 3 dolgozók szocláhs vi" dasága. 731 kataszteri hold szonyalnak fejlesztésére, termőterület átlagában 32 Például az ásotthalmi kerü­mázsa borsző'őt értékesítei- létben új ebédlő, kultúrte­tek az őszön. A gazdaság ez­által a szőlő- és bortermesz­tés országos élvonalába ju­tott. Addig míg más üze­mekben, főleg tsz-ekben a rem, étterem és fürdők épül­nek a szőlőmunkások számá­ra. CsepI József SZERDA, 1°68. MÁRCIUS 13. DEL-M$YAR0RS/AG 3

Next

/
Thumbnails
Contents