Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

Exportra A képen még gyártás közben látható kitűnő minőségű telefonzsinór segítségével hamarosan Jugoszláviában beszélgetnek az emberek. A Magyar Kábelművek szegedi gyáregysége több mint egy éve készíti ezt a termeket, s azóta jelentős sikereket ért eL Eddig csak a Magyarországon gyártott telefonkészülékekkel együtt került külföldre a rugózó telfonzsinór, az idén azonban már eg"magában is érdé'lód ökre talált. Nagyobb mennyiséget szállítanak belőle Ju-oszláviába. A szegedi kábelgyárban az első negyedévben mintegy 70 eze- tel ~fonzsin*rt és 300—100 ezer méter késTÜIékzsinórt gyártanak. Somogyi Károlyné felvétele Áthelyezik a 4-es villamos végállomását Tavaly kezdte el a Szegedi Közlekedési Vállalat régebbi villamoskocsikból az igen nagy befogadóképességű, a mai követelményeknek megfelelőbb járművek gyártását A múlt év folyamán már egyet üzembe helyeztek, a második is befejezés előtt álL Ilyen átalakítást csak vasvázas régebbi járműveken tudnak végezni, ehhez eddig megfelelő tartalékkal rendelkeztek, a további gyártási munkákhoz azonban jelenleg még működő villamoskocsikat kell kivonni a forgalomból. Így kerül sor hamarosan a 4-es vonalon közlekedő 301-es és 302-es számozású szerelvény műhelybe küldésére és átalakítási munkáinak megkezdésére A vállalat főmérnökének tájékoztatása szerint" ez azzal jár, hogy — mivel a forgalomból kivont kocsik helyett egyoldali leszállását állítanak be — át kell helyezni a 4-es villamosvonal végállomását. A vállalat és a városi tanács építési és közlekedési osztálya az új végállomásnak a Vörösmarty utcában levő Juhász Gyula Művelődési Otthon előtti árkádsor külső sávját tartja alkalmasnak. A múlt évben e szakaszon végzett út- és járdaépítés sorná ezt Mtcglülciilcis Nagy létszámú kőművesbrigádhoz készültem. Nem véletlenül. Jó hírű. becsületes munkájuk és egy tekervényesen eljuttatott panaszféle indított a vendégeskedésre. Ügy hallottam, mostanában nincs erejükhöz szabott elfoglaltságuk, nincs lehetőségük, hogy brigádba összefogott tehetségüket kamatosan kihasználják. Hogyan? Hiszen az építőipar szegény a munkáskezekben, a munkaerőben. Nap mint nap hallani, hogy a feladatait csak erőfeszítéssel képes megoldani. Hogy lehet akkor, hogy Takács Józseféknek nem akad elég nagy darab rakni, vakolni való fal? Lakóhelyükön, Szentesen befejeződött a lakásépítkezés, és otthon nem is igen akadt ehhez hasonló nagy munka. Máshová kellett volna menni, de akkor — ahogy többen is elmondták — még nem nagyon akaródzott. Maradtak Szentesen, „beérték" az aprósággal. Persze ezt a könynyebb fajsúlyú elfoglaltságot megunta a brigád és belátta, ha együtt akar maradni, ha meg akarja keresni pénzét, kimozdul Szentesről. Így tettek, s végül Hódmezővásárhelyen ismét egy nagyméretű lakásépítkezésnél kötöttek ki. A történet azonban itt még nem ér véget. Hozzátartozik ehhez, hogy a brigád kenyéradójánál. a Csongrád megyei Ál'ami Építőipari Vállalatnál alapvető változás történt. Átalakult a vállalat életében döntő műszakiszervezési módszer. A régi főépítésvezetőségi rendszerről az úgynevezett sorrend programozásra tértek át. Azaz, a vállalat egy-egy építkezésen nem szervez külön ács, kőműves, kubikos, csatornázó és még sokfajta brigádot. Eddig egy-egy építkezésen a kőműveseknek sokféle munkát kellett végezni, amíg a ház el nem készült, ott dolgoztak. Az új módszerben az ácsok, kőművesek, kubikosok önálló csapatokként építkezésről építkezésre járnak, a sorrend, a célszerű munkafolyamatok szerint. Elérkeztünk oda, hogy specializálódott az egyik legősibb tevékenység, az építkezés. Ez egyben annyit jelent, hogy a hagyományos módszernél lényegesen termelékenyebben, gyorsabban készülhetnek az iskolák, házak, üzemek. Az új rendszer hozta magával Takácsék problémáját is Az emberek még nem idomultak az újhoz, ahhoz, hogy egyik héten Szegeden, a másikon már talán 50 kilométerrel arrább kell kőműveskedniük. Az új módszer előnyeihez kétség sem fér. Az is nyilvánvaló, hogy ez a fejlődés útja. Bebizonyosodott, hogy a technikai, szervezési újítás egymagában kevés. A változás „láncreakciója" az embernél ér véget; a változásban az emberrel is számolni kell. Az építőipari vállalatnak az eddigieknél is jobban kell törődni a magyarázattal. Több időt kell szakítani arra, hogy az új módszerek végrehajtói megértsék, miért hoznak nagyobb áldozatot. Matkó István a járdasávot már eleve ilyen elképzeléssel szélesítették. A Széchenyi térre azért nem mehet be a 4-es villamos, amikor már egyoldali leszállású kocsit helyeznek üzembe, mert ott a jobb oldali leszállás a sínek között nagy balesetveszélyt és forgalmi akadályt jelentene. A központi villamosállomás e változás miatti átalakítása viszont nagy munkát igényelne, s abban az esetben sem lenne véglegesnek tekinthető. Ugyanis a következő években — amikor teljes hosszában befejezik a Lenin körút úttest-átépítését, s annak egy szakaszán megvalósul a középre fektetett két sínpárhálózat — néhány közlekedési vonal átszervezését is tervezik. Az elképzelések szerint például a Széchenyi tér tehermentesítése céljából akkor majd a Radnóti gimnázium előtt a Lenin körúti járat kanyarodik rá a József Attila sugárútra és azon megy a fodorteleni végállomásig. A Radnóti gimnázium és a Széchenyi tér között nem lesz villamos. A 4/-es villamos végállomásának a Vörösmarty utcába való áthelyezésére már március második felében sor kerül, a pontos időpontról a közlekedési vállalat még újságon keresztül és hirdetményeken értesíti az utazóközönséget. Ettől az időponttól kezdve lehetőség lesz arra is, hogy nagyforgalmú időszakokban a 4-es vonalon nagyobb befoeadókénességű csuklós szerelvéove'ret is üzemeltessenek. Egyébként iúliusban ere a iáratra állít'ák be a K^M-tól akkorra írért úi. 240 személy szállítására alkalmas villamosszerelvényt is. K. J. Textiles találkozó Háromszázötven fiatal — kiváló ifjúmunkások, műszakiak, újítók, szocialista brigádvezetők, KISZ-vezetők és aktívák — részvételével, május 17-én és 18-án országos textilipari ifjúsági találkozót és konferenciát rendeznek Szegeden. A fenti információ azon a tanácskozáson hangzott el, amelyet a KISZ Csongrád megyei bizottsága rendezett tegnap a textiles KlSZ-titkárok részére. Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára bevezetőjében vázolta a találkozó célkitűzéseit: megismertetni, népszerűsíteni az iparág fiataljai előtt álló legfontosabb feladatokat, alkalmat adni a vendég és vendéglátó ifjúsági szervezetek eszmecseréjére, s nem utolsó sorban arra is, hogy jól szórakozzanak a fiatalok a kétnapos rendezvényen. Harmatos József, a KISZ Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője ezután ismertette a részletes programot. A nyitó előadást — ..Az iparági KlSZ-szervezetek tevékenysége a gazdasági reform időszakában" — konzultáció, vita követi. A kender-, rost-, pamut-, ruipari üzemekben is látogatást tesznek a szakmabeliek; megvitatják a termelési és mozgalmi munka tapasztalatait. Vidékünk iparának fejlődését reprezentálja majd A megye textiliparának fejlődése az III. ötéves terv időszakában című nagyszabású kiállítás. Megalakult a Művészeti Alap Harmincegymillió forint az idei költségvetése az újonnan — rendeletileg január 1-től — megalakult Művészeti Alapnak, amely az alkotói területek korábbi három (képzőművészeti, irodalmi ós zenei) alapjából jött létre. A régebbi három alap egységesítésével most egységes pénzügyi gazdálkodásra tértek át, szervezetileg az új intézmény egészén belül külön szakosztályként működik a három terület, mindegyik élén igazgatóhelyettes áll, illetőleg nyolctíz tagú művészeti vezetőség dolgozik. Finom kis S

ok fejnek még ma is szokatlan, hogy szocialista vállalatok egymással — úgymond — konkurrálnak. Szentségtörésnek tartják, hogy állami cégek „lerontsák" egymás gazdasági esélyeit vagy versenyt fussanak egymással és a szövetkezetekkel. Legyintéssel intézik el, mint holmi kapitalista receptet, s ha tehetik, ki is térnek mindenféle verseny elől. Hiszen milyen „jó" az a sokat emlegetett monopolhelyzet! Nem kell sokat töprengeni, úgyis oda szorul mindenki, s azzal elégszik meg, amit eppen kap! A „karaván" azért természetesen halad, s a verseny, a gazdaságirányítás új rendszerének ez a fiatal palántája is erősödik. Különösen sok jelét látjuk, tapasztaljuk ennek máris a kereskedelemben. A vállalatok egymás után tesznek mind kedvezőbb ajánlatokat a vásárlóknak. Amire éveken keresztül biztatta őket mindenki, most a nagyobb ónállóság és jogkör keretében maguk szorgalmazzák. Kényelmesebben lehet vásárolni, hiszen már-már általános lesz, hogy hazaszállítják a mosógépet, a televíziót — méghozzá sok helyről ingyen! — s a lakásban üzembe is állítják. A kereskedők minden eddiginél többet járnak áru után, s lelnek is új forrásokat. Üzemekkel nyitnak közös ü/leteket a kereskedelmi szervek, hogy márkás holmikat szerezzenek pultjaikra, s árkialakító jogukkal is úgy '.gvekeznek élni, hogy nagyobb forgalommal érjék el a remélt nyereséget. Kereskedelmi vállalatok igazgatóinak megbeszélésén vettem részt nemrégiben, ök mondták el, hogy ez nemcsak kicsiben vgn így, hanem nagyban is. A nagykereskedelmi vállalatok is igyekeznek megtartani vevőkörüket, •i kedvezőbb ajánlatokkal rukkolnak ki. De finom kis ravaszkodások is dolgoznak a versenyszellem éledése ellen. Vannak, akik helyzetüknél fogva „nem veszik a lapot". Megegyeztek, hogy nem kényszerítik egymást semmire. Marad mindenki a maga helyén és területén, nem tör be a másik „érdekszférájába". Késa egy kis „szocialista kartel" ... felosztották maguknak a kiskereskedelmi világot... Egy ideig lehetett kapni két szegedi boltban ropogós üllési kenyeret — ,de eltűnt, megszűnt... Nem vették? Vagy ártott a szegedi sütőipar tekintélyének? Vagy ellensúlyozni kellene valamivel? A szegedi Csemege-üzletekbe citromot szereztek valahonnan, amikor a hagyományos szállítóhoz hiába fordultak. ök hoztak és mérték. Ezzel kétszeresen is jót tettek • vásárlóknak, bár csak az egyik jótett volt kalkulálható. Mikor kitudódott, hogy citromot árulnak, s „idegen" forrásból való citromot, a hagyományos szállító azonnal megtömte a csemegebo'tok környékén levő egyéb üzleteket 3 keresett vitaminpótlóval. Ezen most mindenki nyert — ds csak, mert citromról volt szó S ez a kontra mégiscsak ravasz kis figyelmeztetés: „El mertek menni beszerezni máshová? Hát majd mi megmutatjuk!" S mintha csak ugyanerre a rugóra járt volna az ész egy másik helyen. Friss tojást hoztak tsz-ekből a boltba, s ezért lényegesen kevesebbet vettek át a 24 órás szavatosságú tojásból a régi szállítótól! Nem hagyták szó nélkül. Csak ez a szó nem olyan volt, hogy „szállítunk mi is kifogástalan tojást eleget", hanem inkább efféle: „a tszek nem tudnak nektek mindig annyi és olyan tojást szállítani ... hát majd akkor törlesztünk". Most még hatásos fegyverek lehetnek az ilyen és hasonló kis ravaszságok, de csak addig, amíg a termelés tökéletes, teljes árufedezetet nem tud adni mindenből ehhez a versenyhez. Etikusnak azonban most sem nevezhetők semmiképpen. Ezek a húzások ugyanis a fogyasztók ellen dolgoznak; a tökéletesebb és választékosabb áruellátás igénye ellen. Pillanatnyi vállalati érdekeket helyeznek szembe társadalmi érdekekkel. Ezért akár bűnül fel lehetne róni őket. A mai helyzetben azonban minősítsük még csak úgy ezeket a finom kis ravaszkodásokat., mint amelyek hoszszabb távon egy-egy vállalatnak sem kifizetődők. Azt a partnert, aki a kényszerítés eszközeivel akar dolgozni, az első percben faképnél hagyják, amint a kényszerítés lehetőségei megszűnnek. 3

á, rendben, egynémely fej még nem gondolta át teljes hosszában ezt a folyamatot, vagy nem tud lemondani pillanatnyi helyzetek csábításainak kihasználásáról. Az élet majd rékényszeríti őket. De azért mégsem lenne haszontalan kis ravaszságokkal való kontrázás helyett azon töprengeni, hogy ez a versenykedv nem három nap... s ennek a versenynek szocialista tisztessége, etikája is van, s méginkább lesz... Sz. S. 1* Szegedi kutatók munkája az első magyar őszi zab Magyar cégek készülnek Hannoverbe Erost Patzold, a hannoveri vásár vezérigazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón ismertette a jövő hónapban nyíló hannoveri vásár előkészületeit. A vásárra több magyar vállalat — elsősorban a gépipari elektronikai, erősáramú berendezéseket exportáló, gyártó vállalatok — jelentették be részvételüket, (MTI) Ismét egy űj növénnyel rangosodott a szegedi mezőgazdasági kutatás, tovább gyarapodott hazai és nemzetközi hírneve. Dr. Somorjai Ferenc, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugalmazott igazgatója és dr. Nagy Miklós, az Intézet tudományos munkatársa új zabfajtát állítottak elő. Eddig egyetlen hazai elismert őszi zabfajta sem volt a magyar mezőgazdaságban. A két szegedi kutató nagy hiányt pótolt mezőgazdaságunk számára. Tudniillik mostanáig a köztermesztésben levő tavaszi zabfajtákat alacsony termésátlagaik miatt nem szívesen termesztették a mezőgazdasági nagyüzemek, mert általában alacsony termésátlagok miatt a termelési költségek sem térültek viszsza. Az „Üjszegedi őszi zab" néven tudományosan minősített űj takarmánynövény szemtermése sokéves összehasonlító kísérletek alapján mintegy 35—40 százalékkal haladja meg a tavaszi zab átlagát. Intenzív körülmények között azonban — például a szegedi öthalmi állami gazdaságban — 27 mázsáig emelkedett a holdankénti átlagtermése. Más növényekkel keverve jóminőségű zöldtakarmányként is számításba jön. A korábbi évtizedekben a magyar mezőgazdaság — mert nagy szüksége volt rá — Angliából és Franciaországból importált előbb említett termelési céllal őszi zabfajtákat. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A mi talajainkon sorra-rendre kifagytak, viszont az újszegedi őszi zab a legszigorúbb telet is nagyszerűen viseli el. KEDD, 1968. MÁRCIUS 12. Varsói nagykövetünk átadta megbízólevelét Némety Béla, a Magyar Népköztársaság új varsói nagykövete hétfőn délben átadta megbízólevelét Edward Ochabnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Az átadásnál jelen volt lengyel részről Julián Horodecki, az Államtanács titkára, Jozef Winiewicz külügvminiszterhelyettes és Edward Bartol, a lengvel Külügyminisztérium protokollfőnöke; magyar részről jelen voltak a nagykövetség diplomata munkatársai.