Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

Állóeszközök Bga^igEfegg Drágább a tej Ásotthalmon és gazdaságosság A gazdaságirányítás rendjére való áttérés új pedig selejtezésre került, sza- így a felesleges állóeszkökölcsileg és fizikailag egyaránt csökkent értékű állóeszköz-állomány nem tudott számottevően megmozdulni. Ezért az elvűit műszaki színvonalat és technoolyan fagylaltgépet ajánlott lóSiát képviselő állóeszköfel a Szegedi Konzervgyár- zök kiszűrése, lecserelese. az mos területen már 1968. évet zö'knek mindössze egyhetede nak, amely új állapotban 20 állandóan napirenden levő megelőzően olyan átmeneti minősült más vállalatnál ezer forinttal olcsóbban be- alapvető fontosságú kérdesek szerezhető. A hasznosításra került állóeszközöknek nagyobb háintézkedóseket tett szüksé- használhatónak, ugyanakkor gessé, melyek a korábban a selejtezés aránya igen ma— többnyire a gazdálkodó gasnak mondható. A kiseegységek akarata rekvése ellenére _ _ kedvezőtlen feltételek meg- 1930 előtti gyártású gép és szüntetésére irányultak, berendezés volt, s a többi Ilyen intézkedés volt többek selejtezett gép életkora is kÍÍZÖt!,,l hasz"alaton mfghaladja a 15-20 évet, s ^űkösen^endelke^nek allo alloeszkozok hasznosita- mindössze 5 százalékra tesának és selejtezésének at- hető a 10 évnél nem régebmeneti rendjét szabályozó bi gépek aránya. 25/1966 OT-PM számú uta- A feleslegesnek minősülő srtás is 1967. év vegén a állóeszközök más területen nepi ellenorok tobb szegedi, történő hasznosítását több illetve megyei üzemben tényező nehezítette. így az megvizsgáltak, hogyan ebiek átadásra szánt állóeszközök „ ^ a rendelkezes adta lehetősé- között viszonylag sok volt a korszak lezárását jelentette. f. Yré ,milyen 4ei?ye" speciális jellegű berendezés, Befejező időszaka volt ez az zok hátráltatják a rendelke- ahoi átvevőként országosan zes céljainak megvalósító- is csak néhány, vagy esetleg sat A nepi e lenőrzés hely- egyetlen vállalat jöhetett ben egy új irányítási rendszim vizsgalatainak tapasz- számításba. A Mérleggyár szer bevezetésének előkészi talatai szerint elmondható, például jellegénél fogva mo egyike kell, hogy legyen a következőkben. Mindezek megvalósulávagy tö- lejtezett állóeszközöknek n^ada került" könyvTóváírás- sához — számos egyéb télétrejött azonban háromnegyed része sai átadásra mint értékesí- nyező mellett — véleméJ!" tésre. Ennek az a magya- nyem szerint szükség van rázata, hogy a vállalatok és arra> hogy az állóeszközokegyéb gazdálkodó szervek nek a termelésben betolto Lt be- szerepével kapcsolatosan erruházási pénzeszközökkel. „Sokunknak van csecsemő je, kisgyermeke — írja Ásotthalomról M. J.-nél —, s a tejet részükre a tejcsarsokból vásároljuk. A kimért tej ára Ásotthalmon 3 forint 60 fillér. Ezzel szemben Szegeden mindenütt 3 forintért, az üveges tejet pedig 3.60-ért kapják a vásárlók. Miért van ez a szembetűnő árkülönbség?" csolatban Csada Lászlótól, a Osongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől kértünk információt. Elmondotta, hogy a Tejpiari Vállalat a tej forgalomba hozatalát több községben átadta a tsz-eknek. A közös gazdaságok viszont magasabb zsírtartalmú tejet hoznak forgalomba, mint a Tejipari Vállalaté. Ásotthalom esetében Idejétmúlt nézetek Az 1967-es esztendő egy lyozottabban érvényesül az állóeszközök szerepe a műszaki, technikai fejlődésben, valamint a versenyképességhogy az utasítás adta lehe- nop0l helyzetben tőségek meggyorsították a gyártási tevékenységet illefelesleges alloeszkozok fel- tően, igy a kifutott gyárttarasát A megvizsgált val- manyaihoz használt célgépelalatok már az ev első fele- ket senkinek sem tudja elbf,n feleslegesnek minősítet- adni vagy átadni. Egyes ese- ben a hazai és különösen a ték álloeszkoz-állomanyuk tekben a feleslegessé vált ál- nemzetközi piacokon. Bár 2,3 százalékai* Jelentós mér- lóeszközök maradványértétetai feltárást végzett a Sze- ke meghaladja egy hasonló gedi Konzervgyár, a Kender- rendeltetésű új, korszerűbb fonó es Szovoipari Vallalat, berendezés beszerzési árát. valamint a szegedi textilmű- Például az egyik fővárosi vek. vendéglátóipari vényesült idejétmúlt nézeteket és elveket korrigáljuk, s a termelés technikai oldala, mely a további fejlődés alapvető feltétele, elfoglalja tudatunkban a megillető helyét Az új mechanizmusban nem lehet úgy megítélni a régi állóeszközöket, hogy azokat addig kell a év egy túlhaladott gazdasa- vállalatok birtokában tartagi mechanizmusnak, s egy- amíS csak alkalmasak valamilyen gyártmány előállítására, hanem úgy, hogy figyelembe vesszük a gép után fizetendő eszközlekötési járulékot, a lekötött üzemterületet (ahol más gépet lehetne helyette működtetni), az általában magas javítási igényt, a gyártmányfejlesztésre gyakorolt visszahúzó hatást, s mindezt összevetve a gép által gyártott termékek nyereségével alkothatunk megalapozott ítéletek Klónkul László tését szolgálta. Ebben az új van a irányítási rendben hangsúOlvasónk panaszával kap- is erről van szó. „Kisbottal" a kesztyű nyomában Benedek József (Hernyós kesztyűjéről u. 6. alatt lakó) olvasónkar- semmit ról tájékoztat bennünket, hogy március 2-án este betért a Napsugár bisztróba vacsorázni, majd két pohár sört fogyasztott. 11 óra után nem tudtak Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója az esettel kapcsolatban arról Informált bennünket, hogy a Napsukiment a mellékhelyiségbe, gár bisztró önkiszolgáló az asztalon hagyott még fél rendszerű üzlet Az asztapohárnyi sőrt, s mellé tette lóknál felszolgálás nincs, bőrkesztyűjét is. hogy lás- Következésképpen az asztasák: az asztal foglalt. Mire Ion hagyott értéktárgyakért visszament, bőrkesztyűjének nem vállalnak felelősséget, hűlt helyét találta. Bárkitől csak amit a ruhatárban heérdeklődött az üzletben, lyeznek el Bonyodalmak egy hűtőgép korul 1967-ben a korábbi éveknél nagyobb arányú selejtezés történt, s ez döntően régi, a világháború előtt gyártott állóeszközöket érintett, vállalat mégis a túl koros, s így erNemzet' gazdaság/ érdekek összességében azonban a feltárás mértéke elmarad a várt nagyságrendtől, mert ebben az időszakban a vállalatok még csak nagyvonalakban ismerték az X968. januárjától gazdálkodásukra ható tényezőket, szabályozásokat Ennek is tulajdonítható, hogy leginkább csak az egyértelműen megítélhető esetekben döntöttek. Különösen nehéz volt dönteni az ideiglenesen feleslegessé váló állóeszközök megítélésében. A piád helyzettől függően számos termék termelése ingadozik, időlegesen vagy esetleg véglegesen megszűnik. Ebből adódóan egyes gépek, illetve berendezések feleslegessé válnak. Ezektől a termelő nem mindig célszerű végleReálbér, reáljöve bérszínvonal Az új gazdasági mechanizmusban érvényesülő szabályozások és előírások azonban határt szabnak a jövedelememelésnek. A vállalatok ugyanis csak akkor nöA gazdasági reformmal anyagi Javak termeléséből kapcsolatban gyakori beszéd- fakad. De a lényegnél matéma a bérek és a bérszán vt>- radva: a reáljövedelem töbnal, illetve a lakossági pénz- bet jelent a reálbérnél, azaz bevételek és a fogyasztás a pénzben jelentkező munvárható alakulása. Az egy- kabérnél, mert magában fogszerű ember gyakran ellent- lalja a kifejezetten nem bér- velhetik dolgozóik bérét, ha mondást vél felfedezni az jellegű jövedelmeket is. Ilye- egyúttal a nyereségűk töéves tervszámokban. "Dilán nek például a nyereségre- mege is növekszik. A maxiérthető Ls ez a feltevés, hl- szesedés, a nyugdíj, a csa- mális eredmények esetén szen ilyen számokat találha- ládi pótlék, a táppénz, a ju- nem emelhetnek azonban tunk idei népgazdasági ter- talom, a különélési díj, a többet, mint 4 százalékot, vünkben: a lakosság pénz- szerzői díjak, a segélyek, az Tehát világos, hogy az új bevétele 1968-ban körülbelül ösztöndíjak, a nyereség, a munkás és alkalmazotti lét7 százalékkal fog emelkedni, kamat és így tovább. A re- szám. valamint az új nyuga kiskereskedelmi árufarga- áljövedelem ezenkívül ma- díjasok pénzbevétele is nö"hér'enHptó^Cfftl lom növekedése ugyanennyi- gában foglalja az igénybe- veti a lakossági bevételeket. uaciiucTOKMui vel Eddig stimmel is a do- vett szociális; kulturális, Ezért nő a fogyasztás és a eesen meeszahsdnini rö^w log> a számok később egészségügyi és más juttatá- kiskereskedelmi forgalom előfordulhll ' hogT -ellentmondásossá", sok értékét is. mértéke mintegy 7 százalékszükségessé válnak. Több Ez ^^ valahogy lgy szól: A bérszínvonalat eddig in- kai ebben az esztendőben, helyen azonban olyan dolco- f ,munkafok é_s alkalmait- kább M átlagbérek fogalma- vagyis magasabb mértékben, -.ókra bízták az állóeszközök íf-k reál~ kdnt ismertük. Az átlagkere- mint a jelenleg dolgozó emminősítését, akiknek nem ^^'L^^^ttik^í; fanként, minisz- berek bere. volt lehetőségük a termelés SÍ*^ SS™ 1? lén"m?nkeRt- Yagy vallala" Részletesen talán nem ls persDektíváiát meeítélni . J M reáljövedelme u- tönként határoztak meg egy- , „ . , „ „ „ , perspeKuvajai megítélni. letve a parasztság reálfo- egy tervévre. Az átlagbér- kel1 foglalkozni az eletszínAx állóeszközök felesle- gyasztása pedig egyaránt 3— színvonalon belül az egyéni vonal hélyzetévél, mert a gessé minősítése főként el- 4 százalékkal emelkedik keresetek alakulását termé- reálbérek emelkedése jelenavultsag, technológiai val- 19fW-ban A két szám közötti szetesen elég nagy önállóság- t6sen hehatórolia azt de tozas, illetve kihasználatlan- differencia jelent gyakran ^ a vállalatok vezetői ha- í.f" nenataroija azt, ao ság miatt következett be. kérdést Hogyan? Miből? tározták meg. A bérszabá- kortiidott, hogy az eletszinTechnológial változás vagy Talán először a bérek fo- lyozásnak ez a rendszere bi- vonalat meghatározó tényegyértmány kifutás következ- pálmát kellene tisztázni. A ZOnyos tekintetben előnyök- zők sora jóval kiterjedtebb, teben különösen az élelmi- bér, azaz munkabér a sao- kel is járt, mert megákadá- mint önmagában a bér. Ide szeripar területén vált jelen- cializmusban a munkások ívozta a nominálbérek spon- kell sorolni a dolgozók áltatősebb volumenű állóeszköz- és az alkalmazottak részese- tán emelkedését, de hátrá- lános társadalmi helyzetet, állomány feleslegessé dése a nemzeti jövedelem- nyai ^ szembetűnőek vol- a munkahelyek kulturáltság! A feltárt felesleges áüő- nek abból a részéből, ame- tak, mert a személyi jőve- fokától a rendelkezésre álló eszköz-állomány egy része lyet a lakosság személyes fo- delmek alakulása nem vált szabadidőig valamint az ái— főként a gyártmányőssze- gyasztására szánnak. A ré- párhuzamossá a vállalati talános egészségügyi, szociátétel vagy a gyártástechnoló- szesedés a végzett munka eredmények alakulásával, s lis és kulturális helyzetet, gia módosulásával felesle- mennyisége és minősége jgy inkább fékező hatást szinvonalat is. gessé válók — jó állapotú, alapján történik. Hogy mek- váltott ki a merev átlagbérhasználható gép és berende- ez a részesedés, azt rendszer a termelékenység zés. A korszerűsítés, üzem- általában a termelőerők szín- alakulására fejlesztés kapcsán felesleges- vonala határozza meg. A bérpolitikának általásé váló állóeszközök között A pénzben kifejezett mun- ban olyannak kell lennie, is számos termelőberende- kabért nevezzük nominál- hogy megfelelő arányokat zés akad, melyet kisebb üze- bérnek, vagyis azt a pénz- biztosítson a termelés és a mekben még eredményesen összeget, amelyet a dolgozó fogyasztás között, valamint működtetni lehet Fontos a végzett munkájáért kap. olyannak, hogy csak gazdanemzetgazdasági érdek, hogy A reálbér pedig nem más, ságilag alátámasztott bérek ezek a gépek és berendezé- mint a munkabérért vásá- kerüljenek kifizetésre, s a sek, melyek selejtezése nép- rolható anyagi javak és szol- lehető legnagyobb mértékben gazdasági szinten még in- gáltatások mennyisége. Fel- ösztönözzenek az eredmétételezzük, hogy a munkabér nyesebb gazdálkodásra, adott nagyságú. Akkor a Ebben az esztendőben a reálbér színvonala a köz- bérek emelkedése megfelel szükségleti cikkeik és a szol- a harmadik ötéves terv előgáltatások árszínvonalától irányzatának, sőt valamivel íügg. Ebből következik, hogy gyorsabb is annál, mert egv a nominálbérnek az árszín- esztendőre vetítve magasabb vonalhoz viszonyított aránya. az életszínvonal alakulásának fontos és megbízhatóan mérhető mutatója. Nagyon röviden és pori G. 1. Imri Ferenc, 695. szám alatti Domaszék Végül Szabó Sándor üzemlakosú ol- vitel! osztályvezetőhöz juvasónk tavaly vásárolt, még 4ot4unk- A"0.1, tájékoztatott, hogy Domaszéken is nemregaranciális 120 literes hűtőszekrényének bonyodalmas gen mértek feszültséget és . „, . „ . . semmilyen problémát nem javítása miatt tesz panaszt ^j^^ak Lehetsée hogy i A garanciális javítással sem .. , , . ', , , tudták helyrehozni hűtő- faöakozásban, a kötéséknél szekrényét Indokolatlanul kikapcsol, s végül arra a megállapításra jutottak, hogy áramingadozás keresendő a hiba. A panasz bejelentéséről nem értesült ígérte viszont hogy sürgőokozza sen megmérik az ottani hálózat feszültségét Gyanakarra, hogy mégiscsak a hűtőgépben keresendő a hiba, esetleg a motornál. Szorulás esetén áramfea hibát Ezt bejelentette levélírónk a DEM ASZ szegedi ^ Monban uzletigazgatosagan ot hettel ezelőtt ígérték, hogy órával megmérik a feszültséget Neveket is irt panaszosunk, hogy a DÉMASZ-nál kikkel ugyanjs -nagyobb beszélt azokat kerestük mi „_..,,„.„ . . . „ is, s közben kiderült hogy sz«"®eg lephet fel. s ilyentöbb azonos vezetéknevű dolgozója van a vállalatnak. kor tényleg kikapcsol a hűtőgép automatája. Kétszázezres kontó A Tisza város előtti szakaszát tekintve a Szeged m. j. városi tanács adott esetben önálló árvízvédekező. A védtöltés mindenkori épségére, biztonságára ügvelni is hatáskörébe esik. A tavaly mozduljon a rengeteg viz nyomása alatt Az árhullám levonulásáig idejében megerősítették a töltést hogy majd utána rendbehozhassák. Polgár István, az Alsótitavaszi hosszan tartó tiszai szavidéki Vízügyi Igazgatóáradáskor derült ki: a Bo- ság helyettes vezetője elszorkánysziget előtt a köz- mondotta, hogy területükön raktárak mellett összevissza eddig még soha nem észlellyuggatták a védőtöltést a tek a védőtöltéseken ekkora, patkányok, olyan sűrűn és vagy ehhez hasonló kártehosszan, hogy az már kőz- vést A kutricákat és górévetlen veszélyt jelentett. A kat azonnal lebontatták a Gabonafelvásárló és Értéke- töltés lába mellett — mint sítő Vállalat ugyanis „ideig- ahogy ezt. annak idején lalenesen" olyaVi közel épített PunkbaR f* megírtuk. Kalygabonatároló kutricákat, gó- hacsA átmérőjű alagutrendrékat a töltéshez, hogy a ?zert 4310113,6 3 feltaraskülönféle fajtájú pockoknak kor ,és természetesen meg és egereknek ez a „terített a"ny' rágcsálót a megbolyasztal" kedvezett a „letele- gatott_ odúkban, hogy alig pedésre". Rombolásuk folytán nem kellett volna sok, hogy a töltés szerkezete a meggyengült szakaszon megdokolatlan, eljussanak a társadalmi termelés olyan szférájába, ahol még hasznosan üzemeltethetők. Magas selejtezés A vizsgált időszakban felszámolt felesleges állóeszköz-állomány 6 százalékát értékesítették a vállalatok, 10 százalékát könyvjóváírással adták át más termelőszervezeteknek. 83 százaléka az átlagnál. A termelés növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy a munkások és az alkalmazottak számát mintegy 1.5—2 százalélckal tosan is megfogalmazhatjuk emeljék, de a termelékeny a jövedelmet: minden pénz- ség emelkedése révén várbeni, vagy természetbeni hatóan az átlagbérek 2.5 juttatás, bevétel. Jövedelem százalékkal emelkednek pedig végsólokon csakis az majd ebben az esztendőben. Lesz-e vízinség? A Szovjet Tudományos A tudósok számításaikat Akadémia Földrajzi Xntéze- arra a feltevésre építik, tének munkatársai arra a kö- hogy a századforduló idején vetkeztetésre jutottak, hogy a Földnek már hat-hétmilszázadunk végén az emberi- liórd lakosa lesz> az ipari 10 ségnek szembe kell néznie a . vízínség veszélyével, ha a termeles volumene pedig víz felhasználásának és vé- —15-szorosére emelkedik, delmének jelenlegi elvein Könnyebb lesz a Föld lakosnem változtatnak. Számítá- ságát élelmezni, mint vízsaik szerint 30 év múlva bolygónkon a folyók teljes vízhozama nem lesz elegendő ahhoz, hogy pótolja az üzemekben, gyárakban és városokban felhasznált óriási víztömeget. zel ellátni. győzték azokat agyoncsapdosni. Nehéz földmozgató gépekkel haraptattak a töltés úgynevezett mentett oldalú részébe, mintegy 300 méter hosszan. Mélyen kiemelték a fertőzött, tönkretett főidet. Pótlásul a hullámtér tiszta talaját használták fél es döngölték le gépekkel. Mintegy 3 ezer köbméter földet kellett megmozgatni, hogy a védtöltés visszanyerhesse erejét. Az Országos Vízügyi Hivatal 200 ezer forintot biztosított az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által végzett munkákra. Ennyibe és a rizikóba került, hogv annak idején valaki mecgondolatlanul a töltés lábához közel engedte építtetni a gabonatároló kutricákat és górékat — „ideiglenesen". L. F. VASÁRNAP. 1968. MÁRCIUS 10. DEL-MAGYARORSZÁG 9