Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-05 / 54. szám

11 konzultatív találkozó hétfői munkakiese (Folytatás az 1. oldalról.) FOUAD NASSAR, a Jordániái Kommunista Part főtitkára AT. elmúlt hét évben történt világpolitikai eseményeket és változásokat fejtegette, ezzel igazolva a kommunis­ta és munkáspártok nem­zetközi tanácskozása össze­hívásának szükségességét. A nemzetközi kommunista mozgalom egysége, valamint a szocialista országok szoli­daritása ma már nemcsak a kommunistákat érintő probléma, hanem érdeke ko­runk összes antiimperialista erőinek, mindazon erőknek, melyeik részt vesznek az im­perializmus. a koloniallzmus és a neokolonializmus elleni harcban. Ma ezek az erők tudatában vannak annak, hogy eme egység hiánya, vagy gyengesége felbátorítja az imperialistákat ós lehető­séget teremt számukra, hogy egyre inkább kiterjesszék agressziójukat. Éppen ezért nem véletlen, hogy ezekben az években az amerikai im­perializmus agressziója nö­vekedett, vagyis ugyanabban az időben, amikor a nem­zetközi kommunista mozga­lom soraiban és a szocialista országok között a szakadás tendenciái megjelentek. MOHAMED HARMEL, a Tunézia Kommunista Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára beszélt a nemzetközi kom­munista mozgalom megosz­tottságónak a harmadik vi­lág politikai helyzetére gya­korolt kedvezőtlen hatásá­ról, rámutatott arra, hogy azoknak az afrikai és arab országoknak, amelyek nem­rég vívták ki függetlenségü­ket. milyen harcot kell vív­niuk az imperializmussal, amely minden módon meg akarja akadályozni őket ab­ban, hogy tovább haladhas­sanak a fejlődés útján. A harmadik világ ellen inté­zett imperialista támadás szerves része az imperializ­mus globális stratégiájának, amellyel szembe kell állí­tani a forradalmi erőlc, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egység­frontját, amelynek döntő szerepe van a forradalmi folyamatban, bármilyen le­gyen is a befolyása az egyik vagy másik ország ilyen vagy olyan pártjának. Ép­pen ezért a tunéziai kommu­nisták egyetértenek a kom­munista és munkáspártok tanácskozásának gyakorlati előkészítésével és azzal, hogy arra ez év végén Moszkvá­ban kerüljön sor. Arról a javaslatról, hogy valamennyi antiimperialista erő üljön össze, véleménye igenlő, de leszögezte, hogy egy ilyen értekezlet nem helyettesitheti a kommunista pártok értekezletét, mert a kettőnek eltérő és egyben egymást kisgésztíő feladata van. Először a kommunista pártok értekezletét kell ösz­szehívni, amely majd meg­teremti valamennyi haladó és antiimperialista erő tö­mörülésének feltételeit. A Réunioni Kommunista Párt képviselője közölte, hogy pártja határo­zatához híven nem vesz részt nyilvános vitákon. Erre a ta­lálkozóra azért jött el, mert ez tanácskozó jellegű és nem szándéka kritizálni vagy el­ítélni valamelyik testvérpár­tot. Kiemelte, hogy a jelenlegi találkozón Afrika és Ázsia elégtelenül van képviselve, míg azok az országok, ame­lyek közvetlenül csapnak össze az amerikai imperia­lizmussal (Kuba Korea, Vi­etnam), nem vesznek részt munkánkban. Bár nem állt be dönlő eltolódás a világ erőviszonyaiban, a helyzet egyik új vonásaként ki kell hangsúlyozni az amerikai imperializmus megnöveke­dett agresszivitását. Nincs fontosabb és sürge­tőbb történelmi feladat — mondotta a továbbiakban — mint mindenfajta támogatást megadni a vietnami nép győzelme érdekében. Egye­dül ennek a kérdésnek kell szerepelnie a kommunista és munkáspártok következő ta­nácskozásán, amelynek ide­jét,helyét, valamint előké­szítésének feltételeit a jelen­leg távollevő pártokkal együtt kell meghatározni. S. A. DANGE, nz Indiai Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta annak szüksé­gességét és sürgősségét, hogy egy nemzetközi kommunista tanácskozás kidolgozza az amerikai imperializmus által indított agresszív és neoko­lonialista támadással szem­ben alkalmazható közös stra­tégiát és taktikát. Hangsú­lyozta, hogy akkor, amikor a hős vietnami nép ellen indí­tott amerikai agresszív há­ború eszkalációja folyik, egyetlen pártnak sincs joga, hogy halasztgassa, vagy megvétózza egy ilyen tanács­kozás összehívását. Kijelen­tette, hogy támogatja a ja­vaslatot, amely szerint a nemzetközi tanácskozást ez év végén Moszkvában kell összehívni, és hangsúlyozta, hogy az egység csak harc­árán érhető eL AGOSTINO GIACOMINI, San Marino Kommunis­ta Pártja Központi Bi­zottságának vezetőségi tagja elemezve a nemzetközi hely­zetet, hangoztatta, az impe­rialisták fokozódó agresszi­vitása megköveteli, hogy az egész antiimperialista moz­galom haladéktalanul és ha­tározottan foglaljon állást a közös harc mellett Ennek a találkozónak egy világta­nácskozás szervezését kell előkészítenie a tömegek szé­les körű mozgósítására. Az 1968-as nagy moszkvai kom­munista tanácskozás kapjon széles körű nyilvánosságot, hogy a világ dolgozói anti­imperialista harcának vonzó és bátorító példájává váljék. Ezért helyes volna biztosí­tani az egész nemzetközi saj­tó jelenlétét. GUY JEAN DANINTHE, a Guadeloupei Kommu­nista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kifejtette, milyen súlyos kö­vetkezményekkel járnak ha­zájában a nemzetközi kom­munista mozgalomban meg­levő nézeteltérések. A két-, vagy többoldalú találkozáso­kat, a nemzetközi tanácsko­zásokat a Guadeloupei Kom­munista Párt a legalkalma­sabb eszköznek tekinti a testvérpártok között felme­rülő nézeteltérések elsimítá­sára. Hogy hathatósabb har­cot tudjunk vívni az impe­rializmus ellen — mondotta —, különösen pedig azért hogy segítséget nyújthas­sunk vietnami testvéreink­nek, küldöttségünk a kom­munista és munkáspártok l!)68-ban megtartandó nem­zetközi tanácskozása mellett foglal állást A küldöttség a tanácskozás színhelyéül a Szovjetunió fővárosát java­solja. A Nicaraguai Szocialista Párt képviselője szerint is szükséges a moz­galom minden osztagának együttműködése, szolidaritá­sa és összetartása. A nicara­guai delegáció ugyancsak he­lyesli a novemberre javasolt világkonferencia szükséges­ségét. A nicaraguai kommu­nisták küldötte síkraszállt a széthúzás ellen. DÁVID KHENIN. az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára az izraeli küldöttség nevé­ben támogatta azt a kezde­ményezést, hogy még ez év végén tartsák meg a kom­munista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozását A tanácskozás soraink tö­mörítésére, az imperializmus és az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcra össz­pontosítsa a figyelmet, és ar­ra, hogy az antiimperialista harc űj szakaszának megfe­lelő irányt szabó dokumen­tumot dolgozzon ki. JEAN TERFVE, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja az összehívandó tanácskozás célját az alábbiakban jelölte meg: 1. A világhelyzetben 1960 óta bekövetkezett változá­sok elemzése abból a célból, hogy a távlati feladatokat meg lehessen jelölni. 2. A kommunista és hala­dó erők összehangolt akció­tervének kidolgozása a béke megőrzésére és a haladás elősegítésére a szocializmus irányába. A Belga Kommunista Párt véleménye szerint a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének helyreállítá­sát és megerősítését nem le­het elvont ideológiai eszme­cserékkel megoldani, hanem csak az imperializmus ellen vívott konkrét harcban. Támogatja az összes impe­rialistaellenes eró nagy vi­lágértekezletének előkészíté­sét. Mivel azonban egy ilyen összejövetel előkészítése hosszú időt igénybe vevő fel­adat, ezért a nemzetközi kommunista mozgalom elő­készítő tanácskozását tartja kívánatosnak. Egyetértését fejezi ki az 1968. november­decemberi időponttal, vala­mint abban, hogy Moszkva legyen a találkozás színhe­lye. A belga küldöttség külön­féle javaslatokat tett a kon­ferencia előkészítésének módszerével és a viták le­folytatásának módjával kap­csolatban. Felszólalt még a bolíviai, a dominikai és a panamai testvérpárt küldötte. A tanácskozás kedden folytatja munkáját Megkezdődött a záróközlemény előkészítése Komócsin elvtárs találkozója az újságírókkal A francia és indiai testvérpártok képviselőinek sajtótájékoztatói Hétfőn a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége székházában berendezett nemzetközi sajtóközpontban tovább folytatódtak az egyes pártok küldötteinek sajtótá­jékoztatói. Délben Georges Marchais, a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának titkára, majd G. A. Dange, az Indiai Kom­munista Párt elnöke vála­szolt az újságírók kérdései­re. Fél öt órai kezdettel Ko­mócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a magyar kül­döttség vezetője tartott nagy érdeklődéssel fogadott sajtó­tájékoztatót. Elmondotta, hogy a találkozó a legtelje­sebb demokratizmus, a kis és nagy pártok teljes egyenran­gúsága jegyében folyik. A Magyar Szocialista Munkás­párt egy év alatt 52 párttal folytatott kétoldalú tanács­kozást, némely párttal több alkalommal is. — Ezek a kétoldalú találkozók hozzá­segítettek bennünket — mondotta —, hogy egymás álláspontját világosabban megismerjük, egymás politi­kájának indító okait jobban megértsük. Minthogy Komócsin elv­társ bevezetőben utalt arra, hogy a tanácskozások a vé­gükhöz közelednek, többen megkérdezték, mi várható a tanácskozás hátralevő idejé­ben? Komócsin elvtárs vála­szúban elmondotta, hogv mindazok a pártok, akik szót kérnek, elmondják pártjaik állásfoglalását a plenáris ülésen. Ezzel párhuzamban megkezdődött a munka, hogy egy — a részt vevő pártok számára elfogadható — zá­róközleményt készítsenek elő. Egyik újságíró azt kérdez­te Komócsin elvtárstól, hogy a Román Kommunista Párt eltávozásénak lesznek-e kö­vetkezményei Románia és a szocialista államok közötti viszonyra. Komócsin elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy az MSZMP álláspontja szerint a magyar és a román párt kétoldalú kapcsolatait a találkozón történtek nem befolyásolják. — Mi tovább­ra is megértésre, egységre törekszünk mind a kétolda­lú pártkapcsolatokban, mind a nemzetközi kommunista mozgalommal összefüggés­ben. Ebből következik — tet­te hozzá —, hogy a magyar és a romén állami kapcso­latokra nem lehet kihatással az, ami az elmúlt héten a konzultatív tanácskozáson történt. Határozottan eluta­sította egyes nyugati sajtó­orgánumoknak azt az állítá­sát, mintha itt Budapesten erőszakosan vinnék keresz­tül a döntést a kommunista és munkáspártok tanácsko­zása mielőbbi létrehozása érdekében. Megállapította: a nyilvánosságra hozott felszó­lalásokból is kiderül, hogy a különböző kommunista és munkáspártokban lényege­sen nagyobb a törekvés ar­ra, hogy ez évben és Moszk­vában sor kerüljön a ta­nácskozásra, mint ahogy azt a nyugati sajtó várta. A fel­szólalásokban imponáló egy­ség nyilvánult meg a talál­kozó helyét és idejét illetően — mondotta befejezésül Ko­mócsin Zoltán. 2. DÉL-MAGYARORSZAG KEDD. 1968. MÁRCIUS 5. et fizet ot kap! 13x18-tól 30x40-es méretig MINDEN MÁSODIK NAGYÍTÁS DÍJTALAN! Most nagyíttassa felvételeit! Fényképezzen. FprterfiIrnmel. ti\ ­• 11 • i • i í rl • i n • • ti i:« • • • • • • 11 i i h A hazafiak ismét Saigon kapuinál Az amerikaiak lakott területet bombáztak Hanoiban Bp. 2182, 0 Saigon (AFP) A dél-vietnami hazafias erők hétfőn újra támadás­ba lendültek Saigon perem­területein A DNFF harco­sai Westmoreland tábornok főhadiszállásától alig három kilométernyire kiépített ál­lásaikból bocsátkoztak üt­közetbe egy amerikai pán­célos-oszlop ellen. Az ame­rikai parancsnokság a sza­badságharcosok támadásá­nak hírére azonnal vadász­bombázókat irányított a jel­zett térség fölé. Az AFP a hazafiak va­sárnapi támadásairól szóló összefoglaló jelentéseiben közli, hogy a gerillák Sai­gon és Da Nang között ösz­szesen 25 támadást hajtot­tak végre. A dél-vietnami hadsereg száztizenhárom volt tisztje és katonája átállt a haza­fias erők oldalára. 0 Hanoi (ADN) A hanoi lakosság ellen végrehajtott l°gutőisfci ame­rikai terrortámadásokról közöl jelentést Gerhard Feldbauer, az ADN tudó­sítója. Hétfőn reggel a Vörös-fo­lyó közelében szörnyű lát­ványt nyújtott a Nguyen Khoiai utca. A múlt éjsza­ka végrehajtott amerikai bombázás következtében eb­ben az utcában egész ház­tömbök pusztultak el. Leg­kevesebb egy féltucat több­emeletes épület, közöttük gyárüzemek helyén üszkös romok maradtak Amint a tudósító megál­lapítja, a légikalózok tuda­tosan választják az éjsza­kai órákat bombázásra, hogy demoralizálják a la­kosságot és az embereknek kevesebb idejük legyen az óvóhelyre menekülni. Az amerikai 7. flotta vadász­bombázói öt percnél rövi­debb idő alatt már Hanoi fölött lehetnek, s a lakos­ság riasztására nem ritkán csak fele ennyi idő marad. A dél-vietnami szabadságharcosok felszállás közben ta­lálták el ezt az „Égi igásló"-nak nevezett C—123-as típusú amerikai szállító repülőgépet MINDENFELŐL Moszkva Hétfőn a Kremlben meg­tartotta záróülését a szovjet szakszervezetek 14. kong­resszusa. A záróülésen meg­választották a szakszerveze­tek vezető szerveit. Berlin Az NDK külügyminiszté­riuma a nemzetközi jognak ellentmondó és a potsdami egyezményt megsértő tény­nek nevezte a bonni kor­mány határozatát., amely szerint a szövetségi gyűlés­ben képviselt különböző pár­tok parlamenti csoportjai és a szövetségi gyűlés bizottsá­gai soron következő ülései­ket — amely tegnap nyilt meg — Nyugat-Berlinben tartják. Salisbury A Rhodesiában halálra ítélt, majd szombaton ki­rálynői kegyelemben része­sült három afrikai megmen­tésére újabb erőfeszítések történnek. Az elítéltek védői hétfőn délután bejelentették hogy újabb beadványt ter­jesztenek a legfelső bíróság­hoz, s e beadványukban a halálos ítélet végrehajtásá­nak végérvényes megtiltását kérik A Pueblo személyzetének nyílt levele lohnsonhez 0 Phenjan (KCNA) Január 23-án Vönszan térségében a partoktól 7,6 mérföldnyire a KNDK fel­ségvizein elfogott Pueblo amerikai kémhajó 82 tagú személyzete nyílt levélben fordult Johnson elnökhöz és kérte, hogy segítse elő szabadonbocsátásukat. A Koreai Távirati Iroda hétfőn hozta nyilvános­ságra a levelet, amely­nek írói hangsúlyozzák, hogy egyideig a „nemzet­biztonság és a nemzeti be­csület" oltalmazása kedvé­ért elhallgatták megbízatá­suk valódi céljait, de huza­mosabb időn át mégsem ta­gadhatták el a tényeket, hi­szen a koreai néphadsereg olyan okmányok birtokába jutott, amelyek elárulták a tengeri művelet igazi cél­ját. A fogságba esés óta a hajó személyzetével embersége­sen bántak, minden szük­ségeset megadtak nekik. A sebesültek gondos ápolás­ban részesültek, és most már csaknem felépültek. A levél írói ezután ki­jelentik, jogosan követeli a KNDK kormánya, hogy a Pueblo személyzetének ha­zatelepítése előtt az ameri­kai kormány a való tények ismeretében őszintén ismer­je el a koreai felségvizek megsértését, az ellenséges cselekedetek elkövetését, kérjen bocsánatot és adjon biztosítékot, hogy a jövő­ben az ilyen cselekedetek nem ismétlődnek meg. A levél írói végül rámu­tatnak, hogy csaknem vala­mennyien harminc éven aluliak, olyan emberek, akik még sokat várnak az cicitől. Foglyulejtésük óta egyikük sem kapott hírt családjáról. Remélik, hogy az amerikai elnök megteszi a szükséges lépéseket mi­előbbi kiszabadításuk érde­kében.

Next

/
Thumbnails
Contents