Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Ipari tudományos konferencia A legtöbb vásárt rendező városban — s ma már bátran közéjük sorolhatjuk Szegedet ls — hagyomány, hogy a különböző iparágak szakemberéi találkozzanak és tanácskozzanak a vásáridőszakban. Helyénvaló hát, hogy a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás napjaiban nálunk is sor kerüljön hasonló rendezvényre. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére július 24-én megrendezik Szegeden az I. ipari tudományos konferenciát. A konferencián a város és a vidék sajátosságainak megfelelően az élelmiszer-, a textil- és a faipar szakemberei találkoznak majd. Lemezalbum A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat legfrissebb Qualiton felvételei közt előkelő . hely illeti meg két kiváló operaénekesünk: Ilosfalvy Róbert és Komlóssy Erzsébet lemezeit. Ilosfalvy Róbert a magyar tenorista nemzedék pillanatnyilag első számú nemzetközi tekintélye, 1966. óta a Kölni Opera állandó tagja, s mondhatni ritka esemény, ha sokirányú külföldi szerződéseitől olykor-olykor Budapesten is fellép. Legutóbbi hazai vendégszereplése után az operairodalom parádés tenoráriált hagyta itthon lemezen, ahol bő válogatást találni Ilosfalvy lírai tehetségéről (Nemorino románca, Hunyadi László áriája, Énzö románca a Giocondáttól, "liyoriel áriája a Már•thából), de hősi színezetű, .drámai töltésű szerepeiből (Manrleo. Radames, a Bajazzók híres Canio-dala, a Grál-elbeszélés) is. Az Állami Operaház zenekara Erdélyi Miklós vezetésével működött közre a felvételnél. Színes összeállítással válogat gazdag repertoárjából Komlóssy Erzsébet: Gluck Irfeuszától Saint-Saens Delila-áriáin, Erda monológján, Verdi, Bizet, Muszszorgszkij operáinak részletein át Kodály Székelyfonójáig, melyből A rossz feleség népballada-feldolgozást mutatja be. Komlóssy pályafutása a Szegedi Nemzeti Színházból indult, de kapcsolata 1957. óta, amikor a fővárosi operához került, sem szakadt meg a Tisza-partjával: gyakori vendége a szabadtéri játékoknak. Ez a felvétele is meggyőz színárnyalatokban bévérű, érzékeny muzikális drámai tehetségéről, ahogyan megszólaltatja a zeneirodalom kiemelkedő alt- és mezzoszerepeit. Az operaház ének- és zenekarát Lukács Ervin dirigálja. N. I. I Autóbusszal a városban AKÖV kontra utasok A szegedi helyi és az ide erkező-induló távolsági autóbuszjáratok naponta 60 ezer utast szállítanak. Szegeden 866 autóbuszjárat 28 kocsival bonyolítja le 22 vonalon a helyi közlekedést, amely annak számít Szeged-Szőreg, Tápé, Gyála, Mihálytelek és Kiskundorozsma viszonylatában is. A helyi autóbuszközlekedés 5200 bérlettel utaztat, a 420 távolsági járat bérleteseinek száma ennek háromszorosa. Az utaztatást 72 kocsival bonyolítják le. A helyi autóbuszok naponta 4050, a távolságiak pedig 8700 kilométert tesznek meg. Kátai Ferenc, a 10-es AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője elmondotta, hogy Szegeden és a szegedi járásban ma már nincs „fehér folt": a járatokkal minden útvonalat összekötöttek Szegeddel. A panaszok Ha fehér folt nincs ls, panasz annál több van. Ezt látszanak hangsúlyozni azok a levelek is, amelyeket mostanában címeztek szerkesztőségünknek. A többi között a gumigyáriak. A probléma tisztázására két napon át utasszámlálást végeztek a gumigyár és a 10. AKÖV képviselői. A következő napokon magunk is meggyőződtünk róla, hogy nincsen minden rendben. A reggel 6.30 órakor induló három gumigyári autóbuszra csak összepréselődve lehetett fellépni. Útközben az autóbuszok meg sem álltak, pedig a megállókban ugyancsak gumigyári dolgozók várakoztak. Melyik busz vezetője sajnálta meg végül őket, hogy időben kiérjenek munkahelyükre? Kinek férnek a szívébe? Az egyik buszon utazott Varga Pál is, a gumigyár párttitkára, aki elmondotta, hogy már megint olyan kocsi jutott nekik, amelyen kétsoros ülés van. így kevesebben férnek fel az állóhelyekre. Olyan igénye senkinek nincs, hogy ülőhelyet kapjon. A falemezgyár előtt a Dorozsmáról jövő gumigyári dolgozók közül vagy 15—20-an várakoztak, hogy valamelyik busz felvegye őket, elvégre onnan még másfél kilométer a gumigyár. Sérelmezik általában a gumigyáriak, hogy a szintén 6.30 órakor induló Szatymaz —Sándorfalva közötti távolsági buszra nem szállhatnak fel, noha azon meglehetősen kevesen utaznak. Egyébként ez a busz szedi fel az éjszakás gumigyári dolgozókat. 6.20 órakor indul a Marx térről, az l-es állásról, a Bordány—Üllés között közlekedő autóbusz, amely szintén a gumigyár éjszakai műszakosait viszi haza. Megfigyelték, hogy Szegedről a gumigyárig mindössze hatan-heten utaznak, akik Bordányba, vagy Ullésre mennek. Aki fiatal, gyalogoljon ? Napközben egyáltalán nincs kapcsolata autóbuszszal a gumigyárnak Szegeddel. Ezt teszi szóvá Pápai Károlyné, a gumigyár szbtitkára szerkesztőségünkhöz küldött levelében is. Utal a kétnapos utasszámlálásra. A 10. AKÖV-nek az ezzel kapcsolatos válasza nem nyugtatja meg a gumigyár dolgozóit, mert a következő napokban ugyanolyan zsúfoltságot tapasztaltak. Március 13-án háromnegyed 4 órakor a gumigyárból befelé közlekédő három busz helyett csak kettőt kaptak. Így mintegy ötvenen lemaradtak, vagy gyalogoltak befelé, esetleg megvárták a 4,10 órakor jövő halgazdasági autóbuszt. Kifogásolják továbbra is, hogy a gyárba rendszeresen bérlettel utazó dolgozók számára alig akad autóbusz. Ott vannak a hat órás részmunkában és a hat órát dogozó fiatalkorúak, akiknek munkaideje később kezdődik a felnőttekénél, akik csak a 9 órás szatymaz —sándorfalvi busszal tudnak utazni, de a bérlet mellett 2 forint ráfizetéssel. Ezek a dolgozók kis keresetűek. Hasonló a helyzet azokkal, akik felvételre jelentkeznek a gyárban, vagy táppénz miatt orvosi kezelésre utaznának, avagy túlóráznak, netán rendezvényen vésznek részt. S mi lesz akkor, ha a fejlődés folytán mintegy ezer fővel gyarapodik a gumigyár dolgozóinak állománya? Megtévesztő takarékosság Különben ls bolyong az idegen, mert az autóbuszmegállókban — kezdve a Marx tértől valamennyi vonal végállomásáig — a feltételes megállóhelyeken nincs kifüggesztve, nem jelzi tábla, hogy mikor és merre közlekedik autóbusz. Az is megtévesztő, hogy a kalauznélküli kocsikon sincs mindenütt kiakasztva a tábla, hogy az perselyes rendszerű. Nem ártana a kocsik színében is különbséget tenni, hogy melyik a helyi és melyik a távolsági kocsi. A 10. AKÖV azzal érvel, hogy azért van ez az állapot, mert a megállókban az útvonal és a menetidőre vonatkozó zománcos táblácskákat a huligánok letördelték. A régi utazó — ha zsebében van a helyi autóbuszközlekedésre vonatkozó menetrend — esetleg el tud igazodni.. Az ideérkező idegen, vagy aki ezután fog autóbuszbérletet váltani és rendszeresen uazni, az még egy darabig tévelyeg, amíg meg nem fizeti a „tandíjat". Nem elég csak beszedni a viteldíjat, valamit tenni is kell azért, hogy az autóbusz közlekedés valóban kulturált utazást jelentsen mindenki számára! Megítélésünk szerint a gumigyáriakkal ismét le kell ülni tárgyalni. Annál is inkább, mert ez az ipari övezet további fejlődés előtt áll. S az a cél, hogy mindenki időben eljusson munkahelyére, s onnan bosszankodás nélkül utazhasson haza. Reggel a Tiszántúlról utazók elszállításába besegítenek a távolsági autóbuszok is a Marx térig. De tovább nem, s aki nem fér fel a tömött buszokra, tehetetlen. Utazhat a bérlete mellett plusz két forintért a munkahelyéig. A megoldás módját sürgősen meg kell találnia a 10. AKÖV-nek! Lődi Ferenc F^RN7 •. [r~m . Csúcsforgalom Több a turista Nemzetközi adatok szerint 1967-ben a világ 60 országában 138 millió turista érkezését számolták meg, ami hét százalékkal több, mint az előző évben. Az érintett országok több mint 14 milliárd dollár bevételt könyvelhettek el a nemzetközi turistaforgalom révén. Politikai vagy gazdasági jellegű események egyes területeken ingadozásokra vezetnek a turistaforgalomban, de tény, hogy az amerikai kontinensen, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében továbbra is növekszik a turistaforgalom. Visszatartott munkabér A röszkei „Kossuth" Tsz a pártoló tasjai részére c. háztóii föld kimérését 1968. április 5-én eszközli. Találkozás: Gyilán. Barna gátőrháznál. Más napokon a háztáji föld kimérésével' •a tsz nem foglalkozik. A termelőszövetkezet vezetősége. S. 144 510 ÉPÍTÉST ANYAG, TÜZEI.Ö SZÁLLÍTÁSÁT rendelje me" Móra Ferenc Mgtsz. Bocskai u. 5. Telefon: 14-222. Még tavaly szeptemberben történt, hogy Szegedi József nyugdíjas (Szél utca 36/b.) éjjeliőrként helyezkedett el a gáztöltő telepen, az Alsóvárosi feketeföldek 64. szám alatt. Nyugdíja mellet jól jött volna neki az alkalmi kereset. Dolgozott is egyetlen éjszakát. Esett, zuhogott az eső. Az órát meghatározott időben húzta. Ez a művelet igazolja, hogy folyamatosan eleget tett kötelezettségének, a telepet annak rendje, módja szerint körüljárta. Nem tetszett azonban Szegedi Józsefnek, hogy szolgálatba lépése előtt aláíratták véle, hogy a telepen a szabadban ennyi meg ennyi a propán-bután gázpalack. Megijedt, hiszen a bizonylatot csak aláírta, a gázpalackokat azonban nem volt módja átszámolni. Attól tartott, ha netán az átadás előtt elszámolták volna magukat a nappali műszakban dolgozók, az esetleges ljiány miatt majd őt vonják felelősségre. A gáztöltő telepen úgy tartják jónak, hogy a palackokat papíron is átvétessék az éjjeliőrökkel. Ez a gáztöltő telep belső dolga, viszont aligha hihető, hogy más üzemekben is hasonló módon adják át a raktári készletet az éjjeliőröknek. A módszeren esetleg lehet vitatkozni. Szegedi József azonban a további munkát nem vállalta, másnap leköszönt állásáról. Megkapta munkakönyvét, az éjszakára járó fizetséget azonban nem. Ide s tova fél esztendeje, hogy tartoznak neki 31 forint munkabérrel, noha járt utána. Közbenjárásunk nélkül is el lehetett volna intézni az ügyet egyszerűen, emberségesen úgy, ahogy arra most Szombati András, a telep vezetője, kézséget tanúsított. Azt kérte, küldjük ki a telepre Szegedi Józsefet, hogy elmaradt bérét felvehesse. Ez a készség feltétlenül becsülendő. de meg lehetett volna már tenni fél évvel ezelőtt is. L. F. Mesterségem címere; 14 kőműves Alapárkok. Állványok, frissen felrakott falak. Frissen vakolt falak és frissen festettek Zöld ág a tetőn; az építmunkások május fája. Bonyolult, nehéz dolog az építkezés, a házak szűr letése. Mint a szobrász a márványtömböt, alakítja a téglarakásokból a kőműves az új falakat. Egyik piros sejtet a másikhoz pászftja, köti őket habarcscsal, újabb és újabb téglasort sorakoztat, újabb és újabb emeleteket emel. Így lesz tele a város bevakolt, befestett épületekkel, amelyet a kőművesek közös művészete alkotott. Azt mondja Horváth Ottó elgondolkozva: — Ott, az a ház. a Marx térnél, azon még rajta áll a tábla; oda van vésve a többi mellé az is, hogy Harsányi-brigád. Vagyis a mi brigádunk. Aztán meg a Mérei Utcai házak, az ottani építkezéseken is dolgoztunk. A büszke, szép megyei tanácsházát ls még „kisftorából" ismeri. A nyolcemeletest szintén, a Nádor utcában. Erre vagy arra induljon a városban ez a keménykötésű, jól megtermett kőműves; Iqözelesen találkozik valamelyik régi munkájával. Horváth Ottó édesapja is mestere volt a kőművességnek. Három bátyja is ezt a szakmát választotta. Noha őt magát a motorok, szerkezeteik kezdetben Inkább vonzották. végül mégis hagyománykövető lett. A Csongrád megyei Építőipari Vállalathoz szerződött ipari tanulónak. 1949-et írtak akkor. — Azóta itt keresem a kenyérrevalót. — És jó kenyeret'ad? — Hát meg vagyok vele elégedve. Persze munkája válogatja. Tavaly volt olyan hónap, hogy a négyezer is kikerekedett Most februárban 220Ó-ra alakult Nemrég jöttek át a Kendrusz Ferenc vezette brigáddal a Bokor utcai építkezésről, ide, a Bocskai utcaira. Vakolnak. Állványok alumíniumcsövekből, pallókból összerótt emeletrendszere a ház homlokzati falán. Csűri Imre, akivel valaha együtt tanulták a szakmát most is Horváth Ottó mellett mozdítja a deszkapallót — Együtt is gyerekeskedtünk, együtt is dolgozunk; én olyan kőművesnek ismerem Ottót »ki kiválóan érti a szakmáját minden csdnját-blnját, fortélyát tudja — így jellemzi a régi iskolatársat és szaktársat. Ez az építkezés már közel az átadáshoz. Belül festettfalú szobák, ott sorakoznak a gázkonvektorok is A homlokzaton kivirítanak még a téglasorok; de percről percre fogy a piros és terjed a szürke a brigádtagok — köztük Vass Ferenc, Szabó János és Horváth József — keze nyomán. Ilyenkor a kőműveskslapács pihen egy sort s a mesterség címerébe kívánkozó másik eszíköz: a fándli dolgozik. Horváth Ottó kikanalazza az edényből, rásimítja a falra a. habarcsot Jobbjával energikus mozdulattal csapja a téglákra, aztán a bal kezében levő nagysimítóval végighúzza, elegyengeti az anyagot. Kis ideje még rossz volt a habarcskeverő, bosszankodtak is a géphiba miátt. Most van habarcs bőven. Egy segédmunkás húzza e kötelet csigán szalad fel az újabb és újabb teli vödör. Egymásba olvadnak a szürke sávok az első emeleti homlokzaton. összehangolt mozdulatokkal, pontosan, gyorsan, kapkodás nélkül. öltözteti a falakat a kőműves. Eszébe jut az a két fiú, aki a brigádban * kőműves-inaskodott Jónéhány ipari tanulóról hallotta, hogy elment a szakmából, de az a kettő megmaradt a mesterségnél Megértem kimondatlan gondolatát — jól megtanítani és megszerettetni egy munkát a kettő nagyon közelálló fogalom — folytatom is: a szaktudáson kívül szakmaszeretet ls kell. Csak amikor messziről nézek vissza az építkezésre, jut eszembe, hogy elfeledtem megkérdezni tőle vajon a fia, a kis Ottó ls kőműves lesz-e, mint az apja, nagyapja, meg a nagy bátyjai. Sima! Mihály Bronzkori rajzok díszítik a várost Bronzkori sziklarajzok díszítik az üzbegisztáni Novoj város színházainak és középületeinek előcsarnokát. A sziklarajzok, amelyek eredetijét a várostól messze levő barlangokban fedezték fel, képet adnak a Küzül-Kum sivatag keleti részének növényvilágáról és a vidék lakosainak életéről a bronzkorszaktól kezdve a VII. századig. Novoj ma nagy ipari város. Sajátos építészeti arculata van. Az utcákon a modern épületek között dzsinekhez hasonló, gigászi kőfigurák láthatók. Ezeket a természet alkotta szobrokat az építészek Novoj környékén találták, és felhasználták a város díszítésére. VASÁRNAP, 1968. MÁRCIUS 31. DEL-MAGYARORSZÁG 9 >