Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Kézikönyv a rádióhallgatók művészi ízléséről Stefániay Edit Fej eh A művészi ízlésről legalább annyira hálátlan, mint irreális szólni. Részben mert precíz helyzetjelentést — akár a legszorgalmasabb matematikai eszközökkel végzett totális közvéleménykutatás alapján — képtelenség fogalmazni egy bizonyos szűk érdeklődési területéről is, mondjuk az abszurd dráma népszerűségéről, vagy népszerűtlenségéről. S részben mert az ilyen mini-grafikonnak a felrajzolása sem képezheti a művészi ízlés archimédeszi hangokat is elemez a kívánságkórusból. Ízelítőnek: „5 millió felnőtt biztosan nem rajong az elbeszélések olvasásáért ... minimum 3 millió felnőtt sem olvasni, sem hallgatni nem szereti a verseket, és a verskedvelők fele is csupán hallgatni szereti... a magyar nótát, cigányzenét több mint 6 millió, a tánczenét több mint 5 millió, a népdalt 5 millió, az operetAhol elsősorban arra van szükség, hogy alapfokon magyarázzák meg egy filmről, miért rossz, miért kommersz alkotás, a klasszikus muzsikáról, milyen belső értékei miatt éli túl évszázadok óta a könnyűzenei slágerpiacokat, a szépirodalomról, miért különb a ponyvánál stb. Alapfokú művészeti ízlésnevelés célja az iskolának, sajtónak, művelődési otthoA modern zene — Bartók után VASÁRNAPI tiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitii Ma ls gyakran tapasztal- Megint más elvet követ ax Juk, hogy Bartók Béla mű- úgynevezett stochasztikus zevészetét sokan a zeneművé- ne. Ez a legújabban keletkeszet legújabb irányzatának zett irányzat voltaképpen tartják, s mint ilyenről vitat- mindkét megoldást egyesítekoznak, foglalnak állást mel- ni akarja, híve a variációklette vagy ellene. Pedig el nak, de a valószínűség elvei kell gondolkoznunk azon, alapján vezeti le őket a tévajon mennyire Jogosult ez mából. Követői bonyolult a szemlélet. Halála óta már matematikai számítások seszilárd pontját a további kutatásban, hiszen már egyetlen ember véleménye módosul, ugyanarról, ha a művészet más jellegű produktumaival, mondjuk a táncze- tet több mint 4 millió, a noknak, ismeretterjesztő előnével, összevetve kérdezzük dzsesszt 2 5 müiió felnőtt ke- adásnak, rádiónak és teleMarpedig a művészi iziésról , ..... , .. , ... , reális képet csak úgy kap- resi a radióban... közel víziónak is. .. . hatunk, ha megközelítőleg 1,5 millió felnőttnek mind- fzlésnevelés a mflsorpollHans Eimert az ^uj zenei tisztában vagyunk az embe- egy, hogy milyen zenét hall- tika, a rádió és a televízió SZerint az g^Jf5^J^g?^többség gat a rádióján' azaz minden Programjainak megválasztáúj korszak fogalma viszont egyszerűsö- negyedik felnőtt egyetlen sa. zenemüve- dikj ha vaiamely) CSUpán nagy, vegyes irányzatok tebb képviselője szerint 50-es években köszöntött be a ... . ma, na vaiameiy, csupán i'nui műsornak teJ iUfltfn' T1^* egyetlen, tömegkommuniká- kinti a zenei adásokat." ben az itt jelzett - és rész- ciós eszköz hatásában vizs_ ben meg más — zenei irány- Ráljuk Igy kutatja közvéAz analízis gondolatébtöbb mint 22 év telt el. Bach halála után ugyanennyivel a zenei világ már ismerte Mozart nevét, Mozart halála után negyed századdal pedig Beethoven már művészete csúcsán állott. Arra sem árt emlékeznünk, hogy Bartók sok — a zatok megizmosodtak, s egy- leményét például a rádió, a resztö, csak egyetlen monda re. JZ terotő televízió, mely nem általá- tot ragadunk kl: „felmérése- ---• törekvéseit. Ma már kiégnél- ba1 «JE^***^-.üz -k szerint erős tendencia adása. Kroó György írja: gítségével választják kl a legmegfelelőbb megoldáso- toreKveseit. wia mar Kiemei- nem közülük a hallgatók kat. A spekulatív elem te- kedő, nemzetközileg is is- nézdk gel«ntős többségének a van arra> hogy a magasabb hát, ha lehet, még erőtelje- mert és elismert alkotó egyé- véleményére, ízlésére "kíván- iskolai végzettséggel fejlettségeik vannak, mint példá- csi tebb művészi lzlés párosul. Időbeli osztása, egymésmellctisége és egyéb szempontok szerinti tervezése. Kifejezetten ilyen lehetőségeket rejt például a rádió Mindenki kedvére című sebb, de ezúttal kifejezetten a zenei hatás közvetlensége érdekében. Vannak aztán olyan új irányzatok ls, amelyeket a ul a karmesterként nemsoA Magyar „általában komolyzenével kezdődik, s a hallgatót egyegy közismert előadóval .csábítják' a műhöz. Két-hászinte rom műsorszámon keresztül nagyközönség körében ma ls hagyományos értelemben zevitatott — műve, például A kékszakállú herceg vára •agy A csodálatos mandarin — jó ötven esztendővel ezelőtt született. Vajon annyira megállt volna a művészetek felett az idő, hogy e kára hazánkban vendégsze- ko^vforának 'ft£ replő francia Boulez, a go- kiadványában találtuk Ké- Jé\ a meghatározás rög szarmazasu francia Xe- rgS2 Gyuia László György evidens. Valami fontos azért eljutnak a legmodernebb na kis, a német Stockhausen, dolgozatát., mely a rádió köz- következik belőle: az ízlés- tánczenéig ls". Máshol sem nének alig lehet nevezni: a Bécsben élő magyar Ligeti véleménykutató osztályának neVelést hatásosabb lentről úgy viszonylanak az eddigi zenéhez, mint ahogy a film a színjátékhoz. Ilyen minGyörgy, a lengyel Penderec- 19g4.es felméréseit elemez- , . . .. . kij és mások. ve foglalkozik a rádióhall- k° U Az ala«°nyabb UEzek az Irányzatok két- gatók művészi ízlésével. A kolaí végzettségűeknél. ismeretlen a művészeti agitációnak ez a csatornája. Végeredményben oda érdenekelőtt az elektronikus ségtelenül olyan új eszközök- nyomozást azoknál kezdik, Mondják úgy is, a művésze- kezünk el: a televízió és rázene, amelynek hívei már nem is hagyományos hang höz nyúlnak, amiket Bartók akik egyáltalán bekapcsol- ti ízlésnevelés alfáját az egy- dió eszközei közt találjuk a Béla még nem használt jak a készüléket s nehezen szerű emberek és a kiskorúOsszehasonlitva müveiket kiismerhető táblázatok, fur- . Bartók kétségtelenül „hagyó- csa kategóriák (mi szükség ak igényessegformalasa, mflkezett a világ zeneművésze- műveiket Az elektronikus mánvosabb"-nak tetsző, míg további szektorokra, ha az vészeihez kötődő gondolattében? zene szabadon használ ed- hozzá mérten az új irány- első kettő így hangzik: me- és élményvilágának az alakf A világ zen* kultúrájában dig Ismeretlen hangközöket, zatok nehezebben érthető- zőgazdasági, fizikai kereső; tósa DaIlérozása lelentL A hangszíneket rw/fc, „modernebbnek" tűn- nem mezőgazdasági, fizikai ' nek. kereső — vagyis mindenki Milyen következtetéseket más!) útvesztőin át szűrnek ki egy-egy megállapítást művek után fél évszázadig szerekre, hanem elektronikus lemmi újdonság nem követ- zenei berendezésekre „írják Bartókot egyre inkább a harmóniákat klasszikus szerzők sorában Fejlődése még a kezdet keztartják számon. És ez így detén tart eszközei még kois van rendjén. Akik művé- rántsem kiforrottak, de né„misszionárius" népművelés. legpraktikusabb alapfokú népművelést A szakembereknek pedig „csak" következtetéseket kell levonni ebből. Nlkolénji István szetéhez közel kerültek, hány sikeres filmzene, vagy vonhatunk le ezekből az új Araj;Tey lehet vitatkozni, azok ma már nem — és ml- színpadi kísérő zene már jelenségekből? Semmikép- aiT1it lehet cáfolni, de minnél inkább múlnak az évek, megmutatta az Irányzat le- pen sem azt, hogy Bartók denesetre egzakt tényeken annál kevésbé — a forradal- hetőségeit Talán kevesebb „elavult" volna. Erről szó nyugszik. Ilyen definíciók: ml újítót becsülik műveiben, sikerrel kecsegtet az úgyne- 8;ncsen az új irányzatok ta- ..Az izgalmas műsorokat a srengez6ntább ' ZSenÍáHS ÖSZ" Z^l^Z? ZTS I* felfedeztek ÚJ eszközöDe Ba: neművés új irányzat is lurojiuuum zajatnaic es nangjamaK mag- -'ün'résV. ro—/."—,.™!' kai keresők igenyUH amelyek a zenei nyelv meg- netofonszalagra felvett ele- kTiával ö m" gelőffe "oíát nagyobb arányban", vagy: újítása szempontjából már meibő! állítják össze a kom- *a „IréJS* ..a nőket a balettestek, opekésőbbt, ujabb fejlődési fo- pozlcl6kat - az autótülkö- "^J?^ S raelőadások, valamint képkot képviselnek. Így például lést6l a lihagágogásig és ter- ^Xnir0^^^ U kiállítások, a férfiakat viaszerlaliztdkés punktualis- mészetesen , különfélekép- íelennekho^ a cirkusz' és kabaré" ták eev korábbi (Bartókkal " « ugy szói a jeienneK nogy elöadásofc érdeklik jobban." további uj utakat nyit meg _ általában Persze a dola későbbi utódok számára +er auaiaDan. mersze a aoia KesoDDi utoaon. szamara. Rozat egésze ennél rokonVlTÁNYl IVÁN szenvesebb, differenciáltabb Marta Traba tdk egy korábbi (Bartókkal egyidős) zenei Irányzat, a Pen preparált, gyorsított, Schönberg-téle dodekafónia lassított, visszhangosított emszlgorú elveit fejlesztik to- t^j-j hangig, vább egy új kompozíciós technika kidolgozásáig. A dodekafónia („tlzenkéthangúság") a hagyományos „to- '. . nális", dúr-moll rendszerekkel való radikális szakítást tűzte céljául, s ennek érdekében nemcsak egyenlővé tette a skála mind a 12 féle hangját, de azt is megkövetelte. hogy a zenei téma mind a 12 hangot tartalmazza, de csak egyetlen egyszer. A mű aztán a 12 hangú sorok („szériák") különböző elvek szerint összeállított változataiból áll. A szeriali zmus ugyanezt az elgondolást terjeszti ki a ritmus, a hangszín és a zene más területére — most már nemcsak a hangnak nem szabad ismétlődnie a soron belül, hanem minden egyes hangnak más hangszeren, más hangszerösszeállításban kell megszólalnia, s különböző hosszúnak kell lennie. E bonyolult és szigorú szabályrendszer betartása sok kötöttséget ró a zeneszerzőre. Ebből a szempontból az aleatorikának nevezett irányzat éppen ellentéte a szerializmusnak. Nevét a kockáról (alea) kapta, mert hívei szerint a zeneművet csak annyira szabad megkomponálni, mintha egyes részeit egy kocka oldalaira Írnánk, s a véletlen döntené el, hogy mikor melyik következzék. A szerializmus kötöttségeivel szemben tehát az aleatorika nagy szerepet juttat a véletlennek, a pillanatnyi ihletnek, a szabad variációnak és improvizációnak. ETELKA Látod-e drága, a tegnapi vásott porban Kaparva mászok a kozmosz méla falán Látod-e drága e chanson engemet ámít A vadszinü, fáddalú, opál éteren ét Remegő színben pislog a nappali fénysugár fc S holdbeli üzenetekkel versenyt repülve száll A színtelen reggel homályos, telt, puha lantján Búcsúszonettem az álmok szféráinál vár Kezeid puha ránca vissza se tér soha már PÓSA ZOLTÁN Tartályok a sivatagban Marta Traba argentin írónő. Tizennégy évig élt Kolumbiában, ott ment férjhez, két gyereke is ott született. A kolumbiai kormány felszólította: öt napon belül hagyja el az országot, mert „kapcsolatban áll felforgató elemekkel". Marta Traba legutóbb a havannai Casa de las Amérltas latinamerikai irodalmi pályázatán első díjat nyert A nyár ceremóniái című regényével. Járt ön már valaha olyan helyen, ahol bármiféle kísérletet végeznek? Például Los Alamosban, Cap Kennedyn vagy a sivatag kellős közepén? Bekerített, titkos helyek ezek, ahová csakis a beavatottak léphetnek be. Kifelé teherjárművek, dzsipek titokzatos autók jönnek. Az ég néha felfénylik valami szokatlan robbanás tüzétől, magasba emelkedik egy rakéta, vagy a nap borul homályba. Mivel a beavatottak mindegyike az egész jelrendszernek csak egyetlen számjegyét vagy betűjelét tudja, senki sincs tisztában azzal, miféle kísérletek ezek, és hogy milyen célt szolgálnak. Mindenki a titok egyetlen parcellájának gazdája csupán és egész életében izgatja, mi lehet a többi résztöredék, amelyből a fejtörő összeáll. Aztán öregkorára, amikor már megértette, milyen hasztalan ez a kíváncsiság, beletörődik abba, hogy csak úgy „per se" tartozott a kísérlethez és ugyanígy vett is részt benne. Mindezt csak azért mesélem el, hogy valami általános képet adjak a nyomasztó légkörről, amelyben a kísérletezők mozognak, és bevezessem önt az utóbbi időkben végrehajtott egyik különös eset elbeszélésébe. gokra furcsa műszerek álltak, némelyikük balra, másikuk jobbra forgott lassan, a két kis ember azonban, mintha csak a világ legtermészetesebb dolgait látnák, meg se fordult utánuk. Rövid útszakasz után megérkeztek az egyik laboratórium előregyártott elemekből összeállított szilárd építményéhez. Fél órába telt az osztályozás, a besorolás, és már készen is álltak a gyengén-fejlettségi fokot meghatározó kísérletA kísérlet, amelyet az elektronikus számító- re. Megengedhetetlen lett volna (a kísérletezők g-ipek B< HjGYF jellel regisztráltak (és emelyben a GYF gyengén-fejlettség általános témakörét jelölte) szokás szerint egy sivatagban hajszámára) a legkisebb tévedés is e téren. A vetítőterem közepén ültek, ők ketten, egyedül, a rájuk irányított vékony sugarú fénynyalábok ártották végre. Pontosabb megjelölést — államti- ra szolgáltak csupán, hogy a benyomásaikat retokról lévén szó — magam sem adhatok. A sivatagban olyan forróság uralkodott, hogy amikor a két gyengén-fej lett férfi a különleges teherautón megérkezett és leszállították óket, persze azután, hogy a belépés teljes titkos rituáléját végigcsinálták és egy e célra rendszeresített gép a belépéshez megadta a jóváhagyást, ezek a szegény emberek (akik kísérőiknél feltűnően alarsonyabbak voltak), másodpercekig, amíg szemük hozzá nem szokott a vakító fényhez, csak pislogni tudtak. Ezenkívül még feketébe is voltak öltözve (vagy legalábbis sötét ruhába) sőt, egyikük a kopottas öltözéke fölött még háziszőttes gyapjúköpenyt is viselt, ami ebben az irdatlan hőségben már-már irreálisnak tűnt. A kis ember azonban sem ezt, sem a hőséget, sem pedig a kísérők sportos és könnyű ruháját nem látszott észrevenni. Mi több, szinte didergett, majdhogynem fázott ebben a kemencehőségben. A másik is érzéktelenül állt, és mereven nézett maga elé, csökönyösen, mint a vakok. így álltak néhány percig, majd egy másik autóba ültették őket és nagy sebességgel indultak a laboratóriumok felé. A két gyengén-fejlett férfi figyelmes érdeklődéssel bámult kifelé, mintha tájék suhanna el a szemük előtt, pedig nem volt ott egyéb csak az izzó és hamuszínű homok; a nap az utolsó csöppig fölszippantotta itt a zöld világot Egymástól bizonyos távolságisztráló gépek hatékonyan működhessenek a vetítővászon mögött. Fény-és hanghatásokat vetítettek elébük. Rugalmas fehér és sárga vonalak feszültek a vásznon, pirosas udvarú nagy napok és holdak pukkantak szét, majd lassan libegve simogató hatású ritmusban távolodtak és tűntek el, hogy aztán mintegy varászszóra újra előbukkanjanak. A vászon hirtelen megtelt gömbölyded alakzatokkal, gyors eltávozásuk tüstént kék űrnek adott helyet, amelyből vakító fénypontocskák villantak föl. Roppant, fénylő figurák gomolyogtak előbb föl, aztán le, kocsonyás állagú vörös tüll kétszereződött majd sokszorozódott a vetített levegőben. Ekkor szűnt meg az eletkronikus zene, hogy helyébe felcsendüljön Vivaldi egyik Évszaka. A vásznon most végtelen fényszálak futottak sokasodva és egymásra borulva: Valami aranyhal féle, lehet, hogy csak egy aranyhal formájú levél, fonta össze és bontotta szét a szálak szüntelen mozgását. A tér hirtelen teljesen kék lett, és, édesen visszatérve, megint a varázslatos hálók töltötték be teljesen. Ez a csillogó és négyszögekre osztott térség, pillanatnyi megállás nélkül, szüntelenül újrateremtette önmagát, amíg csak teljesen véget nem ért a zene boszorkányos varázsa, Egy egész hetvenöt század másodperc. Ennyi kellett csak a számitógépeknek, hogy kiadják a V l