Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Bűcsű Gagarintól Gyásznagygyűlés a Vörös téren Két új márványtábla a Kreml falán Teletoto — MTI Külföldi képszolgálat Képünkön: gyászolók a Szovjet Hadsereg Központi Házában a ravatalnál, amelyre a hősök hamvait tartalmazó urnákat helyeztek Szombaton délben a .Jurij munista párt és a szovjet gyivosztokig és Jakutiatól Gagarin és Vlagyimir Szer- nép önfeláldozó szolgflatá- Kazahsztánin egyperces hall­jogin hamvait tartalmazó nak jelképévé lett. „ * . , , .,, urnákat ráemelték a rava- v "atassal ráUa le ügyeletét lalt jelképező ágyutalpra és t7Utan Msztyis7'lav Keldis, minden szovjet ember a a gyászmenet megindult a a Szovjetunió Tudományos halott hősök emléke előtt. szovjet hadsereg központi Akadémiájának elnöke, házától a Vörös tér felé vi­majd pedig Andrijan Nyi­A Kreml falán két új vő több mint négykilométe- TT "1 *,JTT """" márványtábla jelent meg, res úton. A gyászmenethez kola}ev urhajos-pilota ^ mon- ^^ ^ arany fel{rás. a szakszervezetek székháza- ""*J * *" női csatlakoztak Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi gin, Nyikolaj Podgornij, va­lamint az SZKP és a szov­jet állam más vezetői. Ga­dott rövid búcsúbeszédet > Jurij Alekszejevics Gaga. A gyászbeszédek elhagzása rjni 1934. március 9.—1968. után a szovjet vezetőik és az március 27." „Vlagyimir űrhajósok elhagyták a ma- Szergejevics Szer jogin, 1922. uzóleum mellvédjét, vá!- július 7.—1968. márcus 27." garinés Szerjogin -gyászba lukra e^iték a hamvakat A két hős ott pihen, ahol a öltözött felesége egymasba . . , , . , , , , , .,,..,.„. karolva ment. Gagarin két ter^11112120. virágokká! bo- szovjet nep legjobb fiait he­kislánya, Aljosa és Galja, s rított urnákat és elindultak lyezték örök nyugalomra, a többi családtag lehajtott a Kreml falához. Űjból fel- Felhangzott a szovjet him­fővel fájdalomtól megtör- hangzott a gyászzene, majd nusz, majd a Vörös-téren ten Iepkedett a menetben, tüzérségi össztűz dördült el felsorakozott katonai eevsé­Flk.sertet ..toicA .Htára „ , urnákat, elhelyezték a Katonai egyse­fiSKíEbben a%1- g6k ünnepi kenetben lanatban az egész Szovjet- vonultak el az elhúnyt hősök unióban Leningrádtól Via- hamvai előtt. Elkísérték utolsó útjára világ első űrhajósát koz­monauta társai: Tyereskova, Leonov, Nyikolajev és a többiek. Ott volt Germán Tyitov, aki megszakította olaszországi útját, hogy meg­adhassa a végtisztességet tragikusan elhunyt elvtár­sainak. A menet lassan haladt a fekete szegélyű vörös zász­lókkal fellobogózott moszk­vai utcákon. Az egész szov­jet főváros, az egész szov­jet nép, az egész világ bú­csúzott attól, aki élő szim­bóluma volt a Szovjetunió, az egész emberiség kozmi­kus győzelmének. A gyász­menetben ott haladtak azoknak a tudományos köz­pontoknak a képviselői, amelyekben megtervezték Gagarin űrhajóját. Ott vol­tak az üzemek képviselői, ahol megalkották a Vosztok —1-et. Ott haladtak annak a parasztságnak a képviselői, amelyből származott, s ott haladtak a munkásosztály fiai, akiknek körében mun­kásként felnevelkedett, s otf mentek annak a hadse­regnek a katonái, akik kö­zött vadászrepülővé, majd űrhajóssá lett. Jurij Gagarin és Vlagyi­mir Szerjogin búcsúztatásán számos külföldi küldöttség vett részt, köztük a Magyar Népköztársaság küldöttsége, Szipka Józsefnek. hazánk moszkvai nagykövetének ve­zetésével. A gyászmenet 14 óra előtt néhány perccel ért a Vörös­térre. Pontosan 14 órakor, amikor a szovjet párt- és allam vezetői, az űrhajós­csoport tagjai elfoglalták he­lyüket a mauzóleum mell­védjén, Andrej Kirilenkó, az S7.KP Politikai Bizottságá­nak. tagja, a temetésről in­tézkedő kormánybizottság elnöke nyitotta meg a gyász­nagygyűlést. Hangoztatta, hogy Gagarin neve aranybetűkkel íródott be abba a krónikába, amely a természet erőinek tanul­mányozásáról és leigázásá­ról szól. Mint mondotta, Ga­garin neve az igaz ember­ségnek, a bátorságnak. Sikeres hadgyakorlat A magyar néphadsereg ki­jelölt csapatai 1968. március 15 és 29 között hadgyakorla­tot hajtottak végre. A gya­korlat résztvevői sikeresen teljesítették feladatukat, a gyakorlat megfelelt a kikép­zési tervekben megjelölt korszerű követelményeknek. A gyakorlat befejeztével megkezdődött a behívott tar­talékosok leszerelése. Czinege Lajos vezérezre­des. a Magyar Népköztársa­ság honvédelmi minisztere a gyakorlat résztvevőinek — eredményes munkájukért — elismerését fejezte ki. Olcsóbb a női konfekció A Női és Lánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatót tartott a vállalat tevékenységéről, üzletpoliti­kájáról. A vállalat, amely a női lakosság felét öltözteti, a tavaszi szezont az előző évieknél mintegy 80 száza­lékkal nagyobb készlettel várta. Ez adott módot arra, hogy a szabadáras normál konfekció teljes választékát — többségükben tavaszi hol­mikat — a tavalyinál mint­egy 25 százalékkal olcsóbban adják a kiskereskedelemnek. A divatfelár megszűnésével ugyancsak olcsóbbak lettek a legdivatosabb és a fino­mabb holmik. A kedvező helyzet szépség­hibája, hogy bizonyos cikkek­ből — például habszivacs kábátokból, kosztümökből — nem tudják kielégíteni az igényeket A vállalat különféle ösz­tönzőkkel igyekszik megol­dani az évek óta problémát okozó méretválaszték hiányt. Hétmillióval több Tervtárgyalás a szegedi Felszabadulás Tsz-ben A szegedi Felszabadulás korica termő területet — minden vonatkozásban kor­Tsz gazdái utóbb csaknem 513 holdat — jugoszláv im- szerű gazdasági épületek lé­két napon át két részközgyű- partból származó egyszeres tesítésére és a gépesítés fej­lésen tárgyalták idei terme- keresztezésű hibridekkel ve- lesztésére összesen 14,3 mil­lési, beruházási és jövede- tik be, s gondoskodtak az lió forintot fordítanak. Töb­lemfelosztási programjukat, ehhez szükséges nagyadagú bek között megkezdik a Szavazatukkal szentesítették műtrágya mennyiségekről is. kukoricabetakarítás folya­az igazgatóság által kidől- Csupán a szántóföldi nö- matos és teljes gépesíté­gozott javaslatokat S a vénytermesztés 14 millió 164 sét is. ezer forintos termelési prog- A termelési színvonallal ramot állított maga elé. arányosan növekszik a Élni kíván a közösség gazdák személyes jöve­delme. ax új gazdaságirányítás Terv szerint az idén kifize­adta jobb lehetőségekkel mostmár „törvényerőre" emelkedett terv szerint közel 7 millió forint érték­kel adnak 1968-ban több árut a népgazdaságnak mint tavaly. A múlt évi 28 millió 937 ezer forint árbevétellel szem­ben az idei összes jövedelem a program szerint eléri a 35,5 millió forintot. az állattenyésztésben is. Az állattenyésztés és az termékek árbevételei híján 10 millió forintot kép­A Szeged környéki szénhid­rogén-kutatás jubileumnak számító eseményhez érkezett; Algyőn megkezdték a szege­di medence százötvenedik olajkútjának a mélyítését. Az eddigiekhez képest az idén „csúcsfeladatra" ké­újító szellemnek, a kom- i szülnek: mintegy 80 új olaj­tendő személyes jövedelmek elérik a 10 millió forintot. A pérmium félté lelek teljesí­állati tésével azonban ennél lénye­kicsi gesen többre számítanak. A két résziközgyűlés ked­ves színfoltja volt, hogy viselnek. A szabadföldi ker- megemlékeztek azokról a tészkedésből pedig 6.8 mii- gazdáikról, akik több mint Ezek a számok fémjelzik lió forintot várnak. Különös 15 éve fáradhatatlan gyara­a Felszabadulás Tsz gazdái- hangsúlyt kapott a közös Pitéi a közös vagyonnak, nak törekvéseit: kenyérga- munkában az állathizlalás és Az erkölcsi elismerést sze­bonából betakarítanak ösz- a tejtermelés. 1780 hízott mélyenként 2000 forint kesz­szesen 12 ezier 730 mázsát sertés, 140 hízott marha és Pénzzel is kiegészítették. A E mennyiség eléréséhez 633 ezer 500 liter tej eladá- „veteránok'' között 62 ezer több mint 19 mázsa átlag sara vállalkoztak, miközben forintot osztottak szet. búzatermésre van itt szűk- a közösség törzsállománya is Az }f'en lejárt a vezetőség ség. A kukorica elérendő milliós értékekkel gyarap- mandátuma. A gazda-közös­hozamát holdankint 28 má- szik. 1968 ismét a nagy be- sé§ az III-as törvény értel­zsa májusi morzsoltban álla- ruházások éve lesz a Fel- nmében pították meg. Az összes ku- szabadulás Tsz-ben. Idén á most élt először titkos vá­lasztójogával. A vezetők iránt érzett bi­zalmat és szeretetet mutatja, hogy az igazgatóság ellen­szavazat nélkül kapott újabb négy évre szóló megbízatást Árendás György elnök me­leg szavakkal köszönte meg ( a ragaszkodást, a gazdák kö- : zül pedig többen neki kö-, szönték a részközgyűléseken 1 elhangzott felszólalásaik so-! rán azt a töretlen jó mun­kát, melyet immár 18 éve tartó elnöksége alatt végzett a közösség felvirágoztatá­sáért. ci. b A150. kút fúrását tervezik. Ehhez 170 000 méternyi fúratot mé­lyítenek, tűlnyomorészt az algyői föld mélyébe. Az algyői sportrepülőteret új helyre telepítették, mert a repülőtér helyén a „jubile­umi'' kutat fúrják. Erkölcsi éberség E mberi sebek, sérelmek fakadtak fel kér. szeged: üzemben. Egy művezetővel meg egy igazgatóval elfutott a ló. S a vádak majdnem ugyanazok: go­rombaság. kivételezés, italozás, kétes anyagi üzletek, jog­talan előnyök, a közösség lebecsülése, hatalmaskodás... ömlenek körülöttük a jogos panaszok. Felnyíltak a bí­rálat és a sértettség zsilipjei, egyszerre többen is mond­ják és bizonyítják, hogy Cs. J. művezető minősíthetetlen hangon beszélt beosztottjaival, különösen az asszonyok­kal; rendszeresen kölcsönöket kért tőlük, s aki vissza­követelte, a következő hónapban 300—400 forintot fizetett rá, úgy osztotta be a termelési folyamatban; bizalmasko­dott az asszonyokkal; előnyben részesítette italozó tár­sait és még a kitűzött célprémiumból is részesedést kért magának. T. F igazgató pedig jónéhány botrányt kevert italozás közben; haveri alapon emelt órabéreket: fegyel­mi felelősségrevonást kívánó ügyeket nézett el szórako­zópartnereinek. semmibe vette a pártszervezet és az üzemi társadalmi szervek jogait és figyelmeztetéseit... Dióhéjban ennyi a két eset ízléstelenség lenne rész­letezni, ezt kötelességszerűen elvégezték fegyelmi bizott­ságok, s kimérték a megfelelő büntetéseket is. Hogy még­is beszélni kell róla, arra inkább a két ügy motívumai biztatnak. És bizonyos természetesen adódó kérdések: ho­gyan történhetett meg ilyesmi szocialista erkölcsi érzékű közösségekben?; mi volt az oka, hogy aránylag huzamos ideig lappanghattak ezek az esetek?; miért gyenge még ma is egy-egy közösség arra, hogy a maga erejével, a maga kezdeményezésére gátat tudjon emelni az efféle magatartásnak ? Igen, ilyenkor a közösségien is „elverik a port". Vi­táznak is most a lapokban, hogy mit értünk közösségi fe­lelősségen; indokolt-e. hogy mindig társadalmi lelkiisme­retre apellálunk, valahányszor közösségellenes dolgokon kapunk embereket Cs. J. művezető viselt dolgairól „nem tudtak" az üzemben. Sem az igazgató, sem a párttltiiár. sem a mű­szaki vezető. „Legfeljebb egy-egy részletről hallottak ...'" Szóvá tették ugyan a panaszokat munkásak az igazgató­nak is, egyszer, sor mellett, de a téma nem oda való, s többet nem merült fel. Senki sem akadt, aki vállalta vol­na, hogy az ügy végére járjon. Aztán mégis összeállt egy lista, a sok „nem tudom"-ból mégis bizonyosság lett, de csak külső beavatkozásra! Mennyit nyelt, kesergett addig az a közösség' Hány emberben pattant meg a bizalom! Ebből a „nem tudom"-ból hányan következtettek valami „felsőbb" cinkosságra! Pedig nem volt ilyen. A műveze­tő elbizakodottsága volt az egyetlen forrás. Az viszont kétségtelen, hogy az oda nem figyelés, a tűrés csak fel­gyorsította az erkölcsi lecsúszást. Neki is jobb lett volna, ha az első sérelmek után nyíltan felvisítanak a sértettek. De a közösségnek is. Ha lett volna valakiben bátorság; ha szembeszálltak volna ott a munkásak az első. a má­sodik kísérlettel! Csak hát olykor bizonyos személyi előny is származott ebből a passzív cinkosságból Elmaradt a jogos fel el ősségre vonás... Valamit valamiért És a mű­vezető már „elméletet" is gyártott hozzá. Megengedte a gorombaságot, mert úgymond „ez kisebb kárt okozott a dolgozókra1*", mintha a felelősségre vonás szabályos út­jára tereli az ügyet Anélkül mondom hát, hogy most egy közösséget kioktatni akarnák: lticsit a maguk pecsenyéje is volt a sok-sok sérelem. Mert a megoldást is „deus ex machina" óhajtották, valahonnét felülről. „Bátrabb köz­szellem kellene ahhoz!" — feleselhetne rá valaki. No de ki más csinálhatna abban az üzemben közszellemet? A munkások, a kommunisták, a vezetők. A másik ügyről tudtak, beszéltek. Az üzemi párt­szervezet fegyelmi elé citálta volna az igazgatót. De ő sohasem jelent meg. Arról sírt, panaszkodott, hogy „fúr­ják, rágalmazzák". S ki vállalna manapság magára ilyen csúf bélyeget? „Az emberek beszélnek mindent..." De voltak, akik cselekedtek is. Ha a vezetőnél megroppan­nak az erkölcsi eresztékek, mindig akadnak olyanok is, a klikkszerűen köré törleszkedőkből, akik ezt a helyze­tet meglovagolják. Mellészegődnek, hogy kézben tarthas­sák, hogy kompromittálva legyen előttük, s ennek árán szinte a vezetést is a kezükbe kaparinthassák. Amit a vezető esetleg sosem engedne meg magának, ők megenge­dik. Egyik-másikuk már úgy fogalmazott a problémákat szóvá tevő pártvezetőségnek, hogy pártszervezet nem szólhat bele semmibe!": máskor úgy hangzott a fogalma­zás, hogy „az én jogászkezem messzebbre ér. mint a párt keze . . ." I lyenfajta komplikációk és konfliktusok is felfa­kadnak, ha egy vezető erkölcsi egyensúlya meg­inog. S ügy hiszem, ezek lényegesebbek, mint az, hogy valahol valaki méltatlanná vált a vezetesre, elját­szotta a bizalmat, nem állta a felelősséget Bar ők az egzisztenciális kárt és a személyes erkölcsi vereséget ér­zik elsősorban, ez a kisebb rész a veszteséalistán. A mo­rális kár a nagyobb, amit magatartásukkal a közösségnek okoztak; amivel a képviselt ügy hitelét rontották, össze­törtek erkölcsi, magatartásbeli s még közéleti normákat is, és ezzel nagyon sok embert megsérettok. s legalább annyiban kétségeket hagytak a normák általános tiszte­letével kapcsolatban is. Hiszen sokan azt gondolták: ne­kik lehet... vezetők ... A fegyelmi intézkedésekből már meggyőződhettek ugyan, hogy nekik sem lehet, sőt első­sorban vezetőknek nem lehet. De azért igaz, hogy soká­ig futott az a ló. És itt újra csak a közösséghez kanya­rodhatunk vissza. Nem elég megbotránkozni, szűk kör­ben pusmogni, s még csak névtelen levelet írni sem elég. A közösségitek állandó, éber morális követelmény­nyel kell élnie vezetői iránt. BT.. SIMON ISTVÁN Gyorsultak a tavaszi munkák A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban közölték, hogy a legutóbbi két hét alatt — a száraz, szép időjárás következtében — a tavaszi munkák meg­gyorsultak. A szórványosan hullott 3—8 milliméternyi csapadék jó hatással volt a vetések kezdeti fejlődésére, a tavaszi vetésű növények ke­lésére. de helyenként már érződik a csapadékhiány. VASÁRNAP, 1968. MÁRCIUS 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents