Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. Oldalról.) olyan jogsértések esetében, amelyek a társadalomra kevésbé veszélyesek. Ilyun jellegű jogsértések n szabálysértések, amelyek túlnyomóreszt az államigu/.uutasi szabályok megsértéséből adódnak. Bár társadalmi veszélyességük lényegesen enyhébb. mint a bűncselekményeké. elkövetésük mégsem maradhat következmények nélkül. Az elkövetők megbüntetésével elősegítjük a súlyosabb Jogsértések, a bűncselekmények elkövetésének megelőzését is. A továbbiakban a miniszter orról szólt, hogy csakis a szocialista rendszer tudja felszámolni a jogsértések társadalmi gyökereit. Azonban ez hosszú folyamul Az emberek tudata általában lassabban fejlődik, mint a gazdasági, termelési viszonyok. Sajnos, sokszor találkozunk még felelőtlenséggel, könnyelműséggel, törvények, rendeletek tudatos vugy gondatlan megsértésévé), a közérdekkel ellentétes magatartásokkal. Például hazánkban évente körülbelül 350 000 személyt kell felelősségre vonni szabálysértés miatt, s a kiszabott bírság összege meghaladja az évi 30 millió forintot. A közlekedési szabálysértések száma meghaladja az évi 150 000-et Évente több mint 25 000 személyt kell felelősségre vonni csekélyebb értékű dolgok ellopásáért, megrongálásáért stb. Figyelmet érdemel, hogy a garázdaságért felelősségre vontak száma az elmúlt három évben megháromszorozódott, továbbá, hogy évente több mint 20 000 esetben kell eljárniuk a szabálysértési hatóságoknak botrányt okozó részegekkel szemben. Alapkövetelmény: a differenciálás — Közvéleményünk mind határozottabban követeli hatóságainktól a következetesebb és szigorúbb fellépést a garázda, botrányt okozó, a szocialista együttélés szabályalt sommtbevevö elemekkel szemben — állapította meg, s hozzátette: teljes Joggal. A társadalmi együttélés szabályainak Jelentős része a közrend szerves elemévé vált. Ilyenek pl. az utcán, nyilvános helyen való viselkedés elemi normái, a lakosság éjszakai nyugalmának megóvása, vagy akár a társadalmi vagyon kezelése terén kialakult gondossági követelmények. Minden becsületes állampolgár egyetért abban, hogy a t&rsadalml együttélés szabályainak megsértése nem maradhat következmények nélkül. A benyújtott törvényjavaslat a társadalom Igényelnek és érdekeinek megfelelően tartalmazza e követelményeket — Jogpolitikánk egyik alapkövetelménye az egyénlesltés, a differenciáltul azok között akik valamilyen formában összeütközésbe kerülnek a törvényekkel. Azt valljuk, hogy minden jogsértést fel kell tárni, de a felelősségre vonásnál nicszszemenően figyelembe kell venni a cselekmény veszélyességét jelző tárgyi és személyi körülményeket Helytelen lenne bíróság elé állítani a kisebb súlyú jogsértések elkövetőit Ezért kell megalkotni és alkalmazni a felelősségre vonás egyéb, de mégis hatékony módját — Manapság sokat foglalkozunk a bűnözés alakulásának kérdéseivel, különösen pedig azokkal az intézkedésekkel, amelyek a bűncselekmények megelőzését szolgálják. A szabálysértési esetek egy része is összefügg a büntetőjogi rendelkezésekkel. A tulajdon elleni szabálysértések, a lőfegyverrel, lőszerrel, sugárzó anyagokkal. kábítószerrel való viszszaélés, a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a verekedés, a veszélyes fenyegetés stb. mind olyan esetek. amelyek megtalálhatók a büntetőjogban is. Hogy ezek elkövetése után a büntetőtörvény, vagy a szabálysértési törvény rendelkezéseit. alkalmazzuk-e, az dönti el, hogy milyen a cselekmény társadalmi veszélyességi foka. Ezenkívül ri tulajdon elleni jogsértéseknél figyelemmel kell lennünk arra az értékhatárra ls, amelyet most 500 forintban Javasolunk megállapítani — mondta. — Van azonban a szabálysértéseknek számos olyan esete — és ez a többség —, amely már nem hozható közvetlen kapcsolatba a büntetőjoggal, mégis fel kell ellene lépni, hogy elejét vegyük a súlyosabb következményeknek. Amikor pl. felelősségre vonjuk a tűzrendészet! előírások megszegőit, akkor egy súlyosabb esemény, a tűzvész megelőzéséről van szó. Hazánkban évente sok millió forint kár keletkezik tűzesetek miatt, s a vizsgálatok során rendszerint kiderül, hogy e tüzet meg lehetett volna előzni az előírások betartásával. Üzemi és közlekedési baleset következtében évente több száz ember veszti életét, a sérültek, megrokkantak száma pedig ezreket tesz ki. A balesetek jelentős része szintén megelőzhető lenne. Ezért kell következetesen fellépnünk az előírások, rendeletek megszegőivel szemben. A miniszter ezután ismertette a kérdés eddigi szabályozását. a hazai jogfejlődés alakulását, s rámutatott arra, hogy az Idők folyamán igen bonyolult szabályozás alakult kl ezen a területen. Jellemző példaként említette, hogy a törvényjavaslat melléklete közel .100. a felszabadulás után kiadott, hatályon kívül helyezendő, jogszabályt sorol fel, nem ls szólva a régi rendszerből átvett sok rendelkezésről. A kb. 90 év alatt felhalmozódott nagy tömegű joganyag sok ellentmondást is tartalmaz. Mindezeket figyelembe véve a kormány úgy határozott, hogy gondoskodni kell a szabálysértést Joganyag átfogo rendezéséről, újrakodifikálásáról. Az elméleti és gyakorlati szakemberekből álló kodifikációs bizottság megvitatta és kialakította a rendezések legfontosabb elvi, szervezeti és eljárási kérdéseit. A tervezetet többször nyilvános szakmai vitára bocsátották, a felmerült javaslatokat. mérlegelték. A tervezeteket az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága több alkalommal targyalta, s észrevételei alapján a tervezeteket átdolgozták. A szabálysértés tipikus büntetése a pénzbírság A törvényjavaslatot jellemezve a miniszter rámutatott, hogy a szabálysértések mostani rendezése két, egyidejűleg hatályba lépő Jogszabállyal történik. Egyfelől törvénybe foglalják az általános szabályokat, ideértve az anyagi jogi és eljárási rendelkezéseket. Az előbbiek töltik meg tartalommal a törvényjavaslat első két fejezetét. Az eljárási rendelkezések hat fejezetre tagolódnak. Végül a törvényjavaslatban helyet kapott az a viszonylag kis számú konkrét szabálysértés, amely tartósabb érvényű, és így törvényesen szabályozható. 2. DEL-MAGYARORSZÁG PRNTEK, 1968. MÁRCIUS 29. — .. . "ü^n Ezeknek a szabálysértéseknek a veszélyessége többnyire nagyobb az átlagosnál, egy részük esetenként elzárássá! ls büntethető. Fonton elvi kérdés egyébként, hogy szabálysértés miatt elzárásbüntetés lehetőségét csak az országgyűlés, illetve a későbbiekben a törvény mellett törvényerejű rendelet állapíthasson meg. Másfelől kormányrendelet határozza meg a többi szabálysértést (kivéve természetesen azokat, amelyek tanácsrendeleten alapulnak, s ezért csupán helyi jellegűek). A kormányrendeletbe felvett szabálysértéseket az jellemzi, hogy tényállásuk gyakrabban módosulhat. A törvényjavaslat általános jellemzéseként elmondta még a miniszter, hogy a törvényjavaslat a pénzbírságot tekinti a szabálysértés tipikus büntetésének. Ezzel összhangban a szabálysértési ügyekben elsősorban és általában az államigazgatási szervek járnak el. — A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a szabályozás minél egységesebb, áttekinthetőbb és közérthetőbb legyen, ne csak az eljáró hatóságok, hanem a jogban kevésbé jártas állampolgárok számára is. A törvényjavaslat lényegileg azonos anyagi, jogi és eljárást elveket érvényesít mind az általános, mind az eddig elkülönítetten tartott pénzügyi (vám-, deviza-) szabálysértések tekintetében. Ezen túlmenően a törvényjavaslat ebbe a Jogintézménybe olvasztja a felügyeleti bírságolás alapjául szolgáló magatartást, az ún. szabálytalanságot, egyidejűleg pedig feljogosítja az érintett felügyeleti szerveket, hogy a szabálysértés miatt eljárjanak és szabálytértésl büntetést alkalmazzanak. Az egyesítési rendelkezések elfogadása lényeges egyszerűsítést eredményez. Az egységesítés természetesen figyelembe veszi az egyes szervek sajátosságait, és ahol szükséges, az általánostól eltérő rendelkezést állapít meg. A jelenlegi szabályozás jobb áttekinthetőségét elsősorban az biztosítja, hogy a két jogszabály paragrafusainak száma együttvéve sem éri el a 300-at. Elhagytunk ugyanis számos elavult, reális társadalmi érdeket már nem szolgáló tényállást. Például eddig szabálysértésnek minősült, ha üzemi balesethez nem hívtak orvost, ha a panaszkönyvet szabálytalanul kezelték, engedély nélkül tolmácsoltak stb. Az ilyen magatartások elbírálása más módon, pl. fegyelmi felelösségrevonással is megoldható — esetleg még erre sem lesz Szükség. Könnyű belátni, hogy semmi szükség nincs olyan Szabálysértések fenntartására sem, mint a hajón szállított nehéz csomag súlymegjelölésének elmulasztása, a tengerészszolgálatra való alkalmassúg megállapításával, az istállótrágya kezelésével, vagy a vlrúgöntözéssel kapcsolatos szabálysértések. Egy sor szabálysértés a gazdaságirányítás új rendszerében talaját vesztette, mtnt a kisiparos engedély nélküli szerződéskötése állami szervvel, az engedély nélküli léglfuvarozás, a gépjármű-üzemanyag szabálytalan kiszolgáltatása stb. — A törvényjavaslat nagy figyelmét fordít az állampolgárokat védő garanciákra ls. Ilyen például az elévülés szabályozása, amely a Cselekmény elkövetésétől számított hat hónap eltelte után kizárja a fetelősségrevohás lehetőségét. Ez a rendelkezés elejét veszi az állampolgárok esetleges zaklatásának. Ugyancsak nem lehet végrehajtani azt a jogerős határozattal kiszabott büntetést, amelynek meghozatala után egy év eltelt — ha csak közbeeső hatósági Intézkedés nem szakította leibe az elíLviUM- Két cwFelemelik az alsó és felső határt tendő elteltével azonban vég- nek adott felügyeleti intéz- biztosítható a gyors felelfcrehajtásnak egyáltalán nem kedési jog ls. ségre vonás, lesz helye - Végezetül a törvény __ A államigazgatási mun— További garanciákat ad ugy rendelkezik, hogy a jog- . _ az állampolgároknak a fel- CTŐS határozattól számított gyorsitasa erdekebenl a lebbezési lehetőség biztosító- ... - „ törvényjavaslat széles körsa. az ügyész törvényességi ket ev elteltevel az elkoyeto ben lehetüVC teszi a .zabalyfelügyelete, valamint a fe- mentesül a hátrányos jog- sértési ügynek tárgyaláson lettes államigazgatási szerv- következmények alóL kívüli elintézését Ehhez mindössze két feltételt kíván meg, nevezetesen azt, hogy a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető legyen. Fennmarad, sőt széEzután a miniszter részié- ezekben az ügyekben bízott- lesodtk a helyszíni bírságotesen ismertette a törvény- ság járjon el. jás lehetősége. A rendőrségjavaslat néhány fontos ré- — A tanácsszervezetben a nek joga iesz a helyszínen szét fejlődés általános Iránya, bírságolni olyan szabálysérMegemlítette, hogy a tör- hogy bővüljön a legalsóbb téseket, amelyeknek elbíravényjavaslat — a helyszíni íokú államigazgatasi egyseg, iasa _ a rendes szabálysérbírságolás kivételével — fel- a közsóS hatasköre. Ez felel tési eljárás keretében — emeli a oénzbírsác alsó és meg egyébként annak az nem tartozik a rendőrség hafelső hatját. A felső határ "g ÖSJ^ff , (pL Mztisztefaf felemelése - 3000 forintról ffi"Sníréf^zséS szabalyíértes* Rongálás). 5000 forintra — azokat a hatáskörbe általában a köny- — A jelenleginel hatekoszabálysértéseket érinti, ame- nyebb megítélésű szabály- nyabb végrehajtási szabályeknek elkövetői anyagi sértések elbírálása kerül. Kí- iyoKat állapít meg a törhasznot szereztek a szabály- vánatos továbbá, hogy lehe- .))t vcliocnsítia sértésből (pl. lopás, árdrágí- tőleg olyan szabálysértések venyjRvaslat Feljogosítja tás, jogosulatlan kereskedés elbírálása kerüljön községi u&yanis a szabálysértési hastb) vagy amelyek nagyobb hatáskörbe. amelyek na- tóságot, hogy közvetlen lekár 'vagy veszély bekövetke- gyobb számban ott fordul- tiltást bocsásson ki. Ha pezésével fenyegetnek (pl su- nak elő (pl. mezőrendészeti dig erre nincs lehetőség, a gárzó anyagokkal visszaélés, szabálysértés, állatbetegség pénzbírságot — bizonyos kifertőző betegség elleni véde- elleni védekezés elmulasztó- vételektől eltekintve — elzákezés elmulasztása, vízszeny- sa stb.), és elkövetésük után rásra kell átváltoztatni. nyezés stb.). - . A törvényjavaslat lehetővé teszi a szabálysértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a fegyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét és a nevelés feladatát Szervesen illeszkedik jogrendszerünkbe — Végül a törvényjavas- tervezetében foglaltak szerlat — de a kormányrendé- vesen illeszkednek szocia— A törvényjavaslat jelen- let tervezete is — messze- lista jogrendszerünk eddigi tős lépést tesz előre a de- menően figyelembe veszi po- fejlődésének folyamatába, a centralizáció fokozására, a litikai-társadalml életünk a forradalmi munkás-paraszt demokratizmus fejlesztése adottságait fejlődési szint- kormány nevében kérte, irányában, amikor a sza- jét, s nem utolsósorban az hogy az országgyűlés a bebálysértésl ügyek számottevő új gazdaságirányítási rend- terjesztett törvényjavaslatot hányadának intézését a köz- szerrel való összefüggéseket, tárgyalja meg, fogadja el és ségi tanácsok hatáskörébe Befejezésül a miniszter iktassa az ország törvényei utalja, s lehetővé teszi, hogy hangsúlyozta, hogy a kódex közé. Tóth Szilveszterné felszólalása Tóth Szilveszterné. Csongrád megye 2-es számú választókerületének országgyűlési képviselője felszólalásában egyebek között azt emelte ki, hogy oz új gazdasági mechanizmus bevezetése megköveteli jogrendszerünk fejlődését. Ezt a fejlődést példázza szemléletesen az előterjesztett szabálysértési törvénytervezet, amely gondos, megfontolt javaslatok, észrevételek alapján készült. Rövid, érthető, összhangban van mindazokkal az intézkedésekkel, amelyek politikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt szolgálják rendszerünk további erősítését. Mégis — hangsúlyozta Tóth Szilveszterné — a legkörültekintőbb törvény készítésénél ls előfordulhat, hogy gyakorlati végrehajtása módosítást, kiegészítést kíván. Jóllehet ez egyre kevesebbszer fordul elő, ám ha azt egy nagyobb közösség érdeke követeli meg, bátran intézkedjenek az illetékesek. A kiegészítés, módosítás szükségességére példával is szolgált a képviselő. Elmondotta, hogy az országgyűlés által nemrégiben alkolott, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi harmadik törvény jelentős segítseget nyújt a mezőgazdaság továbbfejlesztéséhez, 139. paragrafusának gyakorlati végrehajtása mégis súlyos gondot jelent. Ez a paragrafus a pártoló tagság intézményének megszűnését mondja ki, s az Ide vonatkozó 35/t967-cs kormányrendelet 178-as pontja úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésekor a pártoló tagokat fel kell hívni: 15 napon belül nyilatkozzanak, hogy bclépnek-o a tsz-be, vagy sem. Ha nem kérik felvételüket. úgy a taz-vezetőség megszűntnek tekinti a pártoló tags«£i viszonyt. Csongrád megyében több mint 9000 pártoló tagja van a termelőszövetkezeteknek — csupán a szegedi járásban 2500-nál több — s ez a rendelkezés jórészüket anyagilag hátrányosan érinti. Ezeknek az embereknek zöme alacsony keresetű, nagy családú, vagy kispénzű nyugdíjas. Nem kérték felvételüket a termelőszövetkezetbe, mert körülményeik miatt az előirt munkavégzési követelményeknek nem tudnának eleget tenni, de félvagy egyholdas földjükön még hasznosan elgazdálkodhatnának. Sok közöttük az olyan idős ember ls, akinek nyugdíjjogosultság híján más jövedelme sincs. Azt kérik, hogy a tőrvény tegye lehetővé: halálukig használhassák ezeket a földeket. Erre annál inkább is lehetőség volna, mivel ezeknek a pártoló tagoknak a gyermekei nem tartanak igényt a föld tulajdonjogának megszerzésére, a háztáji terület használatára. A gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a hagyatéki eljárás során valamennyien lemondanak tulajdonjogukról a termelőszövetkezetek javára. Ilyen és ehhez hasonló esetekben — zárta le a felvetett problémát a képviselő — válik szükségessé az egyébként közmegelégedessel fogadott törvények, rendeletek kiegészítése, vagy módosítása. Tóth Szilveszterné a következőkben a szabálysértésekről előterjesztett törvényjavaslathoz fűzött néhány észrevételt. Megemlítette, hogy a törvényjavaslat és a mellékelt kormányrendelet az eljárási szabályokon túlmenően tartalmazza a különös részt ls, vagyis az egyes szabálysértések leírását. Egyik részük olyan magatartást Jelöl, amelyek ellentétesek ugyan a k$u'&)ds igazgatást szabályokkal, d« társadalmi veszélyességüli nem éri el azt a fokot, hogy bűntettként értékeljék. Másrészük viszont olyan magatartásokat ölel fel, amelyen jellegüknél fogva bűncselekmények, s csak alapos mérlegeléssel dönthető el jó néhány esetben, hogy aa adott ügy bűntettnek, vagy* pedig szabálysértésnek minősülő cselekmény-e. Miután így a büntettek és szabálysértések elhatárolása többi esetben bonyolult jogi feladat is lehet, és ezt olyan szerveknek eldöntenlök, amelyeknek nincs megfelelő jogi képesítésű szakelőadójuk, indokolt lenne megfontolni, hogy milyen módon lehetne megszüntetni a jogalkalmazási bizonytalanságot és biztosítani a törvényes, egyöntetű eljárást Javasolja: vagy a tanácsok egy-egy munkatársát lássák el — akár tanfolyamon is — a szükséges szakismeretekkel, vagy utalják jórásbirósági hatáskörbe azokat a szabálysértéseket amelyeknek bűntett! alakzatuk van. A törvénytervezet 55. szakaszának második bekezdéséhez — amely úgy rendelkezik, hogy ha az elkövető ismételt idézésre sem jelenik meg, ügyészi jóváhagyással elővezethető —, azt a módosítást javasolta a képviselő, hogy már az egyszeri idézést figyelmen kívül hagyó, vagy mulasztását érdemileg igazolni nem tudó idézett is elővezethető legyen. Tóth Szilveszterné végezetül azoknak a választóinak kérését tolmácsolta, akik ez alkoholizmus elleni szabályok, rendeletek megszigorítását várják. Csongrád megye képviselője a törvénytervezetet elfogadta, elfogadasj-g javitoplu.