Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

A csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása ' Beszámoló és határozat a Minisztertanács ülésén II fogyasztói árak alakulása Az Egészségügyi Miniszté­rium — a Munkaügyi és a Pénzügyminisztériummal, va­lamint a SZOT-tal egyetér­tésben — irányelveket adott ki a csökkent munkaképes­ségűek helyzetének rendezé­séről szóló rendelet végre­hajtásához. Az irányelvek szerint min­den olyan dolgozó foglalko­zásbeli rehabilitációra szo­rul, aki eredeti munkaköret — változatlan munkakörül­mények között — egészségi állapotának ká­rosodása nélkül nem képes átlagos teljesít­ménnyel betölteni. A esős­ként munkaképességű dolgo­zót lehetőleg eredeti mun­kahelyén, illetve munkakö­rében, vagy ahhoz helyileg és szakmailag minél köze­lebb kell alkalmazni. A re­habilitálandó dolgozót — az esetek jó részében — meg kell hagyni eredeti munka­körében is, ha mentesitik az anyagmozgatással kapcsola­tos fizikai megterheléstől így értékesítheti szakmai képzettségét, nem is szólva a kedvező pszichikai körül­ményekről. Az irányelvek előírják, hogy a rehabilitált dolgozó egészségi állapotát az első időben gyakran, s később is rendszeresen ellenőrizni kell. Ily módon elejét lehet venni a munkaképesség-csökkenés hibás elbírálásából származó egészségügyi károsodásoknak. A vállalati rehabilitációs bizottságokban részt vevő or­vos, illetőleg a területileg il­letékes egészségügyi hatóság szakvéleményt ad a rehabi­litálandó dolgozók egészsegl állapotáról, valamint arról, hogy milyen munkahelyen és feltételekkel tudnak egészségromlás nél­kül dolgozni. Az orvosok a dolgozónak a munkaképes­ség-csökkentést vélemenyezó orvosi bizottság elé utalását csak akkor javasolhatják, ha valószínűnek tartják, hogy munkaképessége legalább 50 százalékkal, üzemi baleset, foglalkozási betegség eseté­ben 36 százalékkal csökkent újjáélesztésről A Szeged m. j. Városi Ta­nács Kórháza rendezésében szerdán este 6 órai kezdet­tel, A készenléti szolgálat intézeti keretek között cím­mel tudományos ülésre ke­rült sor a kórház Pulcz ut­cai kultúrtermében. Dr. Bó­dis Lajos kórházigazgató­főorvos megnyitó szavai után dr. Pálos László (Köz­ponti Állami Kórház, Buda­pest), dr. Abrándi Endre (I. Sebészeti Klinika, Szeged), dr. Ugocsai Gyula (Szeged m. j. Városi Tanács Kórhá­za) és dr. Szendrei Zoltán flaprikamolnárok (Szülészeti Klinika, Szeged) tartott előadást. Munkatársunk számára dr. Boda Domokos egyetemi ta­nár, a szegedi gyermekkli­nika igazgatója, a tudomá­nyos ülés elnöke foglalta össze a tanácskozáson el­hangzottakat: — Az újabb, modern gyógyítási tevékenység során a súlyos betegségek is ke­zelhetők — mondotta Boda professzor —, s a kezelések alkalmával a legfontosabb az életveszély átvészelése. Ebből a célból a leghasznosabb, ha a betegeket a különböző osz­tályokról kiemelik, és egy olyan központban gyűjtik össze, ahol különlegesen képzett személyzet — orvo­sok, ápolónők — teljesíte­nek szolgálatot, s emellett speciális készenléti műsze­rek, valamint vizsgáló és gyógyító gépek is rendelke­zésre állnak. Szegeden egye­lőre még csupán a gyer­mekklinikán működik ilyen osztály, de remélhetőleg ha­marosan mind a klinikai központ, mind a városi kór­ház rendelkezni fog egy ilyen egységgel. Tanácsko­zásunk lényegében e külön osztályok megszervezésének előkészítését szolgálta. A nagy érdeklődéssel kí­sért tudományos tanácskozá­son részt vett dr. Dudás Bé­la, városi főorvos, és ott vol­tak Csongrád megye egész­ségügyi intézményeinek kép­viselői is. A. L Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a fo­gyasztói árak alakulásáról a kormány elé terjesztett be­számolója hangsúlyozza, hogy a január 2-án beveze­tett árváltozásokat a lakos­ság" általában kedvezően fo­gadta. Annak következtében, hogy az alapvető élelmisze­rek árai nem változtak, il­letve egyes fontos cikkek (cukor, tejtermékek, mosó­és tisztítószerek, egyes tar­tós fogyasztási cikkek) ára jelentősen csökkent, a lakos­ság már az első hetekben kézzelfoghatóan jelentős ösz­szegeket takarított meg. Egy-két kivételtől eltekintve nem hangzott el észrevétel egyes cikkek árának emele­sével szemben sem. A lakosság kedvező reagá­lását mutatja, hogy január­február hónapokban a kiske­reskedelmi forgalom 7 szá­zalékkal emelkedett, a ta­karékbetét-állomány pedig több mint 2 milliárd forint­tal nőtt és megközelíti a 27 milliárdot. A viszonylagos fogyasztói árstabilitáshoz hozzájárult, hogy a vállalatok a szabad árformába tartozó termékek­nél még nem éltek számot­tevően az árváltoztatás le­hetőségeivel, niert a rendel­kezésükre álló rövid idö alatt nem tájékozódhattak kellően a piaci helyzet vár­ható alakulásáról. Sor ke­rült indokolt árcsökkené­sekre is. Számolni lehet a jelentés szerint azzal, hogy a II. negyedévben a piaci hatások már jobban érvé­nyesülnek és ez — a szabad árkategóriában — kisebb mérvű fogyasztói árszint­emelkedést idéz majd elő. A beszámoló a továbbiak­ban elemzi azt a hatást, amit az élelmiszeripari cik­keknél, ruházati termékek­nél, vegyesipari cikkeknél és a lakossági szolgáltatások­nál egyrészt a január 2-t, másrészt a szezonális akci­ók során bekövetkezett ár­változások a forgalomra gyakoroltak. Megállapítja, hogy az év első két hónapjában pél­dául sajtból 50 százalékkal, vajból 20 százalékkal, ba­romfiból 30 százalékkal vá­sárolt többet a lakosság, mint az előző év azonos idő­szakában. A jó hús- és ba­romfiellátás következtében — és részben az áremelés hatására — a halfogyasztás 28 százalékkal csökkent. A ruházati termékek for­galma az előző év azonos időszakához képest január­ban valamelyest csökkent, majd a február havi szezon végi kiárusítás hatására megélénkült; együttesen a héthavi forgalom 1 száza­lékkal magasabb volt a múlt évinél. A bútorok Iránti kereslet az áremelkedés ellenére is élénk volt. A vas-műszaki cikkekben lényegesen ár-, il­letve forgalomváltozás nem volt; az üveg- és porcelán­áruk ára viszont némileg emelkedett, a műanyagter­mékeké viszont csökkent. A? építőanyagok közül a mész­nél jelentkezik probléma e helyiipari vallalatok megnö­vekedett önköltsége Liiatt. A lakossági szolgáltatások közül a méretes szabóságok, a cipőkészítés és a szőrme­ruházat díjszintje 5—30 szá­zalékkal emelkedett, ez a tendencia azonban — tekin­tettel a magánkisipar ver­senyére — feltehetően meg­változik. A lagban mintegy 2 százalé­kos áremelés történt. Fentieket összegezve: ja­nuár-február hónapokban a fogyasztói árszínvonal és a piaci egyensúly kielégítően alakult. Határozat a tsz-ek szocialista munkaversenyéről A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek előterjesztése megálla­pítja, hogy az elmúlt évek­ben kibontakozott szocialista munkaverseny jelentős mér­tékben hozzájárult a terme­lőszövetkezetek eredményei­nek fokozásához, elősegítette a szövetkezeti tagság tuda­tának formálását. A gazda­ságirányítás új rendszeré­nek bevezetése a verseny­mozgalom irányításának for­máiban és módszereiben is fejlesztést tesz szükségesse. A kormány a termelőszö­vetkezetekben folyó munka­verseny elvi irányításával, országos viszonylatban törté­nő értékelésével a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsát bízta meg. A terme­lőszövetkezetek közötti és az országos gazdálkodási ver­seny részletes feltételeit a ta­nács versenyszabályzatban, illetve versenyfelhívásban állapítja meg. Az egyes termelőszövetke­zetekben folyó munkaverse­nyek feltételeinek meghatá­rozása, a versenyek szerve­zése és értékelése a termelő­szövetkezetek vezető szervei­nek feladata, amihez a te­rületi szövetségek nyújtanak segítséget. A mezőgazdaságban a szo­cialista brigádmozgalom elvi irányítása szintén a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának, szervezése pe­dig a területi szövetségek és a termelőszövetkezetek vezető szerveinek feladatkö­rébe tartozik. A Minisztertanács a Ter­melőszövetkezetek Országos Hentesek — brigádban Somogyi Károlyné felvétele Szegeden a Hámán Kató utcai hentesüzletben a nap minden szakában, s a hét minden napján sok a vevő. — Azért mégis a legna­gyobb a forgalom a vonat­indulások előtt, a napok kö­zül pedig pénteken, szomba­ton. — Major Miklós 14 éve vezetője a boltnak, s egy híján negyven éve hentes. — Hányan fordulnak itt meg naponta? — Ezren, ezerötszázán, ötven mázsa árut adunk el hetenként. — Hogyan lehet, hogy mégsincs sorbanállás, a ki­szolgálás gyorsaságát dicsé­Paprikamalom, paprika­molnár — rég honos fogal­mak ezek Szegeden. Persze a fejlődés megteszi a ma­gáét, aligha lehet összeha­sonlítani a Paprikafeldolgo­zó Vállalatnál most működő gépeket a hajdani feldolgozó berendezésekkel. A hangulat viszont hű a hagyományok­hoz; piros minden a hatal­mas teremben, a telő zsákok meg a molnárok ruhája is paprikapiros az őrleménytől a levegő pedig a kapszaicin­től csípős. Fodor József fő­molnár ás Tóth Péter mol­nár nagy szakértelemmel végzik az őrlési munkákat, tégi. tapasztalt mesterei en • oek az ízig-vérig szegedi szakmának. Megyei irodalmi szakkörök A tavalyi Csongrád me­gyei diákparlament egyik felszólalója javasolta, hogy amiképpen több középiskolai tantárgynak — például a fi­zikának, kémiának — annak­idején megyei szakkört szer­veztek, létesítsenek Ilyen színvonalú fórumot az íro­gató diákoknak is. A Csöng rád megyei tanács művelő désügyi osztálya felkarolta ezt a helyes javaslatot és a TIT támogatásával a kezde ményezés most megvalósult. Szegeden városi, Hódme­zővásárhelyen megyei iro­lalmi szakkör alakult Első megbeszélésüket mindkét iielyen tegnap délután tar­tották. A szegedi középisko­ások Bácskai Mihály szak­felügyelő, a megyeiek Grezs? Ferenc gimnáziumigazgató vezetésével beszélték meg munkaprogramj ukat rik a vevők, s üres a pa­naszkönyv? — Szervezett munkával értük el. A kisebb forgalmú órákban előkészítjük a tő­kehúsokat amelyek arra al­kalmasak, fel is szeleteljük, így a vevő a kirakott húsok közül maga választ Ebben az üzletben a szok­ványos hentesárukon kívül sok olyan cikket is forga­lomba hoznak, ami más ha­sonló üzletekben nem kap­ható. Például mindenféle sertés és marha belsőrészt, sertéskörmöt, bőrt, úgyneve­zett húsos csontot. De válo­gathat a vásárló élő és mi­relit baromfi között is. Ha­lat éppúgy lehet kapni, mint savanyú káposztát, mirelit tököt, zöldbabot és borsót. Nagy befogadóképességű hű­tőkamrájukon kívül hűtő­pultjuk is van. — Az áru mindig friss, naponta kapjuk az ellát­mányt. — Kik a vevőik? — Elsősorban a környék­beliek. Rajtuk kívül sokan járnak hozzánk a város más részeiből is. Például Új­szegedről egy ház lakói fel­áltva vásárolják meg itt az gész ház hússzükségletét, ok a vidéki vevőnk is, akik •onattal járnak haza szegedi lunkahelyeikről. Négyen vannak a sok -unkához. Anesányi János. vezető helyettese, Frányó István aki már túl van a nyugdíjkorhatáron, s a leg­fiatalabb: Bakodi József, aki a vállalatnál tanulta a szak­mát. A terv szerint egy-egy dolgozó után 140 ezer forin­tot kell forgalmazniuk ha­vonta. — Átlag 600 eaer forint a havi forgalmunk. Tehát több a tervnél. Zalka Máté szocialista bri­gád. Legfiatalabb társukat kivéve valamennyien 7—8 éve együtt dolgoznak, s mindegykük részesült már a kiváló dolgozó kitüntetés­ben. A munkán kívül is törődnek egymással, közö­sen igyekeznek megoldani az egyéni gondokat, problé­mákat is. Ez az összeforrott­ság a munkafegyelemnek is legfőbb biztosítéka. A vevők elégedetten beszélnek az üz­letben található rendről, tisztaságról és udvarias ki­szolgálásról. — Ez a dolgunk. Készség­gel csináljuk, hiszen külön­ben nem járnának annyian hozzánk. S ezt már a zse­bünk is megérezné. — Miklós bácsi, megérke­zett a „hajó" — Bakodi Jó­zsef szól be az előkészítőbe s ezzel vége szakad a be­szélgetésnek. A hússzálító gépkocsiból elkezdik a kirakodást. K. J. Tanácsa Elnökségének javas­latára „Kiváló termelőszö­vetkezeti gazdaság" cím­mel és vándorzászlóval tün­teti ki, pénzjutalomban ré­szesíti, illetve elismerő ok­levéllel jutalmazza a külön­böző kategóriák gazdálkodá­si versenyében évenként legjobb eredményt elérő ter­melőszövetkezeteket. A gaz­dálkodási verseny területi helyezettjeit a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai — a területi szövetségek ja­vaslatára — oklevéllel tün­tetik ki, illetve pénzjutalom­ban részesíthetik. A szo­cialista munkaversenyben kitűnt termelőszövetkezeti tagok részére „Kiváló ter­melőszövetkezeti dolgozó" jelvény és oklevél, valamint pénzjutalom is adományoz­ható. A kormány felhatalmazta a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsát, hogy a ver­senymozgalomban és a szo­cialista brigádmozgalomban tartósan kiváló teljesítményt nyújtó termelőszövetkezeti tagokat és vezetőket minisz­teri, illetve kormánykitün­tetésre, azokat pedig, ákík rendkívüli teljesítményt ér­nek el — az erre vonatkozó szabályok szerint állami díj­ra terjessze fel. A kormányhatározat úgy intézkedik, hogy az állami és tanácsi költségvetésekben er­re a célra előirányzott ösz­szegeket bocsássák a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövet­ségek rendelkezésére. (MTI) Műszaki együttműködés Bulgária állami Gyárépító Egyesülésének négytagú kül­döttsége Lacsko Petrov ve­zérigazgató vezetésével Bu­dapestre érkezett. A kül­döttség szerdán tárgyaláso­kat kezdett a két baráti or­szág gyárépítőinek műszaki­tudomán vr>c °°vfittműködé­séről CSÜTDRTDK, 1968. MÁRCIUS 21. DÉL-MAGYARORSZÁG^ 3

Next

/
Thumbnails
Contents